Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-22 / 12. szám
írta: Andrássy Sándor agrármérnök, a Légi (Lehnice) Efsz elnöke, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségének tagja Ä politika — tanítja Lenin — e gazdaság koncentrált kifejezése s a gazdaságfejlesztési terv a párt második programja. A CSKP a lenini gondolatok szellemében különleges figyelmet fordít a gazdasági építésre, alapul véve a marxizmus—leninizmus tanításait, a szocialista építés nemzetközi tapasztalatait, valamint hazánk adottságait, mezőgazdasági termelésünk külső és belső körülményeit. Pártunk agrárpolitikájában szervesen összekapcsolja a stabilitás, az állandóság és a körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodás elemeit. E politikának t az erre épülő gazdaságpolitikának köszönhetjük a szocialista építés sikereit, politikánk megbecsülését itthon és külföldön. A felsorakoztatott tényekből kiindulva a felelelősségteljes munka, az őszinteség és a nyíltság jellemezte az agrárágazatok párt- és gazdasági szervezeteinek felkészülését a CSKP XVII. kongresszusára. Az üzemi pártszervezetek év eleji értékelő taggyűlésein, a járási és a kerületi pártknnferenciákon, valamint a zárszámadó közgyűléseken viszont a valós helyzetből fakadó, az elismerést kiváltó eredmények számbavétele mellett a jogos aggodalom, a kritika és az önkritika is hangot kapott. Az agrárágazatokban elért eredményeink féltésének, a továbblépés szükségességének hangsúlyozása csendült ki ezekből az észrevételekből. Az előző pártkongresszus őta eltelt időszak embert próbáló, nehéz évek sora volt. Közismertek azok a külső, világgazdasági hatások, amelyek következtében napról napra többet és jobban kellett dolgoznunk, hogy legfontosabb gazdasági céljainkat elérjük. A külső gazdasági nyomás ágazatunkra is nehezedik. A kedvezőtlen időjárásó évek pedig csak tetézték gondjainkat. Mégis arról adhatnak számot mezőgazdasági nagyüzemeink, hogy összességében teljesítették feladataikat. Benne van ebben az eredményben a gazdasági egységek alkalmazkodó képessége, benne van a dolgozók mindennapi szorgalmas munkája, helytállása. hozzáértése. Az egész kedvező folyamat, eredmény alapja pártunk bevált agrárpolitikája. amely lehetővé teszi, sőt megköveteli az ágazat fejlesztését, állandó megújulását. Mezőgazdasági nagyüzemi termelésünk gyakorlatában jól felismerhető a lenini szövetkezetesítési eszme és a CSKP IX. kongresszusának határozata. Az. hogy az állandóság masában hordja a megújulás elemeit, hangsúlyozva в kettőség fontosságát és összetartozását. Az állandóságot az jelenti, hogy a szövetkezeti földművesek a munkásság szövetségesei, tehát a hatalom részeseiként vesznek részt a fejlett szocialista társadalom építésében, felhasználva a szocialista nagyüzemi keretekből, az üzemi önállóságból. a szövetkezeti demokráciából és az anyagi érdekeltségből fakadó előnyöket. Az utóbbi években az állandó elemek érvényesülése mellett az emberi erővel, eszközökkel, anyagokkal, energiával való haté-' ,kony gazdálkodás, a vállalkozási készség növelése, a fölerősödő üzemi önállóság, a nagyobb kollektív és egyéni érdekeltség, továbbá a piachoz való fokozottabb alkalmazkodás került előtérbe. Életszínvonalunk megszilárdítását, s ezzel összefüggésben a jó társadalmi közérzet kialakulását segítette, hogy az agrárágazatok zavartalan élelmiszerellátást biztosítottak. A CSKP XVt. kongresszusa óta elért eredmények önmaguk helyett beszélnek. Am hiba lenne, ha egyoldalúan, csakis a számszerű közelítés alapján készítenénk el munkánk mérlegét. A realitásokhoz tartozik, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink megterhelése növekedett. Az új közgazdasági szabályozórendszer kemény követelményeket támasztva az agrárágazatba is közvetíti a világ gazdasági befolyását. Most. amikor a szabályozók szigoráról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról sem. hogy növekvő felelősségünkre csakis a hatékonyság növelésével válaszolhatunk. A szabályozás elvonó jellege nem akadályozhatja meg a jól irányított, szilárd gazdaság] alapokra helyezett mezőgazdasági nagyüzemeket abban, hogy belső átcsoportosításokkal, az anyaguk, az energiahordozók ésszerű felhasználásával, korszerűsített anyagi ösztönzéssel, sőt, újabban a vezetés és a jövedelemszabályozás új rendjével élve megtegyük az előre vivő, okos intézkedéseket. Manapság gyakran felmerül a kérdés, hogy vannak-e még tartalékaink? A Munka Érdemrenddel kitüntetett földműves-szövetkezetünk több száz dolgozója nevében meggyőződéssel állíthatom, hogy vannak. Sok a tennivaló például a felhasznált energiaforrások — célszerűbb és jó értelemben vett — takarékosabb hasznosításában. A talafmíívelési, a betakarítási, az állattenyésztési és takarmányozási technológiákban is ilyen tartalmú, célratörőbb programokat kell beépítenünk. A sokat emlegetett minőség kapcsán el kell érni. hogy a „mindent felvásárolni“ eddigi gyakorlatát в piaci kereslethez igazodó termelés váltsa fel. Olyen adásvételi kapcsolatokra van tehát szükség, amelyek egymás érdekeltségének kölcsönös figyelembevételére ösztönöznek, amelyek a végtermék előállításában és minőségében teszik a lehető legjobban érdekeltté a mezőgazdasági termelést. Ha ugyanis eltérő az érdekeltség, akkor csak továbbra is óhaj marad a minőség. A múltban például a minőségi követelményekhez csak akkor ragaszkodott az élelmiszeripar, ha valamelyik nyersanyagból sok termett. Természetesen az élelmiszerek minőségének alakulását ax is befolyásolja, hogy milyen a termék útja a termelőtől a feldolgozóüzemig. hogyan szállítják, tárolják a nyersanyagot, a követelményekhez igazodik e a feldolgozás. Véleményem szerint a gazdasági építőmunka jelenlegi feltételei egyenesen sürgetik a lemaradozó és a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek fe’zárkózását. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően „talpraállításnkért“ pártunk sokat tett. A vállalkozókészség, a kockázatvállaló vezetői és dolgozói magatartás párosításával e körben Is érvényt kell szerezni a gazdasági követelmények kielégítő teljesítésének. Ugyancsak jelentős tartalékokat látok a talajok termőképességének fokozásában. A vízrendezésre, talajjavításra. talajvédelemre fordított miiliárdnk országos viszonylatban aktívan járulnak hozzá a termésátlagok növeléséhez. Még mindig vannak azonban olyan területek, ahol éveken keresztül végzik a meliorációt, számos esetben viszont elmaradnak a további folyamatos beavatkozások. Az elmondottakat azért hanzsú- Ivoztam. mert veszélyforrássá válhat az a tény, ha nem jut elég erő és fi-; gvetem mindenhová a gazdasági fejlődés olvan szakaszában, amelyben rajtunk kívül állá tényezők a korábbinál gyakrabban teremthetnek váratlan helyzeteket. Pártunk XVII. kongresszusa az elmúlt évek értékelése mellett minden bizonnyal olyan programot hagy jóvá, amely a gazdasági élet minden területén, tgy az agrárágazatokban is segíti majd dolgaink rendezését, cselekvő előrelépésünket a 8. ötéves tervidőszakban. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK KUNUKfcoo&UbAKUL A népgazdaság intenzifiküsával Bratislavában, a Szakszervezetek Házában március 13—15-én ülésezett Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa. Munkáját a CSKP XVII. kongresszusa előkészületeinek alkotó légköre jellemezte, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusának eredményei és pártunk megalapításának közelgő 65. évfordulója ösztönöztek. A tanácskozáson jelen volt a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök vezetett. A kongresszusi tanácskozást Jozef Lenárt. a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára nyitotta meg. Bevezetőben a jelenlevők egyperces csenddel adóztak az SZLKP KB és az SZLKP KERB tagjai, valamint azon érdemes párttagok emlékének, akik az előző kongresszus éta hunytak el. A kongresszus első napján az SZLKP Központi Bizottságának beszámolóját a CSKP XVI. éc az SZLKP előző kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról és a párt további feladatairól Jozef Lenárt elvtárs. az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának jelentését pedig Eugen Turzo, a bizottság elnöke terjesztette elő. A kongresszus első napján szólalt fel Gustáv Husák elvtára, a CSKP KB küldöttségének vezetője is. AZ EGYSÉGES CSEHSZLOVÁK GAZDASÁGÉRT Lenárt elvtárs előadói beszédének bevezető részében többek kö?ött hangsúlyozta: teljes mértékben tuda tosítjuk, hogy a párttői függ Szlovákia további felvirágoztatása a szocialista Csehszlovákiában. Az SZLKP Központi Bizottsága és szervei — a társadalmi élet valamennyi területén — a CŠKP XVI. és az SZLKP kongresszusa határozatainak megvalósítására mozgósította a dolgozókat. A pártmunka figyelmének középpontjában azok a feladatok álltak, amelyek összefüggtek a népgazdaság és az egész társadalom Intenzív fejlesztésével, a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazásának meggyorsításával. Önbizazalnmra jogosítanak azok az eredmények, amelyeket országunk az elmúlt időszakban ért el. Gazdasági erejének az utóbbi 15 év alatt elért növekedését bizonyítja a bruttó nemzeti jövedelem 80, az ipari termelésnek 95, a mezőgazdasági termelésnek pedig 34 százalékkal való növekedése. Ebben az időszakban Szlovákia nemzeti jövedelme több mint a kétszeresére, ipari termelése két és félszeresére, mezőgazdasági termelése pedig egyharmadával növekedett. Az elért eredmények ismét megerősítik azt a meggyőződésünket, hogy az egységes csehszlovák gazdaság dinamikus növekedése az alapja a szlovákiai gazdaság gyors fejlődésének. Az Ipar ,a mezőgazdaság és a többi ágazat egyre nagyobb mértékben járul hozzá a források növekedéséhez. Mezőgazdasági dolgozóink sokat tettek az élelmiszer-önellátás fokozása, a hazai piac stabilitása és a lakosság folyamatos ellátása érdekében. A gazdasági fellendülés lehetővé tette a nép életszínvonalának további emelését és javítását. Jozef Lenárt élvtárs a 7. Ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésével kapcsolatban többek között kiemelte, hogy a bruttó nemzeti jövedelem 14 százalékkal nőtt és aránya az országos nemzeti jövedelemben az 1980 évi 29 százalékról 1985 ben 30,3 százalékra növekedett. A 7. ötéves tervidőszakban az ipar és a mezőgazdaság jelentősen hozzájárult аж országos termelés növekedéséhez. Ä mezőgazdaságban dolgozók a 7. ötéves tervidőszakban a növénytermesztést 12,9, az állattenyésztést pedig 7,8 százalékkal növelték, a a gabonafélékből az eddigi legnagyobb hektárhozamokat érték el. Tovább nőtt az önellátás ez élelmiszer-termelésben, és arányossá vált ennek az ága-’ satnak a fejlesztése. A 7. ötéves tervidőszakban a menynyiségi mutatókat teljesítettük, és az egyes minőségi mutatókat Illetően javulást értünk el, de ennek ellenére lemaradtunk az olyan alapvető feladatok teljesítésében, mint a minőség javítása, a termelékenység növelése, a nemzetközi árucsere hatékonysága. Központilag és az önálló elsz,ánio]ás szintjén sem vált még az irányítás tengelyévé a tudpmányos-ijiflszaki haladás. A stratégiai irányvonalat — a termelés hatékonyságának növelését — az egyes időszakokban és a gaz: daság egyes területein csak önkényesen és eltérő eredményekkel valósítjuk meg. Nem hűnyhafurik szemet afölött, hogy a hatékonyság növelésére kifejtett törekvések ellenére a termelők többsége megelégszik a* átlagossággal, s vannak olyan üzemek és vállatok is, amelyek vesztesé1 gesek. AZ INTENZfFIKÄLÄS MEGGYORSÍTÄSA Az SZLKP Központi Bizottsága és az SZSZK kormánya aktívan részt vett a gazdasági és társadalmi fejlesztés stratégiájának kidolgozásában, amelynek fő célja a nép életszínvonalának állandó emelése, a. lakosság anyagi és szellemi szükségleteinek minőségileg magasabb szinti! kielégítésébe lét- és szociális biztonság megszilárdítása az egyre kedvezőbb feltételek megteremtése az ember harmonikus fejlődéséhez, szákmai és szellemi gyarapodásához. Ennek érdekében meg' kell gyorsítanunk a- , . : i. . i . : i [Folytatás a 2$ oldalon! Agrárpolitikánk erejével