Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-23 / 47. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. novembier 23, A barátság szálai Ä Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség egész évi J6 munkája a barát­sági hónapban éri el csúcspontját. A minden év novemberében ismétlő­dő esemény jelentősége az idén foko­zott, mivel hazánk felszabadításának 40. évfordulója jegyében zajlik. A jubileumok és a barátsági hónap történelmi jelentőségét a CSSZSZBSZ Bratislava-vidéki (Bratislava-vidiek) Járási Bizottsága is tudatosította, s ebben a szellemben irányítja az alapszervezetek tevékenységét. A CSSZSZBSZ járási bizottsága és a he­lyi szervezetek természetesen nem egyedül készítették elő a barátsági hónap akciótervét, hanem a párt és a társadalmi szervezetek közreműkö­désével. A járási bizottság tervében foglalt rendezvénysorozat a Szovjet­unióval való testvéri kapcsolat elmé­lyítését szolgálja. Az említett járásban a mezőgazda­­sági üzemekben működő CSSZSZBSZ alapszervezeteinek tagjai méltón ké­szültek a barátsági hónapra. így volt ez a Szenei (Senec) Állami Gazda­ságban is. A NÉV — Mi kellett ahhoz, hogy egy ál­lami gazdaság a Csehszlovák—Szov­jet Barátság nevet viselje? — kérdez­tem Cecilia Pornhskát, a CSSZSZBSZ üzemi szervezetének elnökét. — Ezt ki kell érdemelni — szol­gált a gyors válasszal, majd így foly­tatta: — Annak idején (1987-ben), amikor a járási szervek egyetértésé­vel felvettük ezt a nevet, alaposan megvitattuk a kérdést, s arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy a ter­melési eredményeink és az üzemi pártszervezet, valamint a CSSZSZBSZ üzemi alapszervezetének jó munkája, s persze, a szovjet néphez fűződő őszinte barátság feljogosít bennünket arra, hogy az állami gazdaság ezt a nevet viselje. Ez a név mindannyiun­kat jó munkára kötelez. Gyakorlatból tudom, hogy egy ilyen nagy rendez­vénysorozat előkészítése komoly munkát igényel. Ezért időben hozzá­láttunk az előkészületekhez. A lakos­ság körében nagy sikernek örvend az agitációs központ által szervezett — vásárral egybekötött — könyvki­­áilítás, ahol a szovjet írók műveit népszerűsítjük. Ez a rendezvény az idén sem marad el. Ezenkívül a ba­rátsági hónapban különféle beszélge­tésekre is sor kerül. Idős állampol­gáraink tolmácsolásában a résztve­vők áttekintést kaptak a szovjet em­berek életéről, a Szovjetunió társa­dalmi-gazdasági életének fejlődésé­ről. A szovjet filmek közvetítése szin­tén nagy érdeklődésnek örvend. A CSSZSZBSZ alapszervezetének a Szenei Állami Gazdaságban nyolc­százhatvan tagja van. Munkahelyü­kön a faliújság kap jelentős szere­pet, különös tekintettel a Szovjetunió békepolitikájának, a szovjet nép al­kotómunkájának. gazdasági és kultu­rális eredményeinek ismertetésére. A kísebb-nagyobb rendezvényeket felso­rolni kissé hosszadalmas lenne. Ezért megszólaltattunk néhány elvtársat, olyanokat, akik többször jártak a Szovjetunióban, hogy ők meséljék el, milyen élményben volt részük, mi­lyen tapasztalatokat szereztek. Karol Križan, a személyzeti osztály vezetője: — Szovjetunió? Moszkva, Kljev, Leningrád? Tizenhét napot töl­töttem a Szovjetunióban, ezeket a vá­rosokat láttam. Több üzemben, kol­hozban és szovhozban voltam, több kulturális intézményt is megtekintet­tem. Szaratov? Szép város a Volga partján. Két óra repülőút Moszkváig, s onnan vonattal egy éjszaka és fél délelőtt a