Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-22 / 8. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. február 22. VADASZAT 9 VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT ár nem vagyok vadász, ) gyermekkorom óta mégis nagy érdeklődéssel olvasom az ember és az állatvilág különös kapcsolatát tárgyaló, vadászélményeket közreadó könyveket. A természetet szerető és a vadászaii kalandok iránt érdeklődő olvasfttársaim is bizonyára örömmel veszik tudomásul, hogy Gyimesi György, a hazai magyar ..vadászirodalom“ legjelentősebb képviselője immár hatodik alkalommal számol be szerzett tapasztalatairól a nyilvánosság előtt. Azok számára, akik korábban olvasták a szerző eddigi munkálnak valamelyikét, nem szükséges különösebb ajánlás, hiszen meggyőződhettek arról, hogy a bodrogközi vadász nemcsak a puskát, hanem a tollat is sikerrel forgatja. Az előzőekből nyilvánvalóan következik, hogy e könyvismertetés elsősorban azok szá mára íródott, akik még nem ismerkedtek meg Gyimesi György vadászkalandjaival. A szerző legújabb könyvének címe — Volga menti vadászatok — is elárulja, hogy ezúttal a világ egyhatodán elterülő szovjet földön szerzett élményekről olvashatunk. A vadászíró nem első ízben teszi közzé a hatalmas területű ország óriási kiterjedésű vadászmezőin szerzett tapasztalatait, hiszen eddigi útibeszámolóiban is találhattunk szovjetunióbeli élményeket. Amint a könyv első részében olvashatjuk. a szerző másfél évtized elteltével szovjet barátainak meghívására, régi ismerősként vadászhatott a Volga mentén. Közép-európai ember szemével nézve valóban hatalmas kiterjedésű területen vadászhatott — s tegyük hozzá nem is akármilyen körülmények között — hiszen minden számottevő vadra „puskázhatott“. A Volga menti vadászatok első részében a könyv születésének előzményeiről is olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy a Volgográdi Területi Vadászati Felügyelőség vezetőjének a meghívása és sokoldalú gondoskodása tette lehetővé a kelet-szlovákiai vadász számára a páratlan vadásztrófeák megszerzését. Bepillantást nyerhetünk továbbá a vadászatokat megelőző nélkülözhetetlen előkészületek kulisszatitkaiba, s (Fotó: ČSTK] Volga menti vadászélmények meggyőződhetünk arról is, hogy mennyire összefüggnek a vadgazdálkodási és vadászati módszerek. Bár a tíz fejezetre tagolt könyv első két írását a szerző korábbi munkáiban már olvashattuk, mégis örömmel vettük tudomásul, hogy a legújabb kötetben is szerepel mindkettő. Így nemcsak a legnagyobb európai folyam menti vadászatok élményanyaga került egy kötetbe, hanem az olvasó elé vázolt kép is teljesebb', színesebb lett. Ennek köszönhetően mi, a köúyv olvasói is — gondolatban — eljuthatunk a Volga mentére, s tanúi lehetünk egy-egy kapitális vad puskavégre kapásának. Gyimesi György nemcsak biztos kezű vadász, hanem legalább annyira jó tollú író is. Nem elégszik meg az egyes vadászkalandok, sikerek avagy kudarcok körülményeinek tényszerű felidézésével, hanem színes történetekben eleveníti meg például a cserkézés, ved keresés és vadelejtés szépségeit. Nem tudhatjuk — s a mi szemszögünkből nézve nem is nagyon érdekes —, hogy milyen módszerrel dolgozik a szerző, mennyire rostálja át a történteket, mit hagy meg önmagának, s mit ad közre. Az viszont tény — s nekünk ez a fontos —, hogy legújabb könyve az előzőekhez hasonlóan az elejétől a végéig izgalmakban bővelkedő olvasmány. Az egyes fejezeteket olvasván nemcsak a gyönyörű vadászmezők állatvilágának képviselőit, s a különböző vadászati módszereket ismerhetjük meg tüzetesebben, hanem a Volga menti táj múltját, s az ott élő emberek — többnyire vadászok — szokásait is. A jávorszarvas-vadászatot megörökítő fejezetben például sok mindent megtudunk a hatalmas testű vadról, amely Kö* zép-Európában is honos volt, de ötszáz évvel ezelőtt a csehországi Deőín közelében „sikerült“ kipusztítani. Hosszú idő telt