Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-16 / 46. szám

t 1985. november 16. SZABAD FÖLDMŰVES Az agráripari komplexum felvásárlási rendszere a Szovjetunióban A mezőgazdasági termékek és nyers­anyagok állami készleteinek kép­zésében a felvá­sárlásnak igen fontos szerepe van. Belorusszia Felvásárlási Mi­nisztériuma és he­lyi szervei az ag­ráripari komple­xum fontos részét képezik. Belorusz­­szia 2800 kolhozá­nak és szovhozá­­nak termékeit a Felvásárlási Mi­nisztériumon .kívül az alábbiakban fel­sorolt köztársasági minisztériumok fel­­vásárlási szerveze­tei és feldolgozó vállalatai veszik meg: Hús- és Tej­ipari Minisztérium, Élelmiszer-ipari Minisztérium, Gyü­mölcs- és Zöldség­gazdálkodási Mi­nisztérium, Köny­­nyűlpari Miniszté­rium. Felvásárlást végez még a Fo­gyasztási Társulá­sok Belorusz Köz­társaság! Szövet­sége. Valamennyi minisztérium és hatóság felvásár­lási tevékenységét gépesített a Felvásárlást Mi­nisztérium ellenőrzi és koordinálja. A Felvásárlási Minisztérium megha­tározza a felvásárlási övezeteket, ki­jelöli, hogy a gazdaságok az egyes minisztériumok és hatóságok melyik felvásárlási állomásához tartoznak, kidolgozza és jóváhagyja, hogy a ter­mékeket a felvásárlási állomásokra, illetve a feldolgozó állomásokra mi­lyen szállítási ütemterv alapján kell beszállítani. A járásokban és a me­gyékben a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok fevásárlását álla­mi felügyelőségek ellenőrzik. Fő fel­adatuk az állami fegyelem betartá­sának, a tervek teljesítésének és a szerződések teljesítésének ellenőrzé­se. Az élelmiszerprogram nagyszahásű feladatai megkövetelték a mezőgaz­dasági termékek felvásárlási szerve­zetének gyökeres megjavítását, a fel­vásárlás állami ellenőrzésének töké­letesítését. az állami ellenőrzés sze­repének és felelősségének növelését a felvásárlási tervek teljesítésében. Az állami felvásárlási felügyelőségek részt vesznek az agráripari egyesü­lések munkájában. A mezőgazdasági termékek felvá­sárlási tervének teljesítése céljából az állami felvásárlási felügyelőségek az alábbi tevékenységeket végzik: megszervezik a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási szerződéseinek megkötését, ellenőrzik, hogy a felvá­sárlási szerződésekben szereplő ter­mékvolumen összhangban van-e a kolhozok és a szovhozok termelési és pénzügyi terveiben előirányzott termelési volumenekkel, nyilvántart­ják a felvásárlási szerződéseket, egész évben folyamatosan ellenőrzik ezek­nek a szerződéseknek a teljesítését. Az agráripari egyesülések létreho­zásával az állami felvásárlási fel­ügyelőségek egyre szorosabb kapcso­latba kerültek a mezőgazdasági ter­mékek termelésével, hiszen a terme­lés-fejlesztés az egyik legfontosabb feltétele a felvásárlási tervek és szerződések teljesítésének. Az állami felvásárlási felügyelőségek állandóan ellenőrzik, hogy a felvásárló szerve­zetek hogyan készítik elő az anyagi­­műszaki bázist a termékek zavarta­lan átvételére, elhelyezésére, megőr­zésére és időbeni feldolgozására, részt vesznek az anyagi-műszaki bá­zis objektumainak átvételében. Mind­ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazda­sági termékek felvásárlását optimális határidőre bonyolítsák le.. Nagy jelentősége van a haladó módszerek alkalmazásának a mező­­gazdasági termékek felvásárlásában, szállításában, tárolásában. Közvetle­nül a termelés helyén a zöldségfé­léknek és a burgonyának 38 átvevő állomása van. Központi szállítással A Felvásárlási Minisztérium állami felügyelőségei ellenőrzik a hosszabb tárolást igénylő mezőgazdasági ter­mékek tárolását. Az ellenőrzéskor nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a termékeket optimális feltéte­lek között tárolják és a felderített hiányosságokat kiküszöböljék. A köztársaságban az állami gabo­nakészleteket állami gabonatermelő és gabonafeldolgozó vállalatok háló­zata kezeli. Ezek a vállalatok az agráripari komplexum keretein belül működnek, gabonát, gabona vetőma­got, sörárpát, szénát, vitaminokkal dúsított fűlisztet termelnek. Felvásá­rolják, elsődlegesen feldolgozzák és tárolják a gabonát. A feldolgozott gabonaféléket értékesítik. Jelenleg a központi tárolók a köz­társaság kapacitásának 70 százalékát teszik ki. A tárolókban végzik a ga­bona átvételét, mérlegelését, tisztítá­sát, tárolását és továbbítását. A tá­rolókban a munka gépesítve van, magas a munka termelékenysége. A nagyüzemi baromfitelepen minden munkaművelet nagy felelősség hárul az állami ke­veréktakarmány iparra, a keverékta­karmányt előállító vállalatok kollek­tívára az élelmiszerprogram felada­tainak megoldásában. Belorusszia Felvásárlási Miniszté­riumának keveréktakarmányt előállí­tó ipara jelenleg a köztársaság kö­zös állatállománya keveréktakar­mány szükségletének több mint 40 százalékát adja, az iparszert! barom­fitartás, állattenyésztés és halgazda­ság szükségletének pedig 90—95 szá­zalékát elégíti ki. A keveréktakar­mányok és a fehérje vitamin kiegé­szítők 60 százalékát a keveréktakar­mány vállalatok állítják elő. Ezek a vállalatok a legmodernebb technoló­giával dolgoznak, több komponens sóly szerinti adagolását elvégzik, ke­verik a gabona és az egyéb kompo­nenseket. és külön vonalakkal ren­delkeznek a folyékony komponensek (zsír, melasz) bevitelére. A termelésirányítás és -szervezés tökéletesítése, a késztermék minősé­gének javítása céljából az országban először Belorusszia állami keverék­takarmány gyártó ipara számítógép­pel kidolgozott receptek szerint ke­veri a takarmányt. A számítógép al­kalmazása lehetővé teszi, hogy a ke­veréktakarmány mind az árak, mind a minőségi mutatók szerint optimális legyen. Lehetőség nyílt arra, hogy központosítottan befolyásolják a ter­mék minőségét, jelentősen növeljék a termelés operatív irányítását. A számítógép alkalmazásának egyik ildották meg a gabona 70, a burgo- ! iya és a zöldségfélék 23,4, a cukor- ' épa 53, a szarvasmarha 73, a tej 39 s a len 13 százalékának felvásárló- ; át. Az alapvető mezőgazdasági ter­mékeknek' közvetlenül a kolhozokból s a szovhőzőkból történő felvásár­­ás általi'élszállítása fontos gazdasá- : ;i intézkedés, amely hozzájárul az ilelmiszertermékek állami készleté­­lek növeléséhez. Az állami felvásárlási felügyelő­égek és az agráripari egyesülések nunkájában fontos helyet foglal el, togy a mezőgazdasági termékek ál­ami készletei növelésének lehetősé­git keressék. Ennek egyik fontos itja a lakosság termékfeleslegeinek zerződések alapján történő