Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-20 / 29. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. július 20. Bővült gyermekintézmények hálózata Társadalmunk mindent megtesz azért, hogy az óvodák kapacitása megfeleljen a követelményeknek, s a gyermekek minél kedvezőbb körülmények közgtt nevelkedjenek. Emellett fokozott gondot fordít a gyermekintézmények korszerűsítésére is. A közelmúltban azt értékeltük, hogy a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban miképpen fejlődött a gyermekintézmények hálózata. Beszélgetőpartnerem Csömör Lajos, a járási nemzett bizottság oktatási szakosztályának vezetője, Gödölle Rozália, járási tanfelügyelő és Varga Magdolna, az oktatási szakosztály iskolaétkeztetési felügyelője volt. da lyamatot. Mintaétlapokat készítenek, amit szétküldenek az óvodákba. Ennek alapján az étlapbizottság összeállítja a heti étrendet, ügyelve az étel mennyiségére, összetételére stb.* ■ Varga Magdolna: — Az évódába .járó gyermekek 94,4 százaléka naponta háromszor étkezik. A kulcsodi (Klúčovce), a mihályfai (Michal na Ostrove) és a kisfaluéi óvodában az alacsony létszám miatt a gyermekek hazajárnak ebédelni. A többi óvodában viszont megoldott az egészhapos ellátás. Az ételek mennyisége, minősége, összetétele az utóbbi időben sokat javult. A főzéshez szükséges nyersanyagkészletet a kiskereskedelemből szerezzük be. A gyümölcs- és zöldségellátásban sokat segítenek a mezőgazdasági üzemek, köztük a dercsikai (Jurová), a csilizradványi, a vásárúti (Trhové Mýto), a felsőpatonyi és a dióspatonyi szövetkezet. A meglévő nyersanyagból az ügyes szakácsnők, akik különben minden évben háromnapos tanfolyamon tesznek részt, igyekeznek jó ételt Készíteni. H Csömör Lajos: — A napi fogalkozás mellett legfontosabb a ;yermekek egészsége, szervezetük ejlődése. A gyermekek egészsé;éről, testi és szellemi fejlődétükről a dunaszerdahelyi kórház ityermekosztályának orvosai, vaamint a körzeti orvosok gondosadnak. Miloš Sintay, a kórház ;yermekosztályának főorvosa,-endszeresen látogatja az óvodatat, s ha valahol rendellenességet tszlel, azonnal intézkedik. Nem;sak ellenőrző orvos, hanem tatácsadó is. Ügyel a betegségmegílőzésre, a tisztaságra és a heyes táplálkozásra. Nagyon jó a tapcsolatunk a körzeti orvosokkal s, akik rendszeresen ellátogatnak íz óvodákba, s egészségügyi el- - enőrzést tartanak. A gyermekek esti és szellemi fejlődését figyelemmel kíséri a járási oktatási szakosztály mellett működő jedagógiai, pszichológiai és logopédiai tanácsadó is. Tagjaj meg- Hlapítják a gyermekek iskolaírettségét, a gyermekek értelmi Képességét, egyszóval sok hasznos tanáccsal szolgálnak. Ш Itt a nyár, a szabadságok ideje. Ilyenkor a szülök gondjai is megszaporodnak, különösen akkor, ha az óvodák a szabadságolások miatt zárva tartanak. ■ Gödötle Rozália: — Járásunkban sok nő dolgozik a mezőgazdaságban. Az óvodák nyitvatartási idejét is ez határozza meg. Azt akarjuk, hogy a szülők a nyári munkacsúcs idején is zavartalanul dolgozhassanak. Az óvodák napi nyitvatartási ideje reggel fél héttől délutáni 17,30 óráig tart. Ez a nyitvatartási idő a szülők és a nemzeti bizottságok jóváhagyásával történt és megfelel az elvárásoknak. Július elsejével járásunkban az óvónők körében is megkezdődtek a szabadságolások, amit harmonogramm alapján dolgoztunk ki. Ügyeltünk arra, hogy az óvodák ebben az időszakban is tartsanak nyitva. Egyébként