Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-07 / 49. szám
\ 14 SŽABÄD FÖLDMŰVES Í985. ЭесешНег 7. ■ HALÁSZAT ф HALÁSZAT ф HALÁSZAT ф HALÄSZAT ф HALÁSZAT ф HALÁSZAT ф HALÁSZAT ф HALÁSZAT ф HALÁSZAT ф HALÁSZAT ф HALÁSZAT ф A halászat az emberiség egyik legősibb foglalkozása. Az ősközösségi társadalomban az éhség állította szembe a halászt a hallal, amely sok helyütt még ma is ük legfőbb táplálék. Mennyi halat fogyaszt az emberiség? Az ötvenes évek végén 30 millió tonna volt az évi halfogyasztás, 1970-ben már ennek kétszereséről szálnak az adatok és léteznek olyan becslések is, amelyek szerint 1975- ben 60 millió tonna halat fogtak ki erre a célra a világ tengereiből. 'Am ne legyünk világfárók, legyünk szerényebbek, maradtunk meg kisebb folyótoknál, tavainknál. Hazánkban, ahol nem tartozik fő táplálékaink közé a hal, általában csak .Jinnepr Igényeink *kielégítésére szolgál. Szlovákiában az elmúlt években egy lakosra átlagosan 0,47 kilogramm halhús jutott. Á hivatalos felmérések szerint ez a mennyiség korántsem elegendő. Mi az időközönkénti hiányosság oka? Talán kevés halat tenyésztenek halászaink? Folyóink, tavaink, víztárolóink nincsenek megfelelő mértékben hasznosítva? Nem foglalkozunk eléggé komolyan a nagyüzemi halt eny észléssel? Lehet, mert a tapasztalatok, amelyekre más országok szert tettek és a mi eredményeink szintén igazolják, hogy az édesvízi halászat továbbfejlesztése lehetővé tenné az értékes halfehérfék saját forrásainkból való fedezést ét. A halastavak kiépítésével és hasznosításával, a halfajták nemesítésével, szaporításával, a haltáplálás „Hej halászok, halászok...“ technikájának javításával bizonyára nagymértékben növelhetnénk az egy hektár vízterületre eső haltermelést. Ezt a feladatot igyekeznek teljesíteni a Stupavai Állami Halgazdaság dolgozói. A. stupavai halgazdaság 1954-ben alakult, amikor százhúsz hektár halastavat vett át az állami gazdaságtól és az efsz-től. Egészen 1968-ig a Ceské Budéjovice-l Halgazdasághoz tartozott: Hatvannyolc után a gazdaság Szlovákia összes folyóit, tavait „átvette“, így vált önálló nemzeti vállalattá, az édesvízi halak egyedüli termelőjévé. A vállalat ettől az Időtől kezdve fokozatosan fejlődött. Jelenleg a folyókon kívül még 1400 hektár vízterülettel rendelkezik. A tavak és víztárolók nagyobb része a Nyugat-szlovákiai kerületben Ifakubovská, Atekšince, InaGovce. Veiké Levőre, Trnava, Záluiie, KlúőOvec, Kvetná, Levice stb.), egy része pedig a Kelet- és Közép-szlovákiai kerületben /Hrchov, Kútin, Kláštor pod Znlevom, Mošovce stb.f találhatók. A pontyon kívül pisztrángtenyésztéssel ts joglalkoznak a stupavai és a Kláštor pod Zntevom-i gazdaságban. A stupavai halgazdasághoz tartozik a Senicai, a Bratislava-vidéki és а Dunaszerdahelyi járás. Az állami halgazdaság háromszáz dolgozójának feladatát nemcsak a halászat képezi, hiszen hallenyésztéssel is foglalkoznak. Három halastavuk van, ezenkívül halkeltetéssel, halneveléssel, hathizlalással, sőt az utóbbi években kacsatenyésztéssel is foglalkoznak. Feladataik közé tartozik a halastavak gondozása és tisztítása. Irányításukkal építik ki az úf halastavakat ts. Ebben az ötéves tervidőszakban 200 millió koronát forďitottak az egyes halgazdaságok fejlesztésére, a hált eny észt és műszaki berendezéseinek javítására, tökéletesítésére. Az úf halastavak állományát a vállalat dolgozói rendszeresen ellenőrzik és szigorúan fellépnek a törvénysértők ellen. Mint már említettem a stupavai halgazdaság dolgozói haltenyésztéssel is foglalkoznak. A halak egyéves korukig a keltetőtavakban maradnak, a második évben kerülnek a haltenyésztőbe. ahol 40—60 dekagrammosakra