barátság központja. És az emberek? A szovjet elvtársak? Egy­szerű, kedves emberek, mindenütt ba­rátként fogadtak bennünket. Beszél­getéseink folyamán nemcsak az ered­mények, hanem a gondok is szóba kerültek. A világé, az emberiségé, a közös és egyéni, ahogy ilyenkor len­ni szokott. Štefan Matejöík mérnök, a tudomá­nyok doktora, az állami gazdaság igazgatója: — Többször vbltam a Szovjetunió­ban: diákként, kirándulóként, turis­taként és szakemberként is. — Utazásai során hány kilométert tett meg? — Ezt nem jegyeztem fel, de fe­lejthetetlen l^t és élmény számomra valamennyi. Jártam Grúziában, Ör­ményországban, Moszkvában, Kijev­­ben, Leningrádban, Szaratovban és még sorolhatnám. Mindenütt barát­ként fogadtak. Ez a barátság a mai napig sem szakadt meg. — Melyik városban, körzetben volt a legnagyobb élménye? — Erre a kérdésre nehéz válaszol­ni, mert Moszkván kívül Leningrád, Kijev és a többi város is gazdag mű­emlékekben, történelmi nevezetessé­gekben. Moszkvához, az ezerarcú vá­roshoz, személyes emlékek is fűznek. Egy alkalommal három hónapot töl­töttem a moszkvai egyetemen. A ta­nulás mellett — a szabadidőben — megtekintettem a város nevezetessé­geit. Be-benéztem a' Lenin-mauzótium­­ba ,a Szovjetunió legnagyobb és leg­szebb színházába, a Bolsoj Tyeater­­ba, a Népszínházba. Külön múzeuma van Csehovnak, Gorkijnak, Tolsztoj­nak. hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ha mindennap csak egyet néz meg az ember, akkor is kevés idő van ahhoz, hogy mindegyiket megnézze. A Kreml, a Vörös tér gyö­nyörű. A gyárakban és a mezőgazda­sági üzemekben sok szovjet emberrel találkoztam, sokkal megbarátkoztam. Olyan barátságot kötöttünk, hogy a közös élmények, a baráti szálak ösz­­szetartanak, összehoznak bennünket. Testvérként osztozunk egymás gond­jaiban, örömeiben. Szovjet barátaink minden évben ellátogatnak hozzánk, mi pedig viszonozzuk a látogatást. Igen jó kapcsolat alakult ki a Szara­­tovi körzetben levő Novaja Zsizny kolhoz dolgozóival. A nyáron öt szakember egy hetet töltött nálunk. Megtekintették gazdaságunk korszerű részlegeit, megismerkedtek dolgo­zóinkkal, s hasznos termelési tapasz­talatokra tettek szert. A GAZDASÄG A Munka Érdemrenddel kitüntetett állami gazdaság nagy gondot fordít a termelési tapasztalatok hasznosítá­sára, a talajvédelemre és a talaj ter­mőképességének növelésére. A szo­ciális program megvalósítása is a tervnek megfelelően halad. A bruttó termelés 10—12 százalékkal több, mint amit a 7. ötéves terv előrány­­zott. A jövedelem megközelítőleg két­millió koronával lesz több a terve­zettnél. Egy-egy dolgozó munkater­melékenységét az előirányzott terv­vel szemben 40—50 ezer koronával emelik. — Hogyan érték el ezeket az ered­ményeket? — Ma a munkát korszerű, nagy teljesítményű gépek segítségével vé­gezzük. A tudomány és a technika térhódításával könnyebb lett a mun­ka, szebb és jobb lett a dolgozók élete. Nagy gondot fordítunk a szo­ciális program megvalósítására, a munka- és életknrnyezet javítására. Szép, tágas üzemi éttermünk van, aki igényli a meleg ételt, az hozzájárul­hat, bárhol is dolgozik. Biztosított a dolgozók üdültetése, gyógykezelése, egészségügyi ellátása. Dolgozóink kö­zül sokan voltak a Szovjetunióban. Számtalan példát lehetne felhozni annak bizonyítására, hogy amit ott láttunk, tapasztaltunk, a jó módsze­reket a mi feltételeink között igye­keztünk a gyakorlatban hasznosítani, ami az eredményekben is megmutat­kozik. Nem vitás, hogy a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemi termelés több mint három évtizedes fejlődése során az állami gazdaság dolgozói kiváló eredményeket értek el, amelyek iga­zolják a megkezdett út helyességét. Jó eredményeket könyvelhettek el a szemesek termesztésében, ahol több mint négyszeresére nőtt a hektár­hozam. A kezdeti évek 2,5 tonnás hektárhozamai már csak halványan élnek az alapító tagok emlékezeté­ben. Gabonafélékből az idén több mint hat tonnás átlagos hektárho­zammal dicsekedhetnek. Több növény termesztésében is alkalmazzák a ve­tőmagvak lézeres kezelését. Ennek köszönhetően búzából 1209 tonnával termeltek többet a tervezettnél. A kukoricatermesztésben maximálisan kihasználják a termelési rendszerek adta lehetőségeket. Az állattenyésztési főágazat szintén nagy fejlődésen ment át. A szarvas­marha-tenyésztés belterjesítése kö­vetkeztében az elért sikerek jelentő­sek. Tehenenkénti évi átlagban 3600 liter tejet termelnek, de akad olyan farm is, ahol ötezer liter az évi fe­­jési átlag. Az eladott tej kilencvenhá­­rom százalékát első minősítési osz­tályban értékesítették. A termelés fel­lendítését nagyban elősegítette az a baráti kapcsolat, amelyet a Szovjet­unióval és a többi szocialista ország­gal tartanak fent. A tanulmányutak ilyen szempontból is hasznosak. — Az állami gazdaság dolgozói ismerik a szaratovi munkamódszer előnyeit — vette át a szót Karúi Kri­­ian. — A szaratovi módszer alkalma­zásának ellenőrzésekor kiderült, hogy a minőség miatt egyetlen részleg kollektívája sem kapott hibapontot. Egyébként az állami gazdaság 1030 dolgozója közül 940-en bekapcsolód­tak a szocialista versenymozgalomba. Huszonnyolc kollektíva közül hat csoport versenyez a szocialista bri­gád büszke cím elnyeréséért, huszon­két kollektíva pedig e cím tulajdo­nosa. 450 dolgozó a bronz, 37 az ezüstfokozat viselője. Két szocialista brigád a CSSZB nevet viseli. A sza­ratovi versenymozgalomban tíz kol­lektíva százhuszonhat taggal verse­nyez. A jó közösségi szellem, az egy­máshoz fűződő baráti kapcsolatok legfényesebb bizonyítékai azok a ki­váló eredmények, amelyeket a nö­vénytermesztésben és a állattenyész­tésben elértek. Ezt tanúsítja szocia­lista vállalásuk is, melyet hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítá­sának 40. évfordulója tiszteletére tet­tek. Az egymillió 424 ezer korona ér­tékű vállalásukat május 9-én 248 ezer koronával megtnldották. A dol­gozók nagyarányú kezdeményezőkész­ségéről tanúskodik az is, hogy vál­lalásukat a III. negyedévben nyolc­vanhárom százalékra teljesitették. A XVII. pártkongresszus tiszteletére vállalásukat 350 ezer koronával nö­velték. így az 1985-ös évre szóló vál­lalásuk összértéke eléri a kétmillió 20 ezer koronát. A kezdeményezők figyelme elsősorban a gabona-, és a takarmánytermesztési program meg­valósítására, a takarékosságra, a mi­nőség javítására és a hatékonyság növelésére irányult. A dolgozók (egyének és kollektívák) munkahe­lyükön arra törekszenek, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó évének tervfeladatait túlteljesítsék, ezáltal jó alapot teremtsenek a 8. ötéves terv­időszakra. A szocialista országok közösségén belül a kölcsönös gazdasági segítség, emberek tízezreit vonzza egymás or­szágaiba, munkára, tapasztalatcseré­re, miközben a J6 eredmények mel­lett igazi barátságok