Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-22 / 8. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. február 22. VADASZAT 9 VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT ár nem vagyok vadász, ) gyermekkorom óta még­is nagy érdeklődéssel olvasom az ember és az állat­világ különös kapcsolatát tár­gyaló, vadászélményeket közre­adó könyveket. A természetet szerető és a vadászaii kalan­dok iránt érdeklődő olvasfttár­­saim is bizonyára örömmel ve­szik tudomásul, hogy Gyimesi György, a hazai magyar ..va­dászirodalom“ legjelentősebb képviselője immár hatodik al­kalommal számol be szerzett tapasztalatairól a nyilvánosság előtt. Azok számára, akik koráb­ban olvasták a szerző eddigi munkálnak valamelyikét, nem szükséges különösebb ajánlás, hiszen meggyőződhettek arról, hogy a bodrogközi vadász nem­csak a puskát, hanem a tollat is sikerrel forgatja. Az előzőekből nyilvánvalóan következik, hogy e könyvis­mertetés elsősorban azok szá mára íródott, akik még nem ismerkedtek meg Gyimesi György vadászkalandjaival. A szerző legújabb könyvének cí­me — Volga menti vadászatok — is elárulja, hogy ezúttal a világ egyhatodán elterülő szov­jet földön szerzett élmények­ről olvashatunk. A vadászíró nem első ízben teszi közzé a hatalmas terüle­tű ország óriási kiterjedésű va­dászmezőin szerzett tapaszta­latait, hiszen eddigi útibeszá­molóiban is találhattunk szov­jetunióbeli élményeket. Amint a könyv első részében olvas­hatjuk. a szerző másfél évtized elteltével szovjet barátainak meghívására, régi ismerősként vadászhatott a Volga mentén. Közép-európai ember szemével nézve valóban hatalmas kiter­jedésű területen vadászhatott — s tegyük hozzá nem is akár­milyen körülmények között — hiszen minden számottevő vad­ra „puskázhatott“. A Volga menti vadászatok első részében a könyv születé­sének előzményeiről is olvas­hatunk. Megtudhatjuk, hogy a Volgográdi Területi Vadászati Felügyelőség vezetőjének a meghívása és sokoldalú gon­doskodása tette lehetővé a ke­let-szlovákiai vadász számára a páratlan vadásztrófeák meg­szerzését. Bepillantást nyerhe­tünk továbbá a vadászatokat megelőző nélkülözhetetlen elő­készületek kulisszatitkaiba, s (Fotó: ČSTK] Volga menti vadászélmények meggyőződhetünk arról is, hogy mennyire összefüggnek a vad­gazdálkodási és vadászati mód­szerek. Bár a tíz fejezetre tagolt könyv első két írását a szerző korábbi munkáiban már olvas­hattuk, mégis örömmel vettük tudomásul, hogy a legújabb kötetben is szerepel mindket­tő. Így nemcsak a legnagyobb európai folyam menti vadásza­tok élményanyaga került egy kötetbe, hanem az olvasó elé vázolt kép is teljesebb', színe­sebb lett. Ennek köszönhetően mi, a köúyv olvasói is — gon­dolatban — eljuthatunk a Vol­ga mentére, s tanúi lehetünk egy-egy kapitális vad puska­végre kapásának. Gyimesi György nemcsak biztos kezű vadász, hanem leg­alább annyira jó tollú író is. Nem elégszik meg az egyes va­dászkalandok, sikerek avagy kudarcok körülményeinek tény­szerű felidézésével, hanem szí­nes történetekben eleveníti meg például a cserkézés, ved keresés és vadelejtés szépsé­geit. Nem tudhatjuk — s a mi szemszögünkből nézve nem is nagyon érdekes —, hogy mi­lyen módszerrel dolgozik a szerző, mennyire rostálja át a történteket, mit hagy meg ön­magának, s mit ad közre. Az viszont tény — s nekünk ez a fontos —, hogy legújabb köny­ve az előzőekhez hasonlóan az elejétől a végéig izgalmakban bővelkedő olvasmány. Az egyes fejezeteket olvas­ván nemcsak a gyönyörű va­dászmezők állatvilágának kép­viselőit, s a különböző vadá­szati módszereket ismerhetjük meg tüzetesebben, hanem a Volga menti táj múltját, s az ott élő emberek — többnyire vadászok — szokásait is. A jávorszarvas-vadászatot megörökítő fejezetben például sok mindent megtudunk a ha­talmas testű vadról, amely Kö* zép-Európában is honos volt, de ötszáz évvel ezelőtt a cseh­országi Deőín közelében „sike­rült“ kipusztítani. Hosszú idő telt el addig, amíg a jávor­­szarvasokról való gondoskodás eredményeképpen hazánkban és a környező országokban is­mét megjelent egy-egy jávor­­szarvas, amelyet természetesen a törvény is véd. A jávorszar­vasnak, mint a legnagyobb szarvasfélének a fő ékessége a fejdísz, amely csak a bikák fe­jét díszíti Érdekes, hogy a va­dásztrófeákat a Volga partján nem tartják nagy becsben, el­lentétben a hazai vadászati szokásokkal. Bármilyen furcsá­nak tűnik is, a hatalmas agancslapátokat — amelyekért a mi vadászaink sok mindent odaadnának — kint hagyják az erdőben! A kalmükök földjén élő szaj­­gával is megismerkedhetünk. A régebbi nevén tatárantilop­ként ismert élőlényt a szerző a következőképpen mutatja be: „őzlábakon járó, zömök juh, elképesztően görbe orral, a­­mely csökevényes ormányban végződik“. A furcsa ormány a környezethez való alkalmazko­dást szolgálja, mivel védi az állatot a gyakori por- és ho­mokzivataroktól. A szajgáról leírtakból is ki­tűnik, hogy még a XVII. szá­zadban is élt a Kárpátokban, két század elteltével azonban eltűnt öreg földrészünkről, s Ázsiában is majdnem kipusz­tult. A szajgavadászat kapcsán vadászetikai problémát is fel­vet a szerző, mivel a motori­zált szajgafízés „nem egészen a közép-európai vadász szája íze szerint való“. A könyv írója vendégvadász­ként barátai jóindulatának kö­szönhetően olyan vadá.szterü’e­­tekre is eljutott, ahova külföl­di nimród csak ritkán teheti be a lábát. Ezzel magyarázha­tó, hogy a lisovi vadrezervá­tumban élő vadfajokkal is ala­posabban megismerkedhetünk a könyv segítségével. A tár­gyalt fejezetben olvashatunk a szovjet és a hazai vadászati különbségekről. A Szovjetunió­ban például nem az egyéni cserkészés és vadászat, hanem a kollektívő vadászat a legel­terjedtebb. A vadászok közül bárki elejtheti a vadat, mivel a Volga mentiek elsődleges célja a hússzerzés, s amint már az imént említettük a tró­fea egyáltalán nem érdekli őket. A kötetben ezenkívül a sza­lonka-, túzok-, hód- és farkas­vadászat izgalmas történetei­ről, valamint a pézsmacickány elejtésének érdekességeiről ol­vashatunk. A szerző nemcsak a szerencsés pillanatokat örö­kíti meg, amikor például egy percen belül két jávorbikát si­kerül elejtenie, hanem a ku­darcokról, a hatszor „csütörtö­köt mondott“ puskáról is rész­letesen beszámol. Valamennyi történet során az író a vad megközelítésének, becserkészésének ismertetését tartja a legfontosabbnak. Ez nem véletlen, hiszen a szerző, a tapasz'alt vadász szerint ez jelenti az igazi mérkőzést a vad és a vadász között. Számos hasonlóan sikeres „mérkőzést“ kívánunk a könyv szerzőjének, magunknak pedig újabb izgalmas vadászkalando­kat. (Gyimesi György: Volga menti vadászatok, Madách 1985, ára 22 Kös.) BÁRDOS GYULA' Hízelgés -- kutyául — Minek ez а паду rohanás, Nyúl úrfi? — próbálja feltar­tóztatni a kóborló Kutyus ko­ma a viharos sebességgel szá­guldó nyulat. — Még ilyenkor is eszeveszetten szaladgálsz. Most egy kissé fellélegezhet­tek, ti kurtafarkúakl Hiszen a vadászoknak is meg kell pi­henniük, jómagámról nem is beszélve. Nagyon kivagyok ám én is. Tudod, fárasztó az állan­dó hajtás. Félek, hogy váratla­nul kinyiffanok. Állandóan ko­rán kelni, álmosan kivonulni a határba. Ej, ha tényleg azon­nal a földekre mennénk. Csak­hogy mi haszna az egésznek? Nekem aztán tényleg, elhihe­ted, teljesen fölösleges a túl korai ébresztő. Ugyanis a gaz­diék minden útbaeső kocsmába betérnek a kivonulás folya­mán. Mire válójában a határ­ba érünk, bizony már kilenc­­-fél tíz körül jár az idő. Ti pe­dig mintha ki szimatolnátok a vadászat napját, bizonyára pir­kadattól izgultok — hiába. És csak össze-vissza rohangáltok. Éppen úgy, mint amikor haj­naltájt a gazdim még félig le­ragadt szemmel kutat a pus­kája után. Végképp nem ér­tem, hogy ti miért töprengtek olyannyira a hajtóvadászatok előtt. Öregem, hát mindenki-Védett medvefókák Csaknem három évtizeddel ezelőtt a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Kanada és japán képviselői aláírták az északi tenderekben élő fókák védel­méről szóló egyezményt. En­nek hatálya a Bering-, . az Ohotszki- és a Japán-tengerre terjedt ki, s egyben védelem alá vette a Parancsnok-, a Tyu­­lenyij, a Pribilof-, a Kurilli­­szigeteken élő fókákat is. A medvefóka nehezen mene­kül az ember elől. Életciklusa két, jól elkülöníthető időszak­ra tagolódik: a tengeri és a parti időszakra. A tengerben elmenekülhetnek, a parton vi­szont védtelenek. Míg, három­négy évtizede könnyen elrej­tőzhettek kedvenc közegükben a vízben, ma a korszerű tech­nika alkalmazásával már itt sincsenek biztonságban. A nőstény medvefókák lénye­gesen kisebbek, mint a hímek. A nőstények hossza hozzávető­legesen 130 centiméter, a sú­lyuk 40—50 kilogramm. A hí­mek viszont elérik a három és fél méteres hosszúságot és sú­lyuk 300 kilogramm fölött van. Párzás idején a szigeteken ha­talmas tömegű medvefóka gyű­lik össze, tíz- és tízezer állat. A párzásban nem vesz részt nek nem adatik meg az a sze­rencse, hogy eljusson Oldszor­­szágba, vagy éppen Francia­­országba! Él tudsz képzelni jantasztikusabb élményt annál, mint látni a hírhedt Romulus és Remus Rómáját? Vagy a vl* lág fővárosát. Párizst? Tény­leg, éppen a ma reggeli hírek végén jelentették be, hogy az olaszok már ismét nagyoh vár­nak benneteket. Azt azért sose gondoltam volna, hogy ti eny­­nyíre drágák vagytok. Mától tehát nagyra becsüllek, Nyúl úrfil Bezzeg az én értékemről nem nagyon vitázgalnak. Csu­pán a gazdim ejt elvétve egy­­-két szót hűségemről. Nem ta­gadhatom, valóban nagyon iri­gyellek, öregem. Remélem, e­­zentúl nem leszel olyannyira keményfejű, s mindennemű erő­szak nélkül, higgadtan kul­logsz majd a hálóba. Hát ak­kor most pedig további nyu­godt napokatI Es ha már nem találkoznánk, előre kívánok jó és Remus Rómáját? Vagy a vi­­vuszľ Kutyus koma elégedetten bal­lagott hazafelé. A kocsma előtt találkozott gazdájával, akinek elmesélte, miképpen próbálta meggyőzni a határban a nyu­lat. Ennek hallatán a vadász örömében felhajtott még egy féldecit. De hazafelé menet a henteshez is betért, s hűséges szolgálójának húsz deka szalá­mit vásárolt. Susla Béla valamennyi hím, csak azok, a­­melyek elérték a 7—8. élet­évüket, s megvívták csatájukat más hímekkel a 20—30 egyed­­ből álló háremért. Nyáron megjelentek a szige­teken az első hímek, hogy bir­tokba vegyék és őrizzék a fekvőhelyet addig, amíg meg­érkeznek a nőstények. Az év­szak végén elhagyják a fekhe­lyet, hogy a következő eszten­dőben ismét visszatérjenek. Á medvefókák a telet kisebb cso­portokban a tengerben töltik. Az egyezmény értelmében megtiltották a nyílt tengeri va­dászatot és a nőstények elejté­sét a parti fekvőhelyeken. Az eredmény: gyorsan növekedett a populáció száma. A szovjet kutatók állatvédelmi területe­ket alakítanak ki a szigeteken, amelyeknek harminc méríöldes körzetében tilos mindenféle gazdasági tevékenység. A kör­zetekben állandó az őrjárat, a speciális hajókat a halvédelmi szolgálat üzemelteti. Valameny nyi szigeten biológiai állomá sokat létesítettek a medvefő kák életének tanulmányozásé ra, a környezetvédelem ellen őrzésére. A szovjet tudósok több tudományos kutatásban működnek együtt japán, kana­dai és egyesült államokbeli kollégáikkal. —APN— HORGÁSZAT 9 HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT Horgászvizeink halállomá­nyának feltöltéséről, u­­tánpótlásáról я horgász­szervezetek tagjai gondoskod­nak. Ez így van rendjén, mert a horgászok száma egyre gya­rapodik. S az köztudott, hogy minden valamirevaló horgász­társ dédelgetett álma legalább egy kapitális zsákmány meg­­akasztása, szákolása. Erre a­­zonban nagyon jól fel kell ké­szülni .. .1 S a felkészülésre van is még jócskán idő a horgászati tila­lom feloldásáig, a horgász­idény kezdetéig. Csakhogy a rendelkezésre álló idővel jól kell a horgásztársbknak sáfár­kodniuk. A nyugalmi időszak­ban kell rendbehozni, kijaví­tani a horgászkellékeket. Itt a legfőbb ideje tehát, hogy felülvizsgáljuk ke’lékein­­ket, számbavegytik, mi az, a­­mit feltétlenül ki kell cserél­ni. Sürgősen he kell szerezni a hiányzó kellékeket, ezáltal el­kerülve a későbbi nagyon kel­lemetlen meglepetéseket. Hor­gászati szaküzleteink vezetői idejében megrendelték a hor­gásztársak által oly epedve várt kel1 ékeket, amelyek jelen­tős részét külföldről importál­juk. A pikkelyes had sok száz, ezer, tízezer rajongója bizo-Szerencsés vásárlást, gazdag horgászidényt nyitja, mily kínos-keserves a pecázás, ha hiányos a felszere­lés, A nehéz bot — akár per­­getéskor, akár úszós horgá­szatkor — fárasztja a kezet. S netán ha a kelleténél vastagabb a zsinór, meg az orsó is gyak­ran makacskodik (amit ha egy mód van rá, jobbal kell felcse­rélni!, akkor idegeskedéssel, bosszankodással terhesek a horgász napjai. Ahelyett, hogy pihentetné, rongálja