Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-17 / 33. szám
1985. augusztus 17. .szabad földműves 3 Meg kell akadályozni a világűr militarizálását Irta: PINTÉR ISTVÄN MÉRNÖK, A TUDOMÁNYOK KANDIDATUSA Кг űrkutatás ösztönzőleg hat az új ismeretek szerzésére a tudomány különböző területein. Az űrrepülések meggyorsítják az olyan tudományos ágazatok fejlődését, mint a csillagászat, geofizika, meteorológia, távközlés, műholdas navigáció és geodézia, a kozmikus orvostudomány és biológia. Meggyorsult az automatikus irányítás, a rádióösszeköttetés és az önműködő számítógépek tökéletesítésének üteme is. Az űrrepülések új anyagok kifejlesztését tették szükségessé és a tervezők a műszerek miniatürizálásának lehetőségeit keresik. Ä világűr békés célú felhasználása rövid idő alatt a tudományos-műszaki haladás egyik fő mozgatórugójává vált. Az elmúlt harminc évben az űrtechnológia hatalmas fejlődésének lehettünk tanúi. Az ember járt a Holdon és automata eszközei fényképeket és egyéb adatokat küldtek a Földre innen és a Naprendszer más bolygóiról is. Annak ellenére, hogy az űrhajósok sikerei már csaknem természetessé válnak, az embernek ez a „kalandja“ és tevékenysége a világűrben nagy és rendkívüli hozzájárulás is annak tudományos megismeréséhez. Ugyanolyan vagy még nagyobb jelentőségű azonban az óriási fejlődés az űrtechnika felhasználásában. A nemzetközi távközlés és a televíziós műsorok óceánok feletti közvetítése ma nagymértékben a mesterséges holdaktól függ. A meteorológiai mesterséges holdak felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatnak az időjárás-előrejelzéshez. A navigációs műholdak segítenek a hajók irányításában a tengereken és óceánokon, és szükség szerint lehetőséget nyújtanak a pontos helymeghatározáshoz is. Ä Földet a magasból átvizsgáló, kutató műholdak egyre nagyobb szerepet játszanak a természetes nyersanyagforrásokkal folyó gazdálkodásban. Nyilvánvaló, hogy az ember még tovább fejlesztheti az űrtechnológia sokféle felhasználásának széles skáláját, amely gyakran a nemzetközi együttműködéstől függ. Az együttműködésre kitűnő példa a távközlés területe. Az INTELSAT és INTERSPUTNIK nevű nemzetközi rendszerek a világ sok országát szolgálják. Nemrég hozták létre az INMARSAT rendszert, amely a világűrt a tengeri távközlés céljaira használja fel, de felfogja és továbbítja a hajók, vagy repülőgépek vészjelzéseit is. Az e^dig leírtak alapján túl rózsaszínű kép alakulhat ki bennünk az űrkutatásról, az űrtechnológiáról és a nemzetközi együttműködésről. Sajnos, a világűr felhasználására és birtokbavételére irányuló széles körű és minden résztvevő ország számára kölcsönösen előnyös együttműködés csaknem harmincéves útján nem kevés akadály állt és áll még ma is. Némelyeket közülük a különböző gazdasági és tudományos lehetőségekkel rendelkező állatnék közös kozmikus terveinek és kísérleteinek szervezésekor fölmerülő objektív nehézségek okozzák. Az űrtechnológia hatása és felhasználási lehetőségei sokkal nagyobbak mint az, ami ma hozzáférhető, különösen a fejlődő országok számára. Igaz. abban az igyekezetben, hogy az firtechnológiát a fejlődésükhöz felhasználhassák, egyáltalán nem szükséges és nem is kívánatos, hogy minden ország ugyanazon a jól kitapo-” sott úton járjon. Különbözőek az egyes országok lehetőségei, forrásai és szükségletei, ezért az új űrtechnológia felhasználását úgy kell irányítani, hogy megfeleljen az egyes államok, népek társadalmi, gazdasági és kulturális céljainak. Ha