Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-01 / 9. szám

) 4 SZABAD FÖLDMŰVES* 198S. március 1 fiif, a Da д n «a mm i orvos a szövetkezetben Orvosi diplomát 1958-ban szerzett Pospfsil Miklós, aki általános orvos­ként 1960-tól tevékenykedett az Ung­­-vldéken, és 1980-tól a Nagykaposi (Veiké Kapušany) Efsz üzemi orvosa. Az elsó kérdésem Így szólt: ■ Milyen az üzemi orvos és a sző­kerül a megelőző, orvosi tevékenység. Persze, van még tennivaló. Az üzem fejlődése ellenére még van elavult Istálló elég. Ezekben a gazdasági épületekben a dolgozók egészségi ál­lapotát fokozottabb mértékben kell figyelemmel kísérnünk. Gondolok el­ivW / тг/ я i.. -í ............ , I....... . ч >4V,V ч O '■ c- --V' *" z 'ЯВ -v ' # ф ' ; Л.-'' M :,r l: .‘v. ľ ’■ У' i S ' n' MX v Kéváry Miklós, az efsz egyik lakatosa az üzemi orvosnál vetkezet vezetősége közötti együtt­működés? — Jónak mondható, hiszen gyak­ran véleményt cserélünk. A dolgo­zók egészségvédelme, a betegségmeg előzés és a gyógyítás közös érde­künk. Я On szerint szolgálati ével alatt hogyan változtak a szövetkezetben az egészségügyi-szociális feltételek? — Az elmúlt fél évtized alatt a változás elég szembetűnő. Tágas, vi­lágos javítóműhelyek épültek, istálló­kat korszerűsítettek, szociális helyi­ségek létesültek. Tehát egészségeseb­bé, modernebbé váltak a munkahelyi körülmények. ■ Az üzemi orvos számára sajá­tos terület a közétkeztetés... — A Tőketerebesl (Trebišov) Já­rásban az elsők között létesült üze­mi konyhánk megfelel a higiéniai és egészségügyi követelményeknek. Kö­zösen olyan étrendet állítunk össze, hogy az élettani szempontból szüksé­ges fehérjék, ásványi sók, vitaminok megtalálhatók legyenek benne. Pör­költ helyett párolt húsokat ajánlok. Mondhatom: a szövetkezet vezetősé­ge napirenden foglalkozik a szociális programmal. ■ Milyen arányú a munkahelyi ár­talom. az ebből eredő megbetegedés, s mely betegségek a legjellemzőb­bek? — Az első években, amikor kezd­tem, magas számú szakmai ártalmat, megbetegedést észleltünk, s vettünk kezelésbe. Ezek aránya az évek so­rán egyre csökken. Elsősorban ez annak tulajdonítható, hogy előtérbe mennyiben támogatja az üzemi orvost az efsz vezetősége? ' — Köztudott, a munkaviszonyba lépők kötelező egészségügyi vizsgá­laton esnek át. Ehhez társul a mun­ka-egészségügyi szakorvosi vizsgálat. Az utóbbi hagyja jóvá, hogy az illető dolgozhat-e a számára kijelölt mun­kahelyen, vagy sem. E vizsgálat alapján állítjuk ki az említett dol­gozó alkalmassági egészségügyi lap­ját, melyet a munkába lépő átad a szövetkezet vezetőségének, illetőleg a személyzeti osztály vezetőjének. Probléma olyankor adódhat, amikor a dolgozó munkahelyet változtat. Sajnos, adódhatnak esetek, amikor olyan egyéneket bíznak meg* külön­böző munkák elvégzésével, akiknek az egészségvédelmi szempontból el­­lenjavallt. Az utóbbi öt évben több mint 25 dolgozónak kellett munkahe­lyet változtatnia. Konkrét vizsgálat és szakorvosi vélemény alapján vé­gül olyan munkahelyekre kerültek, amelyek nem ártalmasak az egészsé­gükre. Ilyenkor minden körülményt figyelembe kell vennünk és megvizs­gálnunk, s a vezetőséggel közösen kell megoldást találnunk. ■ Milyen ez együttműködés a gyógyfürdőbe utalás esetében, s a fürdőbeutalók elosztásában? — Ä szövetkezet fürdőbeutaló­­-igénylőit, panaszaikat, betegségeiket ismerjük, a Javaslatok ezek alapján születnek. Általában valamennyi für­­dőbeutalő gazdára talál. A szövetke­zet 800 dolgozója közül évente 8— 10-en részesülnek gyógyfürdői keze­lésben. ■ ön szerint mivel magyarázható, hogy évről évre gyarapodik az üzemi balesetek száma, valamint az időle­ges (munkanapkieséssel járó) meg­betegedés is számottevő? Mint üze­mi orvos, milyen általános jelenségre hívná fel a dolgozók, a vezetőség, a tágahb környezet figyelmét? — Az utóbbi öt évben valóban ma­gasra szökött a táppénzes betegek sősorban a fertőző bőrbetegségben szenvedőkre. Munkahelyt ártalmak­ban, megbetegedésekben bővelkedő a növénytermesztési főágazat. A trak­torosok fokozottan kt vannak téve a zaj-, a por- és a hidegártalomnak, a rázásnak, az esésnek. Sőt, vegysze­rekkel, mérgekkel dolgoznak, főleg a növényvédelmiek. Rájuk is nagyon kell ügyelni. ■ Vajon máskor Is ilyen sokan várakoznak a rendelőben? Győzi-e a munkát? — Naponta átlagban 60 betegünk van, közülük a fele szövekezeti dol­gozó, a többi nyugdíjas. Már három hőnapja dr. Vladimír Igaz segít a munkámban. A baj az, hogy a szövet­kezeti dolgozó akkor fordul orvos-, hoz, amikor már komoly oka van rá. Sokszor még akkor sem, ezért külö­nösen fontos, hogy az üzemi orvos Idejében észrevegye a lappangó kórt, Hiszen nincs az a betegség, amely­nek ne lenne megelőző tünete. ■ Hogyan sikerül megelőzni e szakmai megbetegedéseket? — Elsősorban a kötelező orvost ellenőrzésekkel. Például a TBC-vizs gálatot háromévenként végezzük A tüdőszűrés nagyon alapos. Így ez után idejében felfedezhető és gyó­gyítható ez a betegség. Évente szű Fővizsgálaton esnek át az állatié nyésztésben dolgozók, valamint a nö­vényvédelmisek Minden dolgozónak van egészségügyi könyvecskéje, a­­melybe beírjuk a vizsgálatok ered ményett. Ha valakinél veszélyt észle­lünk, a szakorvosi vizsgálat után a szövetkezet vezetőségével egyetértés­ben más munkahelyre javasoljuk.. ■ Munkahely-változtatás esetén Betegek a rendelő várótermében arányszáma. Az okok vizsgálatakor kitűnt, hogy a szövetkezetben hihe­tetlenül magas az átlagos életkor. Velejáró a gyakori öregkori megbe­tegedés; a magas vérnyomás; a szív­betegség, az Idegrendszeri és más neurézlsos megbetegedés. Alapja? Részben az alkohol. A mezőgazdaság dinamikus fejlődésével várható volt a táppénzes helyzet Ilyen felduzza­dása is. A korszerű gépekhez és be­rendezésekhez a dolgozók sem fizi­kailag, sem szakmailag nem készül­tek fel kellően. Az állattenyésztés­ben nincsenek mindenütt szociális helyiségek. A munkahelyi higiénia sem minden szövptkezetben megfele­lő. Az egészségügyi ládácskákhoz sem jutnak mindenütt hozzá a.dolgo­zók. Növelte a táppénzesek számát az a szociális Intézkedés Is, amely alapján a beteggyerekes anyáknak biztosítják az ápolási pénzt. A ténye­zők közül csupán néhányat emlíiét­­tem. Megszüntetésük érdekében (az utóbbit kivéve!) össze kell fogni az egészségvédelemben érdekelt felek­nek — dolgozóknak, az efsz-vezető­­ségnek, az üzemi orvosnak egyaránt. Befejezésül a saját véleményem: a táppénzes helyzet javítása nemcsak orvosi feladat. Például a nagykaposi szövetkezet dolgozói szociális ellátá­sának javítása, a hatékonyabb bal­esetvédelem, az alkoholizmus elleni következetesebb harc csökkeni hetné a megbetegedések, a balesetek szá­mát. Az erőfelfrissttéssel, a gyógy­fürdői kezeléssel valé komolyabb tö­rődés szintén hozzájárulhatna a táp­pénzesek számának csökkentéséhez. Az egészségügyi dolgozókon kívül nagy feladat hárul a munkahelyi ve­zetőkre: a hibás szemléletmód nem célravezető. A Jő munkaerkölcs ki­alakítása sem mellőzhető. Az egyre Igényesebb feladatok tel­jesítése megköveteli a dolgozók Jő erőnlétét, egészségi állapotát, szak­mai-politikai felkészítését. Ami az egészségnevelést illeti, dr. Pospísil üzemi orvos már több előadást tar­tott. Felvilágosító, meggyőző munká­jával elősegítette, hogy a dolgozók megértik a tüdő- és a rákszűrést vizsgálat fontosságát A tájékoztatást köszöni: ILLÉS BERTALAN (Bogoly János felvételei) Az alábbiakban Mag István­­nénak, a Gömöralmágyi (Ge­merská Jablonec) Efsz sze­mélyzeti- és káderosztálya vezetőjének a tömegpolitikai és kulturális nevelőmunkával kapcsolatos tájékoztatását fog­laljuk össze. EGYSÉGBE KOVÁCSOLVA A szóban levő szövetkezetben több tömegszervezet Is működik, s ezen csoportok munkájához a gazdaságve­zetés kellő segítséget nyújt. Ezt a munkát a közös gazdaság vezetőségi ülésein rendszeresen értékelik. Meg­állapítást nyert például, hogy az 1983-ban alakult üzemi SZISZ-szerve­­zet, amely 80 tagú, eredményes mun­kát végez. Ezt az Is bizonyítja, hogy a múlt évben kiérdemelték a SZISZ járási bizottságának a vándorzászla­­ját. A szervezett fiatalok megértet­ték: gyarapítanluk kell szakmai poli­tika! tudásukat, ha lépést akarnak tartani az egyre gyorsuló ütemű fej­lődéssel. Ezek a fiatalok — Albán Gyula SZISZ-elnök Irányításával — kezdeményeznek, újítanak. S nem vé­letlenül I Az Ifjúsági szervezet elnöke a gépüzemplési ágazatban dolgozik, s ily módon az újítók munkáját ha­tékonyan segíti. A fiatalok a terme­lés minden szakaszán, ágazatában megtalálhatók. Rendszeresen talál­koznak. Kicserélik tapasztalataikat. Sőt, Javaslatokat is tesznek a közös munka jobbítása céljából. A szabad­idő hasznos eltöltéséről sem feled­keznek meg; rendszerint ők szerve­zik a közös gazdaság honvédelmi és sportversenyeit. A szövetkezet 540 dolgozója közül 290 a nő, s ezek valamenyien tagjai a Nőszövetség helyi szervezetének. A nőszervezeti munkát Agőcs Lídia irá­nyítja eredményesen, Immár másfél évtizede. Nincs egyetlen olyan ren­dezvény (politikai, kulturális és egyéb), amelyről hiányoznának. Sőt, a munkaszüneti napokon is bekap­csolódnak az öntevékeny társadalmi munkába. Tevékenységüket személyes példamutatásukkal a pártszervezet kommunistái is serkentik. Az egyik legsikeresebb rendezvényük volt egy kézimunka- és süteményklállítás. A közös gazdaságnak 75 tagú az üzemi szovjetbarát-szervezete. Kosec Károly agrármérnök tölti be az el­nöki tisztet. Gazdag programtervükbe beszélgetéseket, előadásokat, zenés szórakoztató esteket és különféle ve­télkedőket iktattak be. Évente két legaktívabb tagjukat küldik a Szov­jetunióba tanulmányútra, öttagú ze­nekart alakítottak. A zenekart két énekes egészíti ki. Népszerűségüket máris megalapozták. Egy éve „üzemel“ a szövetkezeti klub, Agőcs Lívia vezetővel. Már ed­dig Is Jő tapasztalatokat szereztek. A jövőben a népihagyományokat is felidéző szerepet szánnak az ottho­nossá szépítendő „fonőháznak“. Mintegy kétezer kötetes könyvtára is van a szövetkezetnek. Az agitációs központ tevékenysége most van ki­bontakozóban ... Szép kezdeménye­zés: a fiatal és az idős dolgozók ta­lálkozója. Erre első ízben 1985 szep­temberében került sor. Fő célja: az értékmentő tapasztalatátadás, a helyt­állásnak szőlő közmegbecsülés. A fiatalok beszéltek gondjaikról, lehe­tőségeikről. Az Idősebbek pedig azok­ról a régi időkről szóltak, ahová utó­daik emlékezetét már nem táplálhat­ja személyes élmény. Az egyik vete­rán szövetkezeti tag így nyilatko­zott: „A néppel sokat kell foglalkoz­ni. A problémák rendszerint a meg­vitatás hiányából adédíiak“. A talál­kozónak családias meghittséget köl­csönzött a múltidéző szándék. Az ün­nepi ebédhez „társult“ egy könyv-» ajándék Is, mely a Járás mezőgazda­ságának szocialista átépítéséről szól, teljes részletességgel. A megbecsülés szándékánál marad­va, de már újra a szövetkezet Jele­nében szemlélődve arról Is tegyünk említést, hogy egy régebbi taggyűlés határozata alapján 1982-ben mintegy 270 dolgozót részesítettek személyen­ként 300 korona pénzjutalomban (efsz-alapító tagokról van sző!). Egy évvel később köszönőlevelet, továbbá 1000, Illetve 2000 korona hűségjutal­mat kaptak, akik több mint 20, illet­ve harminc évet ledolgoztak á közös­ben. Ugyanebben az évben született az a döntés, hogy a jutalmazást ter­jesszék ki a 10 és a 15 éve ott dol­gozók részére is. Tekintettel a rend­kívül nehéz terepviszonyokra a két évtizeden át helytálló traktorosokat 2 ezer 500 koronával jutalmazzák. S ha még további öt évre hajlandók a rázós gépen maradni, szerződési­leg, úgy ez az összeg megduplázódik. A munkaerő-állandósítő intézkedé­sek közé sorolható az új lakásegy­­ségek építése, a brtgádszerű munka­­szervezés és javadalmazás bevezető se, a szocialistabrigád-mozgalom erő­teljesebb kibontakoztatása stb. jelen­leg egy komplex ésszerűsítő brigádot és 15 szocialista brigádot tartanak nyilván. Az utóbbiak közül a péter­­falvl fejőbrigád aranyérmes, a köz­gazdasági részlegen működő pedig az ezüstérem várományosa. Következetes káderpolitikával azt is elérték, hogy immár 9 helyi szár­mazású főiskolai végzettségű szak­ember kamatoztatja tudását a közös gazdaság Javára. (korcsmáros) LlreiÉIL HŰM, íiialuM A Tőketerebesl (Trebišov) járás szövetkezeteiben összesen 188 szocia­lista brigád tevékenykedik, 2 ezer 188 brigádtaggál. Ezen kívül húsz mun­kaközösség versenyez a szocialista brigád címért. A brigádok, munkakö­zösségek tevékenysége, különösen most, a CSKP XVII. kongresszusa előtt élénkül, egy­re