az ideg­­rendszerét. Felüdülés helyett, holtfáradtan tér meg ottho­nába. Mint a horgászvizek szerel­mese. csakis azt tudom ajánla­ni a horgásztársaknak, vegye­nek magukhoz „pénzmagot“, s meg se álljanak a horgász­­szakiizletekig. Minél hamarabb, annál jobb, mert a készlet, bármennyire is gazdagnak mondható, egykettőre kimerül­het, épp • Ilyentájt. Azoknak a horgásztársaknak, akik netán Bratislavában szán­dékoznak kellékeket vásárolni, megbízható tanáccsal, tájékoz­tatással szolgálhatunk. Elsősorban azt kell tudniuk, hogy s Duna utcai horgász­­szakiizlet új helyiségbe költö­zött, az utca másik oldalára a 3. házszám alá, a bútorüzlet helyére, közvetlenül a PRIOR- áruház tőszomszédságába. Ma­tilda Rumanová, a horgász­­szaküzlet vezetője ezúttal is köszöni mindazok jóindulatát és segítőkészséget, akik a vá­sárlóközönség kulturált kiszol­gálását, az elárusító személy­zet emberibb munkakörülmé­nyeinek a megteremtését lehe­tővé tették. Közéjük tartozik a Horgászszövetség képvisele­tében Guliš és Bonkó mérnök, a városi pártbizottság részéről Vospiel mérnök, a vnb részé­ről dr. Rehák mérnök és má­sok ... És most következzék az, ami­re a horgásztársak igazán kí­váncsiak. Mi kapható a szak­üzletben, amíg a készlet tart? Milyen kellékek (hazaiak, vagy külföldiek) kínálata elégíti ki a vásárlók igényeit? Matilda Rumanová, a nagyon kedves és tapasztalt boltvezető nemcsak elsorjázta, mi minden kapható, dé magyarázatot is fűzött az egyes kellékekhez. * Mivel kezdjük? A botok ha­zaiak és külföldi gyártmá­nyúak: az előbbiek 86—320 ko­ronáért, az utóbbiak 550—2000 koronáért kaphatók darabon­ként, 1,60 métertől 3 méter hosszúságig. Következzenek az orsók. El­sőként a hszai — licene alap­ján gyártott — orsót említjük, melynek ára 420 korona. Na­gyon kedvelt, a legigényesebb horgászok számára is megfele­lő. A külföldi orsók 830—1200 koronáért kaphatók. A pisztrángozó horgászok külföldi legyezőzsinórt vásá­rolhatnak. A sporthorgászok 0,08—0,10 mm es vastagságú zsinórt vehetnek. Ugyancsak kapható 0,14—0,2 4 milliméte­res, valamint 0,12—0,30 mm-es vastagságú zsinór. Horgok — egyelőre csak ha­zai gyártmányúak kaphatók. Acélelőkék — 30 cm-től 1,00 méter hosszúságig. Rozsdamen­tesek, forgóval együtt kapha­tók, darabonként 25 koronáért. Gjdonság — az őszi horgász­idényre élő csalihal árusításá­nak a problémáját is megold­ják, s a csali kapható lesz a szaküzletben. Bőven van: halkiemelő háló, csaliháló, hátizsák, vízhatlan esőköpeny, gumicsizma (ma­gas szárú) minden méretben, 125 korona árban. Van még fe­kete színű, rövid szárú vadász­csizma, 65 koronáért; zöld szí­nűt áprilisban kapnak. Ólomnehezékbői is bő a vá­laszték. Természetesen, minden áru­cikk felsorolását nem tartjuk szükségesnek. Azok a horgász­társak, akik megfordulnak az immár tágasabb szaküzletben, megszemlélhetik a kellékkész­letet, s vásárolhatnak is ter­mészetesen kedvük szerint. Kedves horgásztársak! Tájé­koztatásként csupán ennyit. Horgászszívem teljes melegével mi mást kívánhatnék, mint jó vásárlást, szerencsés horgász­­idényt! S akadjon horogvégre a várva-várt kapitális zsák­mány!,. .. N. KOVÁCS ISTVÁN (Fotó: ČSTK) / 1

Next

/
Thumbnails
Contents