Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-12 / 41. szám

12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. öEtófier 12. Az őszi öntözés jelentősége Közismert tény, hogy a nagy hoza­mú búzafajták kevésbé állóképesek a termőhelyi adottságokkal szemben, tápanyagigényük és vízszükségletük is lényegesen nagyobb. Az évjáratok zömében azonban a lehullott csapa­dékok mennyisége még az őszi idő­szakban sem fedi a büza vízigényét. A hiányt öntözéssel kell pótolni. Az idei eredmények egyértelműen iga­zolták az öntözés hozamnövelő hatá­sát. Az öntözött területeken a hoza­mok ugyanis 0,5—0,8 tonnával múl­ták felül az öntözetlen növényzet termését. A kísérleti eredmények szerint, az agro-ökológiai adottságaink között az évjáratok többségében az őszi öntö­zés bizonyult a leghatékonyabbnak. A hozamok alakulásának elemzése értelmében is a büza hozamai azon évjáratokban voltak a legnagyobbak, amikor a szeptemberi és októberi csapadékok meghaladtak a többéves átlagot. A búza őszi öntözése tehát teljesen indokolt. Adottságaink között a vetés előtti és a vetés utáni öntö­zés jöhet számításba. A vetés előtti öntözés jelentősége a következőképpen foglalható ösz­­sze. A szántás, illetve a talaj-előké­szítés előtt alkalmazott öntözés nem rontja a'talaj szerkezetét és a gépek üzemeltetése szempontjából is elő­nyös. Az öntözés megkönnyíti a mag­ágy-előkészítést, mert kevesebb mun­kaművelet szükséges, ami végső so­ron üzemanyag, munka- és egyéb költség megtakarításával jár. Jó víz­gazdálkodásé talajban aktívabb a mikrobiális tevékenység, a tarlóma­radványok gyorsabban bomlanak szét, továbbá a műtrágyákból és a szerves anyagokból könnyebben szabadulnak fel a tápanyagok. A kedvező vízgaz­­dálkndású és megfelelően előkészí­tett talajban gyorsabb a magok csí­rázása, a kelés, és erőteljesebb a gyö­kerek fejlődése. Minden tekintetben kedvező feltételek alakulnak ki a nö­vényzet jó áttételeséhez. A megfele­lően alkalmazót öntözés esetében el­­enyészőek a szár és a hajtások növe­kedése közötti különbségek, aminek következtében a növényzet kiegyen­lített. A vetés előtti öntözésnél egyszeri adagolásban — a talaj nedvességtar­talmától föggően — 30—40 mm ön­tözővizet juttatunk ki. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani az öntözés mi­nőségére, elsősorban az egyenletes kelés érdekében. A vetés előtti öntö­zést a talajról korán lekerülő előve­­temények — borsó, repce, lucerna, árpa, búza, silókukorica — utált al­kalmazzuk. Abban az esetben, ha a talaj felső rétege száraz, — ha a nedvesésg«arta<om a kihasználható vízkapacitás 30 százaléka alá csök­kent, — akkor közvetlenül a vetés előtt is öntözhetünk 2030 mm adag­ban. A vetés utáni öntözést rendszerint akkor alkalmazzuk, amikor a csírá­zás nagyon lassú. Ebben az esetben is egyszeri öntözéssel 20—30 mm vi­zet juttatunk ki. A szórófejek és a nyomás megfelelő beállításával meg­akadályozható a talajkéreg képző­dése. Az egyes fajták különbözőképpen reagálnak az öntözésre. Fajtakísérle­tekben az öntözés hatására a hozam­­növekedés 0,1—1 tonna között válta­kozott. Öntözött körülmények között a fajtával szemben támasztott köve­telmények a következoek: nagy ter­mőképesség, szilárd szár — amely nagyobb míitrágyaadagok alkalmazá­sakor sem dől meg — a betegségek­kel szembeni jó ellenállóképesség, gyengébb bokrosodás, rövidebb te­­nyészidő, alacsony vagy közepes szár, hidegtfirő-képesség. A jelenlegi fajták közül öntözéses termesztésre az Ag­ra, a Viginta, a Danubia és a Vala őszibúza fajta ajánlható. Mivel az öntözés hatására erőtelje­sebb