nőnek, innen — a harmadik évben — a halhizlaló tavakba kerülnek. Közben az anyapontyokat külön' választják a piacra kerülőktől. Azokat a példányokat, amelyeknek a súlya nem haladja meg a 40—50 dedagrammot, egy másik halastóban helyezik el. A piacra kerülő halak előbb gyűjtőhelyre kerülnek, onnan szállítják azokat az árusítóhelyekre. Szlovákia fővárosát, Bratislavát a stupavai halászok látják el hallal: ponttyal és pisztránggal. Amint ismeretes novemberben ugyancsak megszaporodott a halászok munkára. Bőven akadt tennivalójuk az idén is és nem könnyű, hiszen aránylag rövid időszak alatt kell lehalászniuk a megfelelő halmennyiséget. Az egyik stupavai tónál arra figyeltem fel, hogy a töltésen és a vízben zöldköpenyes, gumicsizmás emberek szorgoskodtak. A tó vizét lecsapolták, s a sekély vízben halásztak. A halakat izmos férfiak merítőhálóval nagy kádakba merték, s azokböl osztályozás után a parton várakozó teherautók vízzel teli tartályaiba öntötték. Szünet nélkül folyt a munka. A tóból kifogott halakat egyrészt továbbnevelésre haoytók, másrészt pedig a karácsonyi halvásár számára választották ki. Végülts ismételten feltettem a kérdést: a felvetett problémák ellenére, milyen lesz az idei karácsonyt halellátás? Lesz-b elegendő ponty, piszt. (Fotó: CSTK) ráng és egyéb hal a standokon, és az üzletekben. Koloman Snirc, a vállalat igazgatója azonnal közölte velem, hogy lesz. A halkedvelőknek nem kell félniük attól, hogy nem jutnak halhoz. A halgazdaság dolgozót erre az időszakra alaposan felkészültek és mindent megtettek annak érdekében, hogy a karácsony előtti napokban bőven legyen hal a piacokon. Csak a decemberi hónapban 1822 tonna halat szállítanak az üzletekbe, ebből Bratislavába 210, a Nyugat-szlovákiai kerületbe 330, a Közép-szlovákiaiba 230 és a Kelet-szlovákiai kerületbe 112 tonnát. Ezenkívül az állami halgazdaság feladata az üzemi konyhák, éttermek megjelelő hallal való ellátása. Örvendetes tény az is, hogy az üzlethálózatba szállított halból hetven tonnát tesz ki a pisztráng, a többi ponty. A legtöbb halat Aléksince, Kvetná, Léva, Stupava, Trnava, Veľké Leváre, Kláštor pod Znievom, Mošovce, Brzotin halgazdaságai szolgáltatják. Mivel a Szlovákiában kitermelt halmennyiség nem fedezi a teljes szükségletet, ezért a különbséget a Ceské Budéjovice-i halgazdaságok pótolják. Elérkezett a halászati föidény. Ezt persze csak m,i mondjuk, hiszen á hivatásos halászok számára a jelenlegi időszak csak a naptárt év végét jelenti. Mi fogyasztók azonban másképpen nézünk a dolgokra. Immár készülhetünk a sorbanállásra a karácsonyi pontyokkal teli kádak előtt. Mikor és hol jelenik meg a karácsonyi ponty a piacokon, az üzletekben? A Stupavai Állami Halgazdaság halászai szorosan együttműködve a Cseh Szocialista Köztársaság halgazdaságainak dolgozóival mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az idén is időben és bőven legyen hal üzleteinkben. A halmennyiséget a különböző központokba szállíjták december közepétől kezdve. December tizenhetedikét követően fogják majd szállítani a halakat közvetlenül az árusítóhelyekre, ahol azokat néhány napig életben tarthatják. S végül de.cember 19-én kezdődik a halak árusítása kora reggeltől késő estig, egészen a szeretet ünnepéig. Sokak szerint az igazi karácsony akkor kezdődik, amikor a lakások fürdőkádjaiban megjelenik a karácsonyi ponty. Nagy Téré* Ф VADÄSZAT Ф VADÁSZAT Ф VADÄSZAT Ф HADÁSZAT Ф VADÁSZAT Ф VADÁSZAT • VADÁSZAT Ф VADÄSZAT © VADÁSZAT Ф nagyvad kezelése A lőtt ’Az elejtett nagyvad mintegy 2,5—3 százaléka nem alkalmas fogyasztásra, értékesítésre. Ennek oka lehet, hogy későn találják meg. késedelmesen