felvásár­­ása. 1984-ben a lakosságtól felvásá­­oltak 122 ezer tonna burgonyát, 150 izer tonnna gyümölcsöt és zöldséget, 191 ezer tonna tejet, 113 ezer tonna izarvasmarhát és baromfit. A Belorusz SZSZK élelmiszerprog­­amja nagy figyelmet szentel a me­­:őgazdasági termékek minősége to­vábbi javításának, a termékveszteség negelőzésének a „termőföldről a fo­gyasztóhoz“ rendszer alkalmazásával. Ezért az állami felvásárlási felügye­­őségek nem csupán a mezőgazdasá­gi termékek állami értékesítését el­­enőrzik. Valamennyi mezőgazdasági lermék betakarítási és felvásárlási dőszakát megelőzően találkoztak az Ulami felvásárlási felügyelőségek és i mezőgazdasági vállalatok képvise­lői. Kidolgozzák a felvásárlás-szállí­tás folyamatának összehangolt intéz­kedési tervét, a felvásárolandó ter­mékek minőségének megőrzésére szolgáló intézkedéseket. A felvásárlási csúcsidőszakban a felvásárló állomásokon és a feldol­gozó vállalatoknál operatív részle­gek és csoportok állandó ügyeletet tartanak. Ezek a részlegek és csopor­tok ellenőrzik a mennyiségi mutatók helyes meghatározását és a termelő gazdaságokkal való elszámolást. A- mennyiben a felvásárló szervezetek és a termelő gazdaságok között vitás kérdések vagy véleményeltérések ke­letkeznek, ezeket a helyszínen kell elintézni. Ez a munka kedvezően hat ki a felvásárolt termékek minőségé­re. 1984-ben a szabványminőségű bur­gonya a felvásárolt burgonya 94 szá­zalékát tette ki. Ugyanez a mutató a zöldségféléknél 91,2 százalék, a gyümölcsöknél 94 százalék volt. A cukorrépa szennyezettsége 1983-hoz képest 1 százalékkal csökkent. 1984- ben az első osztályú hízómarha rész­aránya 73 százalék volt. A szarvas­­marha átlagos felvásárlási súlya 24 kilóval növekedett, a sertésnél 2 ki­lóval, azaz 386, Illetve 119 kilót ért el. Évről évre javul a tej minősége: 1984-ben a felvásárolt első osztályú tej 87 százalékot tett ki. A köztársaságban a felvásárolt ga­bona minőségének megőrzése céljá­ból a tárolókban széles körben al­kalmazzák a szellőztető berendezése­ket. Az ntóbbi években a gabonarak­tárak mintegy 30 százalékában olyan légcsatornákat alkalmaznak, amelyek segítségével nemcsak szellőztetik a gabonát, hanem a gabona továbbítá­sát kézi erő és mobil gépi eszközök alkalmazása nélkül oldják meg. En­nek a módszernek az alkamazásával meg lehet előzni a gabona önfelme­legedését. illetve a gabonát olyan hőmérsékletre lehet lehűteni, amely hosszabb tárolást tesz lehetővé. Mivel a gabonafelvásárló vállala­tokhoz egyre nagyobb mennyiségű gabona érkezik, a termés betakarítá­si ideje csökken, a gabona szállítá­sára egyre nagyobb teherbírású gép­kocsikat alkalmaznak. Az Irányítás korszerű módszereinek és eszközei­nek alkalmazása, az órára bontott ütemezés lehetővé tette, hogy a be­takarítási futószalag ütemességét nö­veljék, a gabonát fogadó és szállító vállalatok munkáját Jobban össze­hangolják a gazdaságok munkájával. A mezőgazdaság területén különö­sen fontos feladat az állattenyésztés fejlődésének gyorsítása. Ebben a te­kintetben nagy szerepet Játszik a ta­karmánytermelés, ezen belül a keve­réktakarmányok mennyiségének nö­velése, minőségük emelése. Ez az állattenyésztés intenzifikálásának fon­tos tényezője. A keveréktakarmányok alkalmazása lehetővé teszi, hogy az állatok napi átlagos testtömeg-gyara­podását 1,5—2-szeresére emeljék, le­hetővé teszi továbbá, hogy az állati termékek előállításához szükséges takarmányfelhasználást 20—30 szá­zalékkal csökkentsék, a hizlalási időt 30—35 százalékkal lerövidítsék. A keveréktakarmány minőségétől, idő­beni szállításától jelentős mértékben függ az állati termékek önköltsége és minősége és a takarmány megta­karítása. Ebből következik, hogy legfontosabb eredménye, hogy Javí­tani lenet a nyersanyag felhasználá­sát, különösen a szűkében levő fe­hérjetartalmú nyersanyag felhaszná­lásának hatékonyságát, mivel Időben Információt lehet kapni arról, hogy a vállalatok mennyi nyersanyaggal rendelkeznek és ezeknek az adatok­nak az elemzése elősegíti a helyes döntések meghozatalát A számítógép bevezetése lehetővé tette a munka­termelékenység emelését, dolgozókat szabadított fel, akik korábban a re­ceptek összeállításával foglalkoztak. A keveréktakarmányt előállító vál­lalatok közvetlen szerződések alapján történő együttműködése e felhaszná­lókkal hatékonyabbá teszi a nagy iparszerű állattenyésztő komplexu­mok munkáját a köztársaság sertés-, szarvasmarha- és baromfiágazatában. Javultak a gazdasági mutatók az olyan nagy állattenyésztési komple­xumokban. mint a „Belorusszia 69 éve“ {sertéshizlalás), a „Szoza“ (ser­téshizlalás), a „Mir“ és fi „Demehi“ marhahizlaló komplexumokban, vala­mint a Kobrini, a Baranovicsi. a Pridneprovi, a „Druzsba“, a Gomelói, a Szkidelői, a Mogílevi és más ba­romfigyárakban. Elegendő annyit mondani, hogy 1984 ben a szarvas­­marha napi átlagos gyarapodása a „Mir“ kombinátban és a .„Demehi“ szovhoz-kombinátban meghaladta az 1000, a sertés testtömeg-gyarapodása pedig a „Belorusszia 60 éve“ szov­­hozkombinátban a 600 grammot. Emelkedik a keveréktakarmányt gyártó vállalatok műszaki színvonala, Javul a keveréktakarmánytermelés szervezése és technológiája, erősödik a kapcsolat a termelő vállalatok és a felhasználók, valamint a nyers­anyagszállítók között. Mindez lehe­tővé teszi, hogy javuljanak az állat­­tenyésztő gazdaságok végeredményei a köztársaságban és hogy az állat­tenyésztő gazdaságok sikeresen tel­jesítsék az élelmiszerprogramban előírt feladatokat. — n. m. sz. — dolgozó több száz sertést gondoz Fotó: APN fi 7 Sílréš feu ÉM Sikerrel koronázott igyekezet A Nitra-Ivánkai Virágzás Egységes Földműves-szövetkezetben az utolsó negyedév folyamán szinte naponta figyelemmel kísérjük az egyes sza­kaszok tervfeladatainak teljesítését. Tudatában vagyunk annak, hogy az idei év eredményei nagymértékben befolyásolják a 7. ötéves tervidőszak eredményeinek alakulását. Igaz. csu­pán az év végi hajrával nem lehetne mindent behozni és nem lehetne jó eredményeket felmutatni, ha az előző években nem alapoztuk volna meg az eredményes termelést. A megfele­lő termelési feltételek megteremtése tette lehetővé, hogy több más élen­járó mezőgazdasági üzemmel az 1983- as év végén felhívással fordultunk Szlovákia többi gazdaságához a 7. ötéves terv maradéktalan teljesítése érdekében. Másfélkét hónappal a 7. ötéves tervidőszak befejezése 'előtt hogyan is áll szövetkezetünk a feladatok tel­jesítésével kapcsolatban?, merül fel a kérdés