az óvodák többsége egész évben üzemel, s ha valahol a szabadság miatt óvónőhiány mutatkozik, kisegítő személyt alkalmazunk. Ä beszélgetést köszöni: NAGY TERÉZ da fenntartásához járul hozzá. ■ Milyen az említett intézmények berendezése? — Az említett létesítmények többsége új, korszerű, segédeszközökkel és játékokkal jól el van látva. Példaként megemlíthetjük a nagymegyeri Vasút utcai, a dunaszerdahelyi Balasov téri, a gabőíkovói, a dunatőkési, a nagylégi (Lehnice) és a gellei (Holice) óvodát. Ezek új épületek, berendezésük, felszerelésük minden igényt kielégít. Ezzel korántsem akarom azt mondani, hogy nincsenek problémáink. A berendezést illetően javításra szorul a nagymagyari (Zlaté Klasy) és a csallóközcsütörtöki (Štvrtok na Ostrove) óvoda. Segédeszközökből hiány mutatkozik a csilizradványi (Ciližská Radvafl) kétosztályos, ■ valamint a kisudvarnoki — Település Kisudv'arnok (Maié Dvorníky) — egy osztályos óvodában. Azon fáradozunk, hogy ezekben a községekben is megfelelő színvctnalon legyen az óvodai ellátás. ■ A gyermekek egészséges, kiegyensíilyozott testi és szellemi fejlődésében fontos szerepet játszik a közösségben történő, céHtidatosan irányított nevelés. A‘ neveléshez megfelelő szakképzettséggel rendelkező óvónő szükséges. — Járásunkban 5308 gyermek (205 osztályban) háromtól hatéves korig jár óvódába. Ezekről a gyermekekről megközelítőleg négyszázötven szakképzett óvónő gondoskodik, kilencven igazgatónő irányításával. Egy óvónőre 25 —26 gyermek jut, a nagyobb óvodákban, s főképpen Dunaszerdahelyen 3540 gyermekkel kell foglalkoznia egy-egy óvónőnek, ami igényes, fárasztó munka. Az óvónők módszertani továbbképzése szempontjából a j,árási pedagógiai központ nagy jelentőséget tulajdonít a módszertani napoknak, melyeken a tapasztalt óvónők bemutató tanítást tartanak. Az óvónők számára nagy segítséget nyújt Both János, a járási pedagógiai központ vezetője, valamint az óvodák járási metodikusai, nevezetesen Jarábik Gabriella és Jarábek Viera. ■ Ahhoz, hogy a gyermekek egészségesek, kiegyensúlyozottak és értelmileg fejlettek legyenek, az említetteken kívül rendkívül fontos a rendszeres mozgás és táplálkozás. Varga Magdolna és Földes Mária, a járási oktatási szakosztály étkeztetési felügyelői irányítják és ellenőrzik ezt a fo-PÄLYÄ2AT • PÄLYÄZAT Э PÁLYÁZAT • PÄLYÄZAT #PÄLYÄZA1 Falum felszabadítása 1944. december 10-én érték el Melihovszkij marsall csapatai járásunkat. Az első falu, amelyet felszabadítottak, Ipolyhídvég (1реГ ské Predmostie) volt. Aki jól ismeri járásunk földrajzi fekvését, tudja, hogy a felszabadítóknak nem volt könnyű dolguk. A szov jet hadsereg mégis falut falu után szabadított fel. 1944. december 24- én a felszabadított Kökeszin (Kamenné Kosihy) Malinovszkij seregszemlét tartott. Egy 54 éves lakos, Faggyas Sanyi bácsi így emlékezik vissza a 40 évvel ezelőtt történtekre: — 1944. december 15-én 4 órakor szállták meg a németek fa lünket. Agyúikat, gnlyószórőikat, tankjaikat az Ipoly innenső partján helyezték el. A kovácsi hegyen volt a fő támaszpontjuk. Az Ipoly partját lezárták és elfoglalták az Ipolyra néző lakóházakat is. Minket is kizavartak a lakásunkból. Brunderék pincéjében találtunk menedéket. A pincében 12-en voltunk összezsúfolva, betegek is akadtak köztünk. A németek nagyban készülődtek a szovjetek „fogadtatására“. Az öreg emberekkel lövészárkokat ásattak, az Ipoly partját leaknázták. Egy napon