Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-20 / 29. szám

1985. július 20 í SZABAD FÖLDMŰVES 5 Tüzmentes aratást Bár jelszavasnak tűnhet a fenti cfm, a lényeget fejezi ki. Azt, hogy a megtermett kenyérnek való (vagy ép­pen szálastakarmány) ne váljék (ne válhasson!) a tűz martalékává, ha­muvá. Túl a tetemes népgazdasági káron az emberáldozat, vagy éppen a súlyos sérülés, az egész életre meg­rokkanás ne saj­­díthassa gyerme­kek, hozzátartozók szivét, ne növel­hesse bánatukat... Hányszor elhang­zanak az Intő szavak? Tüzet ne okozzül S megelő­ző óvintézkedések születnek, a fele­lősségérzetből, a vagyonvédelemből fakadóan. És a Szlovák Szocialista Köztárasság 137/ 1973-as számú kor­mányrendelete, va­lamint a Csehszlo­vák Normaszab­vány Is előírja, mi­re kell a fő figyel­met fordítani a tűz megelőzését Illetően... S nem okulunk eleget a megtörtént tűzese­tekből, hatalmas károkból. Ha tör­ténetesen a tűzvé­delmi felügyelőség szakemberei meg­jelennek az üze­mekben, hogy el­végezzék a kötelességüket — az el­lenőrzést —, nem átalljuk durva szó­val Illetni őket, vagy — a jobbik akik durván megszegik a tűzvédelem esetben ne tartsuk holmi fölösleges szabályait, rendeletéit, háborgatásnak, amit az üzem, a vál­lalat, a népgazdaság érdekében tesz­nek. Hát, ilyenek vagyunkl Tisztelet a kivételnek! Mert azért merő hiba lenne, ha általánosítanánk, hiszen vannak derék, becsületes emberek, akik... Node, hágjuk az okítást, In­kább beszéljenek a TÉNYEK. •Ä múlt évben — a MÉM hatáskö­rébe tartozó üzemekben, vállalatok­ban — összesen 336 tűzeset történt, s a kár csaknem 28 millió koronára rúgott. E tűzesetek öt személy halá­lát követelték, 12 pedig megsebesült. Bár a tavalyelőttihez viszonyítva öt­venöttel csökkent a tűzesetek száma, viszont az abból eredő népgazdasági kár 12 millió 699 ezer koronával volt több. Ügy hisszük, ezek a tények mindennél többet mondanak. Minde­nekelőtt érzékeltetik azt, hogy baj van egyes üzemvezetők, gazdaságve­zetők, igazgatók felelősségérzetével. BŰNÖS FELELŐTLENSÉG ÄZ ellenőrzések (tavaly 1187 volt) a megmondhatói, hogy a súlyos ese­tekből nem vonunk le tanulságokat, vagy ha teszünk is valamit, azt úgy véljük, hogy a kékruhások ránk kény­szerítettek ... Holott a legalapvetőbb kötelességünk teljesítését kérték szá­mon csupán. Ezt példázza a csaknem húszezer tűzvédelmi elégtelenség, hi­ba, amit az ellenőrzések felfedtek. És... ami felfedetlenül maradt?.,. Több éves tapasztalat: a mezőgaz­dasági üzemekben főleg a takarmány­termés és a gabona betakarítása Idő­szakában szaporodnak el a tüzesetek. A múlt évben például (az említett időszakban) 106 tűzeset történt, meg­közelítően 3 millió korona kár kelet­kezett Ennek a kárösszegnek több mint a fele takarmány elégéséből származott. Hetvenhét tűzeset aratás Idején történt: leégett 2,83 hektár 1 » — ^ — — — — — — — — A szakember a kézi tűzoltó készüléket rendben találja (Fotó: nki) felelőtlenséggel vádolhatókat. Ha „nem egy nótát fújnának“ azokkal, akik durván megszegik a tűzvédelem szabályait, rendeletéit. AHOL REND HONOL... Az ellenőrzés szoros tartozéka, el­idegeníthetetlen része a gazdaságve­zetésnek, a szervezésnek a mezőgaz­dasági üzemekben. Tulajdonképpen ez vonatkozik a tűzvédelemre, a tűz­megelőzésre is; ezt hangsúlyozta Ján Fogas tűzoltó alezredes, a Belügy­minisztérium Tűzvédelmi Főfelügye­lőségének vezetője azon a sajtóérte­kezleten, melyet