Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-12 / 41. szám
NYl KOĽAJ RIZSKOV Mindnyájan az élet tüzéf védjük 1985. október 12. az új szovjet Ä Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, miután megvitatta Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök kérelmét, amelyben egészségi állapotára való tekintettel nyugdíjaztatását kérte, Nyikolaj Rizskovot nevezte ki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. A Kremlben megtartott ülésen az elnöklő Andrej Gromiko államfő ismertette azt a nyilatkozatot, amellyel az SZKP Központi Bizottságához fordult Nyikolaj Tyihonov. Ebben beszámolt arról, hogy az utóbbi időben jelentősen romlott egészségi állapota, és az orvosi konzílium az aktív munka beszüntetését, nyugdíjba vonulását íunácsolta. Ezért nyugdíjaztatását Kérte. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy erejéhez mérten kész ellátni azokat a feladatokat, amelyekkel megbízzák. j A nyolcvanesztendős Nyikolaj Tyilionnv hosszú időn át töltött be felelősségteljes tisztségeket a szovjet Ľubomír Strougal csehszlovák kormányfő üdvözlő táviratban fejezte ki jókívánságait az új szovjet miniszterelnöknek: KEDVES RIZSKOV ELVTÄRS! „Engedje meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nevében és a saját nevemben szívből jövő jókívánságaimat fejezzem ki abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé nevezték ki. Több jelentős párt- és állami tisztség viselőjeként részt vett abban a közös harcban, amely az Ön hazájában az emberek jólétéért, a szocialista társadalom sokrétű felvirágoztatásáért folyik. A magas állami tisztségbe való kinevezése arról a mély tiszteletről és bizalomról tanúsminiszterelnök gazdaság irányításában, a kormányzati életben, és 1Я81) óta volt a Szovjetunió miniszterelnöke. Nyilatkozatát megvitatva a Legfelsőbb Tanács Elnöksége méltatta Nyikolaj Tyihonov aktív hozzájárulását az ország gazdasági, szociális-kulturális fejlődésének irányításához, a párt és állami életben szerzett nagy érdemeit, kérelmét elfogadva, felmentették őt a miniszterelnöki tisztség alól. Ezt követően a Legfelsőbb Tanács Elnöksége Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a központi bizottság megbízásából lett javaslatára egyhangúlag az 58 éves Nyikolaj Rizskov miniszterelnökké való kinevezéséről hozott határozatot. Nyikolaj Rizskov köszönetét mondott a nagy megtiszteltetésért és hangsúlyozta, hogy minden erejét és tudását arra fordítja, hugy beváltsa a párt és a nép javára végzett munkájával az iránta megnyilvánuló bizalmat. kodik, amely Ön iránt a Szovjetunió Kommunista Pártiénak és a szovjet népnek a részéről megnyilvánul. Kihasználom ezt az alkalmat, hogy kifejezzem meggyőződésemet: a megbonthatatlan csehszlovák—szovjet barátság és baráti együttműködés továbbra is sikeresen fog fejlődni, összhangban nemzeteink érdekeivel és vágyaival, a szocialista országok közösségének még szorosabb szövetsége érdekében, a kommunizmus és a béke győzelmének nevében a népek boldogsága és az igazságosság nevében. Őszintén és szívből kívánok Önnek, kedves Rizskov elvtárs, jó egészséget, valamint sok sikert és alkotóerőt a nagy felelősséggel járó munkájához.“ SZABAD FÖLDMŰVES A Szovjetunió nagy horderejű új javaslatokkal készül a csúcstalálkozóra, amelyek döntő módon járulhatnak hozzá a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Erről győzte meg a világ közvéleményét Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a francia parlamentben elmondott beszéde, amelyre párizsi látogatásának második napján, október 3-án került sor. A franciaországi út értékelésére még — a közös nyilatkozat kiadása után — visszatérünk. Nem szeretnénk várni azonban azoknak a rendkívüli jelentőségű javaslatoknak az ismertetésével, amelyekről Gorbacsov eívtárs a francia nemzetgyűlésben beszélt, s amelyek — remélhetőleg — fordulópontot jelentenek majd a feszült nemzetközi helyzet megváltoztatásában. E problémakörről szólva elmondta, hogy sokszínű és ellentmondásos világunk gyors iramban közeledik az évszázad és az évezred végéhez. Ez a világ a bonyolult politikai,'gazdasági és szociális jellegű problémákban több mint „gazdag“. A saját törvényei szerint élő és fejlődő két táiA sadalmi rendszer egymás mellett élése már régóta földgolyónk realitása. Látni kell azonban egy másik körülményt. Ennek lényege az, hogy az országok és földrészek között mind szorosabb kölcsönös összefüggés és függőség alakul ki. Ez a világgazdaság fejlődésének, a tudományos-műszaki haladásnak, az információcsere meggyorsításának, s az embereknek és a tárgyaknak a Földön és a világűrben való mozgásának is elengedhetetlen feltétele. Egyszóval az emberi civilizáció fejlődésének a feltétele. A civilizáció eredményei, sajnos, távolról sem mindig az embert szolgálják. A tudomány és a technika eredményeit túl gyakran és túl aktívan használják ki az emberek pusztítására szolgáló eszközök létrehozására, az egyre szörnyűbb fegyverfajták gyártására és felhalmozására. Ezért a Szovjetunió már most nagyon fontosnak tartja, hogy azonnal, amíg nem késő, megállítsa a lázas fegyverkezés „pokolgépét“, megkezdje a fegyverek számának csökkentését, a nemzetközi helyzet javíťását és a nemzetek közötti békés együttműködés fejlesztését. Ezzel kapcsolatban Mihail Gorbacsov leszögezte, hogy a Szovjetunió nemcsak felhívásokkal áll elő, hanem gyakorlati tetteivel is ez irányban tevékenykedik. Egyoldalúan megszüntette a közepes hatótávolságú rakéták további telepítését Európában és felszólította az Egyesült Államokat, hogy hasonlóképp válaszoljon, beállította az összes atomrobbantást és felszólította az Egyesült Államokat, hogy ugyanígy tegyen. A Szovjetunió javasolja, hogy mindkét fél kezdje meg közép-európai fegyveres erőinek és Negyven évvel ezelőtt, 1345. október 3-án Párizsban hagyta jóvá a II. szakszervezeti világkonferencia a Szakszervezeti Világszövetség megalakulását és alapszabályzatait, s a konferencia ekkor mint az I. Szakszervezeti Világkongresszus folytatta munkáját október 9-ig. Ezzel a munkásmozgalom történetében elsőként jött létre olyan egységes nemzetközi szervezeti szövetség, amely nemzetiségi, faji, politikai és vallási megkülönböztetés nélkül tömörítette a világ dolgozóit. Megalakulása után éles harc bontakozott ki az osztályhű forradalmi és reformista szakszervezeti irányzatok között, s végül az utóbbiak képviselői — főképpen a brit és az amerikai szakszervezeti vezetők nyomására — szakadár módon az 1949. évi londoni kongresszuson kiváltak a Szakszervezeti Világszövetségből és megalakították az ún. Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét, amely támogatta a szovjetellenes, imperialista politikát. Kommunistaellenes vezetői megtiltották, hogy tagszervezeteik kapcsolatot tartsanak az SZVSZ tagszervezeteivel, mindenekelőtt a szocialista országok szakszervezeteivel. A Szakszervezeti Világszövetség a reakciós erők e mesterkedései ellenére is állandóan növelte befolyását és tekintélyét, s megmaradt a világ legnagyobb nemzetközi szakszervezeti központjának, amely mind az öt földrészre kiterjeszti szervezetét és befolyását, s az objektiv osztálycrdekek azonossága alapján tömöríti a különböző gazdasági és társadalmi rendszerekben működő szakszervezeteket. A szakszervezeti világmozgalomnak 138 országban 269 millió tagja van, tagságának alapját a szocialista országok szakszervezetei, továbfegyverzetének csökkentését — s kezdődjön ez a szovjet és az amerikai csapatok létszámának csökkentésével. Emellett készen áll a Szovjetunió, hogy az amerikaiakénál nagyobb mértékű, csapatcsökkentéseket hajtson végre. A Szovjetunió által javasolt új lépések ugyanezt a célt szolgálják: a lázas fegyverkezés pusztító folyamatának megszüntetését és az emberiségre leselkedő háborús veszély elhárításét. Ezeket ismertetve Mihail Gorbacsov elvtárs a következőket mondotta: „Ezekben a napokban javasoltuk az USA kormányának, hogy állapodjunk meg a támadó űrfegyverek mindkét részről történő teljes betiltásában és azon nukleáris fegyvereinknek a valóban radikális, ötvenszázalékos csökkentésében, amelyekkel elérhetjük egymás területét. Másként mondva, ugyanazoknak a feladatoknak a gyakorlati megoldását javasoljuk, amelyekről mint a genii tárgyalások céljairól, a két fél az év elején megállapodott: nemcsak megszüntetni a lázas fegyverkezést, hanem jelentős mértékben csökkenteni is a fegyverek számát, s ugyanakkor megakadályozni a lázas fegyverkezést a világűrben.“ Az európai közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről szólva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: „Annak érdekében, hogy megkönynyítsük a mindkét részről történő mielőbbi csökkentésükről szőlő megállapodást {ez, ahogy azt gyakran mondjak nekünk, Nyugat-Európának is érdeke), lehetségesnek tartjuk, hogy az ide vonatkozó megállapodást külön, a hadászati és az ürfegyverek problémájától elválasztva kössük meg. Ez az út véleményünk szerint praktikus lehet. Ezzel összefüggésben fontosnak tartjuk, hogy megmagyarázzuk álláspontunkat abban a kérdésben, milyen helyet foglal el Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris potenciálja az európai erőegyensúlyban. Ez a potenciál gyorsan növekszik és már nem hunyhatunk szemet fölötte“ — mondotta az SZKP KB főtitkára, majd kijelentette, hogy ideje megkezdeni a közvetlen tárgyalásokat erről a témáról. A Szovjetunió közepes hatótávolságú rakétái európai telepítésének moratóriumáról szólva a következőket mondotta: „Az SS-20-as rakéták száma, amelyeket a Szovjetunió az európai zónábá a fejlett kapitalista országok' legnagyobb országos osztályharcos szakszervezeti központjai adják, de sok tagszervezete van a fejlődő országokban is. A Szakszervezeti Világszövetség kezdettől fogva következetes harcot folytat a munkásosztály egységének megteremtéséért, támogatja a szakszervezeti és politikai szabadságjogokért; a jobb élet- és munkakörülményekért, a tőkés kizsákmányolás ellubii a Szakszervezeti Világszövetség len harcoló munkástömegeket. A szocialista világrendszer szakszervezeti mozgalmát is tömörítve, terjesztője a szocializmust építő népek élet- és munkakörülményeinek javításában elért eredményeknek. Világméretekben szervezi az összefogást a nemzetközi monopoltőke és a neokolonialisták politikájával szemben, kiáll a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek mellett, s következetesen síkraszáll a világbéke megőrzéséért. Legfelsőbb szerve a négyévenként ülésező Szakszervezeti Világkongreszszus. A Berlinben jövő év szeptemberében megtartandó XI. Szakszervezeti Világkongresszus előkészületeivel foglalkozott az október 1—4. között megtartott tanácskozás Moszkvában. Erről szólva Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke kijelentette, hogy a kongreszszusi előkészületek fontos része a szervezeten belüli széles körű vita \ ban tart harci készültségben, jelen* lag 243 egységet tesz ki. Ez azt jelenti, hogy pontosan megfelel az 1984. évi júniusi szintnek, amikor megkezdődött rakétáink pótlólagos rendszerbe állítása, válaszként az amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai telepítésére. A pótlólagosan rendszerbe állított SS-20-as rakétákat most kivontuk a harci készültségből és az ezeknek a rakétáknak a telepítését szolgáló rögzített berendezéseket a következő két hónap folyamán szétszereljük. Ehhez t főtitkár még hozzátette, hogy az öreg és igen erős SS-5-ös rakétákat már teljesen kivonta a Szovjetunió a fegyverzetből és folytatja az SS-4-es rakéták kivonását. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió európai területén a közepes hatótávolságú hordozó rakéták száma jelenleg összességében lényegesen alacsonyabb, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt. „Ügy gondolom, ezen önkorlátozás során az európai biztonság széles körű érdekeit tartjuk szem előtt“. Mondotta Mihail Gorbacsov. Majd hozzá* fűzte: „Láthatják, milyen komoly lépéseket tesz a Szovjetunió. A korábbi akciókkal együtt legutóbbi javaslataink számunkra úgy tűnik — a konstruktív és realisztikus intézkedések olyan komplexumát alkotják, amelyek megvalósítása valódi áttöréshez vezethetne a nemzektözi kapcsolatok alakulásában, áttöréshez a béke, a biztonság és a nemzetek közötti együttműködés érdekében. Ha úgy tetszik, ez a m programunk a robbanékony, a békét veszélyeztető nemzetközi helyzet javítására. Elvárjuk, hogy a javaslatainkra adott válaszként a Nyugat is végigjárja az út reá eső részét. Szeretném hangsúlyozni, hogy az általunk előterjesztett program megvalósítása lényeges haladást jelent, a valamenynyi nemzet számára olyannyira óhajtott és :oly jelentős cél — a nukleáris fegyvereik betiltása és teljes felszámolása — felé, abban az irányban, hogy az emberiség teljesen megszabaduljon a nukleáris háború veszélyétől.“ . Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a nézetkülönbségek és ellentétek mellett sem szabad elfelejtenünk! mindnyájan az élet tüzet védjük, amelyet az előző nemzedékektől kaptunk, és amelyet nekünk kell megőriznünk a következő nemzedékek számára. és a többi szakszervezeti központokkal való párbeszéd. Ibrahim Zakarija főtitkár a szervezet mostani tevékenységének fő irányait jellemezve rámutatott, hogy a szövetség jelenlegi legfontosabb feladatának a dolgozók a'apvető demokratikus és szakszervezeti jogai biztosítása mellett a béke megszilárdításáért és az atomháborús veszély elhárításáért folyó harcban való részvételt tekinti. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetet intézett a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa ülésének résztvevőihez, melyben méltatta, hogy az SZVSZ-ben tömörült szervezetek következetesen védelmezik a dolgozó nép jogait és erélyesen harcolnak az imperializmus, az újgyarmatosítás, a fajül dözés ellen, a békéért, a demokráciáért, a szabadságért és a társadalmi haladásért. Egyre jelentősebb szerepet játszanak a szocialista országok közéletében és poli- 4 tikai életében, aktívan részt vesznek az új társadalom építésében és fejlesztésében, szerteágazó tevékenységet végeznek a dolgozók érdekében.' A nemzetközi helyzet kiéleződése növeli a népek aggodalmát a világ sorsa iránt. A fegyverkezési hajsza, amelyet a legagresszívabb imperialista körök és a katonai-ipari komplexum szítanak, nemcsak a dolgozók helyzetében nyilvánul meg negatív módon, hanem az emberiség egész jövőjét is veszélyezteti. A dolgozók érdekei azt kívánják, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, hogy az emberi és anyagi forrásokat, amelyeket felemészt a fegyverkezési hajsza, az égető társadalmi és gazdasági problémák megoldására, a tömeges munkanélküliség, a gazdasági elmaradottság megszüntetésére, az új nemzetközi gazdasági rend megteremtésére kell felhasználni. E célok eléréséért a szakszervezeteknek és az egész nemzetközi munkásosztálynak harcolnia kell. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt hazánk is határozottan síkraszáll ezekért a célokért, _ ji— Az európai kulturális fórum „Budapest várja Európát!" jelentették ki a széles körű nemzetközi és magyarországi szervezőmunkával előkészített találkozó előestéjén a vendéglátók. „Közös erőfeszítésekkel óvjuk a máit kulturális értékeit, azt a kulturális cserét, amely az emberiség szellemi értékeinek egyik bölcsőjét — Európát gazdagítja.“ Bizonyára sokszor idézik most a Budapesten tanácskozók és a nem mindennapos eseményre figyelők Európában és Európán kívül Mihail Gorbacsovnak Párizsban — az európai kultúra bölcsőjében — az európai kulturális, fórummal kapcsolatos véleményét. Mi dolga lehet e fórumnak? Folytassuk tovább az idézetet mi is: „Az életünkre vonatkozó kölcsönös tájékozottság bővítése, a kölcsönös rokonszenv és megbecsülés fejlesztése, e szempontból nagy jelentőségű a nyelvoktatás, a tanulók, diákok és tanárok széles körű cseréje." • CSILLAGHÄBORÜT NEM — CSILLAG BÉKÉT IGEN! J. Cserepanov rajza NYIKOLAJ RIZSKOV ÉLETRAJZA ... 1965-től főmérnök lett. Öt évvel ké-Nyikolaj Ivanovics Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1929-ben született. Orosz nemzetiségű és 1956 óta tagja a kommunista pártnak. A Kirovról elnevezett szverdlovszki műszaki főiskola elvégzése után 1950-ben az Ordzsonikidze nevét viselő uráli nehézgépípari üzemben kezdett dolgozni. Előbb műszakvezető, majd részlegvezető, vezető hegesztő, igazgatóhelyettes, 'majd sőbb, -1970-ben Nyikolaj Rizskovot ugyanennek az üzemnek az igazgatójává nevezték ki, majd 6 lett az Uralmas elnevezésű ipari termelési egyesülés vezérigazgatója. 1975-ben a nehézgépipari és közlekedési gépgyártási miniszter első helyettesévé, 1979-ben pedig az állami tervbizottság elnökének első helyettesévé nevezték ki. Ebben az időszakban kezdett el behatóan foglalkozni a népgazdasági tervezés időszerű kérdéseivel. Az SZKP Központi Bizottságába 1981-ben, a XXVI. kongresszuson választották be. Az SZKP KB 1982. novemberi ülésén a központi bizottság titkárává választották. Ezzel párhuzamosan a központi bizottság gazdasági osztályának is vezetője lett. Az SZKP KB ez év áprilisi ülésén tagja lett a politikai bizottságnak. Az utóbbi három választási időszakban Nyikolaj Rizskov a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának küldötte. A Szovjetunió Állami Díjával két alkalommal tüntették ki, a hazáért végzett munkáját két ízben -a Lenin Renddel, valamint az Októberi Forradalom Érdemrenddel, és ugyanccak kétszer a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. 9 • KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR « l l
