Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-05 / 14. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. április 5. Soholdaíübb szociális gondoskodást A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottsága a közelmúltban értékelte az efsz-tagokról való komplex gon­doskodás ötéves programtervének eredményeit és fogyatékosságait. Milyen célkitűzések szerepeltek eb­ben a programtervben? A munkaerők állandósítása, a lakásgondok enyhí­tése, a betegségmegelőző orvosi vizs­gálat rendszeresítése és általánossá tétele, a gyógyfürdői lehetőségek jobb hasznosítása, 35 százalékos rész­arány elérése a közétkeztetésben, a munkavédelem és a közös tulajdon védelme (az ez irányú háromlépcsős ellenőrzés), a szocialista verseny eredményesebbé tétele és nem utol­sósorban a cigányszármazású efsz­­tagok helyes munkaviszonyának a kialakítását elősegítő nevelő-tudat­formáló tevékenység hatékonyabbá tétele. Nos, sem mérsékelni, sem meg­szüntetni nem sikerült a lakásínsé­get. Összehasonlításul egy példa: az iparban 1,8-szor, az erdőgazdaságban 2,5-szer több lakás jutott száz dolgo­zóra, mint a mezőgazdaságban. Míg a szövetkezeti dolgozók csaknem egy­­harmada III. és IV. osztályú lakások-1 ban él, addig az ipari dolgozók ese­tében az ilyen lakások részaránya még a három százalékot sem ért el. Örvendetes tény viszont, hogy eddig öt óvoda és két bölcsőde könnyít a gyermekes anyák gondján. További öt szövetkezetben hamarosan újabb gyermekintézmények átadására kerül majd sor. A szövetkezetek anyagi hozzájáru­lásával létesült új egészségügyi köz­pontokban az efsz-tagoknak mint­egy 60 százalékát tudják betegség­­megelőző orvosi vizsgálatban részesí­teni. A betegségek korai felismerését segítette az is, hogy javult az egész­ségügy műszaki felszereltsége. A szö­vetség Járási bizottsága évente átla­gosan 180 fürdői beutalót biztosított az egészségileg legjobban rászorulók részére, melynek nemegyszer még a fele sem talált gazdára, azaz beteg­re..* A járás 13 szövetkezete közül hét­ben van üzemi konyha, további 6 más úton biztosítja tagjai mintegy 40 szá­zalékának az étkeztetést. Az utóbbi öt évben az efsz-ek mun­kavédelmi tevékenységében Javulás tapasztalható. A sorozatos intézkedé­sek eredményeként valamelyest to­vább csökkent a munkahelyi balese­tek száma, kevesebb volt a foglalko­zásbeli megbetegedés. De a Javulás még így sem kielégítő... Egy felmérés tapasztalatai azt bi­zonyították, hogy azokban a szövet­kezetekben volt kevesebb a munka­helyi baleset, vagy megbetegedés, a­­hol sokrétűen gondoskodtak a dolgo­zók munkahelyi körülményeinek javí­tásáról, a biztonságosabb munkavég­zés előfeltételeinek a megteremtésé­ről, ahol szilárdabb volt a munkafe­gyelem és rendszeresebb, hatéko­nyabb az ellenőrzés. Sajnos, az utóbbi három évben megint sötétebb árnyalatú a baleseti statisztika. A balesetek igen számot­tevő részét esés, a növényvédő sze­(g BZFBZ ШШ rek, gépek, gépi berendezések, mér­gek szakszerűtlen kezelése, vagy a gépek javítása közbeni működtetés okozza. A gépüzemelési ágazatokban bekövetkezett baleseteknek a 80 szá­zalékát emberi gondatlanság, felelőt­lenség idézte elő, amiben nemcsak a szenvedő alanyok hibásak; közreját­szott ebben a hiányos munkaszerve­zés is... Sok még az olyan, régebbi gyártmányú gép, melyeknek nincsen munkavédelmi minősítésük. A dolgo­zók életét, egészségét védő eszközök választéka szegényes, egy részük mi­nőségileg