nem így történik, fennáll a veszély-, hogy az űrtechnológia bomlasztó erőként fog hatni, mint az országok és nemzetek közti. egyenlőtlenséget hangsúlyozó eszköz. Ezért a nemzetközi íírrendszerek tervezésekor fontos, hogy az egyes államok teljes mértékben figyelembe vegyék a különböző választható rendszerek gazdasági, szociális és kulturális hatásait. Eddig csak egy, nem is túlságosan lényeges tényezőt említettem meg, amely ronthatja a világűr kutatásában és felhasználásában kialakítható együttműködést. A továbbiakban — és ez ennek a cikksorozatnak a célja, — más veszélyről lesz szó, amely bennünket fenyeget, és ez a világűr egyre gyorsabban fokozódó militarizációja. Olyan irányzat ez, amely szemben áll az ENSZ alapelveivel a nemzetközi együttműködés területén, a világűr békés célú felhasználásának elvével minden állam javára. A fegyverkezési verseny kiterjesztése a világűrre növeli a konfrontáció területét, és annak lehetőségeit, ebből következően pedig az ember -pusztulásának új dimenzióját hozza létre. A világűrkutatásban lehetséges bé-' kés célú együttműködés feltételeit és esélyeit az Egyesült Államok azon törekvései rontják, hogy a világűrt is be akarják vonni katonai terveikbe és a világűr felfegyverzésének programját készítik elő. Meg akarják fogalmazni a katonai műveletek alapelveit a világűrben és meg akarják határozni a jövendő műholdas rendszereik stratégiai feladatait. Az Egyesült Államokban hirdetett elmélet szerint a világűrbeli fölénynek biztosítania kell a fölényt a Földön is. Reagan elnök 1983. március 23-án elmondott beszéde után, de különösen idén, az ENSZ megalakulásának 40., a helsinki záróokmány aláírásának 10. és a Hirosima ellen intézett atomtámadás 40. évfordulója időszakában az USA-ban rendkívül az előtérbe került az ún. csillagháborús kérdés, az ezzel összefüggő kísérletek és az ehhez szükséges beruházások jóváhagyása. Azaz olyan új fegyvereknek az előállítása, amelyek a célpontokat nemcsak a Földön találnák el (a levegőt is beleértve), hanem a világűrben is (100 km-nél magasabban), s amelyek nemcsak a földről (tengerről, • levegőből) lennének Indíthatók, hanem a világűrből Is. Ez Ideig az ellenséges mesterséges holdak, valamint interkontinentólts ballasztikus rakéták megsemmisítését helyezték előtérbe, de feltétem lezik olyan fegyverek előállítását is, amelyek további célpontokat semmisítenek meg mind a világűrben, (űrhajó, űrrepülőgépek), mind a földön (tengeren és levegőben), pl. bombázó repülőgépek, cirkáló rakéták stb. (Folytatjuk)' címmel közölt szerkesztőségi cikket a moszkvai Pravda abból az alkalomból, hogy augusztus 0-án, a hirosimai atomtámadás 40. évfordulóján hatályba lépett a szovjet atomklsérlet moratóriuma. ’Amint Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára bejelentette, a Szovjetunió egyoldalú moratóriumot léptetett életbe minden nukleáris robbantásra. A moratóriumot 1988. január 1-jéig hirdették meg, de továbbra is érvényben marad, ha az Egyesült Államok sem hajt végre nukleáris kísérleteket. Más szóval, még megvan a reális lehetőség arra, hogy a moratórium kétoldalúvá váljon és mindkét nagyhatalom beszüntesse az atomkísérleteket. A Szovjetunió már régóta síkraszáll az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáért, és nemegyszer javasolta az atomhatalmaknak, hogy ezt a feladatot közös erőfeszítésekkel oldják meg. Emlékeztetett arra, hogy az USA és Nagy-Britannta megszakította az erről folytatott tárgyalásokat. A Szovjetunió kész ezek azonnali felújítására, s ugyanakkor most bátor döntést hozott, ismét átvette a kezdeményezést. A Szovjetunióban nem hajtanak végre és nem fognak végrehajtani atomrobbantást, ha elcsendesednek a nukleáris kísérleti állomások az Egyesült Államokban is. Ez a felhívás a Fehér Házban zavart keltett. Lázasan valamiféle Indokok, kibeszélések keresésébe kezdtek. hogy ne kelljen elfogadniuk a szovjet indítványt. Jól Ismert propagandafogással a szokásos érvvel álltak elő, hogy valódi céljukat és állásponjukat leplezzék. A Szovjetunió gyakorlati Intézkedését projagandahúzásnak minősítették. Abszurd módon azt állítják, hogy a Szovjetunió azért állította le kísérleteit, hogy előnyre tegyen szert az atomfegyverek terén. Közben persze állhatatosan hallgatnak arról, hogy az USA legkevesebb egyharmaddal több atomfegyver-kísérletet hajtott végre; mint a Szovjetunió. Szokásos módján Washington Ismét arra hivatkozik, hogy az atomrobbantások moratóriumát állítólag nem lehet ellenőrizni. Viszont vezető amerikai tüdősök is megerősítették, hogy a fegyverzetkorlátozást Intézkedések közül épp az atomrobbantésokat lehet a Jegkönynyebben és legmegblzhatóbban ellenőrizni. ’Az USA’ részéről egyáltalán nem az ellenőrzésről, hanem a lázas fegyverkezési politikájának a folytatásáról, atomfegyvereinek tökéletesítéséről van szó, amint azt Reagan elnök ■augusztus 5-1 sajtókonferenciáján is megerősítette. Az Egyesült Államok Ismét azt bizonyítja, hogy nem akar tárgyszerűen és konkrétan tárgyalni az atomfegyverek korlátozásával öszszefüggő kérdésekről. A Fehér Házban Is tudatosítani kellene azt a veszélyt, amelyet az Egyesült Államok militarista politikája rejt magában és ki kellene használniuk azt a lehetőséget, amelyet sz atomrobbantások leállítására vonatkozó szovjet javaslat kínál. Felelős hozzáállásra van szükség Ez a véleményük azoknak Is, akik világszerte megemlékeztek a hirosimai évfordulóról. A hirosimai Békeparkban több mint 50 ezer ember gyűlt össze augusztus 6-án, hogy emlékeztessen és figyelmeztessen. Pontosan akkor, emikor 40 évvel ezelőtt az atomrobbanás egy pillanat alatt romhalmazzá változtatta a várost, percnyi csenddel tisztelegtek a tragédia áldozatainak emléke előtt. Megszólaltak a szirénák és a harangok, s a békevágyat jelképező 1500 galamb szállt fel az égre. A tragédia évfordulóján háborúéi-* lenes tüntetések voltak Washingtonban, New Yorkban, Philadelphiában, Chicagóban és más amerikai városokban. Maryland államban ezrek szakították meg munkájukat és egyperces csenddel adóztak az áldozatok emlékének. A krefeldl felhívás nevű jelentős nyugatnémet háborúellenes szervezet a hirosimai és nagaszaki tragédia 40. évfordulója alkalmából a lázas fegyverkezés beszüntetésére, a világűr militarizálásának megakadályozására és arra szólított fel, hogy az NSZK területéről távolítsák el az elsőcsapásmérő nukleáris fegyvereket. Athénban a nukleáris fegyverkezés elleni tiltakozásuk jeléül görögök ezrei alkottak emberláncot az Akropolfsz körül. A hirosimai Békeparkban, nem egészen 1 kilométerre attól a helytől, ahová 40 évvel ezelőtt ledobták az amerikai atombombát, megtartották a polgármesterek első világkonferenciáját a békéért. 23 ország több mint 100 városának polgármesterei vettek rajta részt, többek között Drezdából, Berlinből, Verdunból, Coventryből. Az ötnapos konferencia a nemzetközi közvélemény feladataival foglalkozott az atomfegyverek betiltásáért és felszámolásáért vívott harcban. Ezen a konferencián Jan Martenson, az ENSZ főtitkárának helyettese Nincs bocsánat! „Parancsra tettem“ — érveltek a nád tömeggyilkosok, amikor az emberiség ítélöszéke elé kényszerültek. Hányszor föltettük a kérdést, a parancsokat gondolkodás nélkül végrehajtóknak egyáltalán nincs lelkitsmeretük, a felelősséget mindig másokra háritóknak nincs lelkiismeretjurdalásuk? Shakespeare megírta a bűntudatra ébredt gyilkos pusztulásba menekülését. Számtalan író ábrázolta a fasiszta tömeggyilkos feliemének öszszelevőit, a fasizmus ,/matámiáfát". Rövidke hír a napi saflában: öngyilkosságot követett el — néhány nappal a hirosimai és a nagaszaki atomtámadás 40. évfordulófa előtt — annak a B-29-es amerikai repülőgépnek a navigátora, amely 40 évvel ezelőtt részt vett a Nagaszaki elleni atomtámadásban. A 63 esztendős Paul Bregman felakasztotta magát Hollyközölte, hogy a jelenlegi atomfegyverkészlet robbanó ereje kb, egymillió olyan bomba hatóerejével ел gyenlő, amilyen Hirosimában 130, Naga szaki ban 70 ezer ember életéit kioltotta. A világ évente 800 milliárd dollárt költ fegyverkezésre, vagyis minden percben kb. 2 millió dollárt, míg naponta a világon 40 ezer gyermek hal meg éhség és betegségek következtében. E tények Ismeretében teljesen természetes, hogy a szovjet moratórium mit jelent — és mit jelenthet — az egész emberiség számára. „Ä Szovjetunió új kezdeményezése, miszerint augusztus 6-tól egyoldalúan felfüggeszti az összes atomfegyver, kísérletet, a legnagyobb figyelmet érdemli és minden téren üdvözölni kpll azt.“ így nyilatkozott Walter Hacker, a Szocialista Internacionáló leszerelési tanácsadó bizottságának titkára is. „Olyan konstruktív lépés ez — mondotta —, amely nagy Jelentőségü az atomfegyverek elterjedésé, nek megakadályozására irányuló erőfeszítések sikere szempontjából.“ öva Intett attól, hogy az új kezdeményezést elutasítsák, éppoly megfontlatlanul és könnyelműen, mint ahogy néhány hónappal ezelőtt elutasították a Szovjetuniónak a közepes hatótávolságú rakétafegyverek elhelyezésének moratóriumára tett Javaelatát“. Michel Sibeauz, a Hirosima—Nagaszaki francia bizottság elnöke kijelentette: Az- összes atomfegyver-kísérlet beszüntetéséről szóló döntés, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jelentett be, felhívja a figyelmet az atomfegyver-kísérletek problémájára. E kísérletek beszüntetése az első lépés az etomkatasztréfa veszélyének megszüntetése felé. Jelképes jelentőségű az, hogy Я szovjet moratórium Hirosimái, atombombázása 40. évfordulójának napján lépett életbe. wood északi külvárosában lévő lakásában. Nyilván vannak a B-29-esek személyzetének olyan tagjai ts, akik ma is lelkiismeretfurdalás nélkül élnek, hiszen hivatalos igazolást, hogy téttükre szükség volt, ma is kapnak, Reagan elnök éppen Hirosima évfordulófának kapcsán Jelentette kt, hogy az atomtámadás szükségszerű volt. Ha 6 lett volna Paul Bregman helyében, nem lettek volna nyugtalan álmát. De hát úgy látszik, az embert lelkiismeret olyan titokzatos és megfoghatatatlan, különös belső mérce, amiből egyik embernek több, a másiknak kevesebb, a harmadiknak semennyi sem futott. Csakhogy az emberiség önmaga védelmére és épülésére régen meghatározta már a humanizmus mindenkire egyaránt érvényes normáit, és ezek szerint az életet pusztítóknak, a tömeggyilkosoknak nincs sem felmentés, sem bocsánat. AI EMBERISIG BflCCT UÍU Kukrinyikszt rajza Augusztus ötödikétől Ismét működik a kampalai nemzetközi repülőtér, jelentette az Ugandái rádió. Július 27-én ugyanis katonai puccsal megdöntötték Milton Obote elnök hatalmát, kijárási tilalmat rendeltek el, lezárták a nemzetközi repülőteret és az ország határait. Az ngandal vértelen hatalomátvétel után fokozatosan helyreáll a nyugalom az országban és normalizálódik az élet. Mik voltak a hatalomátvétel előzményei ebben az afrikai országban? Uganda államformája köztársaság, korábban brit gyarmat volt, 1962 óta független, de tagja a Nemzetközösságnek. Területe 236 négyzetkilométer, lakossága egyes források szerint 10, mások szerint 14 millió. Hivatalos nyelve az angol és a szuahéli. Monokultúrás fejlődő agrárország, fő termékei a kávé és a gyapot, jelentős a rézbányászata is. Vízi, illetve villamos energiában gazdag, feldolgozóipara fejlett. A most megbuktatott államfő, Milton Obote a függetlenség elnyerése ntán, 1962-ben került először a törzsileg rendkívül megosztott ország élére. 1971-ben a hadsereg akkori főnöke, Idi Amin Dada fosztotta meg hatalmától. Amin uralmának nyolc évét a szélsőséges erőszak, a déli és észak-keleti törzsek elleni brutális megtorló akciók jellemezték, amelyeknek tízezrek estek áldozatul. A' diktátort 1979-ben Tanzánia katonai támogatásával távolították el, s rövid átmeneti időszak után 1980-ban ismét Obote került az ország éléve. Elnökként csupán az értelmiség egy részének, valamint saját törzsének, a langiknak támogatását élvezte. Hatalmát kezdettől fogva veszélyeztet-Fordulat Ugandában te a déli baniankole törzs lázadása, amelyet Amin volt hadügyminisztere, Museveni vezetett. Obote még korábbi kormányzása miatt — amikor brit támogatással felszámolta a törzsi királyságokat — népszerűtlen volt az ország lakosságának többségét kitevő bagandák között is. Az Uganda csaknem egész területére kiterjedő lázadásokat a kormánycsapatok véres megtorlásokkal próbálták megfékezni, de sikertelenül. Az egyre tehetetlenebbé váló Obote-vezctés képtelen volt kezében tartani a hadsereget, amelynek alakulatai — bár akkor még nem fordultak szembe a kormánnyal — mind jobban önállósították magukat. A növekvő anarchia nyomán az elmúlt hónapokban a központi hatelnm gyakorlatilag a fővárosra és közvetlen környékére korlátozódott. 1980-ban Milton Obote és pártja, az Ugandái Népi Kongresszus meghirdette az úgynevezett újjászületést programot és a mezőgazdaság reformját. Az országban azonban folytatódtak a terrorakciók, a fosztogatások és a gyilkosságok. A gazdasági problémákat sem sikerült megoldani és súlyos megélhetési gondok fokozták a törzsi alapokból eredő ellentétek által is szított zűrzavart. Egyre szembetűnőbbé vált, hogy a valóságos hatalom a biztonsági erők, illeti ve a katonaság kezében van. Olara Okello dandárparancsnok Irányításával július 27-én államcsínyt hajtottak végre és az akoli törzshöz tartozó Tito Okello hadsereg-főparancsnok lett az ország új államfője. A kampalai rádióban közzétett eddigi nyilatkozatok szerint az Obote kormányát megdöntő katonák célja a nemzeti egység, a törzsi ellentéteken felülemelkedő Uganda megteremtése. Egyelőre arról nincs hír, hogy a törzsi indítékok mellett a hatalomátvételnek milyen politikai vonatkozásai vannak, arról is hallgatnak a hírügynökségek, hogy az Obote-rezslmet az utóbbi időben egyre Jobban bíráló nyugati hatalmakban milyen visszhangot keltettek az ugandai események, nyilván várakozó álláspontra helyezkedtek. Kipuhatolják, dollárjaik számára hasznos befektetések lehelőségét kínálja-e majd az új ugandai vezetés és ettől teszik függővé véleményüket. —h-* t