születnek. NAGY TERÉZ Mezőgazdasági dolgozók szanatóriuma Trené. Teplice fürdővárosban, amely a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége hatáskörébe tartozik Fotó: —-íta—< Szoborcsoport a moszkvai népgazdasági kiállítás területén. A háttérben óriási búzakalásztömeg — a gazdag termés jelképe , Illusztrációs fotók: —nki—: A szniisleverseiiv-nizielsml tárgyéit A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGE KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE Az elnökségi ülésen megtárgyalták a következő időszakra kitűzött fő fel­adatokat. Hangsúlyozták: a szövetség Valamennyi szervének és szervezeté­nek a mezőgazdaság állami irányító szerveivel együttműködve a kerüle­tekben, a járásokban és az efsz-ek­­ben le kell bonta­ni és meg kell va­lósítani a mező­­gazdaság é? az élelmiszeripar ága­zataiban a dolgo­zók javadalmazása fejlesztésének a­­lapelveit a 8. öt­éves tervidőszakra vonatkozólag. Az elnökség ez­után kiválasztotta azokat a szövetke­zeteket, amelyekben sorra kerül a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelését célzó alapelvek második szakaszának a bevezetése. Az SZFSZ KB Elnökségének tagjai értékelték a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordu­lója jegyében kibontakozott szocia­lista verseny eredményeit. A verseny­be a szövetkezeti tagolt 78,2 százalé­ka kapcsolódott be, akik már jobbá­ra teljesítették önként vállalt köte­lezettségeiket. Mggf Fokozni a nevelő munka hatékonyságát Az efsz-ek X. országos kongresszu­sa határozataiból kifolyólag a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének tovább kell tökéletesítenie a politi­kai-nevelő munkát, ezáltal mélyreha­tóbban hozzájárulni a CSKP politiká­jának megvalósításához. A nevelés területén — mint arra a kongresszus Is rámutatott — szintén jelentősek a tartalékaink. Mindenek­előtt a szövetkezeti munkaiskola színvonalának mércéjét szükségszerű magasabbra emelni. Az egyes elő­adásoknak, tananyagoknak főképpen a CSKP KB 11., illetve az SZLKP KB azt követő ülése, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa határoza­taiból kell kiindulniuk. Az egyre igényesebb termelési fel­adatok napról napra nagyobb fele­lősséget támasztanak a végrehajtó­val, a megvalósítóval — az emberrel szemben. A tudomány és a technika terén Is szilárd alapokra kell építe­nünk. Éppen ezért a szövetkezeti dolgozóktól éppúgy meg keli követel­nünk a politikai és a szakmai felké­szültséget, mint a gyakorlati tapasz­talatok hasznosítását és a munka­kezdeményezés hatékonyságának nö­velését. Ebből eredően az efsz-ek számára 4s egyértelmű a feladat: a szövetkezetekben magasabb szintű­vé kell tenni a politikai és a szak­mai képzést. S ez tulajdonképpen egyenlő a szövetkezeti munkaiskola színvonalának emelésével. A szövetség szerveire e folyamat sikeres biztosítása céljából jelentős feladatok hárulnak. A szövetkezeti dolgozók szakmai-politikai felkészíté­se során a 8. ötéves tervidőszakban az SZFSZ-nek mindenekelőtt az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumával kell elmélyíteni a kapcsolatát. Fontos szerepe van ter­mészetesen, a kerületi és a járási me­zőgazdasági igazgatóságokkal való együttműködésnek is. Az efsz ekben való nevelés irányító dokumentuma-Külön is említést érdemlő, hogy a nagy visszhangra talált prágai felhí­váshoz már eddig 150 efsz csatlako­zott. Ugyancsak követendő, példás kezdeményezésnek bizonyult Nyugat- Szlovákia tíz mezőgazdasági üzemé­nek a felhívása a CSKP XVII. kong­resszusa tiszteletére. Ez a felhívás célul tűzte ki a gabonafélék hektár­­hozamának a 7 tonnára emelését, s nehezebb termelési adottságok kö­zepette a 6 tonna elérését hektáron­ként. Kukoricából ugyancsak 7, öntö­zött körülmények között a 9 tonnát tervezik elérni hektáronként. Ezt a felhívást az ország 60 szövetkezete fogadta el. A szövetség további munkájához felhasználja a felszabadulás 40. év­fordulója tiszteletére kibontakozott kezdeményezőkészség eddigi jó ta­pasztalatait. A szövetkezetek tagjai a novemberi és a decemberi taggyűlé­seken megtárgyalják az új gazdaság­­irányítási és tervezési rendszer alap­elveinek gyakorlati érvényesítésére vonatkozó kérdéseket, a 8. ötéves tervidőszak sikeres megkezdéséhez szükséges előfeltételeket, valamint a kezdeményezőkészség továbbfejlesz­tését a CSKP XVII. kongresszusa tisz­teletére. ként említhetjük meg az SZSZK Ok­tatási Minisztérumának rendeletét, a mezőgazdasági dolgozók nevelésének komplex programját az SZSZK-ban a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozóan és az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának mód­szertani tanácsadóját. ' A nevelés területén az SZFSZ mély­rehatóbban fog együttműködni a Nemzeti Front társadalmi és tömeg­szervezeteivel, főképpen a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és a Szlovákiai Nőszövetséggel, de ugyanúgy a nem­zeti bizottságokkal, a politikai neve­ié? házaival, yz egészségügyi köz-, pontokkal, a művelődési otthonokkal és a Honvédelmi Szövetséggel Is. A szövetség egyik legfontosabb fel­adatának tartja, hogy 1995-ig hatvan százalékra növelje a munkásjcUegu szövetkezeti dolgozók szakképzettsé­gét. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a rohamos ütemben fejlődő tudo­mány és technika ne legyen idegen a szövetkezeti dolgozók körében sem. Hiszen az egyre modernebb eszkö­zökhöz és gépsorokhoz valóban csak megfelelő képzettségű felelősségied jes egyéneket állíthatunk. A nevelő munka hatékonysága fokozása érde­kében az SZFSZ-nek a mezőgazdaság állami irányítási szerveivel együtmű­­ködve céltudatosan kell hatnia a kü­lönféle szociális központok létreho­zására, építésére is. Ezt a folyamatot már 1986-ban tökéletesíteni szüksé­ges. Mindenekelőtt kellő figyelmet kell szentelni a kulturális központok (könyvtárak, művelődési otthonok, klubok stb.) létrehozásának. Ezek a létesítmények nagymértékben hozzá­járulnak ä szövetkezeti dolgozók szakmai-politikai nevelésének tökéle­tesítéséhez. Az utóbbi években egyre nagyobb sikernek örvend a szakmai filmek vetítése. Teljes mértéiben le­hetővé kell tenni a műszaki-gjazdasá­­gi dolgozók továbbképzését Is. Jelen­tős figyelmet Igényelnek a főiskolai és a középiskolai végzettségű, fiatal dolgozók. Alkalmazásuk állandósítá­sának egyik legjobban bevált módja a lakásprobléma pozitív megoldása. A fiatal mérnökökre és szakemberek­re mindenekelőtt az állattenyésztés­ben van óriási szükség. Tovább szeretnénk fejleszteni a szövetkezeti munkaiskola eddigi for­mált — politikai- főképpen a gazda­sági nevelést. A dolgozók körében mélyrehatóan rá kell mutatni a CSKP politikáinak helyes vonalára a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztését il­letően is. Gustav Hilbert mérnök ★ A CSKP XVII. KONGRESSZUSA 4

Next

/
Thumbnails
Contents