nem megfelelő. Több éves tapasztalatok egész sora bizonyítja, hogy a Rozsnyói járásban a jól tájékozott, művelt, egészséges és megbecsült dolgozóknak jobb a munkakedvük, kifinomultabb a fele­lősségérzetük — és szabadidejüket is ésszerűbben hasznosítják. A járás szövetkezeti dolgozóinak jelentős része üdülés, társasutazás céljából Brattslavát, Prágát, a Magas­­-Tátrát és a Szlovák Paradicsomot választja. A külföldi kirándulások, tanulmányutak során a Szovjetuniót, Magyarországot, az NDK-t s Bulgáriát részesítik előnyben. Ezeken a legpél­­dásabb brigádtagok, élenjáró dolgo­zók vesznek részt, évente több mint kétszázan. Mindenképpen nehezíti a tudatfor­málást és a munkához való helyes viszony kialakítását az a tény, hogy az efsz-tagok 12 százaléka cigány­származású. Közülük alig húszán rendelkeznek szakképesítéssel. A já­rásban az utóbbi öt évben az alapis­kolai tanulmányok elvégzése után évente alig tucatnyi cigányszármazá­sú fiatal jelentkezik szakmunkáskép­zőbe, holott a járási mezőgazdasági igazgatóság személyzeti osztálya és a szövetség járási bizottsága együt­tes erőfeszítéseket tesz e népréteghez tartozó fiatalok sajátos szociális, kul­turális szintemelkedése előmozdítása, a társadalmi életbe való beilleszkedé­sük elősegítsése érdekében. Mi a saját véleményünk? Az, hogy a 30—35 éves cigány dolgozók pél­damutató helytállása a gyakoribb, ezeket kellene jobban népszerűsíteni, névreszólóan, szemléltetően. Bemutat­ni azt, miként „vertek gyökeret“ a közös gazdaság talajába, s hogyan boldogulnak, milyen pozitív változá­sok következtek be életvitelükben, gondolkodásmódjukban? S ne féljünk az ilyen egyéneket megbízni társa­dalmi feladattal, ugyanakkor a nyil­vános dicsérettel se fukarkodjunk. Ezek, ha lassúbb ütemben is, de fel­­küzdik magukat a legjobb dolgozók sorába. Tehát jobban éljünk az adott lehetőségekkel... I Ugyancsak elismerésre méltó, hogy a járás cigányszármazású polgárai közül egyre kevesebb az olyan, aki megsérti a munkafegyelmet, vagy kö­zös vagyont dézsmál. Ez egyrészt az­zal magyarázható, hogy a szövetke­zetek vezetői bevonják e népréteg­hez tartozó dolgozókat az üzemi fel­nőttoktatásba (szövetkezeti munkais­kola), ahol részt vesznek a külön­böző előadásokon, tanfolyamokon. A szövetkezetek vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a szocialista bri­gádokba is bevonják a cigányszár­­mazásúakat. A pozitív környezetha­tás, a brigádélet a javukra válik, ily módon példás dolgozók faragódnak belőlük. Elsődleges feladatuk legyen, hogy megszabaduljanak a putriktól, ahol élnek, lakásproblémáik rende­ződjenek. Ezzel a rájuk nehezedő, nyomasztó kisebbségi érzéstől is meg­szabadulhatnak, embertársaik iránti bizalmuk is oldottabbá válhat. Felté­ve, ha a környezetükben levő efsz­­tagok is megfelelően viszonyulnak hozzájuk. Korcsmáros László Megelőzni a tüzeseteket Népgazdasági szempontból a tűz­megelőzésnek egyre nagyobb a Jelen­tősége. Ennek érdekében az 1970-es évet követően a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya több Intézke­dést fogadott el. Jelentős e téren az SZLKP KB-nak az 1972-ben kiadott tűzbiztonsággal kapcsolatos határo­zata. E határozat következetesebb megvalósítására szólít fel a bratisla­­vai SLOVNAFT nemzeti vállalat fel­hívása. Ennek eredményeképpen fo­kozódott a párt- és egyéb szerveze­tek aktivitása. Az intézkedések ellenére azonban több ipari és mezőgazdasági üzem­ben nem sikerült