Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-07 / 49. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. SecemSer 7* Energikusan ns kezdeményen (Folytatás az 1. oldalról) kentésével Is. Äz energiaigényességnek a Jelen helyzethez képest 1990-ig 16 százalékkal kellene csökkennie. Mfg ebben az ötéves tervidőszakban az éves átlagos csökkenés 1,7 százalékos volt, addig a kővetkező tervidőszakban el kellene érni a hozzávetőleg 2,8 százalékos csökkenést. Gazdaságunk és egész társadalmunk kulcskérdése a tudományos-műszaki fejlődés. A 8. ötéves terv Javaslatának tartóoszlopa 31 tudományos-műszaki és állami célprogram. Ezek rendkívül fontosak tudományos-műszaki fejlődésünk programjában. A tervjavaslat határozottan szorgalmazza az erő összpontosítását a tudomány és technika legfontosabb területeire és hatékony hozzájárulásukra a népgazdaság fejlődéséhez. Tudományos-műszaki fejlődésünk kitűzött céljai összhangban állnak a KGST-országok tudományos-műszaki fejlődése 2000-ig szóló komplex programjának tervezetével, amelyet ez év decemberében fognak megtárgyalni a KGST rendkívüli ülésén. Ez a tervezet azzal számol, hogy közös Igyekezettel oldjuk meg a konkrét feladatokat öt stratégie! irányban: elektronizálás, komplett automatizálás a rugalmas termelési rendszerek felhasználásával, az atomenergetika gyors fejlesztése, az új anyagfajták termelésének elsajátítása és a biotechnológia felhasználása. E munka kiindulópontja és célja a gyártmányok és a szolgáltatások műszaki-gazdasági paramétereinek Jelentős növekedése, a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek hatékony gyártmányújító aktivitása. Feltételezzük azt, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakhoz képest a tudományos-műszaki fejlődés állami tervfeladatainak megoldása alapján hozzávetőleg a háromszorosára növekszik a termelési volumen, a magas műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyártmányok volumenje pedig több mint 40 százalékkal. A 8. ötéves terv Javaslatának koncepciójából természetesen nagyon konkrét fejadatok hárulnak minden népgazdasági ágazatra. A mez&gazdaságl-élelmiszer'iparl komplexumban a 8. ötéves terv javaslata kidolgozásának kiindulópontja lett. A mezőgazdaság és a nép élelmezését biztosító további ágazatok fejlesztésének hosszú távú programja c. dokumentum, amelyet a központi bizottság 11. ülésén tárgyalt meg. Közvetlen feladat biztosítani a nép élelmezésének magas színvonalát, tovább növelni az önellátottság fokát, főleg a szemestermények termelésével. A mezőgazdasági termelés feltételezett növekedése 7 százalékos lesz, miközben továbbra is súlyt fektetünk a növénytermesztés előnyben részesített fejlesztésére. Az éves átlagos gabonahozamnak el kell érnie a 11,5 millió tonnát, e takarmánytermelésnek pedig — szénaértélc ben — a 16,5 millió tonnát. A központi bizottság 11. ülésén hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar jelenleg a mezőgazdasági termékek feldolgozásának leggyengébb láncszeme. Ezért növeljük beruházási eszközeit, hogy meggyorsítsuk a termékek innovációját, bővítsük választékukat, Javítsuk az élelmiszer árucikkek minőségét és tartósságát. Ezeknek a kérdéseknek most, a 8. ötéves terv végleges kidolgozásakor, fokozott figyelmet kell szentelni. A mezőgazdaságban Is előtérbe kerül az a sürgető fontosságú követelmény, hogy jóval nagyobb mértékben csökkentsük a különféle költségeket és veszteségeket, az egész újratermelési folyamatban elérjük a nyersanyag és az energia Jobb felhasználási szintjét és eredményesebben kihasználjuk az állóalapot. E tekintetben is kell, hogy betöltse szerepét a tudomány, a technika, a biológia, a biotechnológia és a vegyipar legújabb ismereteinek széles körű alkalmazása csakúgy, mint az új termelési technológiáknak és a mezőgazdasági termények feldolgozása módozatainak kihasználása. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a párt központi bizottságának elnöksége tárgyszerű döntéseket hozott. Ezen a területen azonban a szükséges változások feltétlenül megkívánják számos probléma végleges megoldását a döntő fontosságú szállító ágazatokban. E szándékok teljesítésének elősegítésére a tárgyszerű megoldásokon túlmenően jóváhagytuk és a következő esztendőktől kezdjük megvalósítani a mezőgazdasági-élelmtszer-ipari komplexum tervszerű irányítási rendszerével kapcsolatos Intézkedéseket. Ezek jelentősen növelik a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodási hatékonyságával szembeni igényeket, és egyidejűleg nagyobb lehetőséget nyújtanak az önálló döntésekhez. A kötelező tervmutatók számának csökkentésével és a gazdasági szerződések szerepének növelésével megteremtjük a konkrét termelést feltételek kihasználásának, a mezőgazdasági, a feldolgozó és a kereskedelmi szervezetek közvetlen együttműködésének kedvezőbb előfeltételeit. Ez lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés szerkezetének és elhelyezésének tökéletesebb Irányítását, valamint azt, hogy a szállítások Időbeni elosztása összhangban legyen az átvevők szükségleteivel és a fogyasztók igényeivel. Az életszínvonal növelésére előirányzott céljaink az 1986- ra előirányzott feladatok teljesítésétől függnek. A személyi fogyasztásnak 1,9 százalékkal kell növekednie, ami a jelenlegi ötéves tervidőszakhoz viszonyítva lényegesen gyorsabb ütemű növekedést jelent, s ez lesz jellemző az 1990-ig terjedő egész időszakra Is. Ä társadalmi fogyasztás 3,4 százalékkal növekszik. A jövő év próbára teszi, hogy miként készültünk fel a további évek minőségi szempontból igényesebb feladatainak teljesítésére. Ezért az 1986. évi terv feladatait idejében és Jó színvonalon kell lebontani az irányítás minden szintjén, ezeket meg kell tárgyalni a dolgozókkal, s hatékony Intézkedéseket kell tenni a végrehajtásukra, beleértve a teljesítés rendszeres ellenőrzését. Cs ehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1965. november 18-án és 29-én tartott ülésén megtárgyalta a CSKP KB Elnökségének beszámolóját Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlesztése 8. ötéves terve kidolgozásának menetéről és az 1986. évi tervről, amely beszámolót Ľubomír Strongal elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök terjesztette elő. I. A' CSKP Központi Bizottsága a népgazdaság fejlődésének eddigi eredményei alapján megállapítja, hogy adottak a feltételek az 1985. évi népgazdasági terv meghatározó feladatainak és ezzel az egész 7. ötéves tervnek a teljesítéséhez. Előrehaladtunk a gazdaság Intanziflkálásában. Növekedett a munkatermelékenység, csökkennek az anyagköltségek. Részben javul a magas műszaki színvonalú és gazdaságosan gyártható termékek minősége, a növekszik részarányuk. Tovább fejlődtek a külgazdasági kapcsolatok, elmélyült az egyöttmfiködés a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal. Növekedett a személyi és a társadalmi fogyasztás, A CSKP KB 16. ülésének határozata szilárdult a lakosság szociális biztonsága. II. A CSKP Központi Bizottsága az állami, a gazdasági és a pártszervek és -szervezetek vezető dolgozéitől az irányítás minden szintjén, valamint minden kommunistától elvárja, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a CSKP KB 15. ülése határozatainak végrehajtására, az 1985. évi terv átfogó teljesítésére, főként a minőségi mutatókat illetően, s Így teremtsék meg e feltételeket ez 1986-ba és a 6. ötéves tervidőszakba való folyamattal átmenethez, mivel ekkor kell megkezdeni a párt stratégiai Irányvonalának megvalósítását, amely a társadalom szociális és gazdasági fejlődésének meggyorsítására irányul. Az 1Я8В. évi tervfeladatokat haladéktalanul és minden szintre le kell bontani, s konkrét és hatékony intézkedéseket kell tenni végrehajtásukra és a terv kiegyensúlyozott teljesítésére az év elejétől fogva. A feladatokat meg kell vitatni a dolgozókollektívákban, s a kezdeményezést főként a minőségi tervmutatók teljesítésére és lehetőség szerinti túlteljesítésére kell orientálni. A CSKP KB 15. és 18. Ülése határozatainak szellemében be kell felezni a 8. ötéves terv és a 2000-ig terjedő távlati terv kidolgozását, mégpedig úgy, hogy a gazdasági és szociális fejlesztés fő irányainak tervezetét а XVII. pártkongresszus számára január második felében közzétehessák. A CSKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatását a CSKP XVII. kongresszusa és Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 65. évfordulója tiszteletére. Örömmel fogadja a Szakszervezetek Központi Tanácsának azt a döntését, amely a szocialista verseny céljául az anyagköltségek 0,5 százalékkal való csökkentését, a munkatermelékenység évi egyszázalékos növelését és a termelés minőségének tervfeladatokon felüli lényeges javításét tűzi ki örömmel fogadja a prágai vállalatok a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását célzó ösztönző kezdeményezésének terjedését. Ezzel párhuzamosan következetesen érvényesítenünk kell a szocialista javadalmazási elveket. A dolgozóknak, a párt-, a szakszervezeti s az Ifjúsági szerveknek és szervezeteknek, a Csehszlovák Műszaki Tndományos Tár saságnak, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének és más társadalmi szervezeteknek minden szinten és munkahelyen hosszó távon is saját ügyüknek kell tekinteniük az állami tervben foglalt feladatok teljesítését s az állami és a munkafegyelem, valamint a rend és a szervezettség növelését. A CSKP Központi Bizottsága kifejezi meggyőződését hogy az évzáró taggyűlések ás pártkonferenciák jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a kommunisták a többi dolgozóval együtt minden erejüket és képességüket az idei állami terv feladatainak komplex teljesítésére, az 1988. évi igényes tervfeladatok teljesítéséhez kedvező feltételek teremtésére és az általános választások sikeres lebonyolítására fordítják. A jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatban a CSKP megállapítja, hogy a szövetséges szocialista országok egybehangoM külpolitikájának közös. közvetkezetesen békéssérető irányvonala, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szőfiai ülése és a tagországok vezetőinek 1985. november 21-én tartott prágai találkozója alátámasztott, teljes mértékben megfelel népünk vágyainak és érdekeinek, s országépítő erőfeszítéseihez a kedvező feltételek megteremtésének. A CSKP Központi Bizottsága nagyra értékeli Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának Ronald Reagan amerikai elnökkel tartott találkozóján követett felelős és konstruktív eljárását, valamint rendkívül Jelentős hozzájárulását a szocialista országok közös, békeszerető álláspontjának érvényesítéséhez. A CSKP KB kifejezi egész pártunk és Csehszlovákia egész népének eltökéltségét, hogy még nagyobb mértékben kiveszi részét az atomháború veszélyének elhárításáért, a lázas földi fegyverkezés megfékezéséért és a fegyverkezés világűrre való kiterjesztésének megakadályozásáért, valamint a nemzetközi kapcsolatok javításáért vívott harcbői. III. Ä CSKP Központi Bizottsága jóváhagyja: 1. a CSKP KB Elnökségének beszámolóját Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlesztése 8. ötéves terve kidolgozásának menetéről és az 1988. évi tervről, amelyet Lubomte Strongal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök terjesztett elő; 2. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1988. évi költségvetését; 3. a CSKP KB Elnöksége, Titkársága és bizottságai által a CSKP KB 1985. jóniusában tartott 15. ülése óta kifejtett tévé* kenységről szőlő jelentést; utasítja: 1. a pártszerveket és -szer* vezeteket, minden párttagot a CSKP KB 15. ülése határozatainak végrehajtására; 2. az állami és gazdasági szervek és szervezetek, valamint a társadalmi szervezetek kommunista tisztségviselőit, hogy aktívan hajtsák végre a CSKP KB 18. ülésének az 1988. évi tervvel, valamint a gazdasági ás a szociális fejlesztés fő irányait a 8. ötéves tervidőszakra és távlatilag a 2000-ig terjedő évekre rögzítő tervezet végleges formájának kialakító* sára vonatkozó határozatait ■BiiaienieinieiniinnininnnHinennneBnnennHeineHneiHneiHiiiiiniiHiiiHHiiHianainHneanneinniHnnniniiiniiininni BELPOLITIKAI KOMMENTAR Derűs időkben ennyire természetes és magától értetődő a barátságból fakadó érdeklődés, egymfisrafigyelés, az, hogy valaki figyel ránk. törődik velünk, hogy áletünk velejárójának tartjuk. Csak ha valami gond vagy baj ér bennünket, akkor válik el, mennyit ér a barátság, milyen sokat jelent. Emberi kapcsolatokban, országok közötti viszonyban sincs ez másképp. Ilyenkor, a barátsági hónap gazdag kulturális műsorai, rendezvénysorozatai kapcsán fel-telidézzűk a szovjet néphez, a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk történelem próbálta fejezeteit. Azt a kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelyet 1935. május 16-án frtak alá, valamint az ezt mgelőzőt, amely már 1922-ben lehetővé telte az alighogy megszületett új társadalmi rendet építő Szovjetunióval a diplomáciai kapcsolat fölvételét .Ezt a diplomáciai kapcsolatot 1939—1941-ben népünk iránti szolidaritásból azért szakította meg a Siovfetonnlú, mert tiltakozott Csehszlovákia fasiszta megszállása ellen. A Londonba kényszerült csehszlovák kormánnyal már 1941. júlins 18-án aláírta a diplomáciai kapcsolatok felújításáról szóló szerződést, amelyben együtt vállalták a harcot e náci Németország ellen. Felszabadulás ntánl kapcsolataink alapja lett az a Kölcsönös segítségnyújtási és barátsági szerződés, amelyet 1943. december 12-én Írtak alá Moszkvában 20 éves időtartamra, s amelyet 1963-ban erősítettek meg és hoszabbltottak meg újabb húszéves időszakra. Az 1968-as válságos Időszakból a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével kijntva, ennek az Időszaknak a tanulságait levonva 1970-ben Írták alá azt az új Barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amety újabb húsz évre határozza meg és szabályozza sokrétű kapcsolataink további fejlesztését. Amikor egy-egy kiállításra elmegyünk. ha a szovjet művészek műsorát hallgatjuk, vagy megnézünk egy új szovjet filmet, szinte tel sem merül bennünk, hogy mindez szerződésbe foglalt kapcsolataink — a kulturális csere — eredménye. Hiszen többnek érezzük papíron rögzíthető tényéknél, átfűti az őszinte érdeklődés, a belUIről fakadó megbecsülés mindazt, amit a szovjet népről tudunk és tudni szeretnénk. Vendégül látjuk egy-egy testvéri város, üzem, kolhoz küldöttségét, elmeket Jegyzünk fel, levelezünk, s ellátogatunk mi is Kljevbe, Moszkvába, Lenlngrádba. Élménybeszámolókat tartunk és hallgatunk, ismerőseink élnek ott és személyes jőbarétaink. Tudjuk, hogy békénk és biztonságunk attól függ, a Szovjetunió és a szocialista közösséghez tartozó többi ország mit és mennyit tud tenni érte. Naponta figyeljük a világ torsáért vállalt felelősségéből adódó állásfoglalását, tetteit, de azt is, ami belső helyzetét, fejlődését meghatározza. Hiszen kölcsönös kapcsolataink — szerződésbe foglalt együttműködésünk — gazdasági vonatkozásban is döntő mődon meghatározzák társadalmunk fejlődésének további ütemét. A Szovjetunió ugyanis legnagyobb gazdasági partnerunk is, árukivitelünk 43 százaléka a Szovjetunióba irányul. Hazánk pedig az NDK utáni második helyet foglalja el a szovjet árukivitelben. Ezért m$g a genfi csúcs utáni prágai találkozó a Varsói Szerződés tagállamainak legfelsőbb szintű képviselőivel sem vonta el figyelmünket Gustáv Husák és Mihail Gorbacsov azon megbeszéléséről, amelyen a csehszlovák—szovjet kapcsolatok fejlődését méltatták. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára eszmecserét folytatott a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusának előkészületeiről, s éttekintették a csehszlovák—szovjet együttmfiködést és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két testvérpárt együttműködése magas színvonalat ért el, és a csehszlovák—szovjet kapcsolatok minden területen intenziven fejlődnek. Kifejezték azt a közös eltökéltségüket, hogy továbbfejlesztik a szocialista Csehszlovákia és a Szovjetunió szövetségesi kapcsolatait, és szilárdítják a két nép barátságát. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelték a Csehszlovákiában megrendezett szovjet kultőra napjait, amelyek a hagyományos csehszlovák—szovjet barátsági hőnap keretében folynak. Méltatták a csehszlovák—szovjet gazdasági együttműködés állandó fokozódását, s kiemelték: a tudományos-műszaki együttműködésnek elsőrendű szerepe van a két ország további fejlődésével kapcsolatos létfontosságú kérdések megoldásában. Rámutattak a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszak! együttműködés 2000ig terjedő időszakra szőlő hosszú távú programja következetes végrehajtásának és annak a jelentőségére, hogy mindkét ország. aktívan részt vesz a KGST- tagországok komplex tudományos* -műszaki fejlesztési programjának megvalósításában. Hangsúlyozták, hogy a szovjet—* 1 2 amerikai csúcstalálkozó eredményei haladást tesznek lehetővé olyan kölcsönösen elfogadható megállapodások eléréséhez vezető úton, amelyek az egyenjogúság és az azonos biztonság elvein alapulnak, s amelyek nem engedik meg a lázas fegyverkezés kiterjesztését a világűrre, valamint megfékezik a földi fegyverkezést. E lehetőség realizálása mindkét fél erőfeszítéseitől függ. Éppen erre irányulnak a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szocialista ország erőfeszítései. A találkozón Gustáv Husák és Mihail Gorbacsov ismét hangsdlyozta: a szocialista közösség többi országával együtt szilárd eltökéltségük, hogy kedvező fordulatot érjenek el az atomháború veszélye ellen, a szilárd békéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a tény megnyugvással töltötte el népünket és tovább erősítette bennünk azt a szándékot, hogy közösen dolgozzunk, küzdjönk e célok eléréséért, s tovább munkálkodjunk barátságunk erősítésén.-h— Barátság és együttműködés t