a SUTl-val közösen a Galántai járás Felsőszélt (Horné Saliby) Efsz-ében rendeztek. Elöljáróban megemlítette: bár csök­ken a mezőgazdasági üzemek tűzese­teinek száma (az Idei év hat hónap­jában 114 tűzesetet regisztráltak), elégedettségre egyáltalán nincs ok. A tűzesetek továbbra is felelőtlenség­ből, a gyermekek gyufával való ját­szadozásából, a villanyvezetékek meghibásodásából, a hőfok-ellenőrzés elhanyagolásából, a tűzvédelmi intéz­kedések, rendszabályok be nem tar­tásából stb. adódnak. Annak ellenďre, hogy a kerületi és járási szervek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a BM 1984. ápri­lisi rendelete gyakorlati érvényesíté­sére: az aratás előtti járási aktívák — a mezőgazdasági üzemek pártel­nökei, vezetői, szakemberei részére stb. — a legfontosabb Intézkedések megtartására szólítanak fel, hogy a tűzeseteket lehetőleg megelőzzék. E téren példás rend honol a felső­szeli szövetkezetben (és még jóné­­hány mezőgazdasági üzemben), ahol az utóbbi években tűzeset nem for­dult elő. Szabó Dániel mérnök, efsz­­elnök beszámolt röviden arról, hogy mekkora a közös gazdaság, milyen a személyi és műszaki felkészültség az idei gabonatermés betakarítására, s mit tettek — tesznek — a tűzmeg­előzés érdekében. Két saját tűzoltó­szakaszuk van, az egyik Felsőszeli­­ben, a másik Alsószelíben, s ez lehe-Az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz homokos talajai jól bírják a Medárd küldte csapadékot, a­­mely nagyban befolyásolta a gabona növekedését, fejlődését. A hűvös időjárás miatt a gabona­érés ugyan lelassult, de minden re­mény megvan arra, hogy dúsabb ka­­lászú termés kerül majd le gabona­­földjelnkTŐl, mint a múlt esztendők­ben. Ütemtervet készítettünk a gabona­­betakarítás sikere érdekében. Ponto­san meghatároztuk az egyes munka­­folyamatok szervezését, névre szó­lóan, a határidőt is megjelölve. A ve­zető dolgozók feladatait is rögzítet­tük. Munka- és tűzbiztonsági intéz­kedéseket hoztunk a gabona betaka­rítása és raktározása idejére. Min­dent megteszünk annak érdekében, hogy a kenyérnekvaló a legkisebb veszteséggel kerüljön rendeltetési he­lyére, a raktárakba. Az Idén búzát 770, őszi árpát 145, rozsot 25 hektárról takarítunk be, a terv szerint 4473 tonnányit. Ehhez négy saját és nyolc vendégkombájn áll a rendelkezésünkre. Tíz nap alatt szeretnénk a gabonát betakarítani; ám kedvezőtlen időjárás esetén a ter­vezett napok száma szaporodhat. A meteorológia előrejelzései szerint az aratás Időszakában is eléggé szeszé­lyes időjárásra számíthatunk. Kilenc teherautót biztosítottunk a gabona­szállításra, valamint szükség szerint Csoportos kombájnolással besoroljuk a traktoros pótkocsikat is. A gabonatermést elsősorban a Me­zőgazdasági Terményfelvásárló és El­látó Vállalat, valamint saját raktáro­zási kapacitásunk teljes igénybevé­telével (mintegy 1700 tonna gabo­nát) helyezzük biztonságba. A szalmabegyűjtés* az aratással egy időben végezzük, s természete­sen a tarlóhántást és a nyári közép­­szántást, nagy figyelmet fordítva a csoportos gépbevetésnek, a „Kasza után ekét!“ Jelszó érvényesítésének. Gépparkunk jó műszaki felkészíté­sét műhelydolgozólnk biztosították, s biztosítják, hogy az üzemzavarokat gyorsan, a helyszínen eltávolíthas­suk. Minden jel arra mutat, hogy az idei aratást az eddigiektől későbben kezd­jük. Problémák merülhetnek föl az aratás ideje alatt is, mert a gabona sok helyütt megdőlt, hosszú szárú, nehéz kalászú. Azzal számolunk, hogy ennek a betakarítása lassúbb ütem­ben történik majd. Tábláink talaj­­összetételében nagyok a különbsé­gek. Ennélfogva a gabona rendszer­telen beérése és betakarítása várha­tó. Feltételeink tehát ismertek, s tud­juk azt, hogy igényes munka vár ránk a következő napokban, hetek­ben. Fegyelmezetten, gyorsan és jó minőségű munkát kell végeznünk, hogy a lehető legkisebb veszteséggel záródó, sikeres legyen az aratásunk. Brányik Károly mérnök, a szövetkezet elnöke FŐPRÓBA KÖZBEN Az Érsekújvári (Nové Zámky) já­rásban az idén 26 991 hektár búza és 9412 hektár árpa vár betakarításra. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, az időjárás minden szeszélye ellené­re bizonyára már járásszerte javában folyik az aratás; ottjártunkkor, Július első felében azonban Ján BirCák mér­nök, a jmi igazgatója ezekkel a sza­vakkal fogadott bennünket: — Az az igazság, hogy aratási ri­port ügyében nem a legszerencsésebb időben jöttek. Az idén a betakarítás kezdete egy-másfél héttel eltolódott a hűvös tavasz és nyárelő miatt, az ezer hektár őszi árpa legnagyobb ré­szét pedig már levágták a kombáj­nok. Mindenesetre körülnézünk a já­rásban. — A telefonért nyúl és né­hány percen belül megtudjuk, hogy mégsem jöttünk hiába: — A libádi (Lubá) szövetkezetben éppen a fe­lére vannak az őszi árpával. Ha siet­nek, még időben érkeznek — mond­ja mosolyogva. Néhány percen belül már útban voltunk a dombok között meghúzódó kis falucska felé. Az utat sűrűn szegé­lyezték gabonatáblák,-ám a szemha­tárig hullámzó, lassan már aranysár­gára forduló tenger fölött még min­denütt csend honolt, amelyet legfel­jebb egy-egy mozdulatlanul lebegő pacsirta éneke tört meg. Idilli han­gulatban, mégis aggódva kémleltük az eget, amelyen egyre sötétebb fel­hők gyülekeztek, sőt csakhamar kö­vér esőcseppek koppantak a szélvédő üvegén. Néhány perc múlva azonban újra megvilágosodott az ég, s mire bekanyarodtunk a libádi Csehszlovák —Szovjet Barátság Efsz székháza elé, már néhány bátortalan napsugár ki kikandikált a felhők mögül. — Hát igen, megkezdtük a nagy csatát — mondja mosolyogva Gajgóci József növénytermesztési főágazatve­­zető —, bár talán inkább helyénvaló lenne afféle alaposabb „bemelegítés­ről“ beszélni. Ötven hektáron vetet­tünk őszi árpát, s már a magtárban lenne, ha egy esős nap közbe nem jött volna. Az őszí árpa nálunk egyéb­ként hagyomány, mert ezután vethe­tünk csak tarlőkeveréket, többnyire napraforgót. Az összes aratnivalőnk egyébként a négy község — Libád, Béla (Belá), Sárkány (Šarkany), Diva — határát egyesítő szövetkezetben 950 hektár, ebből 790 a búza, 110 a tavaszi árpa. Négy saját E-512-es kombájnunk van, ezekhez jön még az a nyolc vendégkombájn, amelye­ket már évek óta rendszeresen küld a Jihlava! Efsz, illetve a Ziltnai Gép- és Traktorállomás. Nem egészen 80 hektár Jut egy kombájnra, ami úgy 10—12 napos aratást ígér. Persze, na­gyon sok múlik az időjáráson is, különösen az ilyen szeszélyes eszten­dőben, mint az Idei. — Szó volt már róla — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Pethó József mér­nök, főgépesítő —, hogy nálunk az őszi árpa amolyan komolyabb főpró­bának számít. Most a gépekre gon­dolok elsősorban. Ez alatt a két há­rom nap alatt szükségszerűen előjön minden rejtett hibájuk. Annál is in­kább. mert nálunk aztán igazán nem számit sétagyaloglásnak az aratási Az egész határunk dimbes-dombos, embernek és gépnek keményen meg kell küzdenie a meredek kaptafák­kal, vízmosásokkal. S ha már itt tar­tunk, hadd mondjak el még valamit: az aratásra való felkészülést az én nézetem szerint nem tavasszal kell kezdeni, hanem — augnsztusban­­szeptemberben, egyszóval közvetlenül a szezon után. Akkor, emikor a kom­­bájnosok a legjobban tisztában van-4 tővé teszi az esetleges azonnali, hely­színi beavatkozást. GABONASZÉRÜN, ÄRPATÄBLÄN Rend, tisztaság, minden a helyén. A szakavatott emberek fürkésző sze­me hibát, rendellenességet keres. A fedett gabonaszérűn beindulnak a gépek, száll a finom, mindenüvé el­jutó por... A próbaüzemelésnek vége. Felsze­­delőzködünk, buszba szánunk, hogy az 50 hektáros ősziárpa-táblán üze­melő nyolc gabonakombájn munkáját megtekintsük. Adam Boíkai őrnagy­­gyal, a Járási Tűzvédelmi Felügyelő­ség főnökével tartok. Dömötör Béla és Molnár Lajos kombájnosokkal vál­tunk néhány szót. Elmondják: kevés a dőlt gabona, ezért rövid Időn be­lül, a lehető legkisebb '.veszteséggel betakarulhat a 1860 hektár gabona­féle és a 100 hektárnyi lencse. Az E-512-es aránylag jól működik, a leg­nagyobb napi teljesítményük tavaly 65 tonna volt vele. — És a tűzvédelmi kellékek? — Minden a helyén: Itt a két mi­­nimax, a vizeskanna, a lapát, seprű... A járás legilletékesebb tűzoltó­­szakembere, Boökai őrnagy elégedett. A kombájnosok tudják a dolgukat, mire kell nagyon, de nagyon ügyelni (az akkut, a poros részeket rendre ellenőrizni, letörölgetni, szalma fel ne csavarodjon a tengelyre). — Az ember iparkodik, hogy tűz még csak véletlenül se keletkezhes­sen — felmorajltk a kombájn motor­ja, s halad tovább a hatalmas gép­monstrum ... Néhány felvétel készül: menet köz­ben megörökítjük a Ján Franko által irányított E-516-ost, amely tiszta, sza­bályos méretű tarlót s szalmarendet hagy maga mögött. Megtelt az első traktoros pótkocsi raktere szép, sárga színű árpával, Anton Doiežál máris Indul, hogy mi­előbb a gabonaszérűre érjen a szál­lítmánnyal. Kissé odébb Hegedűs Vilmos halad Skoda 180-asával, tarlót hánt, s a vashenger tömít, nehogy a talajned­vesség egyhamar kiszáradjon. Milan Škóci mérnök, főagronőmus tűnik fel a kombájn mögött. Kezében HG-20 típusjelű, elemmel működő nedvességmérővel. Mit mutat? Az őszí árpa nedvességtartalma 15 szá­zalékos, ami annyit jelent, hogy szá­rítás nélkül a gabonatisztítő telepre szállítható. — Most próbáltuk ki első ízben, Itt a helyszínen. Nagy hasznát vesz­­szük, mert a gabonafélék, a hüve­lyesek és az olajosnövények nedves­ségtartalma is mérhető vele. — Milyen átlaghozam várható? — kíváncsiskodom. — őszi árpából úgy 6 tonna körül hektáronként. S búzából? Az megad­hatja a tervezett hektáronkénti 5,6 tonnát. A terv teljesülhet — bizako­dik a főagronőmus. A GABONAFELVÄSÄRLÖ TELEPEN Matej Skalnický, a felvásárló.'üzem termelési igazgató-helyettese tájékoz­tat. Elmondja, hogy a felsőszélt ga­bonaátvevő telep 18 600 tonna kapa­citású. Az Idén 11900 tonna gabona, valamint 1500 tonna ét- és takar­­mányborső átvételével számolnak. Rendkívül nagy figyelmet fordítanak a sörárpa gondozására, utókezelésé­re, szorosan együttműködve a sör­gyárak illetékeseivel. — Mi a kívánságunk? Az, hogy a mezőgazdasági üzemek nedves gabo­nát ne keverjenek össze szárazzal, S tartsák be a szállítási ütemtervet. Szárítőkapacltásunk óránként 40 ton­na, remélhető, velehírunk... (kovács) lábonálló gabona, s hamuvá vált 50 647 mázsa szalma. Persze, ez ke­vesebb a tavalyelőttitől, amikor 43,2 hektár lábonálló gabona hamvadt el. Még kisebb lehetett volna a tűzkár, ha ... Igen, ha a vezetők nem palás­tolnák a hibákat, hanem következe­tesen felelősségre vonnák a bűnös nak gépük minden apró bajóval, a­­melyek legtöbbjét tavaszra réges­­régen elfelejtenék. Nálunk legalábbis ez a gyakorlat, s mondhatom, bevált. — Ami az aratási munkák politikai szervezését Illeti — veszi át a szót Juhász Péter, a szövetkezet alelnöke —, Időben megtartottuk az aratás előtti operatív ülést. Egyébként négy ideiglenes pártcsoport működik az aratás ideje alatt; vezetőik Kanozsai János, Jezsó István, Levicsek József és Rubiczky István. Mindegyik cso­port más munkaszakaszra (aratás, magszállítás, szalmabetakarítás, tar­­lőhántás) ügyel; a vendégkombájno­­soknak külön pártcsoportjuk van. Va­lamennyi említett munkaterületen külön folyik a szocialista verseny, amelyet az idén Is az SZFSZ helyi szervezetével közösen írtunk ki; e­­zenkívül természetesen a hazai és a két „vendégcsapat is versenyez egy­mással. — A gabona tárolására — vált té­mát Galgóci József —, sajnos, nem a legjobbak a feltételeink. Egyszerűen nem elegendő a magtáraink kapaci­tása, így aztán eléggé a köbölkúti (Gbelce) körzeti magtárra vagyunk utalva; szerencsére nagyon Jő velük az együttműködés. Még ennyit mon­danék el, hogy a helyi nemzett bi­zottság dolgozói is aktívan hozzájá­rulnak a nagy nyári munkához: a helyi, hangosanbeszélőben naponta felhangzik az aratási híradó, és az agltációs-propagáclős tevékenységet Is ők szervezik. Az aratók szociális ellátása felőf érdeklődöm; ismét az alelnök vála­szol: — Nyugodtan mondhatom, hogy ezen a téren nálunk igen kedvező a helyzet. Üzemi konyhánk naponta négyszer biztosít meleg ételt, amit gépkocsival szállítanak az aratók után at gabonaföldekre. Vendégkom­­bájnnsaink kitűnő elszállásolásban részesülnek a szövetkezet szociális helyiségében, mosdáshoz-zuhenyozás­­hoz állandóan hidng-meleg víz áll rendelkezésükre, kényszerpihenő ese­tében tévét nézhetnek a társalgóban, rendszeresen biztosítjuk számukra a napi sajtót. Ha pedig az időjárás hosszabb időre megálljt parancsol — ilyenre is volt már példa —, kirán­dulást szervezünk számukra a szö­vetkezet autóbuszával, többnyire Л jól ismert ütúrovói termálfürdőbe. Nem csoda hát, ha szívesen jönnek hozzánk, s mi is barátként fogadjuk őket. Miután így nagyjából mindent meg­beszéltünk, ami az aratásról asztal mellett megbeszélhető, felkeredtünk egy kis mezőnézésre. Alig léptünk ki azonban a szövetkezet székházának kapuján, máris láttuk: az „élő“ ara­tási riport komoly veszélyben forog. Utolértek bennünket ugyanis az úton magunk mögött hagyott esőfelhők, amire a főagronőmus megállt mellet­tünk a szövétkezet egyik gépkocsijá­val, megeredtek az ég csatornái. Az eső függönyén keresztül még láttuk, ahogy a távoli dombtetőn aranyló gabonatábla szélén megjelennek a kombájnok, és apró bogarakként le­felé indulnak a kanyargós dűlőűton, A libádiak „főpróbájába“ tehát má­sodszor szóltak bele az elemek, de hát az ilyesmi bármikor előfordul­hat. Egy biztos: legyen bármilyen szeszélyes az idő, ebben a csatában csak az ember győzhet. Libádon épp­úgy, mint bárhol másutt az ország­ban. A jövő évi kenyerünkről van sző. Vasa Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents