Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-09 / 45. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES, 1985. november 9. HAGYOMÁNYÁPOLÁS ffiagss s Barátságfesztivál Beregszászon Ä Iiftcsi_CLűC na ostrove) Egységes Földműves-szövetkezetről már évek óta köztudott, hogy a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás élenjáró mezőgazdasági nagyüzemei közé tartozik. Ha tudatosítjuk, hogy ebben a járásban — az ország éléskamrájában — jóval az országos átlag fölötti eredményeket érnek el a mezőgazdaságban, akkor az elsők közé kerülni valóban komoly rangot, nagy tekintélyt jelent. Lőcsön a kimagasló eredmények zálogát már évtizedek óta a tagság szorgalma és a vezetők hozzáértése, szakszerű irányítása jelenti. A szorgos lűcsi földművesek kimagasló eredményeire a járási, a kerületi és a központi szervek egyaránt felfigyeltek. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka, hogy 1973-ban a sokéves kiváló eredmények eléréséért a köztársasági elnök Munka Érdemrenddel tüntette ki a szövetkezetét. Két esztendővel később — 1975-ben — a lűcsi sikerek fő kovácsát, Bartal Ferenc szövetkezeti elnököt tartották méltónak a Munka Érdemrend átvételére. Bartal Ferenc, irányításával á lűcsi szövetkezet azonban nemcsak a termelés frontján állja derekasan a helyét, hanem a múlt emlékeinek feltárásából és közkinccsé tételéből is példamutatóan kiveszi részét. Ezt bizonyítja, hogy már kereken egy évtizeddel ezelőtt rendkívül értékes — sok-sok regionális munkásmozgalmi dokumentumot és a régi paraszti háztartás számos jellegzetes eszközét bemutató — emlékszobát hoztak létre a szövetkezet székházában. Az emlékszoba gazdag gyűjteménye fényesen igazolja, hogy Lúcson nagy gondot fordítanak a múlt emlékei haladó hagyományainak feltárására, mert tudatosították, hogy a múlt ismerete nagymértékben hozzásegíthet a jelen megbecsüléséhez és a jövő igényes feladatainak teljesítéséhez. Az emlékszoba megnyitása után Bartal Ferenc tervbe vette egy nagyszabású — a községben és környékén valamikor használt mezőgazdasági gépekej és a régi paraszti gazdálkodás eszközeit bemutató — gyűjtemény létrehozását. A csaknem tíz évig tartó céltudatos gyűjtőmunka gyümölcse az idén érett be. A Iúcsi szövetkezetben ugyanis a mezőgazdasági gépek és eszközök oly csodálatos gyűjteményét sikerült létrehozni, amelyre joggal lehetnek büszkék, amely nemcsak a Dunaszerdahelyi járásban, de talán kerületi méretben is egyedülálló. A gyűjtemény elhelyezésére-kiállítására készült nádfedeles építméhy méretei is lényűgözőek. A szövetkezet rendezett parkkal övezett székházához érve azonnal szembeötlik a 30 méter hosszú és 8 méter széles szérűszerű építmény, ízléses kapujával és szakszerűen elkészített nádfedelével. Aki csak egy kicsit is járatos az építkezésben, tudja,, hogy ily létesítmény felépítése, „tető alá hozása“ rendkívül igényes feladat. Hiszen a nádfedés fortélyaiban tökéletesen eligazodó mesterember a Csallóközben is oly ritka, mint a fehér holló. S természetesen a költségek sem kicsik. A nádtető elkészítése jóval drágább, mint a cserép, vagy a pala alkalmazása. De mivel a valamikori Csallóközben — a végtelen mocsarak és nádasok világában — a nád volt az egyik leghozzáférhetőbb, ezáltal a leggyakrabban használt építkezési anyag, szinte minden épületet náddal fedtek. így volt ez Lúcson is, ezért természetes, hogy a gyűjtemény jellegéhez a leginkább illő nád mellett döntöttek. Most pedig szeretném az olvasót közelebbről is megismertetni e valóban impozáns gyűjBartal Ferenc szövetkezeti elnök kedves tárgyai között teménnyel. Már a bejárati ajtóhoz közeledve megragadja figyelmünket a szakszerűen beállított cséplő garnitúra, húzatós (fával fűthető) kazánnal, cséplővel