Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-23 / 47. szám

1

SZABAD FÖLDMŰVES

1385. november 23.

A holnapra gondolva

(Folytatás az 1. oldalról)

beszámoló. Elégtelennek és bátortalannak minősítette a taggyűléseken kibontakozó vitát, hangsúlyozva, hogy ha hatékonyabbá akarják tenni a taggyűléseket és általában a pártmunkát — és ezáltal közvetve a gazdasági szervező és irányító tevékenységet —, akkor a kommunistáknak ezentúl sokkal bátrabban kell hallatniuk a hangjukat. A beszámoló bírálta a pártcsoportok, Illetve azok vezetőinek munkáját és az ellenőrző bizottság tevékenységét Is fogyatékosnak minősítette. Hogy konkrétan miért, azt, sajnos, nem sikerült megtudnunk, mert sem a vitában, sem pedig a határozatban ezekről a kérdésekről nem esett több szó. Így legfeljebb feltételezhetjük, hogy a munkásmozgalmi hagyományokkal büszkélkedő község nagygazdaságának kommunistái nem érik be a múlt fogyatékosságainak kipellengérezésével.

VÁLLVETVE a haladásért

A tanácskozás további részében a szövetkezet kommunistáinak figyelme az idei és az ötéves tervidőszak gazfiz Ismeretek bMttinv nélkül ereüménvhinietése

Kisléghy Mária állatgondozó

dasági feladatainak teljesítésére irányult, de szóba került a jövő is. A pártszervezet tagjai megelégedéssel állapították meg, hogy tulajdonképpen a gazdasági élet minden területén megteremtették a remélt siker elérésének optimális feltételeit, ami az eredményekben is érezteti hatását. A kommunisták példamutatásának és a velUk vállvetve szorgoskodó pártonkívilliek igyekezetének sikereként könyvelhető el, hogy a nagygazdaság az utóbbi években egyre magabiztosabban lépkedett a haladás felfelé ívelő útján, és mára kerületi szinten is él vonalbeli gazdasággá lépett elő. Az elmondottak igazolására itt és most csupán néhány jellemző adatot szeretnénk megemlíteni. Például azt, hogv a szövetkezetben öt év alatt 18 százalékkal nőtt a mezőgazdasági bruttó termelés értéke, miközben a teljesítmények túlhaladták a 120 millió koronát, és a felosztható tiszta haszon — a szőlészetben tapasztalt teljes fagykár ellenére — meghaladja a 20 millió koronát. Gabonából 8,36 tonnát, cukorból 5,72 tonnát termelnek egy hektár átlagában, rendszergazdaként több növényféleség termesztésének fellendítését szorgalmazzák, és az állattenyésztési ágazatban elért eredményeikért sem kell szégyenkezniük. Mindent egybevetve, ötéves termelési és értékesítési kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tesznek, természetesen a szőlőtermesztést leszámítva.

A vitában felszólalók közül Siposs Vilmos és Kisléghy Mária az állattenyésztési ágazatban még fellelhető

Andrássy Sándor efsz-elnök

tartalékok kihasználásának fontosságáról, Dvorák Jozef a szárítórészleg eredményeiről és a munkaközösségnek a brigádmozgalomban elért sikereiről beszélt, Csiba Géza pedig a tudományos-műszaki haladással való lépéstartás, a legújabb vívmányok rugalmas gyakorlati alkalmazásának szükségszerűségét húzta alá.

Andrássy Sándor, a közös elnöke mindenekelőtt azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy miként a pártmunkában, úgy a gazdasági szervező és irányító tevékenységben is egyre inkább előtérbe kell kerülnie a minőségre törekvésnek. Mint mondotta, a januártól életbe lépő, új gazdasági szabályozóknak mindenekelőtt az a küldetésük, hogy előrelátóbb, átgondoltabb munkára, igényességre és takarékosságra ösztönözzék a vezetőket, de a beosztott dolgozókat is. Az új feltételek közepette a gazdaságban mintegy 2,5 millió koronával drágul a termelés, amit üzemi szinten csakis a költségek és a veszteségek mérsékelésével, a helyi adottságoknak legnkább megfelelő termelési szerkezet megválasztásával, a gépek, a munkaidő és a haladó vívmányok mind tökéletesebb kihasználásával, no meg természetesen a végtermékek minőségének javításával lehet elfogadhatóan kivédeni és ellensúlyozni.

Orbán Péter, az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának munkatársa megköszönte a légi szövetkezet kommunistáinak a 7. ötéves tervidőszak sikeres betetőzését segítő szorgalmát és hangot adott an-Dvorák Jozef, a szárítóüzem dolgozója

A szerző felvételei

nak a meggyőződésének, hogy a nagygazdaság kommunistái a pártonkívüliekkel együttműködve és a még komolyabb termelési és értékesítési feladatokat teljesítve — és természeteseo a pártmunka színvonalát is hatékonyan javítva —, az elkövetkező időszakban is tevékenyen hozzájárulnak a párt szociális és gazdasági politikájának gyakorlati megvalósításához. ,

KADEK G.

Pavel Jónásnak, az SZFSZ Központi Bizottsága elnökének jelenlétében a žilinai Szakszervezetek Házában értékelték az Ismeretek bizonyítvány nélkül elnevezésű verseny második évfolyamát. A verseny — amelyet az SZFSZ kizárólag az efsz-tagok részére szervezett — elsődleges célja az, hogy a szövetkezeti dolgozók minél hatékonyabban járuljanak hozzá a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum igényes feladatainak teljesítéséhez.

Bár az első évfolyamhoz viszonyítva száz százalékkal emelkedett a versenyzők száma — az idén 3 ezer 293-an kapcsolódtak be a versenybe —, a sorsolásba mindössze 804 versenyzőt vontak be. ugyanis csak ennyi volt a helyes válaszokat beküldők száma. Ezen adatok is jól bizonyítják, hogy az egyes efsz-ekben csupán a részvételre törekedtek, — mintegy háttérbe szorítva a válaszadás helyességét.

A legtöbben a Topoľčanyi járási efsz-eiből kapcsolódtak be a sorozatba — 460-an, mégpedig a járás valamennyi (20) efsz-éből. Dicséret illeti az aktivitásért még a Trnavai, a Trenöiíni, a Nitrai, a Losonci (Lučenec), a Svidník! és a Bardejov! járás szövetkezeti dolgozóit és vezetőit.

Az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának ezzel a rendezvénnyel nagy tömegeket sikerült bevonnia az igényes társadalmi feladatok megismerésébe. E tényt hangsúlyozta beszámolójában Pavel Jonáš, az SZFSZ KB elnöke is.

Az eredményhirdetés végén a Kolešovái és a Rosinai Efsz (Zilinai járás) 15 szocialistabrigád-tagjának adták át az aranyfokozatot. Végül ezen kitüntetettek sorsolták ki az Ismeretek bizonyítvány nélkül versenysorozat száz szerencsés nyertesét, akik a következők:

Ismeretek

bizonyítvány

1. Mária Longauerová (Záhorská Ni- 30.

va) 31.

2. Viera Maceková (Poltár) 32.

3. Ján Hedera (Uhrovec)

4. Ing. Anna Kobzová (Vláza Nem- 33.

šová) 34.

5. Margita Zápotocká (Bukovce) 35.

6. Ing. Štefan Bosák (D. Niva) 36.

7. Ivan Jašo (T. Túrná)

8. Margita Veselovská (L. Osada) 37.

9. František Bondra (Jarabina) 38.

10. Ing. Rudolf Uhllarik (Janova Le- 39. hota)

11. Ľubica Míháliková (Považie Pova- 40.

žany) 41.

12. Szelecký György mérnök, (Gálán- 42.

ta) 43.

13. Eva Ďurečeková (Prašice)

14. Ing. Anna Máčiková (Pohranice) 44.

15. Jozef Strakoš (V. Ripňany) 45.

18. Vladislav Gajar (Krajné) 46.

17. Mária Švecová (Kremnička) 47.

18. Ing. Ľubomír Bulko (Drletoma) 48.

19. Eva Mattová (Kráfovce) 49.

20. Szabó Imre, Felsószell (Horné Sa- 50.

liby) 51.

21. Fridrich Písara (Soblahov) 52.

22. Ing. Marta Mackovčaková (Zá- 53.

kopčie) 54.

23. Jaroslav Cienik (Poltár) 55.

24. Metod Kurílla (Osada) 56.

25. Dušan Knap (Krajné) 57.

26. Emília Julényová (Pobedín) 58.

27. Lucia Koštialiková (Niva) 59.

28. Ing. Anna Škovierová (Očová) 60.

29. Ing. Martin Zlnka (S. Lazy)

Štefan Hric (St. Kremnička) Alžbeta Ondrušová (Nededza) Jana Knižková (Nový Spíš Studenec)

Ľudmila Krúpová (S. Turá)

Jolana Jantošovičová (Soblahov) Adam Kurie (Uhrovec)

Ing. Alena Oravcová (N. Kysuce Čierne)

Júlia Miškoliciová (Hont. Nemce) Jozef Mitošinka (Pobedín)

Júlia Bobáková (Vysoká pri Morave)

Ing Tibor Kováčik (Považany) Iveta Kováčlková (Považany)

Ing. Jaroslav Cienik (Poltár) František Prepilka (St. Kremnička) i

Jozef Kováč (Bzovník)

Jozef Gelešányl (Prašice)

Božena Kolárová (V. Ripňany) Marta Marafková (Galanta)

Vlasta Konkúšová (Krajné)

Anton Plsoft (St. Kremnička) , Júlia Bujdáková (Koltal Jarmila Arendáriková (ZákopčieJ Eva Balážová (St. Kremnička)

Ing. Ľudmila Göncölová (Kolta) Ján Kliment (Niva)

Szabó Mária (Felsoszeli)

Ľudmila Stopiaková (Ludrové) Mária Zámečníková (Považany) Mikuláš Klimo (Kriváň)

Jaroslav Kanovský (Prašice) Helena Mináriková (Domove Role)

Vers és virág...

„és minden előtt, amiért élni érdemes, emeld föl arcodat."

(Ladányi Mihály: Himnusz)

Oj szemléletünkhöz új hagyományokat akartunk. Néha türelmetlenül, néha ügyetlenül, de nagy-nagy eltökéltséggel. Tudtuk, nem olyan egyszerű. Hiába a szervezők jószándéka, a mi pontos magyarázatunk, mit hogyan, azért csak becsúszott egy-két szépséghiba. Késve .indult a zene, majd elromlott a lemezjátszó. Ott csetlettbotlott az alkalmi fotográfus, de mikor villanófényét fel akarta volna árammal tölteni, kialudt a villany; az ünnepi szónok akadozó szóval, Iámpalázasan mondta útnak indító köszöntőjét. De azért szép volt, hiszen annyira igyekezett a falu minden előljárőja, olyan őszinte szívvel köszöntötte az ifjú párt, a névadóra vitt első „polgári keresztelőn“ nevet kapott gyereket!

Hol vannak már az innen-onnan összeszedett székekkel telerakott, függönytelen irodahelyiségek, a sebtében elkért lemez, az ünnepi szónokok esetlensége! Az idegesség, hogy sikerüljön, a kényelmetlenség, hogy szokatlan az egész, s hol az újat gáncsolők, akik megszólni álltak be az utolsó sorokba a menyasszonyt, vagy az újszülöttet a nemzeti bizottságra vivőt: nőm is lesz rajta áldás... jósolták Huszonöt, harminc éve már!

Mit jelent harminc év hagyományteremtésben. új szokások, ünnepi szertartások kialakításéban? Az emberi kultúra más társadalmi szemléletben, világnézetben eltelt évszázadaihoz viszonyítva — történelemben alig mérhető, — picinyke lépést. Emberöltőben számítva azonban három nemzedéknyl időt. Azt, hogy az első polgári házasságot kötők, a gyermeküknek elsők között návadöt rendezők ma már fiuk, lányuk esküvőjén, unokájuk névadóján mérhetik le a fejlődést. a huszonöt-harminc év alatt elért változásokat.

Kristálycsilláros, süppedő szőnyeggel borított termek, méltósággal, halkan szóló zene. vidám meghatottság és könnyed magabiztosság. Ruhák és

szavak, vers és virág ... minden az alkalomhoz illői Igen, ilyennek álmodtuk meg valamikor mi is, ilyennek szerettük volna az esküvőt, a névadót. De idő kellett hozzá. Idő, és főként sok-sok munka, nagy figyelemmel, hozzáértéssel irányított felkészülés, hogy ilyen lehessen.

Ma már Szlovákia-szerte a csaknem kétezerötszáz testületben több mint 21 ezer ember tevékenykedik, fáradnzik, hogy családi életünk ünnepnapjai méltó keretet kapjanak. Hogy szülőföldünk, népünk, családunk hagyományai társadalmi szemléletünkkel, kultúránk legnemesebb értékeivel ötvöződve emberségünk tudatát, érzelmi kötődéseink szálait erősítsék. Tanfolyamokon készítik elő a polgári ügyek testületéinek tagjait; vezetőit, az anyakönyvvezetőket, a temetéseken búcsúztatókat ma már retorikára is tanítják, mert egy-egy hangsúly, roszszul kimondott — vagy ki nem mondott — sző is nagy jelentőségű az érzelmi felajzottság, az érzékenység pillanataiban. A polgári szertartásoknak ma már szakirodaima van, „forgatókönyve“ és „repertoárja“. Magnószalagok állnak a testületek rendelkezésére a hozzáillő zenével, versekkel. Könyvek kínálják az idézeteket, az alkalomhoz ajánlott költeményeket.

Talán nincs is nehezebb munka mint ez. Hálátlan és hálás egyszerre, hiszen minőségét érzékenyebb mércével mérik, mint a szív működését! Az érzésekben és szívekben, az önbecsülés és a mások becsülésének vetiiletében kialakuló benyomással. Mekkora tapintattal, milyen — mások számára förfoghatatlan — hullámhosszon kell érzékelniük mindent: az ének, a zene, a versek, a megfelelő és méltó szavak kiválasztását, hogy az ünneplők és az ünnepeltek elképzelése, kívánsága egyezzen. Pedagógusi türelem és emberekkel bánni tudás nélkül, a mindenre kiterjedő népművelési. figyelem és szervezni tudás nélkül nem sikerülne. De mert jelen van a legtöbb püt-ben, a legtöbb községben ez is és az is, ezenkívül belesegít még a nőszervezetek készsége és a SZISZ ügyessége is — azért egy-61. Mária Červenková (Vlára Nemšová)

62. Božena Šimuneková (N. Kysuce Čierne)

63. JUDr, Viktor Šurka (Lehota)

64. MilaÄ Kačáni (Poltár)

65. Ing. Peter Pavelek (V. Ripňany)

66. Margita Beňová (S. Kremnička)

67. Mária Staníková (Nededza)

68. Martin Ďurica (Kriváň)

69. JUDr. Emil Foschko (Nitra-Ivánka)

70. Ján Čáčik (Nltra-Ivánka)

71. Jozef Hríž (N. Olšava)

72. Darina Hatarová (Valča)

73. Božena Házikóvá (Zákopčle)

74. František Ježík (Tr. Túrná)

75. Ing. Juraj Longauer (L. Osada)

76. Mária Mitošinková (Pobedín)

77. Mária Jarábková (Soblahov)

78. Ľudovít Stankovič (Šalgovcej

79. ián Herceg (Poltár)

80. Štefan Poliak (Krajné)

81. Ing. Pavlovič (L. Osada)

82. Štefan Hains (Poľana Jarabina)

83. Eliška Filová (D. Niva)

84. Viera Besilaguová (Staré)

85. Emília NacTová (Krajné)

86. Eva Valová, Ľubomíra Ondrejková fŠalgovce)

87. Július Preťo (V. Uherce)

88. Jozef Jurčina (L. Osada)

89. Anna Zaiacová (Nededza)

90. Anna Šuleková (Kriváň)

91. Ing. Ladislav Taškár (Mojmírov^ ce)

92. Anton Jančovtč (Vlára Nemšováj

93. Rudolf Trokš!ar (S. Kremnička)

94. Božena Kovalčfková (Voznica)

95. Katarína Koreňová (S. Lazy)

96. Vendelín Pečner (Vĺča)

97. Ján Darnadi (Pográny)

98. Ing. Štefan Madzfn _ÍN. Olšava)

99. František Gorlieký (Batizovce)

100. Anton Boldiš (Krajné) prémium:

Ján Ostrolucký (OčováJ

Az első tfz nyertes külföld! utazásban. illetve hazai üdülésben részesül, a további nyertesek pedig vásárlási utalványt kapnak.

re több helyen nemcsak fölvették a verseny a hagyományos szertartásokkal, hanem népszerűbbekké váltak, mint azok.

A legnívósabb polgári szertartásokkal a Nyugat-szlovákiai kerület dicsekedhet. Természetesen a többi kerületben is nagyok a különbségek egy-egy járás, illetve hnb között. U- gyanis semmi sem annyira függvénye a hnb-k leleményességének és igyekezetének, az emberekért végzett — személyes — munkájuk színvonalának, mint éppen a püt sikeres vagy kevésbé sikeres működése, elismertsége. Ahol még a kezdeti állapotok a jellemzők ma is a püt-re. ott érdemes volna tapasztalatcserére indulniuk a testület vezetőinek, a hnb tisztségviselőinek, hogy lássák lehetőségeiket. Ott viszont, ahol elsősorban az alapfeltételek hiányoznak — még mindig nincs méltó környezet: hiányzik a házasságkötő terem, nincs korszerűen fölszerelt halottasház — ott elsődleges feladatként ezeknek kell a Nemzeti Front következő választási programjába bekerülniük. És nem hiányozhat, nem maradhat el a földműves-szövetkezetek segitséga sem, amikor ezek építéséről van szó.

Sok mindenen lehet — és kell — még javítani. Jobban együttműködhetnének a házasság előtti és a házassági tanácsadók a püt-tel, meg lehetne szervezni még — mint némely szomszédos országban — a kijelölt boltok kelengye, esküvői ajándék szolgálatát; suták még az esküvői értesítőkre mottóként aiánlott szövegek, vers'dézetek... Tisztázni kellene a szakszervezet szerepét és lehetőségeit e rendezvényeken, hiszen a mai állapot nem fejezi ki a házastársak egyenjogúságát, amikor csak a családfenntartó (ez legtöbbször még az apa) üzemi szakszervezete jogosult ajándékot adni a névadón. Ahol a munkatársak figyelmesek, rendszerint gyűjtéssel egyenlítik ki a bürokratikussá vált szabályokat. Pedig életünkkel itt kapcsolódnak legérzékenyebben a társadalmi ideálok és elvárások, tehát itt valóban nines helye semmiféle bürokráciának és formalizmusnak. Emberhez mért és emberhez méltó figyelemmel és felelősséggel szabad és lehet csak olyan hagyományokká fejlesztenünk a társadalmunk szüle*ésekor megá'modottakat. amelyektől utódaink szellemi és érzelmi élete is gazdagabb lesz.

H. Mészáros Erzsébet