kellőképpen bizto­sítani a megfelelő szintű tűzbiztonsá­got, éppen a szigorú belső ellenőr­zés elhanyagolása végett. Ugyanis ezek az ellenőrzések gyakran formá­lisak, nem törekszenek a hibák, fo­gyatékosságok kiküszöbölésére. A tűz­biztonsági rendeletek betartására vo­natkozó jelentések sokszor túl álta­lánosak, nem bíráló jellegűek, a fo­gyatékosságok orvoslása ilyen módon gyakran elmarad. Bizonyos Javulás észlelhető az SZSZK Iparügyi Minisztériumának a hatáskörében. Viszont továbbra Is gondok merülnek fel a műszaki be­rendezések ellenőrzése és karbantar­tása területén. A Slovnaft nemzeti vállalat felhívása nemcsak szerves részévé vált a nemzeti bizottságok tűzbiztonsági ellenőrzéseinek, hanem egybe ösztönzően is hatott az ellen­őrzések hatékonyabbá tételére, amit elsősorban rendszeres és szigorú in­tézkedésekkel érnek el. Ehhez a fel­híváshoz Szlovákiában eddig 1378 üzem szervezetei csatlakoztak. A leg­kevesebb — csupán 13 — szervezet a Zvolení járásban jelentkezett. Oj lehetőségeket kell keresni, hogy a párt- és állami szervek segítségével további vállalatok, mezőgazdasági üzemek csatlakozzanak a felhívás­hoz. A tömegtájékoztatás eszközét hatékonyabban kell hasznosítani an­nak érdekében, hogy a dolgozók job­ban tiszteljék és védjék a szocialista tulajdont. Az új, komplex tűzbiztonsági Jog­­szabályzat 1988. július else’”n lép ér­vénybe mely a meglevő intézkedése­ket szigorltja, s egyben a szabálysér­tők szigorúbb felelősségrevonására kötelez. Mindezt a lakosság teljes be­vonásával kell végrehajtani. Éppen azért az idei év márciusa is egyben a tűzmegelőzés hónapja volt. Ebben az akciókban részt vettek a nemzeti bizottságok tisztségviselői és dolgo­zói, a Nemzetbiztonsági Testület, a Szlovákiai Tűzoltók Szövetségének, valamint a SZISZ és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjai és a termelőüzemek dolgozói. A nagyüzemek szempontjából azon­ban nem elég egy hónapra leszűkí­teni a tűzbiztonság megszigorítását. A múlt évi tűzbiztonsági hónapban fokozott figyelmet fordítottak az ille­tékesek a tűzmegelőző nevelőmunká­ra. A lakosság részére beszélgetése­ket, előadásokat szerveztek a nem­zeti bizottságok képviselői, a tűzoltó­ság és más ellenőrző szervek. Ta­valy például 600 ezer ellenőrzésre került sor, melyek során 95 ezernél is több kihágást állapítottak meg. A tavaszi tűzesetek számát nagy­ban növelik a gyakori erdőtüzek, me­lyeket rendszerint az elszáradt növény­zet égetése, valamint a turisták által rakott tüzek stb. okoznak. Éppen ezért még nagyobb figyelmet kell fordítani az ilyen tűzesetek megelő­zésére. Erdeinkben növelni kell a tűzvédelmi járőrök számát, a legláto­gatottabb erdőrészeken elkerített tűz­helyeket kell kijelölni, s fel kell újí­tani a figyelmeztető táblákat a turis­ták számára. Határozottabban fele­lősségre kell vonni és bírságolni azo­kat, akik megsértik a tilalmakat, rendszabályokat. A múlt évben Szlovákiában 1946 tűzeset volt, melyek során több mint 103 millió korona kár keletkezett. Negyvenkilenc személy életét vesz­tette, 159-en pedig súlyosan megsebe­sültek. A tűzoltóegységek idejében történő beavatkozásának köszönhe­tően csaknem 610 millió korona ér­tékű közvagyont sikerült megmente­ni. Az előző évhez viszonyítva a tűz­esetek száma 43-mal, s az okozott kár értéke pedig több mint 48 millió koronával emelkedett. A mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban 341 tűzeset következtében 10,5 millió ko­rona kár keletkezett. A tűzesetek leg­gyakoribb kiváltó okai: a műszaki meghibásodások, a felnőttek figyel­metlensége, a felügyelet nélkül ha­gyott gyerekek felelőtlensége, a szán­dékosság, a kémények elhanyagolt állapota és helytelen használata, a fűtőtestek meghibásodása, valamint a közlekedési balesetek és a természeti (elemi) csapások. (macsicza) Hetényi (Chotín) ifjú tűzoltók gyakorlat közben Üdv néked, örökifjú tavasz! 0, ha tudnád, mily epedve vártunk. A fagyos, deres márciusi kora reg­gelek már-már elszomorítottak bennünket... Aztán végre mégis­csak megjöttél. Virágpompába öl­töztetted a gyümölcsfákat, zöldbe — erdőt, mezőt. Visszavonhatatla­nul újra itt vagy, napfényes, ma­dárdalos tavasz. ö, te örök ihlető! Harsogó, üde friss színeiddel, életvirulásoddal rabul ejted a festőket, költőket szólaltatsz meg, akik ódákat zen­­gedeznek rólad, s nem tudnak be­telni veled. Üj tavasz! Hirdeted a természet megmásíthatatlanságát. Napsugár­­özönöd kicsalogatja, melengeti, ci­rógatja az öregeket. Fásult vég­tagjaikat mozgásba lendíted. Se­lyemzöld rétre csalogatod az ön­feledten játszadozó, sárkányerege­tő gyerekhadat, s szívecskéjüket repeső örömmel, boldogsággal töl­tőd meg... Kicsit bohém is vagy, te élettől duzzadó tavasz. Ifjak vérét pezs­­díted, ajkaik találkozására, tüzes csókolódzásra készteted őket. A szilaj, szeleburdi szelet kacér lá­nyok, menyecskék szoknyája fel­­libbentésére béreled. Suttogva mondom: szerelmi légyottra búj­­togatsz, ami csöppet sem bűn. Nyílt szómondásom ne vedd holmi számonkérésnek, se korholásnak. Csak tudnád, mily nagy erényed a buzdítás?! Mekkora ellenállha­tatlan ősi erő keríti hatalmába az új kor szántóvetőit, amikor be­szippantják az ébredező természet friss leheletét, földszagát. A mezs­gyéden földtáblák gőzölgése, nem­csak szívblzsergető látvány, lei­adás, határbahívó Is... Vajon van-e annál örömteljesebb, mint amikor az égbetörő pacsirták dala eggyéolvad a dohogó, fürgejárású gépek' munkazajával...? Üjfent benépesült a határ. Mag­ra vár a televény föld. Haragos­zöld színre vált a jól áttelelt, zsen­­'tíülő vetés. Fészket rak a ma­dár ... Zsong, dalol erdő, mező. Üdv néked, örökifjú tavasz...! N. KOVÁCS ISTVÁN (A szerző felvétele) AHOL AZ ELLENŐRZÉS az irányítás szerves része A Jelen időszakban az eddigieknél is jobban előtérbe kerül az ellenőr­zés tökéletesítése, hatékonyabbá té­tele. Ebben fő szerep a szövetkezetek ellenőrző bizottságaira hárul. Fő kül­detésük a vezetők tevékenységének a rendszeres figyelemmel kísérése, hogy azok miként teljesítik felada­taikat, hogyan biztosítják a gazdasá­gi egységek fejlődését. Az Ekecs-Szakállasl (OkoC-Sokolce) Efsz ellenőrző bizottsága munkájában abból indul ki, hogy aki az emberek munkáját irányítja, annak ellenőriz­nie is kell, nélküle nem születhetnek olyan eredmények, amilyeneket tár­sadalmunk mindenkitől jogosan el­vár. Tevékenységük iránytűje: a mun­katerv. Tavaly nagy figyelmet fordí­tottak az energiahordozókkal való ésszerű gazdálkodásra. Ezen a téren több ellenőrzést végeztek, ami hatá­sosnak is bizonyult. Nem kis mérték­ben járultak hozzá ahhoz, hogy a gépjárművek teljesítőképessége job­ban hasznosul. Csökkentették az üres­járatokat, beszüntették az erőgépek céltalan hazajárását a földekről, ugyancsak megszüntették az enge­dély nélküli teherszállításokat. Csallóközben nagy fontosságú a ta­lajvíz és a felszíni vizek