el addig, amíg a jávorszarvasokról való gondoskodás eredményeképpen hazánkban és a környező országokban ismét megjelent egy-egy jávorszarvas, amelyet természetesen a törvény is véd. A jávorszarvasnak, mint a legnagyobb szarvasfélének a fő ékessége a fejdísz, amely csak a bikák fejét díszíti Érdekes, hogy a vadásztrófeákat a Volga partján nem tartják nagy becsben, ellentétben a hazai vadászati szokásokkal. Bármilyen furcsának tűnik is, a hatalmas agancslapátokat — amelyekért a mi vadászaink sok mindent odaadnának — kint hagyják az erdőben! A kalmükök földjén élő szajgával is megismerkedhetünk. A régebbi nevén tatárantilopként ismert élőlényt a szerző a következőképpen mutatja be: „őzlábakon járó, zömök juh, elképesztően görbe orral, amely csökevényes ormányban végződik“. A furcsa ormány a környezethez való alkalmazkodást szolgálja, mivel védi az állatot a gyakori por- és homokzivataroktól. A szajgáról leírtakból is kitűnik, hogy még a XVII. században is élt a Kárpátokban, két század elteltével azonban eltűnt öreg földrészünkről, s Ázsiában is majdnem kipusztult. A szajgavadászat kapcsán vadászetikai problémát is felvet a szerző, mivel a motorizált szajgafízés „nem egészen a közép-európai vadász szája íze szerint való“. A könyv írója vendégvadászként barátai jóindulatának köszönhetően olyan vadá.szterü’etekre is eljutott, ahova külföldi nimród csak ritkán teheti be a lábát. Ezzel magyarázható, hogy a lisovi vadrezervátumban élő vadfajokkal is alaposabban megismerkedhetünk a könyv segítségével. A tárgyalt fejezetben olvashatunk a szovjet és a hazai vadászati különbségekről. A Szovjetunióban például nem az egyéni cserkészés és vadászat, hanem a kollektívő vadászat a legelterjedtebb. A vadászok közül bárki elejtheti a vadat, mivel a Volga mentiek elsődleges célja a hússzerzés, s amint már az imént említettük a trófea egyáltalán nem érdekli őket. A kötetben ezenkívül a szalonka-, túzok-, hód- és farkasvadászat izgalmas történeteiről, valamint a pézsmacickány elejtésének érdekességeiről olvashatunk. A szerző nemcsak a szerencsés pillanatokat örökíti meg, amikor például egy percen belül két jávorbikát sikerül elejtenie, hanem a kudarcokról, a hatszor „csütörtököt mondott“ puskáról is részletesen beszámol. Valamennyi történet során az író a vad megközelítésének, becserkészésének ismertetését tartja a legfontosabbnak. Ez nem véletlen, hiszen a szerző, a tapasz'alt vadász szerint ez jelenti az igazi mérkőzést a vad és a vadász között. Számos hasonlóan sikeres „mérkőzést“ kívánunk a könyv szerzőjének, magunknak pedig újabb izgalmas vadászkalandokat. (Gyimesi György: Volga menti vadászatok, Madách 1985, ára 22 Kös.) BÁRDOS GYULA' Hízelgés -- kutyául — Minek ez а паду rohanás, Nyúl úrfi? — próbálja feltartóztatni a kóborló Kutyus koma a viharos sebességgel száguldó nyulat. — Még ilyenkor is eszeveszetten szaladgálsz. Most egy kissé fellélegezhettek, ti kurtafarkúakl Hiszen a vadászoknak is meg kell pihenniük, jómagámról nem is beszélve. Nagyon kivagyok ám én is. Tudod, fárasztó az állandó hajtás. Félek, hogy váratlanul kinyiffanok. Állandóan korán kelni, álmosan kivonulni a határba. Ej, ha tényleg azonnal a földekre mennénk. Csakhogy mi haszna az egésznek? Nekem aztán tényleg, elhiheted, teljesen fölösleges a túl korai ébresztő. Ugyanis a gazdiék minden útbaeső kocsmába betérnek a kivonulás folyamán. Mire válójában a határba érünk, bizony már kilenc-fél tíz körül jár az idő. Ti pedig mintha ki szimatolnátok a vadászat napját, bizonyára pirkadattól izgultok — hiába. És csak össze-vissza rohangáltok. Éppen úgy, mint amikor hajnaltájt a gazdim még félig leragadt szemmel kutat a puskája után. Végképp nem értem, hogy ti miért töprengtek olyannyira a hajtóvadászatok előtt. Öregem, hát mindenki-Védett medvefókák Csaknem három évtizeddel ezelőtt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kanada és japán képviselői aláírták az északi tenderekben élő fókák védelméről szóló egyezményt. Ennek hatálya a Bering-, . az Ohotszki- és a Japán-tengerre terjedt ki, s egyben védelem alá vette a Parancsnok-, a Tyulenyij, a Pribilof-, a Kurilliszigeteken élő fókákat is. A medvefóka nehezen menekül az ember elől. Életciklusa két, jól elkülöníthető időszakra tagolódik: a tengeri és a parti időszakra. A tengerben elmenekülhetnek, a parton viszont védtelenek. Míg, háromnégy évtizede könnyen elrejtőzhettek kedvenc közegükben a vízben, ma a korszerű technika alkalmazásával már itt sincsenek biztonságban. A nőstény medvefókák lényegesen kisebbek, mint a hímek. A nőstények hossza hozzávetőlegesen 130 centiméter, a súlyuk 40—50 kilogramm. A hímek viszont elérik a három és fél méteres hosszúságot és súlyuk 300 kilogramm fölött van. Párzás idején a szigeteken hatalmas tömegű medvefóka gyűlik össze, tíz- és tízezer állat. A párzásban nem vesz részt nek nem adatik meg az a szerencse, hogy eljusson Oldszországba, vagy éppen Franciaországba! Él tudsz képzelni jantasztikusabb élményt annál, mint látni a hírhedt Romulus és Remus Rómáját? Vagy a vl* lág fővárosát. Párizst? Tényleg, éppen a ma reggeli hírek végén jelentették be, hogy az olaszok már ismét nagyoh várnak benneteket. Azt azért sose gondoltam volna, hogy ti enynyíre drágák vagytok. Mától tehát nagyra becsüllek, Nyúl úrfil Bezzeg az én értékemről nem nagyon vitázgalnak. Csupán a gazdim ejt elvétve egy-két szót hűségemről. Nem tagadhatom, valóban nagyon irigyellek, öregem. Remélem, ezentúl nem leszel olyannyira keményfejű, s mindennemű erőszak nélkül, higgadtan kullogsz majd a hálóba. Hát akkor most pedig további nyugodt napokatI Es ha már nem találkoznánk, előre kívánok jó és Remus Rómáját? Vagy a vivuszľ Kutyus koma elégedetten ballagott hazafelé. A kocsma előtt találkozott gazdájával, akinek elmesélte, miképpen próbálta meggyőzni a határban a nyulat. Ennek hallatán a vadász örömében felhajtott még egy féldecit. De hazafelé menet a henteshez is betért, s hűséges szolgálójának húsz deka szalámit vásárolt. Susla Béla valamennyi hím, csak azok, amelyek elérték a 7—8. életévüket, s megvívták csatájukat más hímekkel a 20—30 egyedből álló háremért. Nyáron megjelentek a szigeteken az első hímek, hogy birtokba vegyék és őrizzék a fekvőhelyet addig, amíg megérkeznek a nőstények. Az évszak végén elhagyják a fekhelyet, hogy a következő esztendőben ismét visszatérjenek. Á medvefókák a telet kisebb csoportokban a tengerben töltik. Az egyezmény értelmében megtiltották a nyílt tengeri vadászatot és a nőstények elejtését a parti fekvőhelyeken. Az eredmény: gyorsan növekedett a populáció száma. A szovjet kutatók állatvédelmi területeket alakítanak ki a szigeteken, amelyeknek harminc méríöldes körzetében tilos mindenféle gazdasági tevékenység. A körzetekben állandó az őrjárat, a speciális hajókat a halvédelmi szolgálat üzemelteti. Valameny nyi szigeten biológiai állomá sokat létesítettek a medvefő kák életének tanulmányozásé ra, a környezetvédelem ellen őrzésére. A szovjet tudósok több tudományos kutatásban működnek együtt japán, kanadai és egyesült államokbeli kollégáikkal. —APN— HORGÁSZAT 9 HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT Horgászvizeink halállományának feltöltéséről, utánpótlásáról я horgászszervezetek tagjai gondoskodnak. Ez így van rendjén, mert a horgászok száma egyre gyarapodik. S az köztudott, hogy minden valamirevaló horgásztárs dédelgetett álma legalább egy kapitális zsákmány megakasztása, szákolása. Erre azonban nagyon jól fel kell készülni .. .1 S a felkészülésre van is még jócskán idő a horgászati tilalom feloldásáig, a horgászidény kezdetéig. Csakhogy a rendelkezésre álló idővel jól kell a horgásztársbknak sáfárkodniuk. A nyugalmi időszakban kell rendbehozni, kijavítani a horgászkellékeket. Itt a legfőbb ideje tehát, hogy felülvizsgáljuk ke’lékeinket, számbavegytik, mi az, amit feltétlenül ki kell cserélni. Sürgősen he kell szerezni a hiányzó kellékeket, ezáltal elkerülve a későbbi nagyon kellemetlen meglepetéseket. Horgászati szaküzleteink vezetői idejében megrendelték a horgásztársak által oly epedve várt kel1 ékeket, amelyek jelentős részét külföldről importáljuk. A pikkelyes had sok száz, ezer, tízezer rajongója bizo-Szerencsés vásárlást, gazdag horgászidényt nyitja, mily kínos-keserves a pecázás, ha hiányos a felszerelés, A nehéz bot — akár pergetéskor, akár úszós horgászatkor — fárasztja a kezet. S netán ha a kelleténél vastagabb a zsinór, meg az orsó is gyakran makacskodik (amit ha egy mód van rá, jobbal kell felcserélni!, akkor idegeskedéssel, bosszankodással terhesek a horgász napjai. Ahelyett, hogy pihentetné, rongálja az idegrendszerét. Felüdülés helyett, holtfáradtan tér meg otthonába. Mint a horgászvizek szerelmese. csakis azt tudom ajánlani a horgásztársaknak, vegyenek magukhoz „pénzmagot“, s meg se álljanak a horgászszakiizletekig. Minél hamarabb, annál jobb, mert a készlet, bármennyire is gazdagnak mondható, egykettőre kimerülhet, épp • Ilyentájt. Azoknak a horgásztársaknak, akik netán Bratislavában szándékoznak kellékeket vásárolni, megbízható tanáccsal, tájékoztatással szolgálhatunk. Elsősorban azt kell tudniuk, hogy s Duna utcai horgászszakiizlet új helyiségbe költözött, az utca másik oldalára a 3. házszám alá, a bútorüzlet helyére, közvetlenül a PRIOR- áruház tőszomszédságába. Matilda Rumanová, a horgászszaküzlet vezetője ezúttal is köszöni mindazok jóindulatát és segítőkészséget, akik a vásárlóközönség kulturált kiszolgálását, az elárusító személyzet emberibb munkakörülményeinek a megteremtését lehetővé tették. Közéjük tartozik a Horgászszövetség képviseletében Guliš és Bonkó mérnök, a városi pártbizottság részéről Vospiel mérnök, a vnb részéről dr. Rehák mérnök és mások ... És most következzék az, amire a horgásztársak igazán kíváncsiak. Mi kapható a szaküzletben, amíg a készlet tart? Milyen kellékek (hazaiak, vagy külföldiek) kínálata elégíti ki a vásárlók igényeit? Matilda Rumanová, a nagyon kedves és tapasztalt boltvezető nemcsak elsorjázta, mi minden kapható, dé magyarázatot is fűzött az egyes kellékekhez. * Mivel kezdjük? A botok hazaiak és külföldi gyártmányúak: az előbbiek 86—320 koronáért, az utóbbiak 550—2000 koronáért kaphatók darabonként, 1,60 métertől 3 méter hosszúságig. Következzenek az orsók. Elsőként a hszai — licene alapján gyártott — orsót említjük, melynek ára 420 korona. Nagyon kedvelt, a legigényesebb horgászok számára is megfelelő. A külföldi orsók 830—1200 koronáért kaphatók. A pisztrángozó horgászok külföldi legyezőzsinórt vásárolhatnak. A sporthorgászok 0,08—0,10 mm es vastagságú zsinórt vehetnek. Ugyancsak kapható 0,14—0,2 4 milliméteres, valamint 0,12—0,30 mm-es vastagságú zsinór. Horgok — egyelőre csak hazai gyártmányúak kaphatók. Acélelőkék — 30 cm-től 1,00 méter hosszúságig. Rozsdamentesek, forgóval együtt kaphatók, darabonként 25 koronáért. Gjdonság — az őszi horgászidényre élő csalihal árusításának a problémáját is megoldják, s a csali kapható lesz a szaküzletben. Bőven van: halkiemelő háló, csaliháló, hátizsák, vízhatlan esőköpeny, gumicsizma (magas szárú) minden méretben, 125 korona árban. Van még fekete színű, rövid szárú vadászcsizma, 65 koronáért; zöld színűt áprilisban kapnak. Ólomnehezékbői is bő a választék. Természetesen, minden árucikk felsorolását nem tartjuk szükségesnek. Azok a horgásztársak, akik megfordulnak az immár tágasabb szaküzletben, megszemlélhetik a kellékkészletet, s vásárolhatnak is természetesen kedvük szerint. Kedves horgásztársak! Tájékoztatásként csupán ennyit. Horgászszívem teljes melegével mi mást kívánhatnék, mint jó vásárlást, szerencsés horgászidényt! S akadjon horogvégre a várva-várt kapitális zsákmány!,. .. N. KOVÁCS ISTVÁN (Fotó: ČSTK) / 1
