Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 1. szám
1986. január 3. .SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Hz almamolv elleni hatékony és gazdaságos védekezés Az eredményes szarvasmarha-tenyésztésnek egyik alapvető feltétele az egészséges borjúnevelés Fotó: Archív Megtalálni a kiutat a hullámvölgyből Bodrogköz mezőgazdasági üzemeiben a természeti adottságok kedveznek az állattenyésztés fejlesztésének. Elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre és a juhászaira gondolunk, mert általában terjedelmes gyepterületek övezik a településeket. Kisgéres (Malý Horeš), Nagygéres (Velký Horeš), Szentes (Plešany), Perbenyík (Pribení) és Őrös (Strážne) egy közös mezőgazdasági nagyüzemet képviselnek, de a Nagygéresben székelő szövetkezet nem jeleskedik az állattenyésztésben. Dr. Juraj B u c h 1 a k állattenyésztési ágazatvezetőtől tudom, hogy а gazdaság 300(1—3200 szarvasmarhát és 2700—3100 juhot tart. А 84Я tehén három telepen tizenhárom istállót foglal el. Az istállók még a mezőgazdaság szocialista átépítésének időszakában épültek, állapotukról jobb nem beszélni. Júniusban, amikor az állatok már megszokták a legelőt és elegendő zöldtakarmányt kaptak, a napi és egyedenkénti fejési átlag 10,29 liter volt. Szeptemberben az átlag 7,29, novemberben pedig 3,8 literre csökkent. Az 1984-ben elért évi 2 ezer 443 liter helyett tavaly 2 ezer 700 literes fejési átlagot terveztek, de már a 2 ezer 500 liternek is örülnének. A közös állattenyésztési ágazatában összesen 246 személy dolgozik, közülük 142-nek van szakképesítése. A tehenészetben dolgozók, akiken tejtermelés tekintetében a legtöbb múlik, régi szövetkezeti tagok. Hihetetlen, hogy közel egy emberöltő alatt ne szereztek volna alapos gyakorlati tudást az istállókban, legelőkön, s nemkülönben elméleti ismereteket a szövetkezeti munkaiskola keretében a téli szakoktatás során. Ezenkívül — a falusi emberek lévén — a mezőgazdaság szocialista átalakítása előtt is az állattenvésztés volt egyik alapmesterségük. Mert jó néhánnyai bizony elég sok baj van. Az italozás, az önkényes mulasztások problémája gyakran foglalkoztatják a vezetőséget. A felelőtlen hozzáállás következtében alig várhatft 2—3 liternél nagyobb fejési átlag. A gyakori szankciók és bírságolások — a hiányzás miatt keletkezett kárt meg kell téríteni — nem sokat változtatnak a helyzeten. Akad néhány példamutató, szorgalmas gondozó-fejő. mint például Géresi Béla, liszkai Sándor, Demeter Júlia, Demeter Katalin és Dargó Olga. Kétségtelen, hogy az ember a legfontosabb tényező az állattenyésztésben. Végeredményben az emberen múlik minden, de amint az kiderült, a gondozóknak mindössze egyharmada nyűit kielégítő munkát. Ennek megfelelően alakult a tejhozam és a napi súlygyarapodás. Most pedig vessünk egy pillantást a takarmányozásra. A takarmányalap Java részét nyári idényben a legeltetés biztosítja. Ebben az időszakban növekszik a tejtermelés. Igaz. nem egészen a csúcsig, de eléri a közepes járási szintet. A gondozó- és fejőgárda, valamint a tehénállomány változatlan, csuDán a takarmány tápértéke kedvezőbb, több a napfény és a mozgás mint télen, s nyilván a tartáskörülmények is egészségesebbek. A szövetkezet 654 hektár legelővel és 1078 hektár kaszálóval rendelkezik. Sajnos, ezeket a gyepterületeket eléggé elhanyagolták, aminek következtében minőségileg leromlottak. Mindössze 700 hektár rét- és legelő felel meg az első osztálynak. A szántóföldi takarmánytermesztés sem felel meg a követelményeknek, illetve nincs összhangban az állattenyésztés Igényeivel. Következésképpen a gazdaságban évek óta takarmányhiánnyal küszködnek. Csupán néhány példával szeretném illusztrálni az elszomorító helyzetet. Kezdjük azzal, hogy a szövetkezetnek van takarmányszárítója és takarmánypogácsát előállító gépsora. Granulált takarmányból kétezer tonnát terveztek a tehenek és a hízómarhák számára, a valóságban eddig mindössze 970 tonnát készítettek. A szántóföldi takarmánvtermesztésből kimaradt a 350 hektáron tervezett lucernatermelés, ami rányomta bélyegét a takarmányalap biztosítására. A téli takarroányalapba 2 ezer 100 tonna szénával számoltak, a valóságban 2 ezer 988 tonnát készítettek. A növendékállatok számára teljes egészében biztosították a szénaszükségletet. Szenázsból a tervük 5 ezer 100 tonnát irányzott elő, a valóságban viszont 2 ezer 319 tonnát készítettek. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a szilázs biztosításában is, ahol a tervük 15 720 tonnát irányzott elő és a valóságban mindössze 6 ezer 230 taanát készítettek. A nagygéresi szövetkezet tavaly 88 millió korona brattó termeléssel számolt, ebből S3i millió koronát képviseli az állattenyésztés. Az arány első pillantásra jónak tűnik, ám a növénytermesztést közel tízmilliós veszteséggel zárták, de az állattenyésztésben is előreláthatóan 15—20 százalékos hiánnyal számolhatnak. így már közelről sem olyan rózsás a helyzet. Lemaradás mutatkozott a hús- és a tejtermelésben. Az állattenyésztés talpraállásának járható útja elsősorban a megbízható és fegyelmezett, szakmailag jól felkészült dolgozőgárda kialakításában rejlik. Tudom, ez nehéz dolog. A munkájukat becsülettel végző állatgondozók kineregedtek, életkoruk 50—60 év felett van, s harminc év körüli dolgozókból mindössze 41-et foglalkoztatnak. Másrészt a takarmányalapot nemcsak mennyiségben kell biztosítani, hanem a minőségre is oda kell figyelni. Gondoskodni keli főleg a fehérjékben gazdag takarmányokról. A nagygéresi szövetkezetben 100 hektár mezőgazdasági területre számítva 59 szarvasmarhát — ebből 15,58 darab tehenet — terveztek, és a valóságban 55,8 darabot tartanak. Tavaly 182 állatot szántak kiseleftezésre, a valóságban csupán 154 darabet selejteztek ki, holott a szakemberek véleménye szerint az össztehénállnmánynak legalább az ötven százalékát kellene kiselejtezni. Komoly problémát jelent az a tény Is, hogy a szövetkezet nem tartotta be a tervezett állatlétszámot. Tavaly 354 szarvasmarhával maradtak el a tervezettől, a tehénállományt illetően pedig ötvenketttővel. Mind a fedeztetés, mind a borjúszaporulat elmaradt a tervtől. így az üszénevelés terén sem kedvező a helyzet. Kétéves üszőkből a tervezett 883 darab helyett 687 darabot t artanak. Már többször elmondtuk és bizonyára a nagygéresi szövetkezet szakemberei is jól tudják, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben nem könnyű egyik napról a másikra jó eredményeket elérni. Szívós és következetes munkára van szükség, kezdve az állategészségügytől, folytatva a gondos selejtezéssel, egészen a megfelelő takarmány biztosításáig. Természetesen mindezt ki kell egészíteni az állatgondozók anyagi megbecsülésével, a dolgozók szakmai képzettségének állandó növelésével. A gazdálkodást feltételek romlása, a költségek növekedése a gyümölcstermelő gazdaságokat is egyre inkább arra kényszeríti, hogy minden olyan eszközt, illetve lehetőséget megragadjanak, amivel a termelés hatékonyabbá tehető és a költségek csökkenthetők. A növényvédelem ésszerűsítésének lényege a kártevők belüzemi előrejelzésének megszervezésén, az előrejelzési módszereknek a növényvédelmi technológiába való szerves beépítésén alapul. A Gabčíkovól Állami Gazdaság gyümölcsösében 1979 óta működtetünk szex-feromon csapdát az almamoly elleni védekezésben. A szex-feromon csapdák olyan rovarok rajzásának vizsgálatára alkalmasak, amelyeknél a nőstények által kibocsájtott illatanyagok (szex-feromonok) segítik a hímeket a pár felkeresésében. Az egyes fajok természetes csalogató anyagai szintetikus úton is előállíthatók. A csapda ketrecébe ezekhez a szintetikus csalogató anyagokhoz nem száradó ragasztóval bekent gyűjtőlemezfek vannak elhelyezve. A nőstényeket kereső hímek a ketrec körül röpködve a csapdára ragadnak. A begyűjtött hímek mennyisége alapján következtethetünk a rajzásmene alakulására, Illetve meghatározhatjuk a rajzáskezdetet és a rajzáscsúcsot, s ebből a lárvakelés várható Időpontját. A szex-feromon csapdák az almamolyon kívül a keleti gyümölcsmoly, az almailonca, a szilvamoly, a barackmoly és a szőlőmolyok rajzásdinamikájának a vizsgálatára is alkalmazhatók. Ebben az írásban szeretném átadni a szex-feromon csapdás megfigyelés eredményeit és tapasztalatait. Bevezetőül az almamoly kártételének és életmódjának fontosabb mozzanatait ismertetem. A dió nagyságú zöld almán a hernyó behatolásának nyomán apró sérülést találunk, a nagyobb gyümölcsön a behatolás helyén gyakran laza szövedék is látható. A bevágás körüli szövedékben gyakran felgyülemlik a hernyó ürüléke. A hernyók többnyire nem a gyümölcs szabad felületén hatolnak be hanem a csészelevelek között vagy a kocsánynál, nem ritkán pedig két gyümölcs összeérési helyén. Az almamolynak viszonyaink között évente két nemzedéke van. Fejlett hernyóként laza fehér gumóban telel át és az áttelelés után bábozódik. Elhúzódó, hosszú ideig tartó bábozódása akkor kezdődik, amikor a léghőmérséklet tartósan 10 fok felett van. A bábállapot időtartama 7—20 nap között változik. A bábozódás és a bábállapot elhúzódásának következményeként a lepkék rajzása is aránylag hosszú időn keresztül tart. Az első lepkék április utolsó harmada és május közepe közötti időszakban jelennek meg. A tömeges rajzás május közepe, június eleje és július vége közötti időszakban zajlik. A lepkék csak alkonyatkor kezdenek repülni. Párosodás után a nőstények lerakják petéiket. A peterakás időtartama a rajzáséhoz hasonlóan elhúzódik és akár két hétig is eltarthat. A peték száma eléri a kétszázat. Ezek a leveleken vagy a gyümölcsökön helyezkednek el. A petéből a hernyók 1—2 hét múlva kelnek ki. A hernyó legfeljebb egy napig tartózkodik a növény felületén, miközben hámozgathatja a leveleket és befurakodásra alkalmas helyet keresve többször is megrágja a gyümölcs héját. A kis hernyó először közvetlenül a gyümölcs héja alatt készített apró kamarában táplálkozik. majd járatot rág magának a magház irányába. Később járatot készít a gyümölcs felszíne felé, ahol kivezető nyílást rág. Ürülékét ezen a nyíláson át távolítja el, majd maga is ezen át távozik és a fa törzsének alkalmas helyén, esetleg a talajban bábozódik. A nyári lepkék rajzása júliusra— augusztusra esik, de szeptember végéig is elhúzódhat. A nyári nemzedék nőstényei petéiket leggyakrabban magára a gyümölcsre vagy a gyümölcs kocsányára rakják. A kis hernyók a csészén át vagy a kocsány mellett furakodnak be a gyümölcsbe. A táblázat a 4 éves szex-feromon csapdák megfigyelésének eredményeit szemlélteti a hímek számának tíznaponkénti összegezésével. V V VI VI VI VI! VII VII VIII VIII vni Évek 10 21 1 11 21 1 11 21 1 11 21 20 31 10 20 30 10 20 31 10 20 31 1982 0 9 5 2 1 1 2 1 5 0 1 1983 32 19 11 14 23 30 38 22 14 8 4 1984 22 27 3 9 16 5 10 22 31 0 n 1985 0 28 25 2 8 40 5 29 12 4 1 A vegyszeres védekezést a rajzáscsúcs utáni 8—10 napon végezzük. A növényvédő szerek közül a legmegbízhatóbb hatást a következők nyújtották: Dimecron, Ultracid, Antthio, Metation, Actelic. Az utóbbi időben előtérbe kerültek a piretroidok, amelyek közül vegyi kezeléseket végeztünk a Decis, a Ripcord és az Ambush készítménnyel. Szüségesnek tartom megjegyezni, hogy ezek a piretroidok nem szelektívek és ezért pusztítják a hasznos rovarokat is. Használatuk után erős takácsatka invázió várható. Az almamoly első nemzedéke elleni védekezést általában május végén végezzük. Permetezéskor az említett rovarölő szereken kívül még gombaölő szert is használunk varasodás és lisztharmat ellen. 1985-ben az őszibaracknál a keleti gyümölcsmoly elleni védekezésben szintén elkezdtük a szex-feromon csapdás rajzás megfigyelését. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy az almamoly két rajzása az év folyamán meglehetősen összeolvad. Ennek egyrészt az az oka, hogy a rajzások hosszú időtartamúak, másrészt pedig az, hogy a rajzásokat az időjárás is erősen befolyásolja. Hűvös tavasz esetén az első rajzás erősen elhúzódik, ilyenkor ebből a nemzedékből több hernyó diapuzál egészen a következő tavaszig, és csökkenti az évi második nemzedéket, s egyben erősíti a következő évi első nemzedéket. Az almamoly imágói április második felétől szeptember végéig szinte megszakítás nélkül, folyamatosan rajzanak. A szintetikus szex-feromon csapdák alkalmazásának az előnyeit a kövekezőkben látom: 0 A gyümölcsmolyok rajzásdinamikájáról pontos információt szolgáltatnak. Ennek Ismeretében a védekezéseket optimálisan lehet időzíteni, s ezáltal a növényvédő szer biológiai hatása jobban érvényesül. 0 A menetrendszerű védekezéssel szemben a szükséges beavatkozások száma optimalizálható. A gyümölcsmolyok ellen — amelyek többségükben 2 vagy 3 nemzedékesek —, jelenleg évente legkevesebb 5—8 alka-' lommal védekezünk. A feromon csapdás megfigyelésre alapozott védekezés esetén viszont az adott faj egyedsűrűségétől, illetve az adott év időjárásától függően a szükséges kezelések száma 1 vagy 2-vel csökkenthető. A szex-feromon csapdák alkalmazásánál a következőket javaslom figyelembe venni: • Az egyes feromon készítmények csalogató hatása mintegy 250 méteres sugarú körre terjed ki, egy-egy csapda fogása ennek megfelelően 5 hektár körüli területet reprezentál. A védekezési döntésekhez viszont elegendő mennyiségű információkhoz jutunk, ha legalább 30—40 hektáronként üzemeltetünk 1—1 csapdaegységet (3 egymástól 50—110 méterre elhelyezett csapdát). 0 A csapdákat folyamatosan kell üzemeltetni, s legalább 2—3 naponkénti gyakorisággal értékelni a fogási eredményeket. Az értékeléssel egyidejűleg gondoskodni kell a fogó felület felújításáról, Illetve szükség szerint a csapdaalj cseréjéről. Ellenkező esetben ugyanis a csapdák fogása olyan mértékben legyengül, hogy a fogási eredmények már nem tükrözik megfelelően a rajzást. A kapszulákat 0—8 hetes üzemelés után célszerű újjal felváltani, mert pnnél hosszabb üzemelés esetén csalogatóhatásuk erősen csökken. 0 A védekezések hatékonysága tovább növelhető, ha a gyümölcsmolyok szex-feromonos megfigyelését évről évre elvégezzük. Több éves adatok birtokában ugyanis az adott ültetvényre jellemző egyedsűrűségröl pontos képet nyerhetünk. A népességszint változásainak Ismeretében pedig a szükséges kezelések számát pontosabban meghatározhatjuk. Miklós Gábor kertészmérnök, a Gábííkovói Állami Gazdaság munkatársa 40 3?. 30 25 . 2.0 15 1 ^ M P. Az ulmamoly rajzást görbéi 3 évi ceapäós megfigyelés alapján A —• 198»------- 1984-----. 1985 v.-ra-ae v.21-л VU.<0 fvi.tf.2ft Iw.JMQ vM-te |wu<-ío-1vw.h-m viiM-io I vst -M-íe I m. u-H •Május. Június Július Augusztus ILLfiS BERTALAN