a bokrosodás, dúsabb a levélzet, szabályozni kell a növényzet sűrű­ségét. Ez szükségessé teszi a vető­magmennyiség 10—20 százalékos csökkentését. Az elővetemény is befolyásolja az öntözés hatékonyságát elsősorban a vízigénye révén. A lucerna, a cukor­répa és a kukorica jobban kiszárítja a talajt, mint a borsó vagy a repce. Az öntözött elővetemény után a talaj vízgazdálkodása kedvezőbb. Az elő­vetemény kiválasztásánál fokozottan ügyelni kell arra, nehogy öntözött őszi búza után újra öntözött búza kerüljön, főleg kötött talajok eseté­ben, amelyeken nagyobb a gombabe­­tegségekkel valé fertőzés. Öntözött területeken csak módjával kell bánni a nitrogénes műtrágyákkal. Az eddigi tapasztalatok igazolták, hogy az ön­tözött őszi búza hozamnövekedésének felső értékét a kisebb nitrogénmű­trágya adagok alkalmazásakor érte el. Meg kell akadályozni tehát a nit­rogénműtrágya túladagolását, s e­­lőnybe kell részesíteni az osztott műtrágyázást. Mivel a búza öntözése növeli a megdőlés veszélyét, szükséges a nö­vényzet Retacelles kezelése 2—3 a­­dagban. Figyelembe kell venni azt is, hogy öntözött körülmények között nagyobb a betegségek és a kártevők előfordulási veszélye, ezért hatéko­nyabb növényvédelem szükséges. MICHAL ŠANTA agrármérnök, a bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa A kukorica szilázsolásának egyesmozzanatai Fotó: Kalita O sziee hangulatú a határ. Hiá­ba, a naptári őszt messze meg­előzi a mezőgázdaság őszi Időszaka, amely az aratás befejezésé­vel, a tarlőhántást végző ekék megje­lenésével veszi kezdetét. A Jelen idő­szakban az Ipoly menti gazdaságok többségében az őszi szántás, valamint a silókukorica és egyéb szántóföldi termények betakarítása, a legfonto­sabb feladat. A határban jóformán semmi sem emlékeztet az idei ara­tásra, csupán a gazdasági beszámo­lók, jelentések idézik még a számok tükrében az aratást. A Nagykürtöst (Veľký Krtíš) járás egyik élenjáró gabonatermelő gazda­ságában, az ipolynyékl (Vinica) Béke Egységes Földműves-szövetkezetben a szokottnál bizonyára tovább fog­nak emlékezni az idei gabonatermés­re, hiszen a 6,3 tonnás átlagos hek­tárhozammal a járás és az egész Kö­zép-szlovákiai kerület legjobb termé­sét érték el. Sikerük titkáról fagat­­tam Juraj Greňot, a három falu ha­tárát egyesítő, 4200 hektár területen gazdálkodó szövetkezet elnökét. — Legszívesebben Korcsog László növénytermesztési ágazatvezető után küldeném, aki gazdaságunk fiatal és tehetséges növénytermesztő szakem­bere — túlzás nélkül állíthatom, hogy szakismereteinek köszönhetően nagy érdeme van az elért eredmé­nyekben, Sajnos, éppen nincs ideha-Sikerük titka ? za, a nyitrai 'Agrokomplex ’85 orszá­gos mezőgazdasági kiállításon tartóz­kodik — mondja az elnök, majd hoz­záteszi: — Ha szerényebb tájékozta­tással is beért, nagyon szívesen a rendelkezésére állok. Természetesen igent mondtam. — Mielőtt konkrétan összegezném aratási eredményeinket, hadd tegyek rövid kitérőt mégpedig azért, hogy ezáltal jobban kidomborítsam elért eredményeink nagyságát. Korábban Celovce, öt évvel ezelőtt pedig a szomszédos Hrušov határát is a ml szövetkezetünkhöz csatolták. Ez utób­bi egyesítésnek két fontos tényező­je volt. Ap egyik, hogy Hrusovban az­előtt magángazdálkodás folyt, tehát először végre kellett hajtani a falu szocializálását, felszámolni a nadrág­­szfjnyl területeket. A másik az, hogy Hrušov hegyaljai területnek számit, a köves, sziklás talaj rekultiválása pedig hatalmas anyagi és erőbefek­tetéssel történik. A négy szakaszra osztott talajjavítási munkák felénél tartunk, kb. 