Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-30 / 48. szám
• ч 8 SZABAD FÖLDMŰVES. 1985. november 30. Hogy egyformák lehessünk... Hazánkban 1984 végén összesen 34S ezer cigányszármazású állampolgár élt. (Az 1965-ös évről e vonatkozásban még nincsenek adataink — a szerk. meg|.). Közel 65 százalékuk — szám szerint 224 és fél ezer — Szlovákiában. Fel kell tennünk, sőt, meg kell próbálnunk megválaszolni a kérdést: hogyan? Előrebocsátjuk: tudatosan kérőijük a rosszul hangzó, a faji megkülönböztetést zöngéiben magában hordozó „cigánykérdés" szót. Cigányszármazású polgártársaink szocialista társadalmunk teljes jogú tagjai, ugyanolyan joguk van a munkához, a művelődéshez, mint hazánk bármely állampolgárának, s természetesen ugyanolyanok a velük szemben támasztott elvárások is, legyenek azok erkölcsi, etikai vagy bármilyen egyéb jellegűek. Kétségtelen viszont, hogy a szocializmus építésének történelmi léptekkel viszonylag rövid időszaka alatt sok mindenben még nőm sikerült szakítaniuk az ősi életmódból eredő — nem mindig kívánatos — szokásokkal, hagyományokkal. Társadalmunk hatékony segítségével sem. Minthogy a „szokások" és „hagyományok" kifejezések ilyen őszszefüggésben félrevezetitek is lehetnek, előbb ezeket tisztázzuk. Természetesen nem a gazdag cigány kultúráról, az etnikum rendkívül értékes dal- és tánckincséről van szó, még kevésbé a cigány nyelvről: eltűnésükkel egyetemes népkultóránk lenne szegényebb. Egészen egyszerűen azon viselkedés- és életviteli formák összességéről, amelyek a szocialista erkölcs és az emberi együttélés alapvető szabályait képezik, s araelyek megszegése óhatatlanul a társadalommal, sőt olykor a törvénnyel való szembekerülést vonja maga után. Próbáljunk meg tehát — a rendelkezésünkre álló tények és adatok alapján — ilyen összefüggésben választ adni a bevezetőbén feltett kérdésre: hogyan él ma közel negyedmillió cigányszármazású polgártársunk? Nem lesz érdektelen, ha a „hoI“-Ial, tehát a területi megoszlással kezdjük a választ. Szlovákia cígányszármazású lakosságának több mint a fele — szám szerint Í20 és fél ezer — a Kelet-szlovákiai kerületben él; arányuk a kerület lakosságának 8,3 százalékát teszi ki. Számuk összehasonlíthatatlanul kisebb a Közép- és a Nyugat-szlovákiai kerületben: az előbbiben 51,5, az utóbbiban 48,2 ezer, ami 3,3 illetve 2,8 százalékos arányt jelent. Bratislava lakosságának 1,1 százaléka — 4 ezer 321 fő — cigányszármazású. A járások közül 17 százalékos aránnyal a rimaszombati (Rimavská Sobota) áll az első helyen, de jelentős a cigányszármazású lakosság aránya a Rozsnyói (Rožňava), a Poprádi és a Spišská Nová Ves-i járásban is. Megismételjük viszont: az adatok 1984 végéről származnak, s így feltehetőleg mind arányban, mind menynyiségben alatta vannak a mai állapotoknak. Annál is inkább, mert — s ez aligha jelenthet bárki számára meglepetést — a cigányszármazású lakosság természetes - szaporulata hazánkban is (úval - nagyobb az országos átlagnál. / Konkrétan: míg az 1978-tél 1984-ig c terjedő időszakban 1000 lakosra i évente átlag 81 szülés esett ha- j zánkban, addig a cigányszárma- i zású lakosság körében 132. t Folytassuk a sort az életkörül- s menyek legalapvetőbbikével: a ] lakáshelyzettel. Valamennyien tudjuk, hogy a cigányszárraazású la- t kosságra vonatkoztatva ezt a kér- i dést is sajátosan kell értelmez- t nünk, s lényege többnyire ez: pé- i róból vagy vályogviskóböl — kor- i szerű, összkomfortos, fürdőszobás i lakásba. Mi a helyzet jelenleg e- i zen a téren? Röviden úgy jelle- I mezhetnénk, hogy nagyjából fél- l úton vagyunk. 1978-ban összesen 1 637 cigánytelepütés — közismert i nevén pérú — volt Szlováikában, i 1984-ben már csak (?) 339. Túl- 1 nyomó részük — 255 — Kelet- 1 Szlovákiában. A jellegzetes ci- i gány viskók száma 1978-ban még i meghaladta az 5 ezer 200-at, 1984- ! re viszont 2 ezer 570-re csökkent, i Az ilyen körülmények között élő i cigány lakosság száma a jelzett 1 időszakban szintén körülbelül a I felére — 38,4 ezerről 18,5 ezerre i — csökkent. Hogy mindezek a po- i zitiv változások döntő mértékben társadalmunk szociális gondosko- , dásának eredményei, mi sem bi- • zonyitja jobban, mint az a tény, j hogy míg az önerőből kulturált ] otthont teremtő — tehát családi . házat építő — cigány családok i száma a szóban forgó kilencéves | időszakban 1470 volt, addig nem j kevesebb mint 4 ezer 650 cigány j család jutott soron kívül állami i vagy szövetkezeti lakáshoz. ] A „hogyan“ egyik részkérdésé- i re tehát választ adtunk, s szolgál- < jón ez a válasz kiindulópontként 1 a többi részkérdés vizsgálatához. ' Ezek ugyanis közvetlenebbül érin- 1 tik a cigányszármazású lakosság 1 életmódját, társadalmi és gazdasági aktivitását, beilleszkedését. A két kérdéscsoport összefüggésbe állítása törvényszerű: bármilyen befektetésnek — egyéninek és társadalminak egyaránt — csak úgy van értelme, ha belátható időn belül megtérül, sőt hasznot hoz. Azt természetesen senki nem állítja, hogy közel húszezer ember kulturált lakhatásának biztosítása nem eredmény, de állóképpé merevítenénk a problémát, ha nem vizsgálnánk tovább. S ha mélyebbre pillantunk, egyszerre kell szembenéznünk örvendetes és elszomorító tényekkel. A z ultrahangok, vagyis a fülünkkel észlelhető hangoknál nagyobb rezgésszámú -hangok, már régóta a gyógyítás fegyvertárába tartoznak. E- zek a rezgések ugyanis a szövetekbe hatolva és ott elnyelődve, részben mechanikai, részben hőhatást fejtenek kt, befolyásolják a szövetekben zajlő vegyi folyamatokat is. Ebből a felismerésből keletkezett a modern orvostudomány egyik területe, az ultrahang terápia. Az orvosok azonban nem érték be ennyivel. Keresték az ultrahangok diagnosztikai felhasználásának a módját is. Az ultrahang vizsgálatokat összefoglaló szóval echodiagnosztikának nevezik (echo — visszhang). Ennek a vizsgáló módszernek mind a beteg, mind a vizsgálatot végzők számára a röntgennel szemben van egy nagy előnye: az ultrahang nem veszélyezteti a beteget, minthogy sugárártalmat nem okoz, a vizsgálat hosszú ideig végezhető és gyakran megismételhető. Valójában bármikor és bármennyiszer ismételhető. Nincs szükség bonyolult sugárvédő rendszerre: nem kell sugárvédő falakat és vizsgálóállásokat építeni, mint a röntgenlaboratóriumokban, amelyekben a védőberendezések ellenére is éri bizonyos menynyiségű sugárzás a röntgenben dolgozókat. Hogyan működik a készülék? Az ultrahangot kibocsátó letapogató közvetlenül érintkezik a bőrrel a vizsgálandó szerv vagy terület közelében. Ez a letapogató-fej fogja fel a visszavert ultrahanghullámokat is, tehát egy adó vevő fejről van szó. A visszavert hangrezgéseket a készülék elektro-Ultrahang diagnosztika mos rezgéssé alakítja, amit egy képernyőn megjelenít látható formában. A képernyőn közvetlenül tanulmányozható a vizsgálat eredménye, az úgynevezett echogramm, de fénykép, sőt mozgókép ffilmfelvétel) is készíthető róla. A szülészetben ez a vizsgálat már mindennapos. Láthatóvá teszí a méhen belüli magzat mozgását, nagyságát és helyzetét. Felderíthető az ikerterhesség, a többes terhesség. Jó néhány fejlődési rendellenesség is felismerhető az ultrahang-képen. Külön is vizsgálható a magzat szívműködése. A röntgenkép ennél kevesebbet ad, emellett magzati károsodást is okozhat. Ezért nagy jelentőségű a terhesek ultrahangvizsgálata. A szív vizsgálatával kimutatható a kamrák és a pitvarok formája, nagysága; a szív pumpáló működése, a szívbillentyűk elváltozásai és a veleszületett fejlődési rendellenességek. Különösen jól vizsgálhatók a csecsemők és a kisgyermekek. Az ultrahangvizsgálat sokszor feleslegessé teszi a nem egészen kockázatmentes egyéb vizsgálatokat, például ,a szívkaléterezést. Az érszűkület, valamint a visszerek trombózisának megállapítására speciális ultrahangvizsgálat, az úgynevezett Doppler-eljárás szolgál. Ennek az a lényege, hogy az erekben áramló vörös vérsejtekről az ultrahang visszaverődik a kibocsátott és egy másik felfogófejjel érzékelt visszaverődő hullámok frekvenciakülönbsége pedig nemcsak látható, hanem hallható is. A hangból azután mérni lehet az érben levő nyomás nagyságát, ami érszűkület esetén csökkent. A vlsszeres trombózis megállapítása valamivel bonyolultabb, de segítségével pontosan meg lehet határozni a trombózis helyét is. Egyre Inkább terjed a hasi szervek ultrahangvizsgálata. A májban jól látszanak a szövet-tömörülések (daganatok, gyulladásos gócok), az üreges tömlők, va-' lamint a máj állományának rendellenes sűrűsége, amit májbetegségek jeleként lehet értelmezni. Az epehólyagban jól felderíthetők az epekövek; az ultrahangvizsgálat eredményességé vetekszik a röntgenvizsgálatéval. A hasnyálmirigy — anaJ tómiai helyzete miatt — nehezen hozzáférhető a hagyományos vizsgálatok számára, de ultrahanggal jól megállapítható a nemritkán előforduló gyulladás és á szerencsére ritkább daganat. Használják az ultrahangot az urológusok és a szemészek Is. Az előbbiek a folyadékkal feltöltött '-húgyhólyagot és a prosztatát vizsgálják, az utóbbi szakterületen pedig a bevérzések és- a daganatok felismerésére alkalmazható elsősorban az ultrahang. Csecsemő- és .kisgyermekkorban az agy vizsgálata is lehetséges evvel a módszerrel, mert a koponyacsontok még csak kevéssé- meszesedtek el és ezért alig zavarják a vizsgálatot. —Csp—‘ Kezdjük azzal, hogy — mindenekelőtt a kulturáltabbá vált életkörülmények következtében — a 3—5 év közötti cígányszármazású gyermekek úvodaiátogatásának aránya kilenc év alatt 32 százalékról 87 százalékra emelkedett. A javulás viszont csak önmagában örvendetes, az országos átlaggal szembeállítva már jóval kevésbé: az ugyanis 94 százalék ... Ugyancsak csökkent a cigányszármazá sú alapiskolás tanulók között az igazolatlanul mulasztott tanórák száma, mégpedig — egy főre vonatkoztatva — 102-ről (1975/76) 84-re (1983/84). Egy átlagos szlovákiai alapiskolás tanuló viszont mindössze 42 tanórát mulasztott- az igazoltakat Is beleszámítva- a tavalyelőtti iskolaévben ... \z pedig már végképp nem ad tkot az örömre, hogy az alapiskoát elvégzett cigányszármazású tanílók arányát illetően is csökkelésről vagyunk kénytelenek beizélni. jelenleg ez az arány 83 .zúzalék; néggyel kevesebb, mint L978-ban volt.... Ennyit a gyermekekről, nézzük t felnőtteket. Itt a legjellemzőbb untató a lakosság foglalkoztatottságának aránya, beleértve aznkat s, akik közép- vagy főiskolai tanilmányaikkal a vizsgált időszakján készülnek leendő hivatásuk •a. E téren egyértelmű javulásról beszélhetünk a cigányszármazású állampolgárokkal kapcsolatban, iliszen a foglalkoztatottság aránya kileric év alatt 70-ről 77 szá- Ealékra emelkedett. E növekedés íegfőbb oka a nők fokozott munkavállalása, hiszen míg 1976-ban jlig 46 százalékuk dolgozott, tavaly ez az arány már elérte az 59 százalékot. Ugyancsak örvendetes, hogy évről évre növekszik i különböző szakkörökbe (sport, honvédelem), illetve tanfolyamokba (főző-, varró -stb.l beiratkozó cigányszármazású állampolgárok száma. Egyenesen riasztó viszont a bűnözés terjedése a cigányszárma cású lakosság körében. Egyre komolyabb, sürgős orvoslásra szoruló társadalmi problémáról van szó: 1984-ben a Szlovákiában felderített összes bűntény 20 százalékát cigányszármazású állampolgárok követték el! (Nem árt felidézni: az összlakossághoz viszonyított számarányuk 4.4 százalék!) Még riasztóbb — sőt egyenesen megdöbbentő — a cigány fiatalok aránya az ifjúkori bűnözők között: nem kevesebb mint 41 százalék! Azt már szinte félve tesszük hozzá, hogy ez az arány évről évre növekvőben van: 1976- ban még „csak“ 33 százalék volt... Valamennyien tudjuk, hogy igenis, léteznek még előítéletek a cigányszármazású lakossággal szemben. Hogy ezek meddig fognak még élni. az döntő mértékben. sót mondhatjuk, kizárólag éppen alanyaikon — tehát cigányszármazású polgártársainkon — múlik. A lentiekből egyértelműen kitűnik, hogy van még tennivaló bőven. Társadalmunk részéről a még meglévő vályogviskók lerombolása, s az emberhez méltó otthon megteremtése — egykori lakóik részéről pedig e társadalom alapvető erkölcsi normáinak elfogadása és tiszteletben tartása. Vass Gyula CSONTOS VILMOS} Alszik a búzácska Alszik a búzácska Barázda ágyában, Elképzeli magát Kenyérnek — álmában. November altatót Fütyörész fölötte, Fehér takaróját Vén december szőtte.,. Január, február vigyáznak álmára, Tudják: márciusra Szétszakad párnája, S felébred búzácska. Felöltözik zöldbe, Április csodálja, S táncol körülötte.,, Május dédelgeti, Harmatban füröszti. Júniust, búzácska Kalásszal köszönti. Július elámul: Arany búzatábla! Felberreg a Kombájn, S egy szálig levágja,,, — Így válik valóra Á búzácska álma: Kenyérnek kerül az Ember asztalára! X Rejtvény, 2»?ész Jordániái város ..-aóg, dohog KötÖezo w késel nÖTány T Illat 3 Határozói rag v vico Be JtYérvy 1.Г08* % * iitikua történet Oxigén Azonos betflk \ ' Művészi alkotás_ Hiányos dió VCsaknem teljes kör é alaprajzú bástya Barátom XazfBldl indián törzs Kel«g, páratelt déli éréi * Gramm Ví* és, tűzálló anyag-írengeflménj * S.X. Fiunár Cutlt HóníuK, tellur Oro a x költ» «éter aÓMi 500 Во lyhos szövet Lantén Tea -néaetöl Sorta Terra közép» * Komi egy Huligánok bandája ľíorbert, Ödön • V Liter Rádiuaa Lengyel író finnugor ayelvtt népcsoport behsfít Teherautómé rka 0*L»A« Тоtóbaa van t ■ ízemélyea lévmée ? I.JUB. Porhanyó Határozói igenér képzője LÓt -:fUt Fitárnia Korcs ► támadás A tantál iöls U.B» Spanyol lovag *»n«f V Finn. kSltSnS 2S , A MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 48. számában megjelent rejtvény helyes megfejtéseszentel Iegboségesebben az‘ ajándékozza meg, aki mindent a jelem ^Nyertesek: Kazán József, Berencs (Branó), Sági Ferenc, Ipolyvisk (Vyskovce nad/Ipľqmj, Illés Zoltánná, Kisgéres (Malú Horešl-A