Űrhalom felöl két lovas érkezett. A németek a lovasok alól — akik mint később kiderült, kémek voltak — kilőtték a lovakat. A kémek az árokba ugrottak és megszöktek. A németek legjobban a 36-csövű katyusától féltek, ezért a templomot erődítménynek használták fel. A templomtoronyban helyezlek el néhány golyószórót is. Mi, gyerekek, ez idő tájt az eldobott, rossz puskákkal játszottunk. December 23 án reggel kigyulladt a templom. Az egyik harang összetörte a tetőzetet. Az orgona is elégett. Ekkor a németek áthelyezték a parancsnokságukat az iskolába. Aznap este már nem bírtak védekezni, ezért kivonultak a faluból. December 24-én reggel hét órakor a németek visszaszorultak a faluba. Csak többnapi csata után ürítették ki a falut, s a Vörös Hadsereg katonái 1944. december 30 án a hajnali órákban szabadították fel Ipolyvarbót (Vrbovkaj. Sanyi bácsi mindezt 13 éves korában élte át. Vele együtt mi, fiatalok, is tisztelettel és nagy szeretettel gondolunk felszabadítóinkra, a Vörös Hadsereg hős katonáira. ürbín Árpád, az Ipolyvarbói alapiskola 7. évfolyamának tanulója PALYÄZAT • pályázat • pályázat • pälyäzat • pályázat A csecsemíítáplás alapeivei és Iái A csecsemő számára életének első három hónapjában a legjobb táplálék az anyatej. Táp- és védőanyagait egyetlen tápszer sem tudja pótolni. Később azonban, ahogy a kisbaba erősödik, több szénhidrátra, ásványi sóra van szüksége ^bővítjük étrendjét. Elsőként frissen préselt gyümölcslével, később gyümölcspéppel és főzelékpiirével. Négyhónapos korában a főzelékbe reszelt sajtot, friss tehéntúrót, kentény. tojás sárgáját, sovány májat, zsírszegény húst keverünk. Egy-egy új étel bevezetésének idejét, az adag nagyságát, a csecsemő étvágya, súlya határozza meg. A főzelékek sorát burgonyával 'kezdjük. s ehhez társítva kedvelteljük meg a kisbabával a többi zöldségfélét. Egyéves koráig célszerű burgonyával sűríteni, kétharmadrész burgonya arányban. A csesemő emésztőrendszere még nem működik tökéletesen, s nem tud minden nyersanyagot feldolgozni. Ez vonatkozik a gabonafélék fehérjeire is. Ezért ne sűrítsük a főzeléket lisztes rántással és a kekszet, babapiskótát csak hathónapos korától kapjon a baba, általában gyümölcspürébe keverve. Régebben a csecsemők egyik leggyakoribb étele a tejbedara volt. Gyors elkészítése .miatt kedvelték az anyák, de a főleg ezzel etetett kisbabák gyakran visszamaradtak a fejlődésben, a kialakulló „lisztártalom“ miatt. Amíg a táplálék "folyékony ételekből áll, addig az fedezi a baba folyadékszükségletét is. Amikor egy-egy étkezésre fűzeJékpürét kap, már itatjuk is. Nyári melegben, betegség esetén több folyadékot kell kapnia, mennyiségéi a csecsemő szomjúsága is jelzi. Az ital forralt víz, enyhén édesített, világos tea vagy natúr gyümölcslé lehet. Szörpöt ne adjunkl A tea, a kétharmados* tehéntej, a mai látakávé,, karamellás tej, színtej, tejes gyümölcsturmix ízesítésére cukrot vagy mézet használjunk, de csak egy csapott kávéskanálnyit (5 grammót) számítva deciliterenként. Az erősen cukrozott ital vagy étel kezdete lehet az elhízásnak, mert megszokja és idősebig korban is csak túlédesítetten hajlandó elfogadni. Nem elhanya* golható a cukorfogyasztás mértéke és a szuvas fogak aránya közötti összefüggés sem! A kövér csecsemőből a legtöbb .esetben kövér felnőtt lesz. Az elhízás csők* kenti az ellenálló képességet és számos betegség kiindulópontja lehet, küszöb az egészség és