lendületesebbé, tartalmasabbá vá­lik. A brigádtagok s a munkBközössé­­gek tagjai értékes kötelezettségek vállalásával, alko­tómunkával kö­szöntik a közelgő pártkongresszust. Erről tájékoztatott Alexander Sabol, a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége Tőketerebesl Já­rási Bizottságának titkára, aki ízelí­tőt adott abból Is, milyen a brigád­élet, a kongresszusi verseny miben tér el az előző munkaversenyektől. H Mit tudna mondani a verseny­vállalásokról? — Valamennyi szocialista brigá­dunk magasabbra emelte a mércét, hogy a kongresszusi versenyben mi sem maradjunk le a járás többi szö­vetkezeti szocialista brigádjától. E- zeknek a vállalásoknak az értéke meghaladja a 9 millió koronát. Я Ez valóban nagy érték, de ml rejlik mögötte? — Az Idei kongresszusi versenyre, Illetve a vállalásokra az jellemző, hogy nemcsak gazdasági, termelési eredmények születnek. Elmélyül a brigádszellem, az elvtársi segítökész­­ség, ami megsokszorozhatja a mun­kateljesítmények értékét. A brigád­mozgalom célja, az, hogy a dolgozók maguk alakítsák ki közösségi felelős­ségérzetüket, gondolkodásmódjukat, brígádéletük szocialista normált. A brigádokban nagy alkotóerő rejlik, melyei a termelés szolgálatába kell állítani. A közösség, a brigád olyan kezdeményezésekre képes, amelyek nemcsak üzemi, hanem társadalmi jelentőséggel Is bírhatnak. Я Ezek szerint összhangnak kell lenni a szövetkezet termelési érdeke és a versenymozgalom célkitűzései között. — Ez így igaz. Még sosem volt olyan jó az összhang, mint most, a kongresszusi verseny elején. Előtérbe került a termelés hatékonyságának a fokozása, az anyagköltségek csök­kentése, az anyag- és energiatakaré­kosság, valamint a minőség javítása. Konkrétabban: minden eddiginél töb­bet tesznek szövetkezeteink dolgozói a hektárhozamok növelése, a tejmi­nőség javítása, az állatelhullás csök­kentése stb. érdekében. A vállaláso­kat Illetően az egyik fő szempont a termejés gazdaságossága, jövedelme­zőségének javítása volt. A vállalások egyben a legégetőbb problémák meg­oldására, a legfőbb feladatok teljesí­tésére Irányultak. Ezeket az ágazat­vezetők határozták meg! Amt eddig a vezetők jóindulatán, segítőkészsé­­gén múlott, most egyértelmű köteles­séggé vált. H Szerintem a verseny Irányítása, az eredmények tárgyilagos elbírálá­sa, az élenjárók, a győztesek népsze­rűsítése, (avaslattevés erkölcsi-anyagi jutalmazásukra; a vezetők munkakö­ri kötelessége. — Természetesen — folytatta a tá­jékoztatást Sabol elvtárs, a szövetség jb-títkára. — Ez manapság már gya­korlat. A vezetőknek alapvető köte­lességük felkarolni, támogatni a dol­gozók, munkaközösségek, brigádok hasznos kezdeményezéseit, ötleteit, újításait, ésszerűsítéseit. Sőt, a válla­lások teljesítésének a rendszeres el­lenőrzésével Is törődniük kell. A he­lyes döntősekkel, a közösen hozott szervezési intézkedésekkel olyan se­gítséget nyújthatnak a vezetők a bri­gádmozgalomnak, amelyre más nem képes. Azáltal, hogy mindennapi munkájuk a versenyhez kapcsolódik, a brigádélet is nemesebbé, tartalma­sabbá válik. f—lb-)

Next

/
Thumbnails
Contents