Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-16 / 46. szám

4 SZARAD FÖLDMŰVES 1985. november 11 VISSZAPILLANTÓ TÜKÖRBEN A szocialistaverseny - és - brigád-mozgalom Az új tanév küszöbén Nem, tévedésről szó sincs, ismét egy új tan* év küszöbén állunk — 1345. november lB-án veszi kezdetét a szövetkezeti munkaiskola 1985/86-os évfolyama, a Haladó tapasztalatok iskolájának első tananyagával. Az efsz-ek X. országos kongresszusa hatá­rozataiból kifolyólag az SZFSZ egyik alapvető feladata a tömegpolitikai tevékenység elmé­lyítése és az eszmei-nevelő munka hatékony­ságának fokozása. E hatáskörét a szövetség éppen a szövetkezeti munkaiskola által fej­lesztheti. Egy új évfolyamról van szó, tehát éppen ezért Időszerű néhány szót ejteni a legfonto­sabb tudnivalókról — nemcsak a szervezők és a lektorok, hanem a hallgatók tájékoztatása szempontjából Is. A munkaiskola tananyaga mindenekelőtt a CSKP KB 11. ülése, valamint az efsz-ek X. or­szágos kongresszusa határozataiból kifolyólag tevődik össze. Jelentős kiindulópontként szol­gálnak az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága 4. ülé­sének határozatai, amelyek főképpen a mező­­gazdasági-élelmiszer-ipari komplexum tervsze­rű irányítási rendszerét hivatottak szolgálni a 8. ötéves tervidőszakot illetően. Az ülés to­vábbi jelentős napirendi pontja az efsz-ek szo­ciális fejlődésénk kérdésköre volt az 1986— 1990 es időszakra vonatkozólag. A szövetkezeti munkaiskola új évfolyama négy alaptémakörre fogja helyezni a hang­súlyt. ф Az első csoportba az egységes földmű'1 vcs-szövetkezetck dolgozóinak szakmai neve­lése tartozik. Az SZFSZ a mezőgazdaság álla­mi irányító szerveivel együttműködve fokozott figyelmet szentel a dolgozók szakmai tovább­képzésének. Mindenekelőtt az az elsődleges cél, hogy minél több szövetkezeti dolgozó rendel­kezzen szakképzettséggel. Hiszen ma már egy­re inkább szem előtt kell tartanunk a napról napra rohamosan fejlődő technikát, illetve a tudományos-műszaki haladás vívmányait. Eb­ből kifolyólag a szövetkezetek szinte vala­mennyi részlegén olyan dolgozókra van szük­ség, akik bátran és felelősségteljesen állnak a gépek, a munkaeszközök mögé. Ami az e vo­natkozásban történő fejlesztést illeti, jobban oda kell figyelni az oktatásra a Senicai, a Trnavai, a Martini, a Žiar nad Hronom-i, a Vrannvi és a Bardejovi járásban, ahol a szö­vetkezetekben — a CSKP KB 13. ülésének ha­tározatával ellentétben — még nem érték el az 50 százalékos szakképzettséget a munkás­­származású dolgozókat illetően. A műszaki-gazdasági beosztásban tevékeny kedők közül az SZFSZ-nek fokozottabb figyel­met kell fordítani a kezdő főiskolai, Illetve középiskolai végzettséggel rendelkező alkal­mazottakra, hogy azok az elméleti Ismeretei­ket minél rugalmasabban érvényesítsék a gya­korlatban Is — főképpen az állattenyésztés területén. Az egyes efsz-ekben minden évben előadást kell szervezni a munkabiztonság és -fegyelem Jelentőségéről. ф A politikai-gazdasági nevelés kerotén be­lül az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága központi szövetségi témákat készített elő, amelyek min­denekelőtt egy vezérgondolat — a béke érté­ke és megőrzése — köré csoportosulnak. E témakör foglalkozik továbbá a szocialista tu­dat formálásával és a szövetkezeti földműve­sek életmódjának