Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-15 / 7. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1986. február IS, 14-A tapasztalatok kamatoztatása (Pavel Mails felvétele)-l?* í*. ■■ , ■ ■т: ч: шш ■No A hagyományokhoz híven az idén is felkerestük az Édesipari Tröszt vezérigazgatóságának képviselőit, hogy tájékoztassanak bennünket a mögöttünk levő cukorrépa feldolgozási idény eredményeiről és tapasztalatairól. Ha a megkérdezettektől kapott válaszokat, információkat megpróbálnánk tömören összegezni, talán azzal kellene kezdeni, liogv nehéz, problémáktól sem mentes idényt zártak a szlovákiai cukorgyárak dolgozói. Azt, hogy az iménti, egy mondatba sűrített jellemzés nem a szokásos összegezéseket megelőző frázisok sorát gyarapítja, a leghitelesebben a különböző mutatók alakulása bizonyítja, amelyre a későbbiek folyamán majd részletesen kitérünk. A tavalyi év első fele kedvezett a cukorrépa-termesztőknek, s a szakemberek véleménye szerint rekordtermésre volt kilátás. Mivel azonban a nyári hónapok során a megszokottnál jóval kevesebb volt a csapadék, a cukorrépa összetétele is jelentősen megváltozott. A kedvezőtlen időjárási viszonyok nemcsak a cukorrépa fejlődésére voltak negatív hatással, hanem a betakarítást is alaposan megnehezítették. A mezőgazdasági dolgozók legnagyobb igyekezete ellenére is nagy mennyiségű cukorrépa sérült meg a betakarítási munkálatok folyamán, s ezt a szállítóknak, valamint a feldolgozóipar képviselőinek is figyelembe kellett venniük. Az imént leírtakkal magyarázható, hogy miért csak négynapos tartalékot biztosítottak az egyes cukorgyárak felvásárlói. Mivel a megsérült cukorrépát könnyebben megtámadják a különböző mikroorganizmusok. — a termelők és a felvásárlók rugalmas együttműködése nagymértékben befolyásolta a felvásárlás előtti veszteség alakulását. Ott, ahol a cukorrépa tárolására kellő figyelmet fordítottak, a veszteségek az átlagosnál jóval kisebbek voltak. A mögöttünk levő cukorrépa-feldolgozási főidényben a korábbi éveknél nagyobb figyelem irányult a szállítási ütemtervek pontos betartására, s ez nemcsak a veszteségek csökkentésében, hanem az ésszerűbb üzemanyag-hasznosításban is megmutatkozott. Az t385/8fi-os feldolgozási idény a jelenlegi időszakban oly sokat hangoztatott kooperációs kapcsolatok kiépítésének fontosságára irányította a szakemberek figyelmét. A cukorrépa-felvásárlás tervét szlovákiai viszonylatban csak ВЯ száza Iékra sikerült teljesfteni, annak ellenére. hogy a Nyitrai í Nitra 1 Cukorgyár kilenc, a Trnavai Cukorgyár pe dig egy százalékkal tö,bb cukorrépát vásárolt fel a tervezettnél. A megszokottnál szerényebb felvásárlási tervteljesítés elsősorban a Közép-szlovákiai kerület cukorrépa-termesztőinek az „érdeme“. A kerületben ugyanis a felvásárlás előirányzott tervét mindössze 67 (!) százalékra teljesítették. A cukorgyári szakemberek rendszeresen végzett talajelemzései egyértelműen kimutatták, hogy még minőig számos olyan mezőgazdasági üzem található, ahol a jobb gazdasági eredmények elérése céljából túlméretezett nitrogénadagolással próbálnak a kedvezőtlen helyzeten változtatni. de ezzel csak tetézik a bajt. A felvásárlási eredmények statisztikai kimutatásai sok mindenre figyelmeztetnek; Különösen a közép-szlovákiai cukorrépa-termesztőknek kell mielőbb megemberelniük magukat. Mindenekelőtt az agrotechnikai eljárások következetes betartásával kell a jobb eredmények elérését szorgalmazni. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a Tőketerebesi (Trebišov) Cukorgyár rekonstrukciós munkálatai mialt a Keletszlovákiai kerületben termesztelt cukorrépa jelentős részét Rimaszombat ba (Rimavská Sobota) szállították, s ennek ellenére a rimaszombatiak már december első felében befejezték a feldolgozási főidényt. Felmerül a kérdés: vajon mit fognak a jövőben feldolgozni, ha befejezik a Tőketerebesi Cukorgyár felújítását? Ilyen vonatkozásban tartjuk fontosnak a kedvezőhb változások é’-dekében foganatosított intézkedések következetesebb ellenőrzését. A legutóbbi feldolgozási idény két szakaszra tagolható. Az első szakasz a feldolgozás kezdetétől hozzávetőlegesen november húszadikáig — a