Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-12 / 41. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. öEtófier 12. Az őszi öntözés jelentősége Közismert tény, hogy a nagy hozamú búzafajták kevésbé állóképesek a termőhelyi adottságokkal szemben, tápanyagigényük és vízszükségletük is lényegesen nagyobb. Az évjáratok zömében azonban a lehullott csapadékok mennyisége még az őszi időszakban sem fedi a büza vízigényét. A hiányt öntözéssel kell pótolni. Az idei eredmények egyértelműen igazolták az öntözés hozamnövelő hatását. Az öntözött területeken a hozamok ugyanis 0,5—0,8 tonnával múlták felül az öntözetlen növényzet termését. A kísérleti eredmények szerint, az agro-ökológiai adottságaink között az évjáratok többségében az őszi öntözés bizonyult a leghatékonyabbnak. A hozamok alakulásának elemzése értelmében is a büza hozamai azon évjáratokban voltak a legnagyobbak, amikor a szeptemberi és októberi csapadékok meghaladtak a többéves átlagot. A búza őszi öntözése tehát teljesen indokolt. Adottságaink között a vetés előtti és a vetés utáni öntözés jöhet számításba. A vetés előtti öntözés jelentősége a következőképpen foglalható öszsze. A szántás, illetve a talaj-előkészítés előtt alkalmazott öntözés nem rontja a'talaj szerkezetét és a gépek üzemeltetése szempontjából is előnyös. Az öntözés megkönnyíti a magágy-előkészítést, mert kevesebb munkaművelet szükséges, ami végső soron üzemanyag, munka- és egyéb költség megtakarításával jár. Jó vízgazdálkodásé talajban aktívabb a mikrobiális tevékenység, a tarlómaradványok gyorsabban bomlanak szét, továbbá a műtrágyákból és a szerves anyagokból könnyebben szabadulnak fel a tápanyagok. A kedvező vízgazdálkndású és megfelelően előkészített talajban gyorsabb a magok csírázása, a kelés, és erőteljesebb a gyökerek fejlődése. Minden tekintetben kedvező feltételek alakulnak ki a növényzet jó áttételeséhez. A megfelelően alkalmazót öntözés esetében elenyészőek a szár és a hajtások növekedése közötti különbségek, aminek következtében a növényzet kiegyenlített. A vetés előtti öntözésnél egyszeri adagolásban — a talaj nedvességtartalmától föggően — 30—40 mm öntözővizet juttatunk ki. Fokozott figyelmet kell fordítani az öntözés minőségére, elsősorban az egyenletes kelés érdekében. A vetés előtti öntözést a talajról korán lekerülő elővetemények — borsó, repce, lucerna, árpa, búza, silókukorica — utált alkalmazzuk. Abban az esetben, ha a talaj felső rétege száraz, — ha a nedvesésg«arta<om a kihasználható vízkapacitás 30 százaléka alá csökkent, — akkor közvetlenül a vetés előtt is öntözhetünk 2030 mm adagban. A vetés utáni öntözést rendszerint akkor alkalmazzuk, amikor a csírázás nagyon lassú. Ebben az esetben is egyszeri öntözéssel 20—30 mm vizet juttatunk ki. A szórófejek és a nyomás megfelelő beállításával megakadályozható a talajkéreg képződése. Az egyes fajták különbözőképpen reagálnak az öntözésre. Fajtakísérletekben az öntözés hatására a hozamnövekedés 0,1—1 tonna között váltakozott. Öntözött körülmények között a fajtával szemben támasztott követelmények a következoek: nagy termőképesség, szilárd szár — amely nagyobb míitrágyaadagok alkalmazásakor sem dől meg — a betegségekkel szembeni jó ellenállóképesség, gyengébb bokrosodás, rövidebb tenyészidő, alacsony vagy közepes szár, hidegtfirő-képesség. A jelenlegi fajták közül öntözéses termesztésre az Agra, a Viginta, a Danubia és a Vala őszibúza fajta ajánlható. Mivel az öntözés hatására erőteljesebb a bokrosodás, dúsabb a levélzet, szabályozni kell a növényzet sűrűségét. Ez szükségessé teszi a vetőmagmennyiség 10—20 százalékos csökkentését. Az elővetemény is befolyásolja az öntözés hatékonyságát elsősorban a vízigénye révén. A lucerna, a cukorrépa és a kukorica jobban kiszárítja a talajt, mint a borsó vagy a repce. Az öntözött elővetemény után a talaj vízgazdálkodása kedvezőbb. Az elővetemény kiválasztásánál fokozottan ügyelni kell arra, nehogy öntözött őszi búza után újra öntözött búza kerüljön, főleg kötött talajok esetében, amelyeken nagyobb a gombabetegségekkel valé fertőzés. Öntözött területeken csak módjával kell bánni a nitrogénes műtrágyákkal. Az eddigi tapasztalatok igazolták, hogy az öntözött őszi búza hozamnövekedésének felső értékét a kisebb nitrogénműtrágya adagok alkalmazásakor érte el. Meg kell akadályozni tehát a nitrogénműtrágya túladagolását, s előnybe kell részesíteni az osztott műtrágyázást. Mivel a búza öntözése növeli a megdőlés veszélyét, szükséges a növényzet Retacelles kezelése 2—3 adagban. Figyelembe kell venni azt is, hogy öntözött körülmények között nagyobb a betegségek és a kártevők előfordulási veszélye, ezért hatékonyabb növényvédelem szükséges. MICHAL ŠANTA agrármérnök, a bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa A kukorica szilázsolásának egyesmozzanatai Fotó: Kalita O sziee hangulatú a határ. Hiába, a naptári őszt messze megelőzi a mezőgázdaság őszi Időszaka, amely az aratás befejezésével, a tarlőhántást végző ekék megjelenésével veszi kezdetét. A Jelen időszakban az Ipoly menti gazdaságok többségében az őszi szántás, valamint a silókukorica és egyéb szántóföldi termények betakarítása, a legfontosabb feladat. A határban jóformán semmi sem emlékeztet az idei aratásra, csupán a gazdasági beszámolók, jelentések idézik még a számok tükrében az aratást. A Nagykürtöst (Veľký Krtíš) járás egyik élenjáró gabonatermelő gazdaságában, az ipolynyékl (Vinica) Béke Egységes Földműves-szövetkezetben a szokottnál bizonyára tovább fognak emlékezni az idei gabonatermésre, hiszen a 6,3 tonnás átlagos hektárhozammal a járás és az egész Közép-szlovákiai kerület legjobb termését érték el. Sikerük titkáról fagattam Juraj Greňot, a három falu határát egyesítő, 4200 hektár területen gazdálkodó szövetkezet elnökét. — Legszívesebben Korcsog László növénytermesztési ágazatvezető után küldeném, aki gazdaságunk fiatal és tehetséges növénytermesztő szakembere — túlzás nélkül állíthatom, hogy szakismereteinek köszönhetően nagy érdeme van az elért eredményekben, Sajnos, éppen nincs ideha-Sikerük titka ? za, a nyitrai 'Agrokomplex ’85 országos mezőgazdasági kiállításon tartózkodik — mondja az elnök, majd hozzáteszi: — Ha szerényebb tájékoztatással is beért, nagyon szívesen a rendelkezésére állok. Természetesen igent mondtam. — Mielőtt konkrétan összegezném aratási eredményeinket, hadd tegyek rövid kitérőt mégpedig azért, hogy ezáltal jobban kidomborítsam elért eredményeink nagyságát. Korábban Celovce, öt évvel ezelőtt pedig a szomszédos Hrušov határát is a ml szövetkezetünkhöz csatolták. Ez utóbbi egyesítésnek két fontos tényezője volt. Ap egyik, hogy Hrusovban azelőtt magángazdálkodás folyt, tehát először végre kellett hajtani a falu szocializálását, felszámolni a nadrágszfjnyl területeket. A másik az, hogy Hrušov hegyaljai területnek számit, a köves, sziklás talaj rekultiválása pedig hatalmas anyagi és erőbefektetéssel történik. A négy szakaszra osztott talajjavítási munkák felénél tartunk, kb. 600 hektárnyi területet rekultiváltunk. Folyamatban van a szilárd mezei utak építése, eddig 4 kilométernyi üt készült el. Hogy fáradozásunk nem hiábavaló, ezt bizonyítják az idei első részeredmények is, A hrušovi határban 5—6 tonna között ingadozott a gabonafélék hektárhozama. ■ Az idén hány hektáron termesztettek gabonát, és mi a titka a kiváló terméshozamoknak? — érdeklődtem az elnöktől. — Sző sincs titokról. Céltudatos, jő szervező és irányító munka eredménye a 6,3 tonnás hektárhozam. Ebben az évben 750 hektáron termesztettünk gabonát — a vetési terület 66 százalékán új, nagy hozamú fajtákat, mint amilyen; a Danubia, az Iris, a Viginta stb. Bár ezek a fajták bőtermőek, nagyon érzékenyek a különféle betegségekkel szemben. Am megfelelő tápanyagpótlással időbeni és hatékony vegyszeres növényvédelemmel ellenállóvá válnak a betegségekkel szemben. És ha még az időjárás is kedvez, valóban nem marad el az ígért hozam, legalábbis nálunk így történt. Öröm volt látni az egészséges, acélos bűzaszemekkel telt kalászokat. A siker hátteréhez tartozik, hogy előnyben részesítjük a permetezőgépekkel kijuttatott folyékony műtrágyázást, és gazdaságunkban egyre nagyobb mértékben alkalmazzuk a szerves trágyát. ■ Győzték az aratási munkákat saját gépeikkel? — Kilenc saját gabonakombájnunkat a Palotáshalomi MgTsz-ből érke-* zett két nagy teljesítményű Claas dominátor egészítette ki. Az aratás és az azt követő munkák folyamatosan haladtak, nem voltak különösebb gondjaink a pótalkatrész-ellátással sem. ■ Elkészült az aratás mérlege. Mit mutat? — A hektárhozamok értékelésével elkészültünk, egyedül az aratási szocialista verseny értékelése tart még. A mérleg kedvező, hiszen az idei év gabonatermelést tervét 136,5 százalékra, az egész 7. ötéves tervidőszak tervét pedig 101,5 százalékra teljesítettük, bár ebben még nincs benne a 200 hektáron termesztett, átlagos termést tgérő szemes kukorica. Ami a 6,3 tonnás átlagos hektárhozamot flleti, szeretném megjegyezni, hogy ez nemcsak szövetkezetünk, hanem az egész járás történetében is az eddigi legjobb eredmény. Örömmel újságolom, hogy takarmánytermesztési programunkat is sikeresen teljesítjük. D Soron van az őszi termények betakarítása. Milyenek a terméskilátások? ' — Mint az Imént említettem, szemes kukoricából átlagos termést várunk, jónak ígérkezik a cukorrépa, ami viszont nem mondható el a szőlőről. Az őszi munkáknak jól felkészülve fogtunk hozzá. BODZSÄR GYULA Komplex talajjavítás az elsődleges cél Ä Kelet-szlováktal síkság további rendezésének szükségességét a szövetségi kormány és a CSKP KB Elnökségének határozata is alátámasztotta. Arról van sző, hogy a közel 200 ezer hektáros területen a lehető legkedvezőbbek legyenek a feltételek a mezőgazdasági termelésre. A Kelet-szlovákiai síkságon a hoszszan tartő szárazságok, kiadós felhőszakadásokkal, áradásokkal váltakoznak. Jő az Itteni föld, de a gazdák évszázadokon át sohasem tudhatták, lesz-e termés rajta. Ma már itt sem bízzák ezt az időjárás szeszélyeire. Pártunk és államunk az utóbbi két évtizedben egyre jelentősebb beruházási alapokkal segítette az itteni gazdaságokat. Több mezőgazdasági nagyüzemben eredményes t alajjavítási munkába fogtak. Minden talpalatnyi földnek teremnie kell, függetlenül az időjárástól. A minap a Tőketerebesl (Trebišov)' járásban lévő abarai (Oborin) szövetkezetbe látogattunk, és Papp Gyula elnöktől, valamint Viktor Behunóík üzemgazdásztól arra kértünk választ, hogy szövetkezetükben mit tettek eddig a termőföld ésszerű hasznosítása érdekében, s milyenek a további elképzeléseik? — Azzal kezdem — fogalmazott az elnök —, hogy a termőföld védelmével, javításával és ésszerű kihasználásával kapcsolatos teendők nem jelentenek újdonságot számunkra. — Eddig Is foglalkoztunk meliorációs munkákkal. Szövetkezetünk jelenleg 2485 hektár területen gazdálkodik. Ebből 1080 hektár a szántő, 970 hektár a rét és 388 hektár a legelő. A hatvanas években elvégeztük a Latorca folyó szabályozását. Azelőtt évőnte 1500 hektárnyi területet öntött el. Az új töltés kiépítése után a helyzet annyit változott, hogy a szántóföldet már nem károsítja az árvíz, a talajvíz viszont megközelítőleg 800 hektáron felfakad. A termelési körülmények tehát továbbra Is eléggé kedvezőtlenek. ■ Említette, hagy meliorációs munkákkal is foglalkoznak. — A lecsapolási munkákat 1972- ben kezdtük el. Eddig 747 hektáron végeztük el az alagcsövezést. A lecsapolt területeken az átlaghozamok stabilizálódtak. Az Idei rendkívüli szélsőséges időjárás ellenére az alag-J ■csövezett területeken gabonafélékből 4,85 tonnás hektárhozamot értünk el. Viszont a kucani határrészeken a ga-LfJ VISELEM bona hektáronként még egy tonnát sem fizetett. Ezek a területek annyira feláztak, hogy gépi eszközzel megközelíthetetlenek voltak. Sőt 110 hektárnyi terület parlagon maradt... — Jócskán vannak még tartalékaink — veszi át a szót Viktor Behunčik üzemgazdász. — A tartalékok feltárására egy komplex ésszerűsítő brigádot létesítettünk. Tagjai elismert szakemberek, akik kutatóintézetekből és különböző vállalatokból verbuválódtak. Egy komplex terv kidolgozásánál és megvalósításánál vesznek részt. A kucani 1200 hektár lápos terület rendezéséről van szó. A bozótok kiirtásával, a mocsaras részek feltöltésével, alagesövezéssel, a fölösleges dülőutak felszámolásával 360 hektár termőföldet nyernénk. Ezen területeken sajátos vetésforgóban termesszük a növényeket, ügyelve arra, hogy a vetésszerkezet meg a kultúrák sorrendje összhangban legyen a természeti adottságokkal és az ésszerű gazdálkodás követelményeivel. Arról nem Is szólva, hogy ezen a területen egy korszerű rét- és legelőgazdálkodást létesítünk. Az öntözőrendszert a komáromi Hydroconsul tervei alapján építjük. Azt tervezzük, hogy az 1000 hektárnyi Intenzív legelőt és a 300 hektár rétet öntözés alá vonjuk. Ha a tervünk megvalósul, akkor a növénytermesztés szakaszán két és fél millió korona értékkel többet termelhetünk. A jobb takarmányellátás kedvező feltételeket teremt majd az állattenyésztési termelés növelésére. Számításaink szerint tíz százalékkal több állati terméket állíthatunk elő. Már a 8. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági össztermelésünket a jelenlegi 36 milliő koronáról 44 millió koronára növeljük. ■ Az öntözéshez rengeteg vízre lesz szükség. — Korszerű vízgazdálkodási tervet készítettünk. Évről évre biztosítani tudjuk a szükséges vízmennyiséget. Van honnan. A kucani lápterületen egy kisebb csatornát építünk ki. E- mellett egy 200 hektáros víztározót létesítünk, ami 6 millió köbméter vizet jelent. A víztározót természetesen halakkal telepítjük m.ajd be, és csak szükség esetén öntöznénk belőle. Különben az öntözésre a Labore folyó meleg vizét fogjuk felhasználni, sőt a főliaházak „fűtését“ Is a Labore vizével fogjuk megoldani. Papp Gyula elmondotta, hogy a szövetkezet talajjavítási mlntaterve magába foglalja a talaj vegyelemzését is, hogy az egyes parcellákra kellő mennyiségű és összetételű trágyát alkalmazhassanak. ILLÉS BERTALAN