600 hektárnyi területet rekultiváltunk. Folyamatban van a szilárd mezei utak építése, eddig 4 kilométernyi üt készült el. Hogy fáradozásunk nem hiábavaló, ezt bi­zonyítják az idei első részeredmények is, A hrušovi határban 5—6 tonna között ingadozott a gabonafélék hek­tárhozama. ■ Az idén hány hektáron termesz­tettek gabonát, és mi a titka a kiváló terméshozamoknak? — érdeklődtem az elnöktől. — Sző sincs titokról. Céltudatos, jő szervező és irányító munka ered­ménye a 6,3 tonnás hektárhozam. Eb­ben az évben 750 hektáron termesz­tettünk gabonát — a vetési terület 66 százalékán új, nagy hozamú fajtá­kat, mint amilyen; a Danubia, az Iris, a Viginta stb. Bár ezek a fajták bő­­termőek, nagyon érzékenyek a külön­féle betegségekkel szemben. Am meg­felelő tápanyagpótlással időbeni és hatékony vegyszeres növényvédelem­mel ellenállóvá válnak a betegsé­gekkel szemben. És ha még az idő­járás is kedvez, valóban nem marad el az ígért hozam, legalábbis nálunk így történt. Öröm volt látni az egész­séges, acélos bűzaszemekkel telt ka­lászokat. A siker hátteréhez tartozik, hogy előnyben részesítjük a perme­tezőgépekkel kijuttatott folyékony műtrágyázást, és gazdaságunkban egyre nagyobb mértékben alkalmaz­zuk a szerves trágyát. ■ Győzték az aratási munkákat saját gépeikkel? — Kilenc saját gabonakombájnun­kat a Palotáshalomi MgTsz-ből érke-* zett két nagy teljesítményű Claas do­­minátor egészítette ki. Az aratás és az azt követő munkák folyamatosan haladtak, nem voltak különösebb gondjaink a pótalkatrész-ellátással sem. ■ Elkészült az aratás mérlege. Mit mutat? — A hektárhozamok értékelésével elkészültünk, egyedül az aratási szo­cialista verseny értékelése tart még. A mérleg kedvező, hiszen az idei év gabonatermelést tervét 136,5 száza­lékra, az egész 7. ötéves tervidőszak tervét pedig 101,5 százalékra teljesí­tettük, bár ebben még nincs benne a 200 hektáron termesztett, átlagos termést tgérő szemes kukorica. Ami a 6,3 tonnás átlagos hektárhozamot flleti, szeretném megjegyezni, hogy ez nemcsak szövetkezetünk, hanem az egész járás történetében is az ed­digi legjobb eredmény. Örömmel új­ságolom, hogy takarmánytermesztési programunkat is sikeresen teljesítjük. D Soron van az őszi termények betakarítása. Milyenek a terméskilá­tások? ' — Mint az Imént említettem, sze­mes kukoricából átlagos termést vá­­runk, jónak ígérkezik a cukorrépa, ami viszont nem mondható el a sző­lőről. Az őszi munkáknak jól felké­szülve fogtunk hozzá. BODZSÄR GYULA Komplex talajjavítás az elsődleges cél Ä Kelet-szlováktal síkság további rendezésének szükségességét a szö­vetségi kormány és a CSKP KB El­nökségének határozata is alátámasz­totta. Arról van sző, hogy a közel 200 ezer hektáros területen a lehető legkedvezőbbek legyenek a feltéte­lek a mezőgazdasági termelésre. A Kelet-szlovákiai síkságon a hosz­­szan tartő szárazságok, kiadós felhő­­szakadásokkal, áradásokkal váltakoz­nak. Jő az Itteni föld, de a gazdák évszázadokon át sohasem tudhatták, lesz-e termés rajta. Ma már itt sem bízzák ezt az időjárás szeszélyeire. Pártunk és államunk az utóbbi két évtizedben egyre jelentősebb beruhá­zási alapokkal segítette az itteni gaz­daságokat. Több mezőgazdasági nagy­üzemben eredményes t alajjavítási munkába fogtak. Minden talpalatnyi földnek teremnie kell, függetlenül az időjárástól. A minap a Tőketerebesl (Trebišov)' járásban lévő abarai (Oborin) szövet­kezetbe látogattunk, és Papp Gyula elnöktől, valamint Viktor Behunóík üzemgazdásztól arra kértünk választ, hogy szövetkezetükben mit tettek ed­dig a termőföld ésszerű