Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-05 / 40. szám
14-SZABAD FÖLDMŰVES 1981 október % MEHfiSZM ■ mkhiiszÍet Miwiŕžntr > «палий'» йвнжиет ■ wtaMzrr » Mtfltsa* » Mtatsnes й Mfíftiflti Ш MÉSlaxeit* atHtam ■ xigüzFg Életvidám, kedves, kellemes ember, elmúlt hatvan, de korából nyugodtan letagadhat akár tíz övét is. És ezt nem a kötelező udvariasság mondatja velem. Jakab Sándor tele van vitalitással, munkakedvvel, családi házuk kertjében nem elnehezülő járású, korosodó férfival találkozik a látogató, hanem egy harmonikus, kiegyensúlyozott, pirospozsgás emberrel. A titka? A méhek, illetve a méhészkedés. A gyümölcsfák alatt szépen, rendezetten sorakoznak a kaptátak. Hamarjában vagy ■ ötvenet számolok meg. ■ Hogyan lett méhész? — érdeklődöm, miközben a házba invitál egy kis kóstolóra. — Hogy az elején kezdjem: gyermekkoromban maláriában szenvedtem. Sokan azt mondták, hogy a betegség gyógyíthatatlan. Hát kérem, elmondani sem tudom, mit éreztem. Több évig betegeskedtem. A szüleim orvostól orvosig hordtak kezelésre, de segíteni rajtam nem nagyon tudtak. Ungváron az egyik orvos azt mondta, hogy ö kigyógyít, de teljesen soha sem leszek egészséges, elélhetek ugyan sokáig, de vigyázni kell minden léptemre. Majd azzal biztatott, hogy örüljek, mert legalább nem fognak besorozni katonának. Keserves idők voltak azok, borzasztó akár vissza is gondolni. A felesége, akt eddig nemigen szólt, egy hosszú pillantást vet a fotelben elnyúló férjére, és így szólt: — Ugye alig hihető, pedig ez így volt. Kislány voltam, amikor hallottam, hogy Sándor nagyon beteg. Iskolába sem járt, nagyon sajnáltuk. Abban ai időben mifelénk nagyon sokan szenvedtek maláriában, s bele is halták. — Így igaz — vette át a szót Jakab Sándor. — Űrökké féltem, nem bírtam egyedül maradni, álmomban fölriadtam, kivert a verejték. Borzasztó időszak volt... Hogy miképpen lettem méhész? Talán véletlenül, talán a sors akarta így. Tizenhét éves lehettem, amikor egyik alkalommal apámmal kimentünk a csapi földünkre szétnézni. A föld végén volt egy öreg tölgyfa, annak egyik nyílásában egy méhrajt találtunk. Kértünk a szomszédtól egy köpiit és még aznap hazavittük a méhrajt. Itt, a faluban, volt egy híres méhész, Üvegesnek hívták, ö mondta, hogy menjek és nézzem meg a méhesét. Azzal kezdte, hogy miért nem foglalkozom méhekkel, mivel az egészségesebb is, meg némi hasznot is hoz. A méhei éppen rajzottak; ahogy ment a méhek felé, sűrű fekete tömeg zárta el az utat. Üveges bácsi intett, én meg mentem utána a fekete „alegútba", és már nem féltem. Hát így kezdődött ... Я És hogyan folytatódott? — Ügy emlékszem, mintha most történt volna. Egyszer Üveges bácst megkérdezte, miként megy a méhészkedés, én pedig azt válaszoltam, menni menne, ha nem szúrnának olyan erősen. Erre az óreg kacagni kezdett és azt mondta: „ide figyelj, öcsém, ha nem szúrnának, akkor mindenki méhészkedne ...“ Ezen egy kicsit elgondolkoztam, de hogy őszinte legyek, nemcsak azzal volt baj, hogy időnként bedagadt a fél szemem. Egy biztos; a méhszúrás után nagyon jól éreztem magam, szinte minden alkalommal felfrissültem. Azt se nagyon tudtam, mit kell csinálni. Ügyhogy a második évben rávetettem magam a könyvekre, addig olvastam a szakirodalmat, hogy 17 éves koromban már magam készítettem a kaptárokat. Abban az évben már nyolc kaptárt készítettem, és elkezdtem figyelni a méhek éleiét. Ez olyan érdekes volt számomra, hogy valósággal felüditett, szinte kigyógyultnak éreztem magam. Lekötött a méhek élete, az, miként képesek szabályozni tennivalóikat. micsoda remek rendszerük van, milyen gazdasági „meggondolás" alapján dolgoznak. Hát rövid idő alatt a maláriából sikerült jelépülnöm és húszéves koromban katonának is besoroztak. Munkácson voltam . katona, pontosabban a század írnoka. Aztán a felszabadulás után mindent elölről kellett kezdenem. Közben megnősültem. Akkortájt már húsz méhcsaládom volt. Igaz akkor a feleségem nagyon ellenezte a méhészkedési. Az igazsághoz tartozik, hogy a méhek miatt sokat veszekedtünk, mert sok volt a munka. Én a « Jakab Sándor munka közben méhészkedésben láttam fantáziát, ő pedig nem. Az 1954-es év tavasza nagyon kedvezőtlen volt, egy kevés akácmézet sem gyűjtöttek a méhek, mégis az évet szenzációs eredménynyel zártam. A méhlegelő szinte öntötte a mézet- Abban az évben kaptáronként hetven kilogramm nagyon finom és értékes virágmézet gyűjtöttek a méhek. A későbbi évek is nagyon jól sikerültek. Ez döntötte el az én további sorsomat, magyarán az egész életemet is, mert én attól kezdve erősnek és egészségesnek éreztem magam. Sokat voltam a friss levegőn, ettem ä finom mézet, aztán csináltam keverék gyógymézet, mélipempővel, virágporral és valahogy elfelejtettem a félelmet. A pempőtermelés komoly munka, jó szem és biztos kéz kell hozzá. Egyre jobban érdekelt a, szakirodalom, kerestem a régi könyveket, amit lehetett, megszereztem. 1947-ben megalakítottuk az Ung-vtdék méhészszövetségét. Engem vezetőségi tagnak' megválasztottak. A méhészszövetségben szinte állandóan munkálkodom. Néhány éve az alajpszervezet titkára vagyok. Ш A szépen berendezett szoba falán elismerő oklevelek, diplomák ékeskednek, a vitrinben pedig kitüntetések sorakoznak. — El kell, hogy mondjam, 1954-től egészen 1981-ig községünkben, Szirénfalván JPtrukSaj a helyi nemzeti bizottság elnöke voltam. Ezenkívül voltam a fnb képviselője is és sok más tisztséget töltöttem be. Legjobban annak örülök, hogy a községünk teljesen megfiatalodott. A negyven szabad esztendő alatt átépült és megcsinosodott. Nálunk most már az egész család méhekben gondolkodik, a kél fiam, a két menyem. Kétszer építkeztem, először 1953-ban, majd 1964-ben. Sokat köszönhetek a méheknek: az egészséges, szép életet. Nincs annál csodálatosabb, mint amikor köröskörül nyílnak az ukáccrdők, az akácvirágok bódító illata szinte megrészegít, amerre csak nézek, mintha menyasszonyi ruhába öltözött volna az egész erdő. A méhek zümmögésétől hangos a környék, az ember szinte bámul, hogy ezek a parányi rovarok naponta micsoda utat tesznek meg, gyűjtik, fáradhatatlanul hordják a nektárt, amelyet a kaptárméhek átvesznek és a sejtekbe töltögetnek. Higgye el, nem túlzás, ha azt mondom, hogy az életemet a méheknek köszönhetem. Bizonyára a pempösméztöl gyógyultam ki a maláriából. ■ Mennyi mézet termel? — A méztermés évente változik. Ha utána számolnék, hát talán az elmúlt negyvenhét év átlagában, családonként az évi húsz kilogrammos méztermés megvolna. A legjobb méztermést 1983-ban értem el. Abban az évben négyszer pergettem. Családonként több mint ötven kilogramm mézet értékesítettem. Nem volt előírva, és ma sincs, hogy mennyire szerződünk. Ha jó minőségű a méz, akkor átveszik. Az idén családonként húsz kilogramm mézet sikerült értékesítenem. Hatvan kapláram, illetve hatvan erős családom van. ■ Sok méhész úgy gondolja, hogy manapság a jó kaptár még nem elég. — Ez így igaz. Szakirodalom nélkül ma már szinte semmire sem megy az ember. Mind több olyan szakkönyv került a kezembe, amely nemcsak a méz kiváló élettani hatását dicsérte, hanem a kaptárak melléktermékeire is felhívta a figyelmet. A korábbi években gyűjtöttem virágport, a méhkenyeret, később a pro-Október a méhesben poliszt, vagyis a méhszurkot és akkor döbbentem rá, hogy a kezünkben van az egészséges és hosszú élet titka is, amelyet a természet kínál, csak nem élünk vele. Igaz én az idén is gyűjtöttem három kilogramm propoliszt és viszonylag sok viaszt. U Vajon az Ung-vidéken a fiatalok szeretnek-e méhészkedni? — A fiatalok manapság már idegenkednek a méhészkedéstől. Talán nem is tudják, milyen szép és hasznos kedvtelés a méhészkedés. Már öt család elegendő ahhoz, hogy jövedelmező legyen. Persze, aki méhekkel foglalkozik, annak értenie is kell a méhészkedéshez, meg szeretnie is kell a méheket. Üjabb és újabb betegségek ütik fel a fejüket, azok ellen idejében kell megóvni a méheket, Én a megelőzésre fektetem a legnagyobb súlyt. ■ Mi a helyzet az atkákkal kapcsolatban? — Sajnos, 1981-ben az atka a ml vidékünkön is óriási kárt tett a méhesekben. Nekem, a negyven méhcsaládból csupán tizenhat maradt meg, de azok Is .nagyon gyengék voltak, noszémában szenvedlek. Az atkák ellen eleinte hangyasavval védekeztem, de az nem segített. A bési JBesa) Géczy méhésztárshoz fordultam segtlségert, aki a saját maga készítetté jüstölöcsíkkal kezelte a méhetmet. Ekkor a faluban már senkinek sem maradt méhe. Az Ung-vidéken 600 család pusztult el. Neki sikerült megmentenie a megmaradt tizenhat család méhet. Ma viszont már az Avarlin 1-gyel hatásosan tudunk az atkák ellen védekezni. ■ A sikeres méhészkedésnek van-e titka? — Nekem nincsenek titkaim. A szakkönyvekből és a gyakorlatból sajátítottam el a méhészkedés tudományát. Nagyon sokat tanultam Géczy méhészbarátomtól. Sok törődést, munkát Igényel egy ilyen hatvankaptáros méhes jenntartása. Amióta nyugdíjas vagyok, azóta reggeltől estig a méhekkel, illetve a méhészkedéssel vagyok elfoglalva. Jól felkészültem a télre, mivel a sikeres átteleltetéstöl nagyon sok függ. Nagy lelkiismeretességet igényel ez a tevékenység. A munkámat néhány éve az „Érdemes méhész“ kitüntetéssel jutalmazták. Nagyon örülök az elismerésnek, a bizalomnak. Illés Bertalan A hónap folyamán szükséges elvégezni az utolsó állományéilenörzést, hogy ennek következtében megtudjuk: jól felkészítettük-e a méhcsaládokat a téli időszakra. Elsősorban arról van szó, hogy az említett ellenőrzés során meggyőződjünk arról, hogy a méheknek elegendő élelemtarlalékuk van-e, s elfoglalták-e a fészek valamennyi lépjét. Amint már arról korábban szóltunk, nagyon fontos a körülményeknek megfelelően módosítani a röpnyílást, behelyezni az alátétet, elvégezni az alkafertözést megelőző kezelést, valamint megfelelően elkészíteni a méhkaptárakat a téli időszakra. Nem lehet abban teljes mértékben bízni, hogy mindent idejében megtettünk a sikeres teleltetés érdekében, mivel számos körülmény közrejátszhat. Az igyekezet ellenére is előfordul, hogy az utolsó ellenőrzés során derül ki: az élelemkészlet nem elegendő, vagy pedig túlságosan soknak bizonyul. Ez mindenekelőtt úgy fordulhat elő, hogy néhány méhcsalád úgynevezett csendes rablást folytat, így az egyik kaptárban kevés, a másikban pedig túl sok élelem halmozódik fel. A nem elegendő menynyiségű élelemkészlet akár az egész méhcsalád pusztulását is előidézheti. Az ellenőrzés során az ilyen hiányosságokon úgy segíthetünk, ha a lépőket úgy helyezzük át, hogy végeredményben mindenütt az ajánlott menynylségü élelemkészlet legyen. Az ellenőrzéskor a csendes anyaváltás következtében anya nélkül maradt családokon is segíthetünk, mégpedig úgy, hogy tartalékanyát adunk be. Ebben az időszakban a méhcsaládok szívesen befogadják az anyát, csak arról nem szabad megfeledkezni, hogy a ketrecet időben ei kell távolítani." A hegyaljai és dombvidéki területeken nem ajánlatos október folyamán a hiányzó élelemmennyiséget cukorszörppel pótolni, hanem inkább a többi családtól kell elvenni a késztet egy részét, s azt beadni. Kizárólag a déli területeken, meleg októberi napok esetében ajánlatos a hónap folyamán 3:2 arányú cnkorszörppel pótolni a hiányt. Mivel ebben a hónapban a méhcsaládok többsége már befejezte a petézéet, ezért az állomány ellenőrzését akár 12 C-fok alatti hőmérsékleten is nyugodtan elvégezhetjük. Ekkor azonban a lehető leggyorsabban végezzük el az ellenőrzést, s az anyát ilyenkor ne keressük! A méhek viselkedése ugyanis sok mindenről árulkodik. Az anya nélküli család például szinte süvít a kaptárban, a méhek nyugtalanok, s ebből a tapasztalt méhész már könnyen levonhatja a tanulságot. A téli élelemkészlet feltöltésekor a röpnyílásokat úgy szűkítsük, hogy megakadályozzuk a rablást. Az utolsó ellenőrzés során a nyílás nagyságát úgy kell módosítani, hogy azért a család elegendő levegőhöz jusson. Nőm minden családnak kel] egyforma nagyságú nyílást hagyni. Ez elsősorban a méhek erőnlététől, valamint attól függ, hogy a méheket a fészekben vagy pedig a mézkamrában kívánjuk teleltetni. A röpnyílást az elfoglalt lépek száma, valamint a méhcsaládnk súlya alapján állíthatjuk be. Egy elfoglalt lápra átlagosan egy négyzetcentimétert számolunk, ha a fészekben akarunk teleltetni. Ellenkező esetben a mézkamrában történő teleltetés során 50 százalékkal nagyobb nyílást szükséges hagyni, mi♦ Fontos a kaptárak ellenőrzése (Bogoly János és Kontár Gyula felvétele] vei a mézkamrában Jóval lassúbb a légmozgás. Sok függ attól is, miként rögzítettük a kaptár úgynevezett padlásterét. Ha a felsőrész nem nagyon tartja a meleget, ezt okvetlenül figyelembe kell venni a röpnyílás kialakításánál. Ezért ajánlatos a teleltetést két-három hetenként rendszeresen ellenőrizni. Ha a röpnyílás bepárásodik, a nyílás túl kicsinek bizonyul. A röpnyílás általában hét milliméter magasságú, hogy az egerek ne juthassanak a képtárakba. Ha nagyobb a nyílás, akkor arra keretet helyezzünk, hogy megakadályozzuk ez egerek kaptárba jutását. Állandóan szem előtt kell tartani azt: ha a nyílás a kelleténél negyobb, gyorsabban fogy az élelemkészlet, s a levegő áramlása is intenzívebb. Ellenkező esetben, ha kisebb a nyílás, fennáll « penészesedés veszélye. Köztudott ugyanis, hogy a méheknek a sikeres teleltetés során elegendő levegőre van szükségük. Október végén, amikor már hidegebbek a nappalok, s főleg az éjszakák, a méhek fürtükbe tömörülnek, s ilyenkor a kaptár aljába el kell helyezni az alátétet. Erre már az utolsó ellenőrzés során gondolni kell, s a kaptár alját megfelelően tisztává s egyenletessé szükséges tenni. Az alátét lehet egy-három milliméter vastagságú polisztirén, vagy akár rajzlap is. Ajánlatos erre a célra azonhan polisztirént szerezni, mivel ez a legmegfelelőbb. Könnyen eltávolítható, s nagyban megkönnyíti a teleltetés során végzendő egészségügyi ellenőrzést. A méhcsaládokról sok mindent megtudunk, ha alaposan megfigyeljük a későbbiek során a behelyezett alátéteket. Megtudjuk, hogy a család hány lépen telel vagy azt, nem pusztult-e el az anya. Az állategészségügyi kezelést követően megállapíthatjuk, hogy van-e atkaveszély, esetleg azt is, milyen mértékű a fertőzés. Az alátét segítségével könnyen eltávolíthatók az elpusztult méhek, s tavaszra újra tiszta marad a kaptár alja. Az állat-egészségügyi előírások ér. te! méhen valamennyi méhész köteles; ősszel és tavasszal az atkakór ellen Avartin-01-gyel kezelni a méhállomá-. nyát. A szeri az SZMSZ-alapszeryezetek képviselőitől lehet beszerezni. К kezelést október napjaiban szükséges elvégezni, mivel ilyenkor — mint mér korábban említettük — kevés a fiatal petesejt. Akkor, amikor már kialakul az úgynevezett téli fürt. a kezelés már kevéssé hatásos, mivel a füst nem hetol át egészen a fürt közepéig. Ezért aiánlatns a kezelés időpontját körültekintően meghatározni. A túl korai vagy ellenkezőleg, a túl kései kezelés már nem nyújt megfelelő védekezést az atkakór ellen. Az utolsó munkálatok közé tartozik a méhes környékének rendbetétele, a röpnyílás, illetve a kaptár előtti terület fertőtlenítése. Ajánlatos az oltatlan mésszel történő beszórás, vagy pedig betonozott felület esetén a mésszel történő bemázolás. A különböző kellékek és segédeszközök fertőtlenftése is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Két-három perc alatt elvégezhető munkálatokról van szó, amelyeknek nagy jelentőségük van a méhészkedési eredmények szempontjából. Az említett módon kezelt segédeszközöket gondosan raktározzuk el! Hasonlóan a többi használati tárgyat is a fenti módszerrel fertőtlenítsük! A füstölő tisztítása is nagyon fontns, mert így jóval tovább használhatjuk a jelenleg nehezen hozzáférhető kelléket. Ezzel természetesen még nem fejeződnek be a munkálatok. Kezdetét veszi a szakismeretek elsajátítása é* a műhelymunka. Az alaoszervezeti gyűléseken való részvételről sem szabad megfeledkezni. Pavel Silný Hirdetés Értesítjük a tisztelt méhésztársakst, hosv e beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó mlnóségö mOlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük, a mGJépet 4 t megrendelés szerinti méretre vágjuk s ha partnereink kívánják, foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodónak. A viaszt, a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi rímre kütdlék: Výrobňa medzistienok 991 08 Z e 1 o v c e Telefon: 931-14 mm Egy méhész ш lím-'Wiéék