és elevátorral. Az ötven körüli, vagy azon túli korosztály lelki szemei előtt, a látvány hatására megelevenednek a tárgyak: szinte hallani véli a cséplő zúgását, rajta az etetővel és a kévevágó leánynyal. Markos férfiak dobálják a kévét, a cséplő köpködi a töméntelen mennyiségű szalmát, fújja a töreket, és idősebb férfiak rakják nagy szakértelemmel a szalmakazlat. És száll a por mindenfelé, belepve a nyári forróságban verejtékező emberek testét. A kemény munka, kemény élet hiteles tanúi ezek a gépek. A hitelességet fokozza, hogy valamennyi szakszerűen kijavítva, felújítva, üzemképes állapotban látható. A kazán nagyobb kerekén ott feszül a főszíj, amely a kb. 8 méter távolságban lévő cséplő meghajtására szolgált. A cséplő sok-sok kerekén- is a megfelelő szíjak láthatók. Vagyis minden együtt van itt az indításra, csak be kellene fűteni a magas kéményű kazánba. (Természetesen nem a nádfedeles szérű alatt.) A harmincon inneni korosztály bizony már csak Ilyen gyűjtemények segítségével nyerhet hiteles képet a valamikori cséplés könnyűnek egyáltalán nem nevezhető, a parasztember számára rendkívül fontos munkafolyamatáról.' A cséplő hátuljára erősített zsákok mellett (a csépléskor elmaradhatatlan) tizedes mérlegek láthatók a 8 és 12 kilós „fertályokkal“. Az elevátor alatti üres teret lóval húzatott marokrakó, borsórosta és egykerekű, kétkéses, hatalmas szecskavágó tölti ki. Hátrább kovácsműhely látható a 100 kilós üllővel, a nagyon jó állapotban lévő fújtatőva) és téglából szakszerűen kiépített tűztérrel. A kovácsműhelynél balra fordulva — és kifelé Indulva — eredeti piros-sárgás színben pompázó ünnepi és kasos szánokat, mellettük pedig egy piros-fehér színezésű Eszterházycsézát láthatunk, kényelmes bőrüléssel és művészi kiképzésű — gyertyákkal világító — lámpákkal. Majd kasos ünnepi kocsival, 1927-ben készített hatalmas teherhordó lovas szekérrel és egy 1908 ban készült ökrös szekérrel folytatódik a sor ■ A példásan , rendbehozott kazán A cséplődob elevátorral Fotó: Fogas (1), Krascsenlts (2) A kocsisor mellett a valamikori szíjgyártók szerszámai és pazar mestermunkái láthatók. Érdekes a komatkészílő forma, rajta félig kész komaltal. Ezután a közel fél évszázados, 13 soros fából készült vetőgép, a tézsla járom, az ökör szájkosár és egy századeleji, megkopott fahenger köti le a figyelmen. A henger mellett faragóbak, töltőeke, ekéző, fa- és vasekék taiigával és a Csallóközben elterjedt ekelóval láthtató. (Ekelóra helyezték az ekét és a két laposra faragott talpán csúsztatva húzalták, ha nem akarták szekérre tenni.) Majd eredeti masszív kő- és. trágyahordó tragacsok, kubikos talicskák és a földes házak döngölésére használatos tömőfa zárja a sort. A falra akasztott sok-sok, érdekes szerszám közül okvetlen említést érdemel az egvemberes fűrész, az Salakú kézirépavágó, a szalmahúzásra használt vonyogó, és a szénavágó, az aratásra használt, kajmóval felszerelt kasza, a kasza kalapálásához szükséges díszes üllő és a kaszakő, ökörszarvból készült tokmánybán. Majd különböző fa- és vasfogasok, egyes tehénjárom, háromágú törekrakó favillák, nyereg és két meglepően jó állapotban lévő lószerszám díszes rézveretű kantárral tekinthető meg szép sorban a s*zérű falán. . A több mint száz mezőgazdasági gépet, földművelési eszközt és a paraszti gazdálkodásban használatos szerszámot tartalmazó gyűjtemény megnyitására átadására 1985. október 17-én került sor ünnepélyes keretek között. A megnyitón a helyi szövetkezet tagjain és a járás mezőgazdasági üzemeinek képviselőin kívül részt vett Jaroraír Algayer, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Dudás Kálmán, a járási nemzeti bizottság elnöke és Bartns Andor, a járási mezőgazdasági Igazgatóság Igazgatója. Az ünnepi beszédet a gyűjtemény fáradhatatlan létrehozója, , Bartal Ferenc szövetkezeti elnök tartotta, aki többek között hangsúlyozta, hogy „ ... a verejtékes paraszti munka ismerete és megbecsülése vezéreit e gyűjtemény létrehozásában. Lassan por lepi a múlt egy-egy mozzanatát és elfelejtjük azt, hogyan éltek és dolgoztak elődeink. Ezt nem szabad megengedni, mert aki nem ismeri a múltat, nem tudja helyesen értékelni a jelent sem.“ Az átadási ünnepség kedves színfoltja volt, amikor Dudás Kálmán — a jnb tanácsának határozata értelmében — elismerő oklevéllel tüntette ki Bartal Ferencet a múlt emlékeinek kutatásában és feltárásában végzett odaadó, eredményes munkájáért. Meggyőződésem, hogy a lúcsi szövetkezet nagyszabású mezőigazdasági gyűjteményét — melynek eszközeit és szerszámait a mindennapi kenyér megteremtője, a csallóközi parasztember kérges tenyere csiszolta tükörsimára — nagyon sokan megtekintik, s tisztelettel adóznak az elődeink nem könnyű életét idéző emlékek előtt. Dr. Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum Igazgatója Ügy tartja a legenda, hogy egykoron Beregszáz helyén a pásztorok kincset leltek. Két bika egymást öklelve kapálta a földet, így került a felszínre az elrejtett arany. A bölcs öregek e nemes fémből rakták *le a ma is viruló város alapjait. A történet régi, a város, épületeivel, utcáival, tereivel szintén patinás — és mégis fiatal. Most nagyon fiatal és vidám. Ottjártamkor ugyanis — ünnep volt Beregszászon. Harmadik napja fartőit a XXII. nemzetközi barátságfesztivál. Ez a nap különösen gazdag volt eseményekben. Emberáradat tartott a kerület minden részéből Beregszászra: koszorúzás lesz, felvonulás, műsor a szabadtéri színpadon... Mondják, a várost megközelítőleg harmincezren lakják, de a lakosok számánál most több a ■ vendég. Sokan,, a többség, részesei az eseményeknek, mások az utcákat, tereket megtöltve szemlélői a történéseknek. A Lenin-emlékműnél a párt- és állami küldöttség tagjai ■ virágkoszorúkat helyeznek el. A menet élén a veteránok haladnak, a második világháború volt frontharcosai. Mellüket érdemrendek sora ékesíti, és idős koruk ellenére tartásuk egyenes, mozgásuk erőteljes. Az emlékezés virágainak elhelyezését az elesett szovjet katonák emlékművének megkoszorúzása követte. Ott öröktűz ég, és ennek lángjai lobbántották fel a fesztivál fáklyáját is, amelyet innen az amfiteátrumba vittek. Egy órán át tartott a kerület dolgozóinak felvonulása. Ipari üzemek, szovhozok, kolhozok munkásai haladtak el a dísztribün előtt. Mindenről képtelenség írottan hű képet adni, ehelyett álljon itt néhány epizód. A vári Vörös Zászló Kolhoz felvonulását egy lakodalmas menet nyitotta. Az élet elevenedett meg a menyaszszonytánccal, a ropogós csárdással. Később egy másik menetben már ukrán dal csendült és nemsokára rá új színfoltként a Tőketerebesi (Trebišov) fárásból érkezett népművészeti csoportok ropták a táncot nemzeti viseletben. Ha más nem, már ez is jelképe lehet annak, hogy miért internacionalista a beregszászi barátságfesztivál. Délután a város apraja-nagyfa az amfiteátrumba ment. Stadion méretű az a szabadtéri színpad, amelyet a lakosok, az üzemek, intézmények dolgozói néhány éve társadalmi munkában építettek. Elsőként öt község amatőr művészeti együtteseinek. közös kórusa énekelt —- kétszáznál többen. Hasonlóan népes volt az a jelenet is, amelyben szintén több művészeti együttes közösen nemzett táncokat adott el.6. A kétórás műsorban nagy sikere volt a Tőketerebesi járást képviselő nagykaposi (Veľké Kapušany] Komócsa néptánccsoportnak ts. Menynyien látták a műsort? A szabadtéri színpad háromezer férőhelyes, és emellett ezrek álltak. A taps fergeteges volt, minden műsorszám után szűnni nem