a betegség között. A csecsemőnek készített főzelékeket mértékletesen sózzuR. Ml, felnőttek, ötször annyi konyhasót fogyasztunk, mint amennyire szervezetünknek szüksége van! Ezért fontos, hogy számukra külön főzzünk, s ne szájízünk szerint ízesítsük a kisbaba ételeit. A csecsemő egészségét, egyenletes fejj lőaését akkor is veszélyeztetjük, ha étele elkészítésekor, tárolásakor az edények kezelésénél, az etetésnél nem tartjuk he a higiéniai szabályokat. Káros az a gyakorlat, amikor az étel hőmérsékletét nem a csuklónk belső oldalára való cseppentéssel, hanem a cumisüveg megszívásávával, a kisbaba kanalából való kóstolással állapítjuk meg. Az étkezés minden korban öröm. Tanuljunk meg bánni ezzel az örömforrással, mert gyermekünk egészsége, testi és szellemi fejlődése a helyesen irányított táplálkozástól függ. De az évek során alakuló étkezési szokásokat is korán alapozzuk meg. —N—' MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 27. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: Aranyszínű fényt szitálgat Szerteszét a nyári Nap, Nálunk ma az iskolában bizonyítványt osztanak. Nyertesek: Gálik Igor, Szalka (Salka), Fazekas Zsolt, Farnad (FarnáL Vician István, Losonc (Lučenec). ■ Ismeretes, hogy a mezőgazdaságáról nevezetes járásban az utóbbi években több ipari létesítményt adtak át rendeltetésének. Mindez maga után vonta a foglalkoztatottak, elsősorban a dolgozó nflk számának növelését. A jó termelési eredményeket elérő mező gazdasági üzemekben a dolgozó nók aránya a férfiakéval egyenlő. Nem vitás tehát, hogy egyre több bölcsödére és óvodára van szükség. Ezen a téren mi a helyzet? ■ Csömör Lajos: — Járásunkban az utóbbi időben kedvezően alakult a helyzet. A Nemzeti Front választási programterve alapján a lakosság aktív támogatásával a Járás három városában — Somorján (Šamorín), Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren (Galovo} — és az egyes községekben több óvodát építettek, de a régi épületek korszerűsítésével és átalakításával is bővült az óvodai kapacitás. Jelenleg kilencven óvodát tartunk nyilván, melyekben 5308 gyermek számára egésznapos gondozást biztosítunk. Falun az óvodai kapacitás megfelel a követelményeknek, a járási székhelyen viszont a lakosság számának rohamos növekedése és a nők foglalkoztatottságának magas arányszáma nehezíti az igények kielégítését. Annak ellenére, hogy az utóbbi években Itt ts több gyermekintézmény épült, a meglevők befogadóképességét pedig bővítették, még mindig nem kielégítő a helyzet. Az északi II. lakótelepi óvoda átadásával remélhetőleg ez a probléma is megoldódik. ■ Hogyan segítik a mezőgazdasági üzemek a gyermekintézményeket? — A beruházások bizonyos mértékű korlátozása ellenére a mezőgazdasági nagyüzemek továbbra is szorgalmazzák az óvodák építését, korszerűsítését, sőt akadnak olyan gazdaságok, melyek az óvoda üzemeltetését is segítik. A járásban például elsőként a Dunatőkési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaság épített és üzemeltet óvodát, így a gazdaság dolgozóinak valamennyi óvodáskorú gyermeke megfelelő óvodai nevelésben részesül. Ez a kezdeményezés nagy visszhangra talált a Dióspatonyi (Orechová Potôŕi) és a Felsőpatonyi (Horná Potôň) Efsz-ben: ugyanis a felsőpatonyi szövetkezet átveszi a hozzá tartozó csécsénpatonyi (Čečianská Potôň) óvoda üzemeltetését, a dióspatonyi szövetkezet pedig a kisfaludi (Vieska) vagy a diősnatonvi óvó-