fagyos időszak érkezéséig — tartott. Ekkor a termelési-gazdasági egység a kedvezőtlen körülmények ellenére még 97 százaékra teljesítette feldolgozási tervét. A második szakaszban azonban — a cukorrépa minőségi romlásának következtében — már csak 93 százalékos tervteljesítésről beszélhetünk. A minőségi termesztésre való törekvés meghatározó fontosságát bizonyítja, hogy az idény feléig, a megfelelő minőségű készletek feldolgozásáig, még hat cukorgyár teljesítette túl az előirányzott tervmntatót. A kampány végére azonban egyre na gyobb nehézséget okozott az előírt szint tartása, s ez az eredményekben is tükröződött, mivel csak négy cukorgyár dolgozóinak sikerült az elképzeléseiket valóra váltaniuk. A cukorrépa felvásárlásakor az át laeos cukortartalom meghaladta a 15,6 százalékot, ami előrelépést mutat. A répa átlagos cukortartalma a feldolgozás során 14,49 százalékos volt, s ez a tavalyi adatokat figyelembe véve közel egyszázalékos növekedést jelent. Mindezek ellenére azonban nem szabad azt sem elfelejteni, hogy számns esetben a menynyiségi növekedés kedvezőtlen minőségi következményekkel párosult. Különösen a kelet-sz'nvákiai mezőgazdasági üzemek dolgozóinak kell a minőség javítása terén az eddigieknél hatékonyabb módszerek bevezetését, illetve alkalmazását szorgalmazniuk. Szlovákia tíz cukorgyárában az elmúlt feldolgozási idényben végzett munkát értékelve az első helyen a nyitraiakat kell megemlítenünk, akik az utóbbi években mindig a legiohbak közé tartoztak. Nemcsak a répafelvásárlás, hanem a feldolgozás tervét is jelentősen túlteljesítették. A minőségi mutatók alakulását tekintve is a nyitraiak esetében beszélhetünk a legjobb eredményekről. Hasonlóan szép sikereket könyvelhettek el a Trenčianska Teplá-i Cukorgyár dolgozói. A cukortartalom értékelése során az Oroszkai (Pohronský Rnskov) Cukorgyár körzetének képviselői végeztek az első helyen 15,57 százalékos átlagos eredménnyel, míg meglepetésre a tőketerebesiek mellett a dunaszerriahelyiek (Dunajská Streda) zárták a sort 13,71 százalékos átla gos cukortartalommal. Az idény során Szlovákiában öszszesen 1 millió 918 ezer 199 tonna cukorrépát dolgoztak fel. A Korábban már említett kedvezőtlen időjárási viszonyokat és a cukorgyárak folyamatos felújítási munkálatait figyelembe véve elismeréssel kell szólnunk a feldolgozóiparban tevékenykedők áldozatna munkájáról. Amint azt Peter Forgáü mérnök, az Édesipari Tröszt vezérigazgatóságának képviseletében elmondta, az értékelés során számos külső és belső tényező együttes hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Néhány cukorgyárban már muzeális értéknek számító gépsorok és berendezések üzemeltetése mellett is huzamusahb ideje szép sikereket érnek el. Az természetes, hogy a korábbi évtizedek mulasztásait nem lehet egyik napról a másikra pótolni. A jelentős anyagi befektetést igénylő — többnyire külföldi — korszerű gépsorok meevásárlása és üzembe helyezése csak fokozatosan valósítható meg. E- zért kell a jövőben is nagy figyelmet szentelni a feltaláló- és újítúmnzgalom fellendítésének. A gépek gyakori meghibásodása több cukorgyárban a teljesítmények ingadozását vonta maga ntán. Cjra bebizonyosodott, hogy a sikeres tervteljesítés és a zökkenőmentes üzemeltetés csakis a feldolgozók, javítók és karbantartók munkájának öszszehangoiásával lehetséges. Ott, ahol nem fektettek kellő súlyt az együttműködésre. több óráig is eltartott a kisebb hibák elhárítása, s ez a napi tervteljesítés során nem kis nehézségeket okozott. Az ágazatban orvoslásra váró, eevik legégetőbb problémát a megbízható Idénymunkások toborzása jelenti. Az idősebb, tapasztalt idénymunkások helyébe nem tudnak a szervezési osztályok dolgozói megfelelő munkaerőket találni. Mindez természetesen a teljesítmények hullámzását is nagymértékben befolyásolja. Sajnos, az idénymunkások toborzásával és alkalmazásával járó problémák enyhítése csak a későbbi évek folyamán várható, amikor valamennyi cukorgyár gépsorainak a felújítását elvégzik a szakemberek. A cukorrépa feldolgozási idény átlagosan 99 napig tartott. Amíg a rimaszombatiak már december 12-én befejezték a feldolgozást, addig a dunaszerdahelyiek és a trnavaiak egészen január 17-ig folytatták a feldolgozási munkálatokat. Érdekességként megemlítjük, hogy a legtovább (107 nap) Bunaszerdabelyen, a legrövidebb ideig pedig Rimaszombatban (71 nap) tartott a cukorrépa feldolgozása. Az Édesipari Tröszt vezérigazgatóságán tett látogatásunkat megelőző napon került sor a szlovákiai cukorgyárak képviselőinek jelenlétében az idény eredményeinek összegezésére. Az ágazat vezetői évente közösen elemzik a feldolgozás menetét, rámutatnak a legtöbb problémát kiváltó okok forrásaira, kiemelik a pozitívumokat, de a hiányosságokat sem hallgatják el az elemzés során. Peter Forgáfi mérnök szerint a jelenlegi időszakot az ágazatban a javítások végzése és nem utolsósorban a szerzett tapasztalatok leszűrése, illetve kamatoztatása jellemzi. Amíg a cukorgyárakban például kicserélik a szűrőberendezéseket, felújítják és megjavítják az alaposan igénybe vett gépsorokat, addig a termelést irányító szakemberek mérlegelik a mögöttük levő időszak eredményeit, s készülnek az új feladatok megoldására. Az idén január 1-jével bevezetett tökéletesített gazdasági irányítási rendszer a mezőgazdasági üzemek és a feldolgozóipar képviselőinek együttműködésére az edddigieknél jóval nagyobb súlyt fektet. A mindkét fél jogait és kötelességeit összefoglaló kooperációs szerződések remélhetőleg színvonalasabb együttműködést. a szállítási batáridők és a minőségi követelmények következetesebb betartását, s a közös» munka nagyobb sikerét fogják eredményezni. i BARDOS GYULA (Kádek Gábor felvétele) % BLDB A talajnak, mint természeti erőforrásnak a területe, a jövőben is elkerülhetetlenül csökken. Ezért termékenységét intenzív módon kell fenntartani és növelni. Ez a folyamat csak nagy hatékonyságú növénytermesztési technológiák alkalmazásával és a természeti adottságok, valamint a talajhasználat kölcsönhatásának sokoldalú, pontos ismerete alapján oldható meg. A talaj termékenységének fenntartását és növelését mindenekelőtt a szakszerűtlen kemizálás, az adott viszonyokhoz nem igazodó öntözés, a szerves anyag pótlásának elmaradása révén számos degradációs folyamat veszélyezteti. Ilyenek például a talaj szervesanyag-tartaImának csökkenése. a savasodás, a másodlagos szikesedés vagy a talajerózió. Magyarországon a degradációs folyama tok halmozottan a termőterület egyharmadát érintik. Ezért egyik fontos feladat a talaj és a környezet -7- a litoszféra, a hidroszféra és az atmoszféra — viszonyának részletes feltárása. Lényeges emellett a terme szetí adottságok, a melioráció nyújtotta lehetőségek és a talaj hasznosításának összehangolása, valamint a talaj termékenységének megújítását veszélyeztető degradációs folyamatok megelőzése, leküzdése. A mezőgazdasági termelés növelő se érdekében szükséges volt a mezőgazdaság Intenzív kemizálása, az iparszerü termelési rendszerek elterjesztése, a talajmüvelést rendszerek megváltoztatása és ú) fajták, hibridek termesztésbe vonása. Mindezek megváltoztatták a termelési technológiát. A mezőgazdaság kemizálása pedig, a terméseredmények növelése mellett, egyre jobban veszélyeztetni kezdte a növényzetet. A fejlődés egyik árnyoldala, hogy a talaj térés a toxikus anyagok forgalmára, a talajtermékenységre, és ezen keresztül a táj eltartóképességének csökkenésére. Ezek a hatások tovább gyűrűznek. az elsavanyodott talajon termett növények összetétele megváltó zik, az ezekkel takarmányozott állatokon kóros folyamatok mutatkoznak, és ha ezek mint élelmiszerek kerülnek asztalunkra, humán egészségügyi problémákat okozhatnak. millió köbméter hígtrágya keletkezik, amelynek csupán tizedét kezelik megfelelő módon, s hasznosítják is azt; körülbelül 40 százalékát elfogadható módon kezelik, elhelyezik, de nem hasznosítják. Ez a 17 millió köbméter hítrágya tehát a talaj, a felszíni és a talajvizek potenciális szennyezője, a talajvizek nitrátszenynyezésének ez az egyik legfőbb okozója. Mezőgazdaság és környezetvédelem mékenységének növelésére Irányuló eljárások nem kellő ismerete, Illetve helytelen alkalmazása a talajok szennyeződését vonja maga után. *A műtrágyák következményeként a talaj ph-értéke egyre csökken. Ez a talaj termelékenységének hányát lását okozza amellettt, hogy a savas irányban eltolódó pH lehetővé teszi a talajban lévő nehézfémek óidé konyságának növelését és t'elvehetőségét a növények, illetve a tápláléklánc kapcsán az emberek számára. A helytelenül alkalmazott, nagy ada gú kemikáliák jelentősen szennyezhetik a környezetet. Károkat okozhatnak a talajban, a vizekben és a növényzetben,_ amelyek közvetve az emberre is veszélyesek lehetnek. Felvetődik. nem volna e célszerű meg gyorsítani az agrokémiai centrumok létesítését és törekedni arra, hogy minél több helyen alkalmazzák a folyékony műtrágyázás technológiáját. Igen nagy gondot okoz tovább a talaj savasodása is, ez a savas esők és a műtrágyázás együttes következménye. Hatása kiterjed a tápelemek Ä mezőgazdaságban fellelhető környezett károsodások csökkentésének, a mezőgazdasági területek termelékenysége növelésének alapvető eszköze a melioráció. Ez az egymással szorosan összefüggő biológiai, ké miai, fizikai és műszaki eljárások komplex rendszere megalapozza a talaj természetes termékenységének megőrzését, tartós növelését és kialakítja a korszerű gazdálkodás fel tételeit. A melioráció akkor elégíti ki a környezetvédelmi elvárásokat, ha figyelembe vesszük a talaj termőképességének maximális növelését, a természeti táj eredeti arculatának megőrzését, a tájpotenciál maximális kihasználását. Az állattenyésztés fejlődése az állatállományok koncentrálódása és a termelés szakosodása irányába hatott. A szakosított állattartó telepek létesítésével azonban számos új prob léma is adódott. A nagyüzemi állattartás során keletkező nagy menynyiségü melléktermék és hulladék károsítja a környezetet. Magyarországon évente kereken 34 Fokozott veszélyt jelent az a körülmény is, hogy a takarmányban lé vő peszticidek, kémiai anyagok, bomlástermékek, nehézfémsók, valamint az állatgyógyászatban használt antibtotikumok az állati eredetű termékekkel az ember! szervezetbe is bekerülhetnek és kárt okozhatnak. A mező- és erdőgazdálkodás igen jelentős szerepet váljált azzal, hogy a szerves hulladékokat visszavezeti a természetes körforgalomba. A szennyvizek és kommunális hulladékok elhelyezése azonban a legtöbb esetben újabb problémákkal terheli a mezőgazdasági termelés, valamint a környezetvédelem kapcsolatát. A terme lés növelésének kényszere mellett gyakran megfeledkezünk a mezőgazdaság színterét biztosító természetes táj védelméről. A mezőgazdasági területek és a települési környezet kialakítása évszázadok óta csökkenti a természetes növénytakarót. E folyamat üteme napjainkban felgyorsult. A fokozódó környezetkárosító hatások veszélyeztetik a vadon élő növény- és állatvilágot, valamint a táji és kultúrtörténeti értékeket. Az ember eddig az élővilágnak főleg azokat a tagjait óvta, amelyek számára hasznosak voltak, s pusztulni hagyta azokat, amelyekre nem volt szüksége. így aztán világszerte gyors ütemben csökkent a növény- és állatfajok száma, és az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy hamarosan annyira leszűkül, elszegényedik* az új fajták előállításéhoz szükséges genetikai alap, hogy ez akadályozza a növénytermelés és állattenyésztés további fejlődését. Pedig az emberiség számának gyors növekedése éppen a termelés fokozását Igényelné. Másrészt az élővilág kipusztult tagjai mindenkorra elvesznek az emberiség számára. A vadon élő növény- és állatvilág elsősorban azokon a területeken marad fenn, amelyek természetes vagy természetközeli állapotban vannak. Ilyen területek a természetes erdők, a mocsarak, a lápok, a természetes gyepek és mocsárrétek. A természetvédelem feladata nemcsak a növény- és állatvilág védelme, hanem az országra jellemző tájak és tájrészek fenntartása Is. Ennek a célnak leginkább a tájvédelmi körzetek felelnek meg. ahol egyforma hangsúlyt kap a természeti értékek és a táj védelme, valamint a gazdálkodás. A mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem között végső fokon nincsenek alapvető ellentétek, az érdekek megegyeznek. A mezőgazdaság távlati fejlesztése csakis a környezetvédelmi kérdések figyelembe vételével lehetséges. (A Magyar Mezőgazdaság 198ü/2-es száma alapján]
