Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-15 / 7. szám
1986. február 15, SZABAD FÖLDMŰVES Noй elás! küezsHifHi a CSKP X1L kongresszusát VÁLASZOLTAK a PRÄGAI FELHÍVÁSRA A Munka Érdemrenddel kitüntetett Légi (I.ehnice) Efsz a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemei közül elsúként válaszolt a prágai vállalatok és üzemek dolgozóinak a felhívására. A 8. ötéves tervidőszakra nagyon igényes tervfeladatnkat tűztek ki, melyek nemcsak a munkatermelékenység fokozására irányulnak, hanem a minősé?! mutatók javítására is. Amellett a dolgozók munkakezdeményezését á legfontosabb területekre irányítják. Ez a 3 ezer 650 hektáron gazdálkodó szövetkezet az összes szántóterületét (3 ezer 380 hektár) képes mesterségesen öntözni. Tavaly például a járás legjobb gabonatermesztőinek az élére került: hektáronként 8.33 tonna gabonát takarított be. Élenjáró a korszerű termelési módszerek alkalmazásában; Nyugat-Szlovákiában a lencse, a fűtermesztés és a lucernamag-termesztés rendszergazdája. Szántójának 16 százalékán kettős termelést folytat. Tavaly több esetben rendezett ój technika napját, melyen Szlovákia mezőgazdasági szakemberei vettek részt. Az állattenyésztési főágazat dolgozói jól zárták nemcsak a mólt évet, hanem az egész 7. ötéves tervidőszakot. Az értékesített tej 94,5 százaléka volt első osztályú. A melléküzemági termelésben olyan termékek gyártását helyezték előtérbe, melyek hiányoznak a hazai piacon. Gyártási folyamatukba beiktattak egyes biotechnológiai elemeket is. A szövetkezetben öt komplex ésszerűsítő brigád és 13 szociálist? brigád tevékenykedik. A múlt évben 800 ezer korona értéket képviseltek az újítások. Az idei évre tiz útftási javaslat benyújtását és realizálását tervezik. Két nagyméretű kísérletet végeznek: zoolitofeat alka’mazuak a növénytermesztésben; s a szőlőtermesz'ésbrn különleges fóliát használnak. Sajót agrolnboratfiriumukban végzik ei a talajminták vegyelemzését, tápanyagtsrta'muk meghatározását, a növények levélelemzését, a takarmányok tápanyag meghatározását, ellenőrzik a tejhieiéniát s a tejet a legújabb hazai szabványnormák szerint elemzik. A szövetkezet nemcsak a termelés anyaei-műszaki, hanem a személyi alapját is a tudományos-műszaki haladás elvárásainak megfelelően teremti meg. A műszaki-gazdasági dolgozóiknak több mint a feie főiskolai végzettségű, 42,4 százaléka pedig teljes középiskolai végzettséggel rendelkezik. A szakmunkásoknak a 67 százaléka teljesíti az előírt fsltúte'eket, s a 8. ötéves tervidőszak végéig 90 százalékot tesz majd ki a számuk. Ezek után nem csoda tehát, hogy a múlt évi, illetve az ötéves tervmutatókat teljesítették. Tudatosítják: a gazdálkodás, a termelés továbbfejlesztéséhez az intenzifikációs tényezők következetes alkalmazásán keresztül vezet az út. A brigádszerü munkaszervezéssel és jutalmazással, a számítástechnika alkalmazásával, továbbá a gazdaságirányítás és a munkaszervezés tökéletesítésével érhetők el a közeljövőben az eddiginél is jobb eredmények. Az előbb már utaltunk rá, most konkrétan említjük: loncsetermesztést az új ötéves tervdőszakban 700 hektáron fognak folytatni. Évente 1100 hektár területet istállótrágyáznak, ami a szántónak 33,5 százaléka. Javítják az istállótrágya tápanyagtartalmát, mezei trágyatelep létesítésével. Sőt, a tehenészeti telep hígtrágyáját szalmával vegyítik, hogy еГеgendö istállótrágya álljon a rendelkezésükre. Ily módon 14 százalékkal növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, ugyanakkor mintegy félmillió korona értékben megtakarítanak műtrágyát. A céljuk: 16-ról 17 százalékra nüve’ni a répa cukortartalmát, a mostani öléves tervidőszak végéig. Ha ez az elképzelésük sikerül, egymillió koronával gyarapítják a bevételt. Ugyancsak a megjelölt időpontig teljesen felszámolják a cukorrépa kézi erűvel végzett művelését. További céljuk: tömegtakarmányhól 15 százalékos tartalék képzése. Ehhez adottak a lehetőségek. Ezen kívül a kettős termesztést a termőterületük 17 százalékára bővítik, ugyancsak a tervidőszak végéig. Elkészítik egy termelési rendszeTnek a módszertanát, kerületi viszonylatban. A !encsetermesztésben olyan új eljárásokat honosítottak meg, amelyekkel eey tonna helyett 1,3 tonnás termés érhető el hektáronként. Ami a gabonatermesztést illeti, a termőterület felére cseppfolyós műtrágyát Juttatnak ki. Ily módon jelentős energiát megtakarítanak, s egyben növelik a műtrágyák hatékonyságát. A tehenek borjaztatásához ideális feltételeket teremtenek, kettős célt tartva szem előtt: ólta'a csökken az elhullás arányszáma, s 109 tehéntől 109 bnrjó elválasztásával számodnak. A folyamatos tej- és hústermeléshez a takarmányok minőségét javítják: ez év februárjának végén adják ót rendeltetésének az új takarmánykeverőt. A tehénállományt két telepen összpontosítják, ami hozzájárulhat az állatbetegségek megelőzéséhez, az állatorvosi felügyelet javításához, a tehenek idő előtti kiselejtezése megakadályozásához. A gépüzemelési ágazatban a szerkezet felújítására törekednek. Ennek megfelelően a következő években korszerűsítik a diaenosz'ikai műhelyt, általa csökkenthetük a gépjavitási költségek, jobban hasznosukat a javítási ádo.i A számítástechnika segftségével hozzájárulnak a pontosabb, áttekinthetőbb anyagnyilvántartáshoz, az elfekvő anyagok csökkentéséhez, fölösleges felhalmozásához. Befejezik a cukorrépa-betakarító gépsorok módosítását, oly módon, hogy a betakarítási veszteség 10 százalék alá csökkenjen. Bevezetik az istállőtráeya, a tömegtakrrmány, a hulladékanyag és a vetőmag konténeres szántását. Három telepen is korsze rü trágyatelcpot építenek, miáltal az istáilótrágya tápanyagtartalmát javítják és a veszteségeket Í5 százalékkal csökkentik. Két takarraánysiló felépítésével is a veszteségcsökkentés a céljuk. Lépnek egyet a biotechnológia teriile'én is: új fertőtlenítőszert gyártanak. Ugyancsak bevezetik az anyago'ere-folvsmatnkat serkentő fehérjék, specialitások gyártását, ezáltal csökkentik a külföldről történő behozatalt. Saját o'n-o’ahoratóriuraok kapacitásának jobb hasznosítása végett létrehozzák az á’latfcnyésztési termékek, anva°ok komplex elemzésének az előfeltételeit (anvagi-műszaki és módszertani értetemben). Vizsgálták a talaj és a növényzet mikro és nyomelemeit. Általa hozzájárnának a tápanyaeadagelás ésszerűsítéséhez a ’egúiabh tudományos ismeretek alapián Usökkentik a ’ermetés energiaigényességét, valamennyi szakaszon, mé"ped>q az ésszerűsítésekkel. Ebben a szövetkezetben az új ötéves tervidőszakban lendületet vesz a Csehszlovák Tudománvos-Müszaki Társa'áo üzemi szervezetének a tevékenysége. Olyan információs közpom létrehozásán fáradoznak majd a nSTMT-tagok amely megbízható táiékoz'atást nyój! a hazai és külföldi termelési és gyártási újdonságokról, i növénytermesztők — az állattenvész!ők és a gépözemelésj ágazat számára egyaránt. Az ő feladatuk a tudományos-műszaki haladás ütemeyorsítása. Ennek megfelelően tnvábhi komnlex ésszerűsítő brigádokat a’okt'anak. hony a korszerű termelési eljárások minél Plőhb raeehonosodianak a termelésben. Kulcsfontosságú fe'adat: a szövetkezel útítói, feltalálói simának a gyarnítása. a tevékenységükhöz nyújtandó hatékony támogatás. Az új, mostani ötéves tervidőszak végéig öt 'aiólmánynval és t(z űfí’ással számolnak. Az élenjáró, kitüntetett szövetkezet elnöke ANORASSY SÄNOOR agrármérnök. aki a vezetőkkel, szakemberekkel és a tagsággal szoros együttműködésben azon munkálkodik, hogy az új ötéves tervidőszak feladatai valóra váljanak. A cél elérését szolgálja a prági felhívásra adott válaszuk is, mely ékesen bizonyitja: alkotó munkával köszöntik a CSKP XVII. kongresszusát SVINGER ISTVÄN Kulcsfeladat: a lakásprobléma megoldása Nemcsak új évet, új ötéves tervidőszakot is kezdtünk. A számadások már elkészültek. Nos, miről beszél a legszívesebben Lakatos Edit, a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Városi Nemzeti Blzoltság titkára? — Örömmel mondhatom, az élet számos területén sikerült továbblépnünk, Az eredménymérleg elkészült, legokosabb, ha kiválasztunk egy témát, — a legizgalmasabbak közül. — Akkor legyen hát a lakáskérdés! A vnb bizonyára rendelkezik komplex lakásépítési programmal — javaslom. — Éppen a lakásépítés visszafogottsága rontotta le a vnb lakásprogramjának a megvalósítását — válaszol a vnb-titkár. — A legutóbbi öt év alatt csupán 24 állami lakásegység került szétosztásra az Igénylők között. Ezzel az Igénylők egytizedének a kívánságát teljesítettük csak. Természetes, a program valóra, váltását folyamatosnak tekintjük. Pillanatnyilag 3C0 lakásigénylőt tartunk nyilván, köztük sok a két- vagy többgyermekes Házaspár. Sajnos, az igényeket még a mostani ötéves tervidőszakban sem leszünk képesek kielégíteni. — Bizonyára a szövetkezeti lakásépités nem ilyen problematikus? — Az utóbbi öt év alatt 284 szövetkezeti lakás épült fel. Ez azt jelenti, hogy két év alatt kielégíthetjük az igényeket. — Két év várakozási idő megnyugtatónak tűnik. — Tudomásul kell vennünk, hogy gyermekeink nőnek, a városban fiatal szakemberek akarnak letelepedni. A lakáshoz jutás érdekében az üzemek, a vállalatok Is tesznek valamicskék Stabilizációs és kamatmentes kölcsönöket biztosítanak lakásvásárlásra. A mostaani ötéves tervidőszakban 480 szövetkezeti lakást adunk át az Igénylőknek. Az építkezések üteme kielégítő. Remény van rá. hogy be’áfható időn belül városunkban a lakásgondok megoldódnak. Ma már ott tartanak Klrályhelmecen, hogy az üzemek, vállalatok vásárolják meg a szövetkezeti lakásokat és oszMák is szét, fiatal munkaerőik részére. (illés) Máig elevenen élő gyerekkori emlékem a rőzsét árusító kulcsod! (Klűőovec) ember. Szerdai napokon jöttek rőzsével megrakott lovas szekereikkel. S amint betértek a nagyközségbe, a bakon ülő gazdák egymást túlharsogva kínálták árujukat: „Kulcsodl rőzsét vegyenek!“ A szekerek többsége, mire a piactérre ért, kiürült. Rakottan sosem tértek haza, mert ami mégsem kelt el a piacon, megvette a pék, s finom, ropogós kenyeret sütött rajta. Szegényemberek tüzelője volt a a rőzse háború alatt és után. Lángjánál sütni, főzni, melegedni lehetett ... — Halászok alapították a falut —■ mondja Gaál Tibor, a hnb elnöke. — A Duna és a holtágak kimeríthetetlen forrásul szolgáltak az ősi mesterségnek. De fában, nádban és vadban Is bővelkedett ez a környék. A kulcsodiak halat, baromfit, tojást, tejet, vajat, túrót vittek a győri, majd később a nagymegyeri (Galovo) piacra. Szorgalmukat bizonyítja, hogy apránként megvásárolták a pannonhalmi apátságtól a falu határát. A családonként 3—15 hold föld azonban nem volt aranybánya. A termést gyakorta elvitte a víz. A szegénység, a leleményesség vitte rá az embereket többek közt a rőzse kitermelésére és árusítására is... De nemcsak a szorgalma, leleményessége jellemezte a kulcsodl embert, hanem a mások dolgatnek tiszteletben tartása valamint az együvé tartozás Is: ezen jő tulajdonságaik mindmáig megmaradtak. Ma már Igazán van féltenivalójuk az embereknek, de ha valaki végigjárná a falut, egy porta kapuját se találná kulcsra zárva. S mi sem példázza jobban a kulcsodíak egvüvé tartozását, mint az, hogy amikor megalakult a szövetkezet, mint egy nagy család, mindannyian helyet követeltek maguknak a közösben. Gaál Miklós, a Cstllzköz szövetkezet kulcsod! részlegének a telepvezetője. Hatvanon túl ts keménykötésű. egyenes tartásű ember Számos járási keríilell, párt és állami kitüntetés bl'-tokosa. — A szövetkezet fejlődése, gyaraLeleményes emberek Gaál Miklós podása nálunk nem okozott gondot. Az emberek kezdettől a magukénak tartották a közöst. A gazdálkodásban felhasználták az apáiktól szerzett tapasztalatokat, de nem idegenkedtek az új ismeretektől sem. A fiatal szövetkezeti tagok közül a legrátermettebbeket közép- és főiskolába küldtük. Minden gazdasági évet nyereséggel zártunk. — Mit hozott önöknek a több szövetkezet társulása? — Még jobb termelési feltételeket, a gépállomány még jobb kihasználását és a termelés szakosítását. Telepünk főképpen üszőnevelésre, kocatartásra szakosodottt. — Eredmények? — Évente — tehenenként — 5 ezer 300 liter tejet fejünk, kocánként 19 malacot választunk el, s a hízósertések darabonkénti, n^i súlygyarapodása 56—60 dekagramm. — Ez a fejlődés a falu életében Is meglátszik? — Természetesen. A Csillzköz szövetkezet hatékony segítségével jött Bognár Andur létre falunkban a minden igényt kielégítő művelődési otthon. Bognár Andor 18 tehenet fej és gondoz közmegelégedésre. A közösből eredő havi jövedelme ötezer korona. Otthon találom, az udvarban foglalatoskodik, takarmányt készít elő az állatoknak. Az előbb járt itt az állatorvos, az egyik üszőnek állította ki az „egészségi bizonyítványát“. A házigazda el akarja adni a jószágot. — Ezen kívül van még egy üszőnk, egy tehenünk, két hízósertésünk, meg baromfit Is nevelünk — mutat az udvarban kaplrgáló tyúkokra és a totyogó kacsákra. — Nem fárasztó? — Nem, mert segít a feleségem. Én előkészítem a takarmányt, 6 meg etet, reggel Is, este is. — Miért csinálják? — Ne gondolja, hogy csak a pénzért, hiszen a közösben is szépen Keszegh Ernő (A szerző felvételei) keresek. Az állatokhoz valő vonzalmat a szüléinktől örököltük. Megszoktuk és megszerettük. Megvan az istálló, az ólak, az udvar. Hogy is nézne ki mindez állatok nélkül...? Amikor elbúcsúzom, még egyszer szétnézek az udvaron. A gazdasági épületek mellett szerényen „meghúzódó" garázson akad meg a tekintetem. Keszegh Ernő húsz éve a helyi Csemadok-szervezet elnöke — és egyben a falu könyvtárosa. — A televízió a szobákba hozza a kultúrát — mondja. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek nem mozdulnak ki az otthonukból. Gyakran hívjuk meg a környék színjátszó csoportjait vendégszerepelni, akiket mindig telt ház fogad. Majd a könyvtárba Invitál, ahol a gyermekirodalomtól a politikai kiad ványokig minden megtalálható. — A könyvállomány jelentős része szépirodalom — tájékoztat. — Ezen belül Is figyelmet szentelünk a csehszlovákiai magyar irodalomnak. Olvasóink körében a parasztvilág, a falu életével, fejlődésével foglalkozó kiadványok a legnépszerűbbek. Szerzőikkel író-olvasó találkozót szervezünk. Vendégünk volt már többek között Duba Gyula és Mécs József is. A közeljövőben Zalabai Zsigmond Ipolypásztóról (fp. Pastovce) szóló könyvéről fogunk az fró jelenlétében beszélgetni. A falu óvodája a volt Iskolaépületben kapott helyet. A tágas helyiségekben Igazán otthonosan érzik magukat a gyerekek. Petőcz Éva óvónő, aki már városon is tanított, így jellemzi a kicsiket: — Semmivel sem különböznek a városi gyerekektől. Szeretnek mesét hallgatni, gyúrmázni, játszani és a tornát naponta többször is megkövetelik maguknak. A foglalkozásokon figyelmesek, fogékonyak. A látottak-hallottak alapján elmondhatom, hogy a kis ovisok mindent megkapnak, és nem okoz gondot nekik majd az iskolába való beilleszkedés. Kulcsod a vén Duna mentén terül el. Most, hogy ismét lehet a faluban építkezni, tavaly hárman, az idén öten fogtak hozzá a „fészekrakáshoz“. Ogy néz ki, hogy lelassul, megszűnik az elvándorlás... A szövetkezet, az Iparosodó járási székhely és a közeli kisváros biztos megélhetési forrása az itt lakóknak. A kulcsod! porták szépek, tágasak Minden második család autótulajdonos. A faluban befejeződött a közművesítés, vezetékes ivóvíz folyik a csapokból. A kulcsodíak békében és — ne féljünk kimondani, leírni — Jólétben élik dolgos mindennapjaikat. Anyagiakban és szellemiekben egyaiánt gyarapodnak, a szocialista társadalom és 3 saját szorgalmuk, igyekezetük jóvoltából. Büszkék arra, hogy ez a kis falucska tiz főiskolai végzettségű értelmiségit adott az országnak. Az emberek hagyományápolók. A fiatalok jelentik az erkölcsi folytonosságot, az értékrendek folytonosságát. Hasonlattal élve: égnek és újratermelődnek, akár a kulcsodl rőzse. Fényük bevilágítja a látóhatárt. MARTON IVÄN
