Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-03 / 31. szám

1985. augusztus 3, .SZABAD FÖLDMŰVES. 1f nek, mivel a szarvasmarha-, illetve a sertéskiállítás céljaira megfelelő pa­vilonok mellett elkészült a lótenyész­tés legújabb eredményeinek bemuta­tására szolgáló létesítmény, - amely­nek minden bizonnyal sok látogatója akad. A rendezők elképzelései alap­ján a jövőben a juhtenyésztés! köz­pontokban elért sikerek felvonultatá­sára Is külön pavilon áll majd a me­zőgazdasági üzemek rendelkezésére. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar szoros kapcsolata a kiállításon is hangsúlyozódik, hiszen 11 termelési-gazdasági egység mutat­ja majd be az élelmiszergyártás új­donságait. Az idén is valós képet kaphatnak a résztvevők arról, hogy az élelmiszeripari üzemek miként va­lósítják meg a termékfelújftási prog­ramban vállalt feladatokat. Az utóbbi időszakban olyannyira divatos téma — az ésszerű táplálkozás — sem fog hiányozni az Éltető föld országos ki­állításon. Ä mezőgazdaságban, illetve annak feldolgozó iparában használatos gé­pek és gépsorok szakmai bemutató­ját eddig minden alkalommal nagy érdeklődés előzte meg, s valószínű­leg most sem lesz másképpen. Az Agrozet konszern üzemei, a martini Nehézgépipari Művek, vagy például a prágai Autógyár számos újdonság bemutatását tervezi, s a Gép- és Trak­torállomások termelési-gazdasági egy­séget Is több üzem gyártmányai fog-' ják képviselni. A kiállítás területén augusztus 21- tői 26-íg a KGST-tagországok mező­­gazdasági együttműködését irányító bizottságának, a CSSZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának, valamint a Gép- és Traktor­állomások termelési-gazdasági egység igazgatóságának a rendezésében sor kerül az Agroprogress ’85 elnevezésű, diagnosztikai gépeket és berendezé­seket bemutató tárlatra. Ä Z és az E-l pavilonban, valamint az ötezer négyzetméteres külső területen héť ország — a Szovjetunió, Magyaror­szág, Bulgária, Lengyelország, az NDK, Jugoszlávia és természetesen hazánk — állít majd ki. A nemzet­közi összetételű zsűri különdíjakkal jutalmazza a műszaki szempontból leginkább megfelelő diagnosztikai berendezések tervezőit és kivitele­zőit. A bemutató a KGST-országok Ceské Budéjovice-i nemzetközi kon­ferenciájának a társrendezvénye, a­­mely iránt fokozott érdeklődés mu­tatkozik. A hagyományoknak megfelelően újra megrendezik a jó ötletek börzé­jét, amely szakmai körökben is el­ismerést váltott ki az eddigi évfolya­mok során. Az országos kiállításon ismét ott lesznek a vadászok, horgá­szok, kertészkedök, kisállattenyésztők és méhészek képviselői is, s termé­szetesen kulturális, illetve sportren­dezvényekből sem lesz hiány. Meghívó helyett Ceské Budéjovice az idén 13. alka­lommal ad otthont az Éltető föld el­nevezésű országos mezőgazdasági ki­állításnak. Amint ismeretes minden második esztendőben — így az idén is — nemzetközi jellegű mezőgazda­sági seregszemle színhelye lesz au­gusztus 17-től szeptember 1-ig Dél- Csehország központja. A negyven éve a béke és a szocializmus jegyében jelszó a központi gondolata az idei kiállításnak, amelynek újdonságairól Jaroslav Pešek, a szervezőbizottság tagja, a kiállítás propagandaosztályá­­nak vezetője tájékoztatott. Elmondta többek között, hogy a Szövetségi Mezőgazdasági Élelmezés­­ügyi Minisztérium vállalt védnöksé­get a bemutató fölött, amely elsősor­ban a CSKP XVI. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítését hivatott a me­zőgazdaság területén gazdag doku­mentumanyaggal a látogatók elé tárni. Közel 250 mezőgazdasági, élelmiszer­ipari, vegyipari, gépipari és építő­ipari vállalat, üzem, illetve szervezet mutatkozik be augusztus második le­iében a több mint 34 hektáros kiállí­tási területen. Ä bemutató Jellegét tekintve termé­szetesen a mezőgazdasági üzemek lesznek túlsúlyban, hiszen 40 egysé­ges földműves-szövetkezet és fele­annyi állami gazdaság állít ki a se­regszemlén. Szlovákiából a mezőgaz­dasági üzemeken kívül ott lesznek hagyományosan a trnavai Kukorica­termesztési Kutatóintézet és a piešťa­­nyi Növénytermesztési Kutatóintézet képviselői is, hogy bemutassák a leg­újabb kutatási eredményeiket. Nem hiányoznak majd a Slovosivo terme­lési-gazdasági egység, a Semex és a Georgi Dimitrov Vegyipari Művek képviselői sem, akik szintén évről évre részt vesznek az országos kiál­lításon. (Fotó: Archív) A Cíferi és a Dubovái Efsz a mikro­elektronika mezőgazdasági hasznosí­tásának gyakorlati tapasztalatait fog­ja közreadni, így a kiállításra láto­gató szakemberek nemcsak megtekint­hetik a számítógépeket és berende­zéseket, hanem azokról bővebb tájé­koztatást is kapnak. 'Az országos kiállítás területén minden évben arra törekszenek, hogy a bemutatón kívül különböző rendez­vényekkel segítsék elő, illetve gyor­sítsák meg a mezőgazdasági terme­lésben, valamint annak szolgáltató­iparában elért legújabb Ismeretek népszerűsítését. Ezért az idén is szá­mos szemináriumot, Illetve szimpo­­ziont is műsorra tűznek, hogy a ha­zai és a külföldi kutatási eredmé­nyeknek megfelelő szakmai fórumot teremtsenek. Erre bizonyára jő lehe­tőség nyílik, hiszen hazánkon kívül Bulgária, Lengyelország, Magyaror­szág, vagy a Szovjetunió is népes küldöttséggel képviselteti magát Ces­ké Budéjovicében. A külföldi partne­rek kiállítási anyagai elsősorban a KGST-iagország mezőgazdasági terme­lésével kapcsolatos eddigi közös si­kereket fogják kidomborítani, termé­szetesen a mezőgazdasági jellegű és az ezekkel összefüggő elképzelé­sekről is tájékozódhat a bemutató nyilvánossága. A résztvevők az idén egy újabb korszerű pavilont is megtekinthet-A mezőgazdasági gépgyártás új korszaka A mezőgazdasági gépgyártás né­hány kutatási, fejlesztési, termelési és kereskedelmi szervezetéből húsz évvel ezelőtt jött létre egy új terme­lési-gazdasági egység, a brnói Zbro­jovka mint a hazai mezőgazdasági technika fő gyártó és forgalmazó szervezete. Az elmúlt 2 évtized alatt e szervezet több változáson ment keresztül, mind a szervezést, mind pedig az irányítást tekintve, s az utóbbi években újabb termelési ka­pacitásokkal bővült. 1979-ben a Zbro­jovka Brno vállalat a prágai Auto­­matizációs és Számítástechnikai Mű­vek elnevezésű új termelési-gazdasági egység része lett. A brnói termelési­gazdasági egység később az Agrozet nevet kapta — a tröszt vállalataitól. 1983-ban alakult meg az azonos el­nevezésű, mezőgazdasági gépgyártás­sal foglalkozó konszern. Mint ahogy azt a konszern vezérigazgatója, Jaro­­mír Búchal mérnök hangsúlyozta, a termelési-gazdasági egység az el­múlt 20 évben több mint 50 milliárd korona értékű gépet és berendezést adott mezőgazdaságunknak. E szállítmányok értéke az 1966— 1970-es időszakban 8 és fél milliárd koronáról a mostani ötéves tervidő­szakra hozzávetőlegesen 18 milliárd koronára emelkedett. Létrejötte óta a Húszéves az szervezet Brno Líšeň-i vállalatából 168 ezer, főleg Zetor-tipusú traktor kérőit a piacra. A termelési-gazdasá­gi egység külföldi szállítmányainak nagy részét is ilyen traktorok alkot­ták. Az 1966-os év elejétől a múlt év végéig mintegy 436 ezer Zetort szál­lítottak külföldre, ebből 354 ezret a nem szocialista, illetve a fejlődő or­szágokba. Az Agrozet-termékek mű-Vilégszerte igen nagy mennyiségű üveghulladék keletkezik. Ennek csu­pán csekély része kerül vissza a ke­mencékbe. Szerencsébe a megmaradó mennyiség felhasználásának számta­lan módja van. Ma már szinte álta­lános, hogy a gyufagyártásban a masszához porított üveghulladékot kevernek. Oj keletű felfedezés vi­szont, hogy a műgyantákhoz akár 75—95 százalék üvegőrlet is hozzá­keverhető, s így műmárvány, -fajansz, szennyvízelvezető csövek, valamint padlőbevonatok készülhetnek. Többen nagy reményeket fűznek a beton­­üvegőrlet útburkolatként való foko­­zottabb alkalmazásához, 50—75 szá­zalék őrlet bekeverésével pedig de­koratív, az időjárás viszontagságait jól viselő, kopásálló, jől tisztítható cementkötésű épülethomlokzatokat készítenek már néhány országban. Ügy tűnik, hogy a papír- és textil­­hulladék újrafeldolgozására leginkább a kevés ipari vizet felhasználó mód­szerek a legmegfelelőbbek. A papír- és textilhulladékot például a Szov­jetunióban különböző eljárásokkal olaj, gáz, alkohol és fehérjék előáll!-! KÍ?a.r< A hulladékok újrahasznosítása Közismert, hogy napjainkban min­den téren az anyagfelhasználás csök­kentésére és egyúttal korszerűbb gyártási technológiák meghonosításá­ra van szükség. Mindkét célt nagyon jól segítheti a hulladék, vagyis a másodlagos nyersanyagok fokozott újrahasznosítása. Röviden bemutatjuk, hogy világszerte milyen hulladékok újrahasznosítását sikerült megoldani. Sok városban elégetik a háztartási hulladék bizonyos hányadát, hogy hőenergiát nyerjenek. Ez a megol­dás az újrahasznosítás legegyszerűbb, ám legrosszabb hatásfokú módszere. Néhány országban — Japánban, az NDK-ban, Franciaországban — bizo­nyos területen sikerült megszervezni, hogy a lakosság ne csak az üveget, hanem a papír- és a műanyaghulla­dékot is osztályozva gyűjtse. Az ipar számtalan ágazatában ke­letkezik a háztartásihoz meglehető­sen hasonló összetételű hulladék, a­­melyet nyitott konténerekben gyűjte­nek, tárolnak. A hulladék nagy tér­fogata miatt azonban ez nem gazda­ságos. Ezért egy NSZK-beli cég olyan automatikus tömörítőhengert fejlesz­tett ki, amelynek alkalmazásával egyhatodára csökken a laza hulladék térfogata. Az ipari hulladékok bizonyos része a technológiai folyamatok során ke­letkezik, s a keletkezés helyén több­nyire újra hasznosítható, mert vissza­táplálhatják a gyártási láncolatba. Az ilyen hulladékok okozzák a leg­kevesebb gondot. Másfajta ipari hul­ladékok azonban alaposan megterhe­lik az egyes ágazatok költségeit. Ilyen volt eddig például a forrasztott réz­hulladék is. Egy új eljárás szerint óránként akár 500 kilogramm for­rasztott rézhulladékot is újabban hasznosítani lehetséges, szaki színvonaláról egyebek közt húsz — a brnói nemzetközi gépipari vásáron odaítélt — aranyérem, vala­mint számos más nemzetközi elisme­rés tanúskodik. Az Agrozet konszernhez ma 15 vál­lalat és szervezet tartozik — több mint 34 ezer dolgozóval. A mezőgaz­dasági technika — mint fő gyártási program — a termelés 80 százalékát teszi ki. Az Agrozet dolgozóira a következő ötéves tervben nemcsak a termelés­ben és a szállításban várnak igénye­sebb feladatok, hanem a színvonal emelését, valamint a növénytermesz­tés és az állattenyésztés belterjesíté­­sét tekintve is. A CSKP KB 15. illésén jóváhagyott határozatok értelmében jelenleg az Agrozet dolgozói az idei év, illetve a 7. ötéves terv feladatai­nak sikeres teljesítésére, illetve a gazdasági növekedés forrásainak és tartalékainak minél jobb kihasználá­sára irányítják figyelmüket. A konszérn további fejlődését és részvételét a népgazdaság belterjesi­­tésében meghatározza az a csaknem 3 milliárd koronás beruházás, ame­lyet a következő ötéves tervidőszak­ban mindenekelőtt a Zetor-traktorok termelési bázisának felújítására és korszerűsítésére fordítanak. (ik) (Ä szerző felvétele) tására Is hasznosítják többek között. Nagy gazdasági jelentősége van az ezüstnek. Ezüstöt például tartalmaz­nak a fotólaboratóriumok fixírfürdői, a fotópapirgyártó üzemek papírse­­lejtjei és hulladékai, valamint az egészségügy röntgenfilmjei. Az anya­gokból égetéssel ezüsttartalmú hamu keletkezik, amelyből az ezüst egysze­rűen leválasztható. Az NDK-ban 800 helység 5500 helyéről gyűjtik össze rendszeresen az IFA W 50 típusú tar­tálykocsikkal a fixírfürdőt, s így a legkisebb mennyiségek sem mennek veszendőbe. Újabban nagy gondot fordítanak a különböző iszapokra, igyekeznek be­lőlük az értékes anyagot kinyerni. A kommunális szennyvíziszapok haszno­sításának eddig leginkább alkalma­zott módszere a komposztolás volt. Manapság már terjed a pasztörizálás és az ionizáló sugaras eljárás is. Az iszappasztörizálás egyik legnagyobb előnye, hogy a folyamathoz szüksé­ges hőenergiát majdnem teljesen ma­ga az iszap szolgáltatja. 1Ä Tudomány ás technika alapján# Bárdos 6y u 1 a Ilyenek is vannak 'A minap betértem járásunk egyik hentesüzletébe: tizenöt dekagramm szalámit szándékoztam vásárolni tíz­óraira. Beálltam tehát a sorba. A de­rék henteslegény kiszolgálás közben — fülig érő mosollyal — ismételgeti: egy picivel több lett, ugye, nem baj. Majd pedig: asszonyom, az a har­minc deka igazán csak jobb ízt ad a levesnek. — Mit kérsz, fordul az előttem álló kisfiához. — Egy kilogramm disznóoldalasl kérek — hangzott a válasz. — Mennyi pénzed van, öcsi? — Ötven koronát adott az anyu­­kám. Tessék itt van. A visszajáró pénzt tessék a pénztárcába tenni —< feleli a gyerek. — Itt van, kisfiam/ az annyi, mint harminchét korona ... Tizennyolcat visszateszek, a vevők is láthatják. Aztán el ne veszítsd! — Bácsi, kérem, a mama azt mond­­ta, hogy huszonöt koronát fogok fi­zetni. — No, ne felesel], valamivel több lett. Csak nem fogok egy oldalassal dekáznl, úgyis összesül. Most pedig szaladj haza, hogy elkészülhessen az ebéd! Lenyeltem dühömet, 'én következ­tem. Tétovázva közöltem igényemet, ugyanis féltem, hogy a fiatalember megmosolyog a mindössze tizenöt de­káért. Ennek ellenére kértem. — Parancsoljon, tizennégy korona. — Hogy-hogy? — Huszonnyolc dekát sikerült sze­letelnem, s folytatja: csak hasznára válhat az a plusz tizenhárom deka. Csak nem teszi szóvá ezt a mennyi­séget? Láthatja, mindenki elégedett a kiszolgálással. Mégis szóvá teszem. Én, kérem, a szalámit tízóraira viszem, s egyálta­lán nincs szándékomban azt is uzson­názni. Addigra különben is a nagy melegben megzöldül. Kicsomagolta a már elkészíteti árut, lesöpörte a fölösleget, majd egy grimasszal megtoldva elém tolta. — Ha minden vevő ilyen kukacos­­kodó volna, hova jutnánk? Igaza van. Vajon hova futnánk, ugye, kedves vevőtársak, az ilyen el­árusítókkal? Próbálja ki, kedves hen­teslegény. Legyen párszor ön is vevő, s akadjon hasonló elárusítókra. Utá­na majd szívesen olvassuk a vélemé­nyéit Nagy Mihály л

Next

/
Thumbnails
Contents