hasznosítása érdekében, s milyenek a további el­képzeléseik? — Azzal kezdem — fogalmazott az elnök —, hogy a termőföld védelmé­vel, javításával és ésszerű kihaszná­lásával kapcsolatos teendők nem je­lentenek újdonságot számunkra. — Eddig Is foglalkoztunk meliorációs munkákkal. Szövetkezetünk jelenleg 2485 hektár területen gazdálkodik. Ebből 1080 hektár a szántő, 970 hek­tár a rét és 388 hektár a legelő. A hatvanas években elvégeztük a La­torca folyó szabályozását. Azelőtt évőnte 1500 hektárnyi területet ön­tött el. Az új töltés kiépítése után a helyzet annyit változott, hogy a szán­tóföldet már nem károsítja az árvíz, a talajvíz viszont megközelítőleg 800 hektáron felfakad. A termelési körül­mények tehát továbbra Is eléggé ked­vezőtlenek. ■ Említette, hagy meliorációs mun­kákkal is foglalkoznak. — A lecsapolási munkákat 1972- ben kezdtük el. Eddig 747 hektáron végeztük el az alagcsövezést. A le­csapolt területeken az átlaghozamok stabilizálódtak. Az Idei rendkívüli szélsőséges időjárás ellenére az alag-J ■csövezett területeken gabonafélékből 4,85 tonnás hektárhozamot értünk el. Viszont a kucani határrészeken a ga-LfJ VISELEM bona hektáronként még egy tonnát sem fizetett. Ezek a területek annyi­ra feláztak, hogy gépi eszközzel meg­­közelíthetetlenek voltak. Sőt 110 hek­tárnyi terület parlagon maradt... — Jócskán vannak még tartalé­kaink — veszi át a szót Viktor Be­­hunčik üzemgazdász. — A tartalékok feltárására egy komplex ésszerűsítő brigádot létesítettünk. Tagjai elismert szakemberek, akik kutatóintézetekből és különböző vállalatokból verbuvá­lódtak. Egy komplex terv kidolgozá­sánál és megvalósításánál vesznek részt. A kucani 1200 hektár lápos terület rendezéséről van szó. A bo­zótok kiirtásával, a mocsaras részek feltöltésével, alagesövezéssel, a fölös­leges dülőutak felszámolásával 360 hektár termőföldet nyernénk. Ezen területeken sajátos vetésforgóban ter­messzük a növényeket, ügyelve arra, hogy a vetésszerkezet meg a kultú­rák sorrendje összhangban legyen a természeti adottságokkal és az ésszerű gazdálkodás követelményeivel. Arról nem Is szólva, hogy ezen a területen egy korszerű rét- és legelőgazdálko­dást létesítünk. Az öntözőrendszert a komáromi Hydroconsul tervei alap­ján építjük. Azt tervezzük, hogy az 1000 hektárnyi Intenzív legelőt és a 300 hektár rétet öntözés alá vonjuk. Ha a tervünk megvalósul, akkor a növénytermesztés szakaszán két és fél millió korona értékkel többet ter­melhetünk. A jobb takarmányellátás kedvező feltételeket teremt majd az állattenyésztési termelés növelésére. Számításaink szerint tíz százalékkal több állati terméket állíthatunk elő. Már a 8. ötéves tervidőszakban a me­zőgazdasági össztermelésünket a je­lenlegi 36 milliő koronáról 44 millió koronára növeljük. ■ Az öntözéshez rengeteg vízre lesz szükség. — Korszerű vízgazdálkodási tervet készítettünk. Évről évre biztosítani tudjuk a szükséges vízmennyiséget. Van honnan. A kucani lápterületen egy kisebb csatornát építünk ki. E- mellett egy 200 hektáros víztározót létesítünk, ami 6 millió köbméter vi­zet jelent. A víztározót természetesen halakkal telepítjük m.ajd be, és csak szükség esetén öntöznénk belőle. Kü­lönben az öntözésre a Labore folyó meleg vizét fogjuk felhasználni, sőt a főliaházak „fűtését“ Is a Labore vizével fogjuk megoldani. Papp Gyula elmondotta, hogy a szövetkezet talajjavítási mlntaterve magába foglalja a talaj vegyelemzé­­sét is, hogy az egyes parcellákra kellő mennyiségű és összetételű trá­gyát alkalmazhassanak. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents