Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-22 / 12. szám
A gvümölcssövénvekrOI - V. s a fákat lapos, vékony sávban, támrendszer melett- nevelik. A fák tenyészterülete az alanytól, a fajtától és egyéb körülményektől függően 3X2 vagy 3,5X2 méter, szükség szerint kombinálva használhatjuk a metszőollót és a hajtás-lekötözést. A négy-ötéves ültetvényben szakaszos lfjítást (termőméter Is megfelelő). Több országban (Bulgária, Jugoszlávia, Franciaország, Olaszország) a cseresznyénél Is sikerrel alkalmazzák ezt a sövénytípust. Erősebb alany Is alkalmazható (pl. a Starkrimson esetében M-l, a körténél birs), de közbenoltásra is sor kerülhet. Az első ágcsoportot 40—60 cm ma77777777777777777777777777 A második ágcsoport kialakítása a Holovousi-sövénynél A Delbard-sövény. Kineveléséhez az éves suhángot kiültetés után 40 cm magasan visszavágjuk, a két felső rügyből előtörő hajtást V-alakban (45°-os szögben) rögzítjük, majd a második és a harmadik évben 45 cm magasan mindkét hajtást újfent elágaztatjuk. 'Vagyis minden fa 40 cm-es törzsből és három olyan V-alakű elágazódásból áll, amelyek részben egymást, részben pedig a szomszédos fa hasonló módon kialakított vázágait kejesztezik. Az ágakat egymáshoz, illetve a t ámrendszerhez kötözzük, s a kívánt korona kialakításához metszést :is alkalmazunk. A Delbard-sövény gazdasági haszna, hogy gyenge és erős növekedésű alanyon is nevelhetünk benne almát, körtét, cseresznyét stb. Nem csupán mutatós, de gazdaságos is, mivel korán terem és bő hozamokat kínál. A Téchobuzicei-sövény. A Delbard-sövényhez hasonló, tehát V-alakban elágaztatott suhángból nevelik ki, de később már csupán a bal kart ágaztatják el még egyszer, nem mind a kettőt. Előnyei között említhetjük, hogy támrendszer nélkül Is aránylag stabil, hamar és bőven termő sövényforma. Hátránya, hogy korán besűrűsödik és romlik a gyümölcs minősége. A függőlegesen nevelt vezér- és vízszintesen nevelt oldalágú sövények közül első helyen a Ferraguti-sövényt kell megemlítenünk. Az olaszországi Ferrarában két változata ismeretes, a függőleges és a vízszintes. A függőleges sövény a függőleges füzér utódja, amelynél nagy (1X3 méter) tősűrüf.éget lehet alkalmazni. Támrendszer mellett neveljük, a hajtások egy részét a vízszintesnél jobban lehajlítva rögzítjük, így a fák nem nőnek annyira buján, viszont korán termőre fordulnak. A vízszintes FerrugaU-oövény a Hungária-sövényhez hasonló, csak itt a 4. kialakított figcsoport után kivágják a vezérhajtást. A telepítés 2,5X4 méteres térállásban történik, tehát gyorsabban növekvő alanyok is felhasználhatók. Ä törzs itt is 40 cm magas. A Haag-süvény. Alma- és körtefák részére fejlesztették ki Belgiumban. A sövényt alkotó fákat olyan termőkaros orsónak tekinthetjük, amelyeknél megszüntették az orsó-jelleget részek) kell végezni. Lehetőleg M-9 alanyon nevelt Jonatánt, Idared, Golden delicious, Goldsenspur stb. fajtát ültessünk. Gazdaságos és könnyen kezelhető sövénytípus. A Hungária-sövényt főleg a Golden delicious, a Goldenspur stb. fajták részére fejlesztették ki Magyarországon. A faiskolában beszerzett, koronás csemetét 2X3 vagy 2,5X4 méteres térállásban kiültetjük, majd 40 —60 cm-es törzsmagasságban kialakítjuk az első ágcsoportot (a sudárból, plusz a sor irányában meghagyott 2 oldalágból). Támrendszer vagy karó mellett egyaránt kinevelhető s a lekötözést ésszerűen kell kombinálni a metszéssel. Szép, jó minőségű gyümölcsöt terem, gazdag hozamot nyújt, de évek múlva, amikor a szomszédos fák ágai már összeérnek, óvakodni kell az elboz'ótosodás megtérésétől. A függőlegesen nevelt vezér- és a ferdén nevelt oldalágú sövények egyik legjellegzetesebb képviselője az olasz palmeíía-sövény. Hazánkban talán ez a legelterjedtebb és a legismertebb. Emlékszem, hogy a Nyárasdl (Topofníky) Efszben 1965-ben egyszerre négy hektár olasz palmetta-sövényt létesítettünk a Franciacországból vásárolt Starkrimson csemetékből. 2,5X4 méteres kötésben kb. ezer fa került egy hektárra (kiskertben a 2X3 gasan úgy alakítjuk ki, mint a Hungária-sövénynél, csak Itt a két oldalágat azonnal lekötjük 40—-50°-os szögben. Az emeletek egymástól 70—90 cm-re legyenek, kialakításukhoz inkább a lekötözést használjuk, a metszőollót csak végszükség esetén vegyük elő. Ne a szépségre, Inkább a célszerűségre törekedjünk s a negyedik-ötödik éves ültetvényben már gondoljunk a termörészek ifjítására is. Ezen sövény előnye, hogy kevesebb munkát Igénylő gondozással is aránylag mutatós, de főleg korán és gazdagon termő ültetvényt nyerünk. A Holovousi-süvény. Csehországi gyümölcsészek egy csoportja Brabec vezetésével részletesen elemezte a világon ismert gyümölcssövények előnyeit és hátrányait, majd tapasztalataikat összegezve, kifejlesztettek egy olyan sövénytípust, amely szinte valamenynyi jő tulajdonságot magába foglalja. Nem igényel támrendszert, legfeljebb az első ágcsoport kineveléséhez kell némi vezeték. Ahhoz, hogy egy gyümölcssövény önhordozó, tehát támvezeték nélküli lehessen, két fontos dolog szükséges. A telepítésre választott csemetéknek 25—30 cm-es főgyökerük legyen, hogy jól „megkapaszkodhassanak“ a talajban és állni tudják a legerősebb szélrohamokat is. Ezzel kapcsolatos, hogy ilyen sövényt eísősorban mélyrétegű, középkötött talajón érdemes nevelni. A törpefákat 1X3, a középnagyokat 1,5 X 3—3,5, a nagyra növőket pedig (erős alanyon) 2X3—3,5 méteres térállásban telepítjük. A másik fontos követelmény, hogy egy vezér- és két oldal-* ággal Indulva a kezdjük a koronanevelést. Amikor az első oldalágak elérik a szomszédos, fát, akkor ezeket az ágakat 30°-os szögben rögzítjük a második ágcsoport hónaljában. Tetszés szerint így akár öt ág4 csoportot Is kialakíthatunk egymás felett. Közülük a legfelsőt, akárcsak az olasz sövénynél, vízszintesre hajlítva kell rögzítenünk. Kimondottan intenzív sövénytípusról van szó, hiszen 1X3 méteres kötés esetén hektáronkénti átlagban 2800—3300 _fát is elhelyezhetünk. A termőrészek lfjítása megoldott, ezenkívül pénzt is megtakaríthatunk, hiszen az itt nélkülözhető támrendszer általában legalább annyiba kerül, mint až ültetőanyag. Mindenekelőtt a nagyüzemekben van nagy jelentősége, ahol már gépesítették a metszést. És szóljunk még röviden á sövényesített karcsú orsóról Is. A karcsú orsó számunkra nem újdonság: a központi tengelyen halborda-szerűen helyezkednek el a vékony és rövid (maximum 90 cme-s) termórészek, melyeket háromévenként Újítással lecserélünk. Hogy mi köze ennek a koronaformának a sövényhez? Nos, a Vásárüti (Trhové Mýto) Efsz-ben M-9 alanyon ikersoros és háromsoros telepítéssel is próbát tettünk a karcsú orsóval. A háromsoros ültetés nem vált be, mert a középső sort nehéz volt megközelíteni (permetezés, metszés), viszont az ikersoros ültetvény háromszög-kötésben (1,5X 1,5, 5X4 méter) telepített fáit minden szempontbél könnyű volt kezelni. De a kertészkedőket ugye inkább az egysoros sövényművelés érdekli, tehát beszéljünk erről. A sűrű ültetés következtében й karcsú orsónak nevelt fák ágai összeérnek s amolyan 1,5 méter széles sövényt alkotnak. Házikertben kézi metszéssel még megőrizhetjük a különálló koronaformát, de kontúrmetszést alkalmazva a nagyüzemi termesztésben szabályszerű sövényt kapunk. Beiucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa S Delbard-sövény A Téclmbuiicei sövény A köz javán fáradozva (Folytatás az 1. oldalról) kistermelőktől 15 ezer 200 tonna gyümölcsöt és több mint 12 tonna zöldséget vásárolt fel. Az SZKSZ-tagok munkájának végképp nem elhanyagolható eredménye továbbá az, hogy családjukat az egész év folyamán ellátják gyümölccsel és zöldséggel, valamint termékeik egy részét a szövetkezeti piacon értékesítik. A Fogyasztási Szövetkezet Szlovákiai Szövetsége 1981 és 1985 között több mint 19 ezer tonna erdei növényt vásárolt fel. Az Intercoop külkereskedelmi vállalat által e mennyiség egy bizonyos részét exportálták, főképpen fagyasztott málna és feketeáfonya-kompőt formájában. Az ésszerű táplálkozás szempontjából állandóan nagyobb jelentőségű az SZÁSZ tevékenysége. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy állati termékekből fokozatosan önellátóvá válunk, továbbá gazdagabb a piaci ellátás és a feldolgozóipar is elegendő nyersanyagot vásárolhat fel. Az ütemesen fejlődő kisállattenyésztés 11 állatfajtára összpontosul. Az előtérben mindenekelőtt a kecske-, a juh-, a nyúl-, a baromfi- és a galambtenyésztés áll. 1981—85 között az SZÁSZ tagjai 3 millió 916 ezer 737 nyulat és 135 ezer 235 juhot szolgáltattak a piacnak. E- gyezméuyes tenyésztés alapján az említett időszakban több mint 44 ezer sertést és 61 ezer szarvasmarhát adtak le. A nyiirai (Nitra) Branko közös mezőgazdasági vállalat által az 1981—85-ös években a kapitalista államokba mintegy 6 ezer tonna pecsenyenyulat szállítottak, mig a hazai piacot 660 tonna nyúlhússal látták el. Csupán 1985-ben 1500 tonnát szállítottak a kapitalista országokba, míg a hazai piacra 175 tonna jutott. Az elért eredmények nagymértékben befolyásolták az egy személyre jutó átlagos fogyasztást. A mulató e vonatkozásban két év folyamán magasra Ívelő: 2,5—3,5 százalékos a növekedés. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozni kell azt is, hogy a háztáji termelés nemcsak az ésszerű táplálkozást segíti elő, hanem a piaci ellátást is. Ha az ésszerű táplálkozás problémakörét vetjük fel, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vitaminokban bővelkedő balhúst sem. Az össztársadalmi érdekkel egybehangzóan az SZUSZ nagy jelentőséget tulajdonít a haltenyésztésnek, illetve a kielégítő piaci ellátásnak. Az 1981-es esztendőhöz viszonyítva 1984-ben 59 tonna hallal többet szállítottak a piacra. A folyóvizekből 1984- ben 381 tonnával több halat fogtak ki az 1981-es évhez viszonyítva. A Szlovákiai Vadászszövetség tevékenysége által szintén hathatósan befolyásolja a piaci ellátást Az elejtett vad 55 százalékát kínálja közellátásra. Például 1200 tonna vadból 700 tonna szolgálja a közellátási célokat. 1985-ben a baromfifeldolgozó ipar 520 tonna, 1981— 1985-ben a Fogyasztási Szövetkezet Szlovákiai Szövetsége több mint 28 tonna vadat vásárolt fel. A lakosság egészséges fejlődése, illetve a mezőgazdasági termények szaporításának szempontjából is jelentős tevékenységet fejtenek ki a Szlovákiai Méhészek Szövetségének tagjai. A galántai (Galanta) Medos az 1981—85-ös években 19 ezer 322 tonna mézet vásárolt fel ä méhésztársaktól. Az Intercoop közvetítésével e mennyiség bizonyos részét főképpen Ausztriába, az NSZK- ba, Franciaországba, Svájcba és Jugoszláviába exportálják. A melléktermékek közöl mindenekelőtt a méhpempő és a fullánk nagy jelentőségű. Ezek a termékek ugyanis a gyógyszer- és a kozmelikai ipar fontos alapanyagául szolgálnak. Az 1981— 85-ös években 2 ezer 278 kilogramm pempőt és több mint 71 kilogramm fullánkot vásároltak fel. Az SZSZK Nemzeti Frontjának egyes szervezetei tehát értékes eredményekkel rukkoltak elő. Ezen eredmények elérése csakis a párt- és állami szervek hatékony támogatása révén valósulhat meg. Ez a tény jól bizonyítja, hogy aktív segítségnyújtással és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával együttműködve konkrét intézkedések történtek a lakosság élelmezésével összefüggésben. Az idei év, illetve a hosszú távú programterv feladatainak teljesítése érdekében arra kell törekednünk, hogy továbbra is messzemenően vegyük figyelembe az ésszerű táplálkozás követelményeit és a hazai piac igényeit. Minél előbb el kell érni azt, hogy teljesen önellátók legyünk azokból az élelmiszerekből és mezőgazdasági nyersanyagokból, amelyeket saját talaj- és éghajlati viszonyaink között előállíthatunk. A tervek valóra váltása érdekében az SZSZK Nemzeti Frontjának szervezetei mindent meg fognak tenni. A magánkertek és -gyümölcsösök területét évente mintegy 700 hektárral szeretnék bővíteni, ami 1990-ig háromezer-háromezer-ötszáz hektár területet jelent. A gyümölcsösök állandó bővítése egyik legfontosabb feladatunk. Továbbra is azon kell munkálkodni. hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelően köttessenek meg az adásvételi szerződések a szövetség tagjaival: előtérbe helyezve azon termékek felvásárlását, amelyek mindennapi életünkben nélkülözhetetlenek. A gyümölcs- és zöldségtermesztés további fejlesztése sem képzelhető el a gyors ütemű tudományós-műszaki haladás vívmányainak elsajátítása és mielőbbi gyaknr'ati alkalmazása nélkül. Nagy figyelmet fordítunk a vegyszerek, в műtrágyák ésszerű alkalmazására, s azon igyekezünk, hogy a zöldségfélékben a lehető legalacsonyabb legyen a nitráttartalom. Az állattenyésztés szakaszán arra kell törekednünk, hogy az állatállomány bővítése nélkül növeljük a hús- és a tojástermelést. A vadászatot illetően ki kell dolgozni egy hoszszú távú tervet, tízéves időszakra, az egyes vadászszervezetek területeire vonatkozóan. Bővíteni kell a hasznos vadak tenyésztését, s figyelembe kell venni azt is, hogy ne bontsuk meg a vadállomány-harmóniát, A megfelelő vizeket messzemenően ki kell használni haltenyésztésre, előtérbe helyezve az ivadéknevelést. Ebből a célból valóban maximálisan kell élni az adott lehetőségekkel, ál méhtenyészlés szempontjából is meg kell teremteni a lehető legideálisabb feltételeket. Д' méhek számát négyszáz—négy1 százötven-ezer családon szeretnénk állandósítani. Nagy fi< gyeimet kell szentelni a méhegészségügyi problémakörnek« s a lehető legszélesebb választékot akarjuk biztosítani a méhészkedéshez nélkülözhetetlen eszközökből. Fokozatosan meg kell oldani a mézfelvásárlás körüli problémákat — a Fogyasztási Szövetkezet Szlovákiai Szövetségével együttműködve. Nagyobb figyelmet fogunk tulajdonítani a jövőben a méz és a méztermékek csomagolásának is. Az SZSZK Nemzeti Frontja szervezeteinek a jövőben is mélyrehatóan együtt kell működniük az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával, illetve a további szervezetekkel. A fent szemléltetett eredmények hűen tükrözik, hogy ez egyes szervezetek tevékenysége valóban pozitívan értékelhető. A kistermelők ilynemű tevékenysége nemcsak az aktív pihenés, a kikapcsolódás szempontjából fontos, hanem azért is, hogy szorgos munkájuk gyümölcsét egész társadalmunk szüretelheti. E- zen szervezetek tavjai nagymértékben hozzájárulnak az élelmiszerekből és a mezőgazdasági nyersanyagokból való önellátás biztosításához. Milan Lipár, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának munkatársa