védelme, a velük való ésszerű gazdálkodás. En­nélfogva ellenőrzéseket . végeztek ezen a szakaszon is a szövetkezet te­lepein és a határban egyaránt. Némi javulást ugyan tapasztaltak, ám a helyzet még nem egészen kielégítő. A továbbiakban jobban megkövetelik a munkahelyi környezet és a termé­szeti környezet terén érvényes előírá­sok, jogszabályok betartását. A pénzügyi gazdálkodást havonta ellenőrzik. Figyelemmel kísérik a munkaidő-hasznosítást. Elsősorban az ál'attenyésztcsben észleltek hiányos­­sáeokat. ahol az állatgondozók késve érkeztek munkahelyükre (tisztelet a kivételnek!), ennélfogva nem végez­ték rendszeresen a munkájukat (el­hanyagolták az állatok tisztántartá­sát, vagy nem tartották be követke­zetesen a takarmányadagolást). Az említett hiányosságok következtében megromlott a tef minősége, vagy csökkent (a sertéseknél) a napi fel­hízás. A takarmánygazdá’kodás sza­kaszán figyelmüket az állatlétszám­nak megfelelő takarmány kiutalására összpontosították. Meglátásaik alap­ján olyan intézkedések foganatosítá­sát sürgették, hogy az erőtakarmányt az állatok számára a szolgálatot tel­jesítő technikusok adják ki, a rak­tárkulcsokat pedig az őrszobákon he­lyezzék el. A tej minőségének javí­tása érdekében rendszeresítették — mintavétel alapján — a minőségel­lenőrzéseket. Az egyes állattenyész'ő Jelepek között ezen a téren még mindig indokolatlanul nagyok a kü­lönbségek. Észrevételeik alapján a szövetkezet vezetősége következete­sen érvényesíti a tejtermelésben az anyagi ösztönzőket. A növénytermesztésben végzett el­lenőrzések főleg a növényápolás mi­nőségi elvárásaira irányulnak. Fel­adatul adták az ott dolgozó techni­kusoknak, hogy az erőgépek üzeme­lésénél ellenőrizzék az elfogyasztott üzemanyagot és az elvégzett munka közti összefüggéseket. Arról van szó, hogy az üzemanyagot a meghatáro­zott munkafolyamat elvégzésére hasz­nálják fel. Folyamatosan végezte munkáját az ellenőrző bizottság a közös tulajdon védelmet illetően is. Célul tűzték ki valamennyi gazdasági udvar bekerí­tését, mert ez is hozzájárul a hozott intézkedések megvalósításához. Van­nak természetesen olyan esetek is, amikor a károk öszsegét nem olyan egyszerű megállapítani. Ennélfogva a jövőben azokat a személyeket is felelősségre vonják, akik elhanyagol­ják a rájuk bízott termelőeszközök, gépek karbantartását, vagy nem tö­rődnek az állatokkal, ennélfogva veszteségei, kárai keletkeznek a kö­zös gazdaságnak. Minden dolgozónak pontosan meghatározzák a feladat­körét, s annak megfelelően értékelik, illetve ellenőrzik a reá bízott felada­tok teljesítését. Az ellenőrző bizottság figyelemmel kíséri a szövetkezet egyes szerveinek, bizottságainak, albizottságainak a te­vékenységét is, az elfogadott hatá­rozatokat is beleértve. Felülvizsgálja a választott ellenőrző szerv rendsze­resen azt is, miként valósul meg a szövetkezeti tagokról való komplex gondoskodás — szociális, kulturális és munkabiztonsági téren egyaránt. Örvendetes, hogy ebben a szövetke­zetben példásan gondoskodnak az idősebbekről, a fiatalokról, s a szö­vetkezeti demokrácia elveinek gya­korlati érvényesítése sem szenved csorbát... Az ekecsi szövetkezet ellenőrző bi­zottsága céltudatos munkájával elő­segítette — és a jövőben is eiősegít­­— a termelési feladatok mennyiségi, minőségi teljesítését, a gazdaságveze­tés mind tökéletesebbé tételét. SVINGER ISTVÄN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents