Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-03 / 31. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus 3. 8 >*ш*т*т»т»т»т*т»т*т*т*ш**»»ш*т*т*т»ш*т*т *•*«»♦■ »*ш*т*т*т*т»т*т»т*т*т*ш*ш**ш*т*т»т»—*т*т*т*т*т*+ Cicát sem simogathat büntetlenül akárki: sokak szervezetéből a macskaszőr allergiás rohamot vált ki Fotó: Kontár Gyula Amikor az orvos nyomoz Erre allergiás vagyok! — hal­latszik egyre többször a minden­napi szóbeszédben, amikor valami — enyhén szólva — nincs ínyünk­re. Ha egy orvosi szakkifejezés ennyire átmegy a köznyelvbe, az arra utal, hogy sokaknak van fo­galma a jelzett dolog létezéséről. —Ч-— ötéves kisfiút szirénázó mentő­autóval kellett az óvodából kór­házba szállítani, hogy megment­sék a fulladásos haláltól. Hosszas vizsgálatokkal sikerült megállapí­tani, hogy a kicsi a dióra aller­giás. Otthon nem volt szokás diós ételeket készíteni, az óvodában is először tettek eléje diós metéltet ebédre. Allergiája következtében a jóízűen falatozni kezdő gyerek tor­kában hólyagocskák keletkeztek, s úgy leszűkítették a légutakat, hogy kis híján megfulladt. Más. Egy boldognak induló házasság­nak kényszerű válás lett a vége, amikor megállapították, hogy a férj a felesége hajára allergiás. Valahányszor hazament, hamaro­san rosszul lett. Nem bírta elvi­selni felesége — illetve hajának közelségét... Az élet tragikomi­­kumainak egyike ez az eset. Nehéz elhinni, de manapság minden ötödik ember allergiás valamire. És még örülhet, ha tud­ja, hogy mire, mert az esetek je­lentős részében nem olyan köny­­nyfi az allergén nyomára bukkan­ni. A mikroszkopikus méretű kór­okozók lehetnek növényi, állati vagy kémiai eredetűek, az ember a ruhájában hordhatja őket, vagy a tisztálkodás, kozmetikai szerek használata során kerülhet szembe velük, hogy a gasztronómia vona­lán történő találkozásokról ne is beszéljünk. Hogy miben áll az al­lergia, azt nagyjából századunk eleje óta tudjuk: a szervezet vé­dekezőrendszerének egyfajta meg­hibásodását értjük ezen, amikor is bizonyos anyagokkal szemben tévesen fúj riadót, fölöslegesen hozza mozgásba a teljes ellen­állási apparátust. Olyasféle had­járat indul meg ilyenkor, mintha ágyúval lődöznének verebekre. A heves reakciók különféle kelle­metlen megnyilvánulások — visz­­ketegség, nyálkahártyaduzzanat, láz stb. — kíséretében zajlanak le, s bizony nem sok ellenszer van velük szemben. Egyetlen radikális megoldás van: orvosi segítséggel kinyomoz­ni a zavarokat előidéző anyagot. Ha sikerül, akkor már könnyebb elkerülni. Még így is akadnak azonban problémák, hiszen nem élhetünk üvegbúra alatt, s bizony szép számmal akadnak olyan, al­lergiát előidéző anyagok, amelyek­kel az utcán járva-kelve akarat­iad is összetalálkozunk. És nem kevés az olyan eset sem, amelyben évtizedeken át űzött foglalkozást kell abbahagyni és másra cserél­ni embereknek, mert pl. a pék egyszerre csak nem bírja elvisel ni a lisztet, fogorvos az amalgá­­mot, pénztáros a pénzt, takarító­nő a mosószert és így tovább. Legokosabb hát, ha mindenki kerüli a számára egyszer már ve­szélyesnek bizonyult anyagokkal való érintkezést, s nem provokál­ja ki saját szervezetének egyre lobbanékonyabb reakcióitl BARNULNI — de óvatosan! Nem mindenki képes lebarnul­ni. Főképp a vörösesszoke hajúak közt akadnak olyanok, akiknél hamar gyulladás lép fel. Ne eről­tessék a l'ebarnulást, mert bőrük nem alkalmas rá! A napozáshoz fel kell készülni. 'Akinek miteszerei és pattanásai vannak, már a strandidény kezde­tekor tisztíttassa ki a bőrét. Köz­vetlenül a napozás előtt ajánlatos megtisztítani az arcbőrt. Feltétle­nül gondosan el kell távolítani a rúzs nyomait is, mert ez fényér­­zékenyítő festéket Is tartalmaz­hat A napfény hatására a rúzsos ajak finom bőrén ezért könnyen gyulladás keletkezhet. Ne használjunk a strandon köl­nivizet, mert bergamutt, olajat is tartalmaz. Akinek a nyakán végig­­csorog, pár óra múlva azon a he­lyen bőrgyuliadást észlel. Ez ha­mar megszűnik ugyan, de a he­lyén csíkokban lebarnul a bőr és ez nem szép látvány. A napozás után zuhanyozással tisztítsuk meg bőrünket a beszá­radt verejtéktől és esetleg a strand homokjától. Ezután bölcs dolog valamilyen közömbös zsíros krémet simogatni a napszítta bőr­be, hogy ezáltal ellensúlyozzuk a fürdés és a napozás szárító hatá­sát. Óvakodnunk kell a túlzott na­pozástól. Intő példa erre azok bő­re, akik foglalkozásuk miatt kény­telenek voltak életük jelentős ré­szét a szabadban tölteni. Figyel­jük meg az idős parasztemberek bőrét, elsősorban a tarkójuk tá­ján, ahol nem védte őket a sze­mükbe húzott kalapjuk árnyéka sem. Itt azt észlelhetjük, hogy bő­rük száraz, vastagabb, durvább, rugalmassága csökkent, és mély ráncok keletkeztek rajta. A NAPOZÄS VESZÉLYEI Ä mértéktelen napozás hatására elpusztulnak a bőr rugalmas rost­jai, tönkremennek a verejték- és faggyúmirigyek, sőt a szőrtüszők Is. Megvastagszik a szaruréteg, ugyanakkor sorvad a hámréteg többi része. Az ilyen bőrön he­lyenként zsíros tapintatú, barnás, lapos növedékek alakulhatnak ki, amelyek maguktól Is leválhatnak, de újra képződnek. Közismert, hogy nem mindenki bőre tűrj egyformán a napot. A hajszín és a bőr festéktartalma jelentékeny különbséget okoz. Vannak emberek, akiknek a fény iránti érzékenysége már annyira fokozódott, hogy olyan kismértékű sugárhatástól is erős bőrelválto­zások alakulnak ki rajtuk, amely­től másnak még semmiféle pana sza sincs. Az anyagcsere folyamán kelet­kezhetnek olyan anyagok, ame­lyek .a szervezetet fényérzékennyé teszik. A májbetegségeknek ez gyakori kísérője. Sok ember máját viszont az alkohol teszi tönkre, azért az alkoholistákon gyakoribb a fénynek kitett bőr megbetege­dése. FÉNYÉRZÉKENYfTÖ ANYAGOK A fokozott fényérzékenységnek gyakran külső oka is van. Több­féle fényérzékenyítő anyag isme­retes. Számos növény is tartalmaz ilyet, de nagyobb jelentősége van a vegyszerek fényérzékenyítő ha­tásának. Akik kátránnyal foglal­koznak, már tudják, hogy szá­mukra nem ajánlatos nappal a szabadban dolgozni, mert a kát­ránnyal érintkező területen a bő­rükön hólyagos gyulladás kelet­kezhet. Jó tudni, hogy kátrányt tartal­mazhat az elégtelenül tisztított ásványi olaj is, ezért a traktorral vagy más gazdasági gépekkel dol­gozókon is fényérzékenységet okozhat. Ugyanezen okbői a rossz minőségű vazelin — és az ilyet tartalmazó arckrém — az arcbőr sötét elszíneződését okozhatja. Léteznek súlyos bőrbetegségek, amelyeket a napfény vált ki és számos olyan bőrbajról tudunk, amelyeknek már meglevő tüneteit a sugárhatás szétszórhatja a bő­rön. A bőrbetegnek is ajánlatos tehát megbeszélni orvosával, hol töltse szabadságát. A nyár örömei közé tartózik a napozás mellett a strandolás is. Jó lenne, ha ennek valóban csak az örömeit élveznénk, ezért felhí­vom a figyelmet azokra a strand­élettel • járó kellemetlenségekre, amelyeket okosabb megelőzni. A STRANDOLÄS GONDJAI A leggyakoribb következmény; a lábujj közti gombásodás. A fer­tőzés kiindulhat a közös fürdőből, ahol a szőnyeg és a farács való­ságos tenyészhelye lehet a gom­báknak. Ahol ilyen már nincs, ott a nedves gumiszőuyegen, sőt a be tonnn is fertőzőképes marad egy ideig az a gombaspóra, ami a be­teg emberek lábáról került oda. Szükséges és helyes tehát a közös fürdőket úgy megépíteni, hogy a bejáratnál fertőtlenítőszeri tartal­mazó sekély vízen kelljen minden­kinek néhány lépést tennie, mi­előtt a medencébe jut. Ezzel el­érhető, hogy ha a láb gombás lenne, nem fertőzi a fürdő padló­ját és vizét. A felöltözés előtt már mindenkinek saját érdekében áll, hogy bemártsa lábát a fertőtlení­tő oldatba, hogy ezzel megelőzze az esetleg bőrére tapadt gombák szaporodását. Ugyanezt a célt szolgálja az Is, hogy az összefek­­vő bőrterületekel,— a hónaljtájat, a combhajlatot és a lábujjak közét —, a nők a mell alatt Is különös gondossággal törlik szárazra. Aki hajlamos gombásodásra, helyesen teszi, ha ezekre a helyekre törül­­közés után még bőrsavas babahin­tőport is szór. A legtöbb gyermek — de sok felnőtt is — a közös fürdőben fertőződik szemölccsel. Főképp a kézujjakon gyakori, de lehet má­sutt is. Legkellemetlenebb a tal­pon, mert a járást zavarja. Egyé­ni megelőzésre nem lehet taná­csot adni, a fürdő rendszeres fer­tőtlenítésével védekezhetünk csak a terjedés ellen. Ha egyetlen szemölcsöt észlelünk is magunkon vagy gyermekünkön, azonnal for­duljunk orvoshoz és ne várjuk meg, amíg elterjed a bőrünkön és a könyezetükben élők is elkap­ják. Az öltözőfülkék padjairól és az összezsúfolt ruhatárakban lapos­­tebivel is fertőződhetünk. Szokat­lan és gyakori viszketés esetén erre a lehetőségre Is gondolni kell. Ahol nem tartják tisztán a me­legvizes medencéket, ott olyan láthatatlan egysejtű lények is el­szaporodhatnak, amelyek elsősor­ban a nőknél fehérfolyást okoz­hatnak. Ilyen panasz esetén is ajánlatos mielőbb orvoshoz for­dulni, ' ^-Csp— ■ Paradicsomos karfiol: rózsáira szedünk és sós víz­ben majdnem puhára fő­zünk egy háromnegyed ki­lós, szép, tömör karfiolfejet, majd alaposan lecsepegtet­jük. Közben vékonyan fel­szeletelünk 10 deka húsos íüstölt szalonnát, ropogósra kisütjük, majd .a zsírjából kivesszük, félretesszük. Eb­ben a zsírban megpirítunk 10 deka zsemlemorzsát. A karfiolrőzsák felét kivaja­zott tűzálló tálba terítjük, tetejére vékony paradicsom­karikát fektetünk, megken­jük vékonyan tejföllel, a­­melybe finomra vágott me­­téiőhagymát vagy petrezse­lyemzöldet kevertünk. Rá­szórjuk a pirított morzsa felét, majd karfiollal, para­dicsommal folytatjuk, erre ismét ízesített tejföl, a te­tejére pedig zsemlyemorzsa kerül. A közöket enyhén megsózzuk, és a paradicso­mos karfiolt a sütőben szép pirosra sütjük. Tálalás előtt a tetejére fektetjük a ropo­gós szalonnaszeleteket. A paradicsom puhaságától füg­gően 2—3 deci tejföl kell hozzá. ■ Ördögborda: finomra vágunk egy csomó, zöldjé­től megszabadított újhagy­mát, és összekeverjük egy citrom levével, egy evőka­nál mustárral, egy fél deci ketchuppal, egy csapott evő­kanál ételízesítő porral. Vé­konyra kiverünk nyolc ser­téskaraj szeletet, és ezzel a mártással mindkét olda­lukat bekenjük, tálba fek­tetjük és folpackkal leta­­takarva, a hűtőszekrényben egy napig érleljük. Ezután a páclevet lecsepegtetve ró­la, mindkét felükön jó ro­pogósra sütjük egy kevés vajon a hússzeleteket, majd a maradék páclevet ráönt­ve, fedő alatt, kis lángon puhára pároljuk. Ha nem lenne elég lé alatta, egy kevés vizet is öntünk hoz­zá. Petrezselymes burgonyá­val és, salátával kínáljuk. ■ Fényezett sárgarépa: két csomó zsenge sárgaré­pát megtisztítunk, ha véko­nyak a répák, egészben hagyjuk, ha vastagabbak, hosszában lélbevágjuk. Vas­tagon kivajazunk egy tűz­álló tálat, egymás mellé fektetjük a répákat, és só­val, reszelt szerencsendió­­val meghintjük. A tetejére vajdarabkákat morzsolunk, és a tálat alufóliával lefed­ve, a sütőben, kis lángon, saját levében puhára párol­juk. Végül a fóliát lebont­juk, és csak annyi időre toljuk vissza a sütőbe, amíg a cukor szépen rá nem ol­vadt, karamellizálódni nem kezd. Ekkor egy csokor fi­nomra vágott petrezselyem­mel megszórjuk, és frissiben tálaljuk bármilyen pecsenyéhez köretként. ■ Gyümölcsös omlett: si­mára keverünk négy deci tejet hat deka finomliszttel, beledobunk hat deka vajat, és kevergetve sűrű krémmé főzzük. A tűzről levéve be­­lereszeljük egy fél citrom sárga héját, majd ha kihűlt, simára keverjük négy tojás­sárgával meg nyolc csapott evőkanál porcukorral. Vé­gül óvatosan, nehogy össze­törjön, hozzáadjuk a tojá­sok kemény habbá vert fe­hérjét, és öt deka vajon omlettet sütünk belőle. A- jánlatos két adagban sütni, hogy vékonyabb legyen, de kivajazott tepsibe is simít­hatjuk, úgy sütjük meg a sütőben. Közben 25 deka epret vagy málnát, illetve 30 deka kimagozott meggyet egy kevés cukorral megpá­rolunk és ezzel töltjük az omlettet. Félbehajtva csúsz­tatjuk a tálra, és a tetejét porcukorral hintjük meg. Ha tepsiben sütöttük, úgy nagy kockákra vágjuk, megtölt­jük és átlósan hajtjuk félbe. AZ AJTÖ KÖRÜL vek számára. Ötletes hely­kihasználás az ajtót körül- Lakótelapi otthonban, de vevő szekrény, fent polccal hosszá, keskeny, régies szó- összekötve, illetve lezárva, bábán sincs általában sok A méreteket természetesen hely a ruhanemúek, a köny- az adott hely határozza meg. A két oldalsó szekrényrész­nek saját fala támaszkodik a szobafalhoz. A jobb oldali könyvespolc, alul iratoknak való fiókkal, a hal oldali rész ruhaneműek tárolásá­ra szolgál, az alsó fiókkal együtt. A felső polcokon fe­hérneműt, asztalneműt he­lyezhetünk el. Ha akasztós szekrénynek szánjuk, a mélysége legalább 60 cm kell hogy legyen, könyves­polcnak elég 25—30 cm-es mélység. A EásodilC ismeret­len Hegység Sváwcban SZOYJft pedagogue i HsugjíSjr ! Cseh költ» Liter 1 ipíUesá­­ai anyag Turku finn rároa arád пата Hoaazú t azártagu öajtí* Be jtvény, l.réaz n Rejtvény, 2. г А яг. ZL. tflzföldi indián törzt Madár Felad­réezbör У Alaszka folyója Az USA két állana KötiTUB klek Vároa a Szovjet­unióban Ugyan IgrtSt» Magyar, , labdarugó Azonoa betűk Tarlóban ▼an l Sulfur 1 Vitamin Szláv nép Beendet bond <óka IcSzap» Váró« 12 USA-ban V" Ipaziloa Láesló Régi tőreit auly­«gynis Tárgy rag Folyadék állóvía Huaoa vöröa lebeny Вова} 50 ÍÍVfl Káliua Magyar leölt» Hajdani ánekaa Kével» Paripa Francia filozófus J-éTUtÓ Aaatáclua Páraai hercegnő Barna bőrű nép J íelléknév képző * V ró itió­piában Udine azono« Ьа r.er.r-A Indiai költőn» 1 : í J.I.K. Azonos betűk S.H.L. j j Határozói rag Oxigén Вова! ötazáa ijzelcundutt üeaér — MEGFEJTÉS — NYERTESEK A A lapunk 29. számában megjelent re jtvény helyes megfejtése: Ringó, habzó kalászokon zizeg a nyári szél. Aki vetette, az, csak az érti meg, mit beszél Nyertesek: Both Margit, Kulcsod (Kľúčovce), Horváth Jenőné, Zsigárd (Ziharec], Krajcár Mária, Szőgyén JSvodínl

Next

/
Thumbnails
Contents