zsigerelik ki vagy a lövedék súlyos roncsolást okoz. Nagyrészt azonban a hús a másodlagos károsodás miatt válik fogyasztásra alkalmatlanná: penészesség, dohosság, fiilledés, rothadás. A több mint 100 ezer nagyvad-húsvizsgátat során azt tapasztalták. hogy a kobzások döntő többsége vadkezelési és tárolási hibákra vezethető viszsza. A legnagyobb testtömegé vad a szarvasbika. amelynek vadászata a bőgés alatt, meleg időszakban történik. A nagy tömeg. a test aránylag magas víztartalma és a 15 fok feletti napi knzéphőmérséklet ellenére a fiiliedés-rothadás miatt elkobzott szarvasok száma a felét sem éri el az őzek és a vaddisznók számának. (Szarvasnál 0.5—0.7 százalék, őznél és vaddisznónál 1.5 százalék körüli a kobzás.) A különbség egyetlen dologgal magyarázható. azzal a fokozott gondossággal. mellyel a legértékesebb «adunkat kezelik. A lőtt vad zsigereiését a mostoha körülmények ellenére a vadászok többsége szakszerűen, a lehető legrövidebb időn belül elvégzi. A késedelmes zsfgerelés még kedvező hőmérsékleti viszonyok mellett is a lőtt vad fülledéséhez-rothadásáboz vezet. Ä nagyvad zsigereiését a sertések házivágásának gyakorlata szerint végzik. Ennek a módszernek egy vitatott pontja van: szükségese- a szegycsont átvágásánál a mellüreg hosszanti megnyitása? Kétségtelen, hogy a mellkasi zslgerek, в nyelőcső és légcső kiemelése Így egyszerűbb, de a nagy testű vaddisznót, kivéve a szellőzést, érdemben nem segíti, a szennyeződési lehetőség jelentősen nagyobb, szállításkor, tároláskor az egymásra fekvő testfelek szellőzése még inkább gátolt. A mellkas hosszanti megnyitása csak nagy testű, kövér vaddisznó esetében indokolt. A vadhús minősége szempontjából fontos a kezelés sorrendje is. Először a testüregekben és a szabad húsfelületeken lévő idegen anyagokat keli eltávolítani. A véri. szövet-, illetve testnedveket felemeléssel, felfüggesztéssel, esetleg kitürléssei távolijuk el. Hiányos elvérzés esetén a comberek bemetszésével az elvérzés elősegíthető. A vaddisznó mindkét oldali hasfaláról a báját, szarvasból és őzből a medeoce- és vesepecsenye táfákán lévő faggyút kézzel kel) lefejteni. A testüregeket, szabad húsfelületeket nem célszerű lemosni. Elegendő mennyiségű víz e vadászterületen egyébként sem áll rendelkezésre. A kevés, kétes tisztaságú vfzzel a szemmel iáthatú szennveződések ugyan csökkenthetők, de a mosás folyamán júval . nagyobb felületek, gyakran a mélyebb rétegek is szennyeződnek, envhébb-súlvosabb baktériumos fertőzés következik be. A mosás következtében a vadhús eiszfneződik. a nedves felületek kedvező feltételeket teremtenek a penészedésnek, légyáicás szennyezettségnek. Szoptatós kocáknak a tejmlrigytájékát fhasaalját) ki keli metszeni. Nagy testű, kövér vaddisznóknál a hónaljtájékot a bordalvvel párhuzamosan célszerű bemetszeni (hőnaljazásj. A szakszerűen kezelt vadtestek kedvező esetben 3B—B0 perc alett hülnek le környezetük hőmérsékletére. A lehűlés ideje alatt párologtatással elvesztik felesleges víztartalmuk jelentős részét is. A lehűlés ideje jelentősen lerövidíthető, a párologtatás fokozható a lőtt vad felfüggesztésével. A tapasztalat szerint ez a vadkeze lésnek a legtöbb hibával terhelt mozzanata. A vadásznak nincs ideje megvárni, vagy a mielőbbi elszállítás érdekében nem várja meg a vadtest lehűlését. A szellőzés akadályozottsága. hiánya a fiilledés leggyakoribb oka. lói példázza ezt az úgynevezett téli befülledés. Mínnsz 10 fok körüli külső hőmérséklet esetén a szakszérű kezelés ellenére is gyakran beffilled a lőtt vad. Ennek oka az. hogy a lőtt vad szabad felületei percek alatt, olykor már a zsigerelés ideje alatt megfagynak. A felületen