szövetkezetünk dolgozói kö­­rében. Az előzetes mérlegelés ered­ményei biztatóak. A gabonafélék idei termelési tervét 0,1 százalékkal túl­teljesítettük. A becslések szerint enJ nél valamivel kedvezőbbnek mutat­kozik a szemes kukorica termelési tervének a teljesítése, bár a tervün­ket eléggé magasra „állítottuk fel“, a 6 tonnás átlaghozam elérésére tö­rekedve. Felméréseink szerint a 7. ötéves tervidőszakban összesen 40 ezer 204 tonna szemest termelünk, vagyis a tervhez viszonyítva 713 ton­nával többet, miközben ezek termő­­terölete 250 hektárral kisebb volt a tervezettnél. Az elmúlt négy év alatt a cukor­répa felvásárlási tervét 799 tonnával teljesítettük túl. Az idén az előzetes becslések alapján negyven tonna kö­rüli hektárhozammal számolunk. Ez nyolcezer tonna cukorrépa termelé­sét jelentené, továbbá azt, hogy az ötéves tervünket 900 tonnával telje­sítenénk túl. Öt év alatt összesen 108 ezer 950 tonna tömegtakarmányt termeltünk, ami a tervhez viszonyítva 5200 ton­nával több. Az évelő takarmányok minőségével azonban nem vagyunk teljes mértékben elégedettek, bár a gyengébb minőséghez az első és a második kaszálás idején uralkodó esős időjárás is hozzájárult. Annak ellenére ezen a téren még jelentős tartalékok tapasztalhatók. Feltételezzük, hogy húsból össze­sen 3579 tonnát adunk a közellátás­nak, ami az ötéves tervidőszak vi­szonylatában 240 tonna többletet je-1 lent. A marhahús értékesítési tervét 0,1 százalékkal, a sertéshúsét pedig 12,7 százalékkal teljesítjük túl. Tej­ből 13 millió 600 ezer litert értéke­sítünk, 900 ezer literrel többet, mint amennyit az ötéves tervünk előirány­zott. Örömmel elmondhatjuk, hogy az állattenyésztési termékek a 7. öt­éves tervidőszakra előirányzott érté­kesítési tervét szövetkezetünk már szeptember 15-én teljesítette. Ettől az időponttői számítva az év végéig terven felül termelünk. Az ötéves termelési terv sikeres teljesítése kedvezően befolyásolta a mezőgazdasági brnttótermelés alaku­lását is. Feltételezzük, hogy ezt 12 millió koronával túlteljesítjük, ebből a növénytermesztés bruttóternielési tervét 7 millió, az állattenyésztését pedig 5 millió koronával. A mező­­gazdasági piaci termelést globálisan 7 millió koronával teljesítjük túl. eb­ből a növénytermesztés szakaszán 4 millióval, az állattenyésztésben pe­dig 3 millióval. Az ötéves terv elő­irányzatával szemben az összteljesít­mények értéke 20 millió koronával növekszik. Elvárásaink szerint az öt­éves tervidőszakra vetített tiszta nye­reség meghaladja a 37 millió koro­nát, ami a tervhez viszonyítva 9 mil­lió koronával több. Az említett pénzeszközök lehetővé tették a szövetkezet gazdasági hely­zetének megszilárdítását, továbbá kedvezően befolyásolták az újrater­melési folyamatot és a dolgozó^ anyagi érdekeltségét. Az elért pozitív eredményeket szövetkezetünk a jé munkaszervezésnek és a céltudatos tömegpolitikai munkának köszönheti. Mindez kedvezően nyilvánult meg az állattenyésztés és a növénytermesz­tés szakaszán. Meg vagyunk győződve árrá!, hogy az év végéig sikerül valamennyi mu­tatóban a 7. ötéves terv feladatait maradéktalanul teljesíteni, s ezáltal is méltóan üdvözölni a CSKP XVII kongresszusát. {ozef Lukáč agrármérnök,

Next

/
Thumbnails
Contents