Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-30 / 48. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. november 30. МНМсш 48. szám XXXVL Évfolyam Ara 1,— Kčs A HETVENESEK ÉS A KILENCVENESEK MOZGALMA Tartalékok a növénytáplálásban 'k ACSKP ЖУП. •u»£«K*awiaA Szövetkezetünk tagsága szintén csatlakozott a Nyugat-szlovákiai kerület élenjáró kukoricatermesztőinek felhívásához, s vállalta, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak éveiben a szemes kukorica terméshozamát — öntözéses teltételek között — kilenc tonnán állandósítja. Mielőtt döntésünket meghoztuk,-, alaposan elemeztük a pozitív és a negatív tényezőket. Azon mezőgazdasági üzemek közé tartozunk, ahol magas színvonalú a szarvasmarha összpontosítása: száz hektár mezőgazdasági területre számítva 113 szarvasmarhát, ebből 53 tehenet tartunk. Ez természetesen a tömegtakarmányok és a szemesek termelésének lényeges növelését is maga után vonta. A magas állatsürüség a másik oldalon viszont elegendő mennyiségű szerves trágyát biztosít. A 9 tonnás terméshozam elérésében rendkívül fontos feladat az istállótrágya időbeni beszántása és a talaj műtrágyázása. Ezeket a fontos beavatkozásokat csakis a talajelemzések eredményei alapján végezzük. amelyek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az irányított növénytáplálásban. Megengedhetjük magunknak, hogy a szemes kukorica vetésterületének 40 százalékára 60 tonna istállótrágyát szántunk be a talajba hektáronként . A talaj- és levélelemzések szerint irányított növénytáplálás fontos szerepet tölt be az agrotechnikában. Mi azonban nem feledkezünk meg azokról a követelményekről sem, amelyeket a tudományos kutatók hosszú éves munkájuk során állapítottak meg. Manapság már szinte nem tehetünk különbséget a szilázsnak vagy a magnak termesztett kukorica vetése között. Erről elsősorban az időjárás és a csövek érettségi foka dönt. Tudjuk, hogy a kukoricatermesztés éghajlati feltételei évjáratonként változóak, ezért az agronómusnknak ennek megfelelő fajtaösszetételt kell kiválasztaniuk. A 9 tonnás terméshozam állandósításához nélkülözhetetlen belterjesítő tényező, az öntözés feltételeink között biztosított, de ennek ellenére az időjárási viszontagságok komoly problémákat okozhatnak. Egyelőre a mezőgazdaságban dolgozók részére még nem készítenek hosszú távú időjárás-előrejelzést. Számnnkra ezért az időjárási viszontagságok elleni harcban a legfontosabb „fegyvert“ a fajtaösszetétel helyes kiválasztása jelenti, kezdve a legkorábbi érésű hibridektől egészen a késel érésű hibridekig. Talajtani és éghajlati feltételeink között a nyolcadik ötéves tervidőszak éveiben a gabonafélék terméshozamát hat tonnán szeretnénk állandósítani. Mivel szeptemberben és októberben kevés volt a csapadék, az őszi vetésű gabonafélék esetében is éltünk az öntözés adta lehetőségek kihasználásával. SZABÓ ÄRPÄD, a féli (Tomášov) Barátság Efsz növénytermesztési ágazatvezetője Fedél alatt pihennek a mezőgazdasági gépek és gépi berendezések Fotó: —kalifa— ■»■■■»■.■■■■....анн.ан»м1пманншамишпнвммми»«мш»вмнпнм1нммн»мм»нн11нм»нн1ммп>м«мннмм1ммпанммнмт Az utóbbi években a növénytermesztés belterjesítése elsősorban a gabonafélék termelésére irányult, míg a többi növénykultúrára és a takarmánynövényekre kevesebb figyelmet fordítottak. Ezt az a tény is bizonyltja, hogy míg a negyedik, az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakban a gabonafélék termelése a kétszeresére növekedett, addig a tömegtakarmányok termelése — szénában számítva — csak az egynegyedével növekedett. Ezért mind a CSKP XVI, kongresszusa, mind pedig a hetedik ötéves terv a tömegtakarmány-termelés gyorsabb ütemű' — 13—14 százalékos — növekedését tűzte ki célul. Az állattenyésztési termelés fejlesztésénél és szerkezetének ésszerű módosításánál a saját takarmányforrásokat kellett figyelembe venni. Arról sem szadbad megfeledkezni, hogy a tömegtakarmány-alap megteremtése egyúttal a gabonafélék termelésében való önellátás eléréséhez Is hozzájárul. Ä HETEDIK ÖTÉVES TERV FELADATAI TELJESÍTÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE A hetedik ötéves tervidőszak utolsó három évében hazánkban nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük a gabonafélék termelést tervét. Míg a hatodik ötéves tervidőszakban az állattenyésztés Igényeinek kielégítése érdekében évente 0.6—1 millió tonna gabonát importáltunk, főleg a tőkésországokből, addig a hetedik ötéves tervidőszakban a gabonafélék behozatalát a minimumra csökkentettük, s a jelenlegi időszak ban már teljesen beszüntettük. Az állattenyésztésben végrehajtott szabályozó intézkedések — főleg a sertéstenyésztésben — s az abraktakarmányok termékegységre jutó fogyasztásának csökkentésére gyakorolt hatás hozzájárult a gabonafélék termelésében való önellátás eléréséhez. Már most elmondhatjuk, hogy a hetedik ötéves tervidőszakra meghatározott feladatot — a hatodik ötéves A tömegtakarmány-termelés belterjesítése Irta: JOZEF MUDROCH AGRÁRMÉRNÖK, AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK FÖAGRONÖMUSA tervidőszak valóságához viszonyítva 13—14 százalékkal növelni a tömegtakarmány-termelést — teljesítettük; az előrejelzések alapján 17,5 százalékos növekedésre van kilátás. A kentényítőértékben kifejezett takarmánymérleg a hetedik ötéves tervidőszak öszszes évében lényegében pozitív volt. Bíráló Igényességgel kell viszont szólni arról, hogy a tömegtakarmányok, minőségének javításával még a nagyobb teljesítményű betakarítási technika szállításának növelése, valamint az új széna-, szilázs- és szenázstárolók fokozott ütemű építése ellenére sem lehetünk elégedettek. A Bratislava! Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet (ÜKSÚP) elemzéseinek eredményei alapján az I. és II. minőségi osztályba sorolt széna, szilázs- és szenázstakarmány részaránya a hetedik ötéves tervidőszak éveiben lényegében változatlan maradt — 60 százalék körüli. A tömegtakarmányok betakarítási és tárolási veszteségei továbbra is nagyok. A legfőbb okot a széna betakarításának elodázása és ezáltal a rosttartalom növekedése, a szilázstakarmányoknál viszont az alacsony szárazanyag-tartalom jelenti. A tömegtakarmány-termelésben említett fogyatékosságok ellenére a takarmánygabona behozatalát megszüntettük. a különféle takarmánypogácsák behozatala az Idén az 1981- es év valóságához képest 20 százalékkal lesz kisebb. Ugyanakkor az említett évek viszonylatában a tejfelvásárlás 14,4 százalékkal, azaz mintegy 207 millió literrel, a vágóállatok felvásárlása pedig 10.2 százalékkal, azaz 44 ezer 500 tonnával növekedett úgy, hogy közben csökkent a sertések és növekedett a szarvasmarhák száma. Mindezek az eredmények jelentős sikerként könyvelhetők el. A XVI. pártkongresszust követően a legtöbb fogyatékosság az állandó rétek és legelők termésének betakarítására használatos technika, valamint a széna begyűjtése során használatos rendsodró és -forgató gépek hiányával volt kapcsolatos, különösen a hegyi és a hegyaljai körzetekben, tehát a lejtős területeken. Ma már megállapíthatjuk, hogy a hetedik ötéves tervidőszak utóbbi éveiben e tekintetben ts lényegesen megváltozott a helyzet. A rendsodró és -forgató gépek szükségletét teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. A lejtős területeken levő rétek és legelők felújítására, termőképességük fokozására fejlesztették ki a KABAR típusú önjáró gépet, a Martini Nehézgépíparl Üzemekben az MT 08-046-os önjáró kaszálógépet, a Brnói Agrozet konszernvállalatban pedig a Zetor- Horal rendszerű traktortípust, a hozzávaló járulékos berendezések széles választékával együtt. Ez utóbbiból mezőgazdaságunk az Idei szállításokkal együtt már mintegy négyszáz egységet kapott. A hetedik ötéves tervidőszak éveiben az említett technika jóvoltából a 12 foknál lejtősebb területekről 22 százalékkal, azaz 86 ezer hektárral növelték a fűfélék termésének betakarítását. Ez egy céltudatos program megvalósításának az eredménye, amely az egységes állami kutatófeladat keretében jöhetett létre. A hatodik ötéves tervidőszakban és a hetedik ötéves tervidőszak elején jelentős mértékben kiépült a forrólevegős szárítóüzemek hálózata. Szlovákiában 300 Ilyen szárítóberendezést építettek, melyek évi kapacitása jóval meghaladja az 500 ezer tonna szárítmányt. Akkoriban a takarmányokban levő tápanyagok megőrzésének leghatékonyabb módszeréről beszéltünk. A fűtőanyag- és energetikai helyzet vonatkozásában a hetedik ötéves tervidőszak elején bekövetkezett változások azonban keresztülhúzták korábbi elképzeléseinket. A helyzet annyira rosszabbodott, hogy le kellett állítani a forrólevegős szárítóberendezések építését. A fűtőanyagmegtakarítás érdekében a BS-6-os típusú forrólevegős szárítóberendezések felét reclrkuláclós berendezéssel kellett ellátni. Mindez azt a célt szolgálta, hogy a fűtőanyag-fogyasztást egy tonna szárltmányra számítva 8— 10 százalékkal csökkentsék. A TÖMEGTAKARMANY-TERMELÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK FÖ IRÁNYZATAI Szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének jelenlegi időszaka megköveteli, hogy teljes mértékben saját forrásokból biztosítsuk, a megfelelő mennyiségű és kellő minőségű takarmányokat .Az állattenyésztés — főleg a szarvasmarha- és juhtenyésztés — továbbfejlesztése a tömegta-. karmányok mennyiségének és minőségének függvénye. Ezen igényes feladat teljesítése azt a célt szolgálja, hogy csökkentsük az abraktakar^ mány-mérleg feszültségeit. A tartalékok fokozatos képzésével kiküszöbölhetjük a takarmánynövények terméshozamainak jelentős ' kilengéseit. A' tömegtakarmány-termelés Intenzitását rövid idő alatt olyan szintre kell emelni, mint a gabonaféléket és más intenzív növénykultúrákét. Tömegtakarmány- és gabonatermelési adottságaink szöges ellentétben vannak egymással. A gabonafélék termelése kimondottan a szántóföldhöz kötődik, amelynek területe behatárolt, sőt csökkenő tendenciát mutat, a gabonafélék területének összpontosítása magas szintű, a terméshozamokat már csak kimondottan a belterjesítés útján lehet növelni. Ezzel szemben teljesen eltérő a hely zet a tömegtakarmány-termelésben. E tekintetben a gabonatermeléshez viszonyítva már néhány éve stagnálás következett be, jóval elmaradva lehetőségeinktől. Vonatkozik ez a megállapítás elsősorban az állandó rétekre és legelőkre. A tömegtakarmány-termelési program, mint a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlesztésének alapfeltétele abból Indul ki, hogy: ■ meg kell változtatni a szántóföldi takarmánynövények termelési szerkezetét és fajtaösszetételét; ■ növelni kell az állandó rétek és legelők termésének kihasználását, s ezáltal az egész rét- és legelőgazdálkodást; ■ a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani kell a takarmányozási célokra termesztett köztesnövényeket. Mindez a másik oldalon megköve-’ teli, hogy számos mezőgazdasági nagyüzemben, főleg a hegyi és a hegyaljai körzetekben változtatásokat esíközöl jenek a gazdasági állatok tenyésztésének szerkezetében, elsősorban a szarvasmarha-állomány számának növelésén keresztül. A cél az, hogy a tömegtakarmányokat főként a szarvasmarha tenyésztésben hasznosítsák. (Folytatás a 2. oldalon) i t 4