keletkezett fagyott kéreg gátolja a párologtatást, szellőztetést és e mély réteg lehűlését. aminek következtében a vastag izmok befültednek. f Meg kell jegyezni, hogy ilyenkor a fiilledés mindig a mély rétegben kezdődik.) Újabban egyre több vadásztársaság létesít tárolnhelyet. Megfelelő tárolási körűimé nyék alakíthatók ki olyan könnyűszerkezetes kamrákban, ahol a vad függesztett elhelyezése és szellőzése biztosított. A kellő gondossággal végzett kezeléssel, tárolással és a tárolási idő lerövidítésével jelentősen csökkenthető a minőségromlás, ami egyaránt érdeke a vadásznak, vadásztársaságnak és a népgazdaságnak Is. 4 — N— A bölényeket tíz évvel ezelőtt honosították meg újra a krími erdőkben. Korábban is éltek itt bölények, de a háborús évek alatt azokat a megszállók csaknem az utolsó példányig ievadászták. A krími hegyaljai sűrűben azonban a bölények aklimatizációja sok kényelmetlenséget okozott a helyi lakosoknak. Nagy területen letérdelték a gyümölcsfákat, favágókat kergettek fel в fára, garázdálkodtak a gazdaságokban, még a kocsikat is megtámadták. Vérpezsdítőnek bizonyult a fórrá klíma számukra. Ekkor megszületett a döntés: át kell telepíteni az állatokat valamelyik északabbra fekvő erdőbe. A választás a csernyigovi területre esett. A 18 bölény befogására indult akció nagy erőfesztiést igényelt. Ahhoz, hogy felkutassák tartózkodási helyűket a sűrűben, helikoptereket kellett segítségül hívui. Szűk folyosókat kerítettek el, amelyek befngőládákhoz vezettek. Ezekbe hajtatták be egyenként a bölényeket. A méreteiben egyedülálló akció egy egész hónapot vett igénybe. Az Uráli Erdő-Műszaki Főiskola munkatársai öt éven keresztül kutatásokat folytattak a jávor napi mozgásának meghatározására. Cj vizsgálati módszert dolgoztak ki, amelynek lényege a következő. A vizsgált területet hálóterv sze rint felosztották. A vadszámlálók októbertől májusig havonta bejárták a kijelölt területet azokon a napokon, amelyeken friss hó esett. Amint a vadszámláló felfedezte a vad nyomát, azon elindulva megkereste a jávor nyugvóhelyét, miközben mérte a hótakaró vastagságát, a lépések számát. Ezt követően visszament a kitdulási pontra és a vad előző nyugvóhelyét megkeresve az említett méréseket szintén elvégezte. Ezzel a módszerrel 39 jávort cserkésztek be. Korábban -feltételezték, hogy a jávor naponta átlagosan 2 kilométert tesz meg. a valóságban ennek több mint a kétszerese adódott 30 centiméteres hótakaró vastagság esetében és csak 98 centiméteres hóvastagságnál csökkent napi 2 kilométerre. Statisztikai és kutatás! eredtmenyek alapján megállapították. hogy a lengyelországi vaddisznóállományhan 60 százalék a malac, 30 százalék a középkorú és 10 százalék az idősebb. Leggyakrabban a RO—90 kilogramm súlyú disznókat lövik le, Így kevés vaddisznónak van lehetősége az 5—6 éves kort megérni. Lengyelország nyugati részén november közepéig a malacok átlagosan 30 kilogramm súlyt érnek el (az emsék 28, a kanok 32 kilogrammot). A tél folyamán a malacok 3 százalékot, a kocák 12 százalékot veszítenek a súlyukból. A kanok vesztesége nagyobb, amiben nemcsak a tél szigora (hó. élelemhiány 1, hanem a párzás is közrejátszik. Az afgán kormányzat súlyos gondjai ellenére is tervbe vette a nemzeti vadállomány felmérését és a ritkuló fajok fokozottabb védelmét. A veszélyeztetett fajok egyike a markhor, amely régebben a Buharától Nyugat-Hlmalájálg terjedő területen mindenütt előfordult. A másfél méteres, szabályosan csavarodó szarvú, dús bundájú szép vadkecskét az ellenőrizetlen vadászat annyira megritkította, hogy szüksé* gessé vált a túlélő állomány fokozottabb védelme a kihalás elkerülésére.