kialakításával is. ■ A szövetkezeti munkaiskola által mélyreha­tóbban szeretnénk elemezni az új bérelszámo­lási és bérszabályozási rendszert, s rávilágí­tani annak szükségszerűségére. A közeljövőben fokozottabb figyelmet fo­gunk tulajdonítani annak, hogy minden egyes dolgozóval megismertessük a gazdasági ter­vet, annak kidolgozását, megvalósítását és tel­jesítését. E célból a szövetkezeti munkaiskola számára külön témát dolgoztunk ki „A szö­vetkezeti murikakollektívák feladatai a mező­­gazdaság fejlesztési terve biztosítása céljából a 8. ötéves tervidőszak folyamán“ címmel. Külön téma keretében fogunk foglalkozni a szövetkezeti dolgozók munkakezdeményezései­vel, Illetve az újító- és feltalálómozgalom je­lentőségével. Ezeket a témákat 1986 januárjá­­ra-februárjára tervezzük. Az SZFSZ járási bizottságai a járási mező­­gazdasági igazgatóságokkal együttműködve mélyrehatóbban ismertetni fogják azokat az Intézkedéseket, amelyeket a mezőgazdasági­­-élelmiszer-ipari komplexum tervszerű irányí­tásával kapcsolatosan hagytak jóvá. Az egyes efsz-ekben a központi témákon, kí­vül részletesen fognak foglalkozni a saját problémáikkal is — mind az állattenyésztést, mind pedig a növénytermesztést Illetően. Ter­mészetesen nem szorulhatnak háttérbe a dol­gozókról való sokoldalú gondoskodással kap­csolatos kérdések sem. # A Haladó tapasztalatok iskolája minde­nekelőtt a következő témákat fogja fokozot­tabb figyelemmel követni: a mezőgazdasági talajalap ésszerű hasznosítása, a cukorrépa és a burgonya magas hektárhozamainak állandó­sítása, a mezőgazdasági gépek villamosítása. Külön előadásban szólunk majd a feldolgozó­­ipar és a mezőgazdasági termelés kapcsolatá­nak jelentőségéről. A hallgatók megismerked­hetnek a termelési rendszerek állandósításá­val és a brigádszerű munkaszervezés és jutal­mazás lényegével. Az egyes előadásokat a bra­­tislavai televízió I. műsora fogja sugározni. ф A szövetkezeti munkaiskola további ne­velési formái közé sorolhatjuk a kulturális tevékenységet, a társadalmi és szövetségi munkát, a politikai-nevelő rendezvényeket a jelentős történelmi évfordulók alkalmából, a különböző szakfilmek vetítését, a tanulmányi kirándulásukat, a mezőgazdasági kiállításokat stb. Ezen rendezvényeket az egyes efsz-ek sa­ját maguk választhatják, tervezhetik be. A szövetkezeti munkaiskola szerves részének te­kintjük a szövetkezeti dolgozók részvételét az „Ismeretek bizonyítvány nélkül“ elnevezésű versenyben, amelynek témáit a Roľnícke no­viny és a Szabad Földműves a közelmúltban közölte. A szövetkezeti munkaiskola főképpen egy alapvető célt tart szem előtt: a politikai-nevelő munka által biztosítani a szövetkezeti föld­művesek magas színvonalú szakmai-eszmei fel­­készültségét, s ezáltal megfelelően hatni a dolgozókra a 8. ötéves tervidőszak Igényes feladatainak maradéktalan teljesítése céljából. Gustav Hilbert mérnök A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bi­zottsága megkülönböztetett fi­gyelmet fordít mind a szocia­listaverseny-, mind pedig a szo­­cialistabrigád-mozgalomra. Kü­lönösen ezt tette a hazánk szovjet hadsereg általi felsza­badításának 40. évfordulója al­kalmából, s teszi ezt a CSKP XVII. kongresszusa alapos elő­készítése jegyében. Hiszen a fo­kozott társadalmi elvárások is ez irányban hatnak. Ugyanis a legtöbb hasznosítatlan tartalék éppen az emberekben rejlik; a­­zok hasznos ötleteinek, kezde­ményezőkészségének, újra, a fej. lődést előmozdító tettek felka­rolásában, a dolgozók hazafias lelkesedésének felszitásában, a feladatteljesítésre való össz­pontosításban leledzik. A Rimaszombati Jmi és az SZFSZ járási bizottsága évento serkenti a szocialista verseny széles körű kibontakoztatását, melynek tömegalapja éppen a mezőgazdasági üzemeken belü­li, a munkakö­zösségek közöt­ti, s az azokon belüli verseny. Ezek a ver­senyek különbö­ző köldetésűek, nemcsak a gaz­daságos árutermelést hivatottak előmozdítani, hanem a takaré­koskodást — anyaggal, energiá­val és pénzzel egyaránt. Ugyan­akkor a szakmai-politikai tudás­gyarapítás, a dologozók művelt­ségi szintjének az emelése is — cél. Éneikül nem fejlődhet sem a verseny-, sem a brigádmozga­lom, beleértve az újitó- és ész­­szerűsítőmozgalom, valamint a munkahelyi körülmények javi­­tását. A felszabadulás 40. évfordu­lója tiszteletére a szóban le­vő járásban 8 ezer mezőgazda­­sági dolgozó kapcsolódott be a szocialista versenybe. A versenybizottságok tágjai és a versenyfelelösök a meg­mondhatói, mily nagy gondos­ságot, körültekintést, emberis­meretet, tárgyilagos Ítélőkészsé­get kíván a verseny irányítása, a versenyeredmények tárgyila­gos értékelése, a jó tapasztala­tok felhasználásának általánosí­tása, népszerűsítése. S termé­szetesen a győztes üzemek, kol­lektívák, egyének igazságos a­­nyagi-erkölcsl megjutalmazása. (De erről majd egy későbbi cikkben, konkrétan számolunk bel) ta és komplex újitó-ésszerűsítő brigádokban, munkaközösségek­ben. Napirenden tartották a vál­lalt kötelezettségek teljesítését, annak folyamatos ellenőrzését, értékelését, s a versenygyőzte­sek jutalmazását. A tartós eredmények elérése érdekében bővítették a műsza­ki és a biológiai szolgáltatások hálózatát. Biztosították a felté­teleket a végtermék mennyisé­géhez és főleg minőségéhez. Az érdekeltséget fokozó anyagi­erkölcsi jutalmazást Is — új­szerűén — a társadalmi elvá­rások teljesítéséhez igazították. Az újítók, ésszerűsítők részére konkrét feladatokat jelöltek meg, figyelembe véve az újítá­sok gyakorlati szükségességét és jelentőségét. Az üzemi fel­nőttoktatás (szövetkezett mun­kaiskola) tervébe Iktatták a leg­haladóbb szervezési-jutalmazást módszerek Ismertetését, hogy a­­zokkal mind többen tisztában legyenek, mit Jelent a gazda­ság, a társadalom szempontjá­ból azok gyakorlati alkalmazá­sa. A meggyőző — Ismeretter­jesztő munka hatékonyabbá té­telére törekszenek, hatásosabb, célravezetőbb formákat alkal­maznak. Dolgozóink tízezrei keresik jel évről évre a Magas-Tót­­rät, ezt a csodála­tos természeti szép­séget, hogy gyö­nyörködjenek ben­ne, s egyúttal friss erőt gyűjtsenek to­vábbi igényes fel­adataik teljesítésé­­heZi Fotó: -nki-Folytassuk a szocialista válla­lásokkal. Ezek értékszámai év­ről évre változnak. Például míg tavalyelőtt a járás mezőgazda­­sági üzemeinek dolgozói csupán egymillió koronával teljesítet­ték túl a 12 milliós vállalásu­kat, tavaly már 36 millió koro­na érték teremtődött ily mó­don, közös igyekezettel. Az idén meg már az első félévben si­került valóra váltani a feladat­­teljesítésre és a veszteségcsök­kentésre irányuló ígéretet. ötéves viszonylatban több mint tíz mezőgazdasági üzem túlteljesítette gabonatermelési és -eladási tervét.. A hústerme­lésben a drienöanyl, a gömöral­­mágyl (Gemerský Jablonec), a kálošai, a klenócl (Klenovec), a kraskovol, a rimajánosi (Ri­mavské Janovce), a gesztetel (Hostlce) és a tlszolfci (Tiso­vec) szövetkezet „ugrotta át a felállított mércét..." A tejter­melés! tervét a gömöralmágyl, a kálosai, a méhi (Vöelince) és a rimajánosi szövetkezet tel­jesítette túl, az utóbbi a legje­lentősebben. Elmondható: a járás több szö­vetkezetében, a felmerülő prob­lémákat elemezve, keresték a lehetőségeket a szocialistaver­­seny-mozgalom eredményesebbé, tökéletesebbé tételére, a kezde­ményezőkészség kibontakoztatá­sára, az újításokra, ésszerűsíté­sekre orientálva, valamint a formális Intézkedések elkerülé­sére vonatkozóan. Átszervezése­ket hajtottak végre a szocialis­Köztudott, a dolgozók foko­zottabb helytállása attól Is függ, miként gondoskodnak róluk, mi­lyen támogatásban részesülnek. S milyenek a munkakörülmé­nyeik? Mert ezek sok helyütt bizony javíthatók, tökélefesíthe­­tők. Ennek kapcsán élénkülhet a munkakedv, ami a tervtelje­sítéshez mozgatórúgőként járul­hat hozzá. A 7. ötéves tervidőszakban (az említett járásban) állati e­­redetű termékekből érték el a legjobb eredményeket. Erre már az előbbiekben Is utalás tör­tént» Csupán annyit kiegészíté­sül: növekedett a fejőstehenek hasznossági értéke. Az állatte­nyésztés más ágazataiban Is ja­vulás észlelhető, ami bíztató. A növénytermesztés gyengébb eredményei miatt tavaly és az Idén a szocialista vállalások elsősorban a lemaradás beho­zására, valamint az elegendő és jó minőségű tötnegtakarmány előállítására irányultak. Foko­zottabb figyelem fordítódik.— főleg az utóbbi években — a talaj termőerejének fokozására, a jobb, célszerűbb termőföld­hasznosításra. Az utóbbi ténye­zőt Illetően az öntözőberende­zések jobb hasznosítására, a fo­kozott kémiai és mechanikai nö­vényvédelemre törekedtek a já­rás mezőgazdasági üzemeiben, hogy eredményesebbé váljék a gyomok elleni küzdelem; ennek sikeressége a hektárhozamok növelésében tapasztalható. A zöldségtermesztési programot a termesztési adottságokhoz Iga­zították (a járás egyes zöldség­félékből önellátóvá vált!). A tö­­megtakarmány-termesztést azál­tal is eredményesebbé tették, hogy növelték az évelő takar­mánynövények vetésterületének arányát. Gyorsított ütemben épí­tettek silővermeket, szénatáro­­lőkat, betonozott trágyatelepe­ket, mezei utakat, s tökéletesí­tették a szakaszos legeltetést. A gazdaságok áttértek a köz­ponti takarmánykeverők létesí­tésére, ahol mechanikai, kémiai és biológiai úton javítható a takarmányok tápértéke, emészt­hetősége. A Rimaszombati járásban tö­kéletesítették a pótalkatrészek beszerzését és jobb elosztásra törekednek. Az energiatakaré­kossági programot nemcsak ki­dolgozták, hanem a valóra vál­tását is rendszeresen figyelem­mel kísérték, s az utóbbi öt évben 12 százalékos megtakarí­tást értek el. Tovább csökken­tették a traktorok részarányát az anyagszállításban. Szorgal­mazták a melléküzemági terme­lés bővítését, főleg ott, ahol saját nyersanyag, eszköz állt rendelkezésre, Illetve saját mel­léktermékből tudnak hasznosít­ható árut gazdaságosan előállí­tani, értékesíteni. Háromlépcsős ellenőrzési rendszert vezettek be, hogy a munkavédelmi rendszabályok, óvintézkedések ne csupán pa­píron létezzenek, hanem legyen azoknak gyakorlati foganatjuk. „Kulturált és egészséges mun­kahelyet!“ címmel versenyt in­dítottak a gazdaságok és azo­kon belül az üzemrészlegek, mű­helyek stb. között. A ráfizetéssel termelő üzem­részlegeken komplex ellenőr­zést hajtottak végre, hogy meg­állapíthassák és felelősségre vonhassák azokat, akik köteles­ségeiket nem teljesítették. A jmi új, az eddiginél haté­konyabb jutalmazási formát dol­gozott ki a mezőgazdasági ü­­zemek vezetői részére, ami ál­tal, ügy vélt, jobban érvényesül majd a felelősségvállalás és egyben a felelősségrevonás is. A dolgozók premizálása a ter­melés hatékonyságára, a maxi­mális gazdaságosság elérésére, az ésszerű takarékosságra ösz­tönöz, a munkafegyelem megszi­lárdítására irányul. Ily módon a kedvező feltételek megterem­tését követően egyre több he­lyütt bevezették a brigádszerű szervezési és jutalmazási rend­szert, Illetve formát. Ugyancsak áttekintették és á helyi viszonyokhoz Igazították az elavult teljesítménynormá­kat. Lényegesen többet fordítottak szociális gondoskodásra, a la­kásgondok enyhítésére, új egész­ségügyi létesítmények tető alá hozására, majd üzemeltetésére, szövetkezett óvodák, bölcsődék építésére, a közétkeztetés bőví­tésére, értve ezalatt az utóbbi öt évet. Előtérbe kevült a kö­zös vagyon fokozottabb védel­me, a betakarítási veszteségek további csökkentése, a mellék­­termékek jobb hasznosítása. Kitűnt, csak ott lehetett á jobb eredmények elérésére moz­gósítani, ahol a gazdaságok megteremtették a kedvezőbb munkakörülményeket, ahol el­mélyült az elvtársi segítőkész­ség, a kollektív gondolkodás és felelősségvállalás. S nemkü­lönben a tevékenység kölcsönös ellenőrzései Nem vitás: a szövetkezetek Jől felfogott érdeke, hogy min­den eddiginél több figyelmet fordítsanak a szocialista brigá­dokra, a brigádtagok kapjanak több teret, segítséget önmegva­lósításukhoz. Ahol ezt idejében tudatosították, ott a munkakö­­zösségek, szocialista brigádok tevékenysége kimagasló ered­ményeket szült, lendületet adott a kezdeményezőkészség teljes kibontakozásának, a tanulásra, önművelésre törekvésnek. A bri­gádtagok közvetlen munkakör­nyezetük rendbetételén túl időiu ként moziba, színházba is el­járnak, közösen, sőt társasuta­záson is tágítják látókörüket. A ;mi, valamint a szövetség járási bizottsága rendszeresen figyelemmel kisérte a szocialis­ta brigádok tevékenységének eredményességét, versenyválla­lásaik teljesítését, amit ponto­zással értékelt. A legjobbak kö­zött több mint 300 ezer koro­na Jutalmat osztanak szét. A sokrétű tevékenységhez, a' kiváló eredmények eléréséhez a szocialista verseny ad megfele­lő keretformát. Nos, a külön­böző versenyekbe a Járás szö­vetkezeti dolgozóinak kéthar­mada kapcsolódott be. Köztük is a 2800 szocialistabrigád-tag' az élenjáró, a kezdeményező, akik részéről a segítőkészség is gyakran megnyilvánul, s min­denekelőtt a közösség, a társa­dalom érdekeit tartják elsődle­gesnek. A Rimaszombati Járásban Üj­­báston (Nová Bašta), Sajógömö­­rön (Gemer), jesenskén, Gö­­möralmágyon, Kálošán, Rima­­szécsen [Rimavská Seč), Méhl­­ben és Gesztetén van a legna­gyobb tömegbázisa a szocialista versenynek, a szocialistabrigád­­-mozgalomnak. jcorcsmAros lAszlQ

Next

/
Thumbnails
Contents