akaró .. Késő este volt már, amikor Beregszászon, a Vérke folyó partjánál mélyült a csend. A három napig tartó ünnepségsorozat befejeződött. A tőketerebesi és a magyarországi vásárosnaményi politikai delegáció tagjaival Veress Gábor, Ukrajna Kommunista Pártja Beregszászi Területi Bizottságának első titkára beszélgetett, Arról volt szó; a barátságfejtiválokat nagy munka, komoly felkészülés előzi meg, és egyre nagyobb a jelentőségük e, találkozóknak. A testvérkapcsolatok mélyülnek, szélesednek. Moszkvából, Leningrádból, Kijevből és számos köztársaságból érkeznek vendégek. Vannak, akik több napot, sok ezer kilométert utaztak azért, hogy részt vegyenek a barátságkerti szüreten, a fesztiválon. Jók ezek a találkozások, munkakapcsolat qk. és mit mondtak el a politikai delegációk tagjai: Dőry Dénes a vajáni (Vojanyf szövetkezet elnöke például felelevenítette a beregi Lenin Kolhozban tett látogatás élményeit. A kolhoz elnöke, Antonik Tibor megmutatta a néhány éve épült víztárolót, amely közel ezer hektár föld öntözését teszi lehetővé. Ahol ma Öntőinek, búzát, burgonyát, cukorrépát, dohányt termesztenek, évtizedekkel ezelőtt mocsár volt. Lecsapolták, alagcsövezték, termővé tették a földet, fán Senčäk, a kouzmicei szövetkezet elnöke meglátogatta réfii ismerősét, Pitra Jurijt, a Szocialista Munka Hősét, az irsavai Oj Elet Szovhoz állami díjas csoportvezetőjét, aki tavaly hektáronként 12 tonna feletti átlagos hektárhozamot ért el kukoricából. Az Idén a hozam 11,5 tonna körüli. Az a tény; hogy ki-ki a kedve szerint mezőgazdasági nagyüzembe, épülő-szépülő településekbe, termelőüzemekbe látogathatott el a fesztiválon való részvételen kívül, növelte a találkozó értékét. Beregszász és vidéke újra a hétköznapjait éli. Az ipari üzemekben — egyre több van belőlük — készítik. a bútorokat, ruhákat, gépeket, a kolhozokban még tart az őszi munka. A város csendes. De ahogy megy az ember az utcán, hallja itt is, ott is, hogy még a fesztiválról beszélnek. A beregszászi ruhagyárban is azt mondja az egyik csinos varrónő „Én is énekeltem az összevont kórusban, talán látott?“ Talán. Különben ezren és ezren táncoltak, énekeltek .., Illés Bertalan Felhívás rA Csemadok Központi Bizottsága Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére országos történelmi-irodalmi vetélkedőt hirdet. A vetélkedő célja, hogy a CSKP 65 éves tevékenységének bemutatásával érzékeltesse azt a történelmi utat, amely során a munkásosztály élcsapatából szocialista társadalmunk vezető erejévé vált. s feltárja p-hazánk munkásmozgalmának a két világháború közötti baloldali csehszlovákiai magyar irodalomra gyakorolt hatását. A vetélkedő feltételei: 1. A vetélkedőn részt vehet minden csehszlovák állampolgár, aki az e célra kiadott jelentkezési lapot 1986. január 31-ig kitöltve beküldi a Csemadok járási bizottságára. (A jelentkezési lapok a Csemadok járási bizottságain szerezhetők be.) 2. A vetélkedőn háromtagú csoportok versenyezhetnek. A vetélkedő lebonyolítása: 1. A háromfordulós vetélkedőt (járási forduló, kerületi forduló, országos döntő) a Csemadok KB 1986. március 1—május 24. között rendezi meg. Szükség esetén a járási fordulót helyi vagy körzeti forduló előzi meg. 2. A vetélkedő kérdéseit a Csemadok KB a járási bizottságokkal együttműködve állítja össze. Az egves fordulókban elért pontszámok a következő fordulóban érvényüket vesztik. 3. A jelentkezők részére a Csemadok KB részletes tájékoztatót készít a felkészüléshez, melyek a Csemadok járási bizottságain szerezhetők be. 4. Az országos döntőben helyezést elért csoportok tagjai értékes jutalomban, a kerületi fordulóban részt vevő csoportok tagjai könyvjutalomban részesülnek s a vetélkedő valamennyi résztvevője oklevelet kap. ’ /
