Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-21 / 51. szám

'.'V ----I------------ 'Ч • ~*Т' ÄZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÁNAK HÉTI L APJA 1985. december 21. * 51. szám * XXXVI. Évfolyam ★ Ara 1,— Kčs A család ideje ez a többnapos ünnep, a pihenésé. Egy egész esztendő szívós és fáradságos munkája után az elégedett visszapillantásé. Most erőgyűjtésre, önma­gunk megmérésére is jut néhány óra, né­hány beszélgetésnyi idő. Arra, hogy ma­gatartásunkat, tetteinket, eredményeinket és képességeinket a hozzánk legközelebb állók véleményében, érzéseiben megvizs­gáljuk. Ki tagadhatná, hogy munkaközpontú életet élünk. Nagyszüleink, szüléink is így éltek, bennünket is ilyennek neveltek. A munka a mércénk. Alig, vagy csak néha szakad el gondolatunk munkahelyünk, fel­adataink problémakörétől. Éppen most, új feladatainkat számba véve villan belénk a felismerés, hogy a végcél nem a munka, hanem az emberek jóléte, elégedettsége, öröme. Pihenés közben, ünnepi beszélge­tések során most is a munka kerül majd szóba, mert az eddiginél még nagyobb nekigyűrkőzéssel kezdjük az új évet. A kö­vetkező ötéves tervidőszakot. Terített asz­talunkon, ajándékokkal megrakott, kará­­csonyfával megvilágított szobánkon végig­nézve jóleső érzéssel állapítjuk meg, min­denünk megvan, amire csak vágytunk. És a jövőbe tekintve eltöprengünk, vajon még mire lenne szükségünk, mit szeret­nénk? Ételben, italban dúskálva, ügyes gépek­kel, eszközökkel, drága holmikkal körül­véve élünk. Apáink, nagyapáink — egy­kori szövetkezetalapítók — mondogatják .mostanában, ha egészségüket kérdezzük: Jól vagyunk, megvan mindenünk, nem hiányzik semmi... csak a jó szó. Az egy­másra figyelésnek azt az őszinte és egy­szerű megnyilvánulását hiányolják, ami éppen az anyagiak gyarapodásának ará­nyával fogy az életünkből. Magas és dí­szes kerítések e melödtek a házak köré. Be sem lehet látni, ki sem lehet szólni rájuk. A társadalmi gondoskodás minden idős emberre rányitja az ajtót. De az egy­kori munkahely figyelme, ahonnan a szá­­montartó megbecsülést várnák, hiányzik. Pedig éppen e még gyorsabb tempójú munka időszakában lesz rá szükség. Nem csak az ünnepi pihenés perceiben, sokkal inkább a munkás napok sodrában. Mert hétköznapból több van, és — embersé­günk mércéje ezeken a hétköznapokon készül. \ N ' n x ...csak a jó szó

Next

/
Thumbnails
Contents