Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-28 / 39. szám

14

SZABAD FÖLDMŰVES

«. 1985. szeptember 28,

HORGÁSZÁT # HORGÁSZÁT # HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT © HORGÁSZAT

Klinga József

Kiinga Józsi bácsit Zsélyben (ZeloTce) ismertein meg, méghozzá egészen véletlenül. Ugyanis a két hét szabadságomat a családommal együtt Zsélyben töltöttem. Józsi bácsi pedig éppen akkortájt a fiánál tartózkodott. Editke — Józsi bácsi legkedveltebb menye — nekem viszont jó szomszédom és osztálytársam volt. így természetesen mindig meglátogatom.

így történt ez az [ idén is. Egy alkalommal, amikor át-, szaladtam hozzájuk, s kávézás közben a régi szép időket emlegettük, Józsi bácsi is közénk telepedett, majd a beszélgetésbe ő is bekap! csalódott. Így tud- I tam meg, bogy a nyolcvanhét esztendős Józsi, bácsi Inég mindig nagyon szeret horgászni. Kihasználtam az alkalmat, és arra

kértem őt, mesélje el az életét. Ürömmel tett eleget kérésemnek, mert

mint mondotta, nincs semmi, titkolnivalója, bár élete nem volt problémáktól mentes: fiatal korában kérnéd nyen dolgozott a szélrózsa szinte valamennyi irányában és mindenféle munkát elvállalt, csakhogy pénzt keressen. Átélt két világháborút. Kiinga Józsi bácsi ugyanis még a múlt század végén, pontosan 1899. január 15-én született. Szülei cipésznek taníttatták, de mivel az Ipar nem nagyon ment, így hamar abbahagyta a cipészmesterséget.

Vasutas lett és mint kalauz dolgozott egészen nyugdíjaztatásáig. A munkát még ekkor sem hagyta abba. Nyugdíjasként hússzá éveken át lakhelyén, a Spišská Nuvá Ves-i repülőtéren üzemi őrként dolgozott. A múlt évben gyermekei kérésére nyolcvanhat éves korában végleg nyugállományba vonult. Az évek múlásával gyermekei szétszéledtek, családot alapítottak, idős korára egyedül maradt a családi házban. S mivel nem szeret egyedül lenni, hosszabb-rövidebb időt tölt gyermekeinél. így került Zsélvbe. Megtetszett neki a falu, a menyével Is megértik egymást, így,

A szenvedélyes horgász

ha teheti s amíg egészsége engedi másfőnök kezdeményezésére harminc

ellátogat hozzájuk. Idős kora ellenére, jó egészségnek örvend, s mert Ideje van bőven, gyakran fogja a liorgászbotot és kigyalogol a halastóhoz. Igaz most már ritkábban jár horgászni, de fiatal korában olyan szenvedélyes horgász volt, hogy bebarangolta egész Kelet-Szlovákiát.

— Nem is tudom pontosan hol, melyik folyón, tavon hányszor horgásztam, mennyi és hányféle halat fogtam — jegyezte meg a barátságosan mosolygós öregember. — Horgászengedélyem egész Szlovákia területére szól, így bátran horgászhatok még ma is, amerre megyek, járok. Most leginkább otthon, vagy Sucanyban lőtt lakik az egyik lányom) horgászgatok. De régebben legkedveltebb horgásztanyáini a Hernád, a Latorca, az Ondava, a Csángó, a Vág, a Snina-tó és a Fehér-patak voltak. Nagyon szerettem pisztrángra, pontyra, keszegre, süllőre, dévérre horgászni, de a csukát sem vetettem meg. Szóval akkoriban nagyszerű horgászati lehetőségekkel szolgáltak a folyók, patakok, kavicsgödrök. Sok volt a hal, öröm volt szemlélni a zsákmányt. De abban az időben a folyók vizei sem voltak szennyezettek, sőt tiszták voltak, sok volt a hal, így szívesen jártunk horgászni.

■ Hogyan lett horgász?

— Egész véletlenül és fiatalon. Ugyanis Spišská Nová Ves környékén és általában a Bodrogközben a horgászatnak hagyományai vannak. Én is, mint minden gyerek szerettem a természetet, a folyóvizeket, a vizek lakóit, figyeltük a halak játékát. Első próbálkozásainkat kezdetleges felszereléssel tettük meg. Ha nem akadt előszörre, másodszorra valamicske zsákmány, megpróbáltuk újra. A múló évekkel egyre jobban megismertem a halak életét, tartózkodási helyét, kapási idejét. így lettem szenvedelyes horgász. Olyannyira, hogy Spišská Nová Vesen megalakítottuk a Szlovákiai Horgászok Szövetségének helyi alapszervezelét, mégpedig 1922-ben. Ez elsősorban a vasutasok érdeme. A Spišská Nová Ves-i álloígazi, szenvedélyes horgásszal megalakult a szervezet. Azóta is jól működik és jelenleg több mint ezer tagja van. Szervezetünk tagjai jó munkát végeztek a halastó kiépítésénél, valamint a halszaporításnál. Tény, hogy szervezetünk több mint hatvanéves múlttal dicsekedhet. A tagok között egyaránt találhatók Idősebbek, középkorúak és fiatalok. Az aktivitás nem véletlen, hiszen a tevékenységet alaposan kidolgozott terv határozza meg. A megtett út sikeres volt. Dicséret illet mindenkit, aki hozzájárult vagy részt vett az alapszervezet megszervezésében. Tehát azt kérdi, mióta horgászok? Mondjak évszámot? 1922 óta, s amíg járni bírok nem is hagyom abba.

, Amint látom megfőtt a csalinak való krumpli, kukoricát is adott a szomszédasszony, mehetünk horgászni...

Ä nap nem akart elbújni a felhők mögé. A partról figyeltük a víztükrön lebegő halakat. Egyszeresek csobogni kezdett a víz, néha megjelent tegy-egy közepes nagyságú hal. A pontyoknak vetett horgok kapásjelzői meg sem mozdultak. Eredménytelenül üldögéltünk tovább a tó partján s figyeltük a halak játékát. Tovább folytattuk a beszélgetést.

■ Józsi bácsi azt mondta, szeret horgászni, szereti a természetet, a víz csendes csobogását. Ez mind szép, egészséges dolog. De mi kellemes van abban — fagattam tovább a tapasztalt horgászt —, ha hajnalban, késő este vagy egész nap esőben, sárban, órákon át mozdulatlanul dideregnek a vízparton? S végül még esetleg zsörtölődik is az asszony ezekért a kirándulásokért ?

—- Az a pár óra, amelyet az ember a szabadidejéből a horgászatnak szentel, azt hiszem minden horgász számára gyönyörű élményt jelent. Feledhetetlen látvány, ahogy pirkad az ég, ébred a mező. S emellett van az izgalom, mikor jön már a hal, mikor lesz a nagy fogás — válaszolta Józsi bácsi. Nekem is számos ilyen élményem volt. Nagyon, szeretek pontyra, pisztrángra, keszegrď horgászni, igaz csukára is. Sőt többször előfordult, hogy 5—8 kilós csukát

fogtam. 'Ä megfelelő fejekből trófeákat készítettem, s ezeket ma Is szívesen őrzöm.

Я Milyen horgászfelszereléssel és csalival horgászik?

— Eláruljam? Hét féle horgászfelszerelésem van, mind bambuszból készült. Mikor melyiket viszem magammal. A csaliból nem csinálok nagy gondot. Pontyra például tésztát, gilisztát, krumplit, kukoricát, ragadozó halakra kis halat használok csalétkük Bárhol is horgásztam vagy horgászok, mindig szigorúan betartom a horgászszabályokat; a méreten aluli halat visszaengedem a vízbe.

Я Szereti a halat?

— Nem nagyon. A pisztrángot igen, de azt is csak természetesen jól elkészítve.

Estébe hajlik a délután. Eléggé lehűl a levegő. Bár meglehet, ezután kapnának a halak, de haza kell menni. Klinga Józsi .bácsi 87 éves* Egészséges, egyenes testtartású, kedves ember. Ö még szíve szerint maradt volna, de nem mertük megkockáztatni a hűvös éjszakát.

NAGY TERÉZ

TÁVOLI VIZEKEN

Я Mi akadt a hálóba? A Barentstengeren egy szovjet halászhajó há'lójába szokatlan zsákmány került. A több száz méteres kerítőháloTja — a temérdek hal mellé — két delfin és egy jegesmedve család is bekerült. A váratlan — és tegyük hozzá kissé megszeppent — „vendégeket“ csak nagy üggyel-bajjal sikerült kiszabadítani a kelepcéből. A jegesmedve család miután visszanyerte szabadságát észak felé úszott, a delfinek — ki tudja, milyen érzelemtől vezérelve —még hosszan követték, kísérték a halászhajőt, aztán ők is eltűntek az óceán végtelen világában.

И Egyre több cápa! Újabban egyre több cápa veszélyezteti a kaliforniai partoknál (USA) a fürdőzők, a

széllovasok és a könnyűbúvárok személyi biztonságát. A biológusok szerint azért növekedett a cápaveszély, mert az adott partszakaszon hemzsegnek a fókák — amelyek köztudottan kedvenc zsákmányai az említett ragadozó halaknak. A legújabb statisztikai adatok szerint amióta Kaliforniában védetté nyilvánították a fókákat, azóta állományuk 70—75 ezerre gyarapodott. Így érthető, hogy a 2—3 tonnás fehér cápák szívesen portyáznak a fókahúsban igencsak gazdag kaliforniai vizekben — nem kis riadalmat okozva az ott üdülő emberek között.

Я Tükrös pontyok az Amurban.

Mintegy 2 millió tükrös pontyot telepítettek a távolkeleti Amurba. Az egynyaras halakat Krasznodarban (Észak-Kaukázus) szaporították, nevelték — majd repülővel továbbították őket a Szovjetunió e távolkeletí folyójába. Korábban az Amurban nem voltak tükrös pontyok. A telepítők abban reménykednek, l\ogy a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, a táplálékot jól hasznosító tükrös pontyok majd sokkal gyorsabban fejlődnek, mint az Amur őshonos halai.

Я Napszúrásveszély pisztrángoknál? Egy skóciai pisztrángtelepen tömeges pisztráng ivadék pusztulást észleltek. A pusztulást megelőzően az úszókon (főleg hát- és mellúszókon) fehér lepedők képződött, melyet semmilyen gyógyszerrel nem lehetett kezelni, eltávolítani. A kétségbeesett tógazda, jobb híján letakarta a betonmedencét, ahol a néhány centis halakat nevelte. Mihelyt árnyéko'ásra került sor, az érzékeny ivadékok sorsa jobbra fordult, a hámkárosodás megszűnt és a pusztulás is abbamaradt.

VADÁSZAT Ф VADÁSZAT Ф VADÁSZAT • VADÁSZAT Ф VADÁSZAT • VADÁSZAT Ф VADÁSZAT • VADÁSZAT ф VADÁSZAT

Az első részben az aprővad létszámával foglalkoztunk és megállapítottuk, hogy állománvuk megfogyatkozott. A második részben pedig azt vizsgáljuk, milyen mértékben hatottak az egyes negatív tényezők az apróvad állományára.

Ä vizsgált negatív tényezők hatását a járások képviselői pontokban értékelték, s az eredményeket táblázatokban rögzítettük. A szerzett adatokból érdekes és teljesen logikus következtetéseket lehet levonni. Az SZVSZ járási bizottságai szerint az apróvad állományának csökkenését a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági termelés okozza. A mezőgazdasági vegyszerezés, gépesítés, a növénytermesztés szakosodása és a szántóföldek kiterjesztése „kapta“ a legtöbb pontot. Ezzel szemben az erdőgazdasági beavatkozások, a turizmus, hétvégi házak és telepek, a gombázás csak elenyésző mértékben szerepel a negatív okok között. A nyert adatok középarányából a negatív tényezők százalékban kifejezett értéke a következőképpen alakult:

Tényező

2.

mezőgazdasági gépesítés

15,7

3.

növénytermesztést

,

szakosodás

11,6

4.

я szántóföld kiterjesztése

9.0

5.

a szőrmés és szárnyas

kártékony vad

7,5

6.

tarlóégetés

6,9

7.

automobilizmus

6,2

8

turizmus

1,7

9

kertészkedés

1,6

10.

lakásépítés

1,3

11.

hétvégi házak

és telepek

1,1

12.

erdészeti »vegyszerezés

Í.O

13.

gombázás

0.8

14.

erdészeti gépesítés

0,5

15.

fakitermelés

0,2

16.

egyéb tényezők

1,4

17.

válaszolatlan és kihasználatlan pontértékek

9,6

Mini látható, az első négy

helyen

akik saját területükön és hatáskörükben hasonló eredményeket kaptak. Különösen a növényvédő szerek használata a nagytáblás mezőgazdasági kultúrák elterjedése [amelyeken a vad minőségileg éhezik), a csenderesek, facsoportok, fa- és cserjesorok kiirtása, s a hatalmas talajművelő gépek alkalmazása jelent nagy veszélyt.

soknak megfelelően gondoskodni a trágyalé, silóié elvezetéséről, hogy az ne juthasson a felszíni és a talajvizekbe.

1.7. Az elektromos vezetékek tartóoszlopa alatti területeket a mezőgazdasági üzemekkel kötött megállapodások alapján kihasználni a vad búvóhelyét és táplálékát biztosító növények kiültetésére.

nős tekintettel a szabadon élő, vad életfeltételeinek biztosítására.

2. SZERVEZÉSI TÉREM

2. 1. Ä mezőgazdaság és vadgazdálkodás közös céljait szolgáló, együttműködési szerződéseket kötni a mezőgazdasági üzemek és vadásztársaságok között.

Százalékátlag

Az aprővad helyzete és jövője Szlovákiában 01.)

összes negatív hatások ВО százalékát képezik. Ezt a következtetést megerősítik a vadászok és vadgazdák,

Mindezek ismeretében sem lehet természetesen arra .gondolni, hogy gátoljuk a mezőgazdaság fejlődését. Vannak azonban még olyan tartalékok, amelyek kihasználása biztosíthatná a lakosság ellátását, amellett az apróvadra seni lennének különösképpen ártalmasak, mert az élőhely megőrzésének fontosságát is szem előtt tartanák. Az apróvad számának csökkenése csak első jele egy általános folyamatnak, amely minden élőlényre és végeredményben az emberre is káros következményekkel járhat. Az élőhely tisztaságát tehát nemcsak az apróvad védelmének érdekében, hanem saját érdekünkben is minden áron meg kel) őriznütik. E- zekből a megfontolásokból kiindulva tesszük a következő javaslatokat:

1. AZ APRŐVAD ÉLŐHELYÉNEK

MEGŐRZÉSE ÉS ÉLŐHELYEINEK

JAVlTÄSA TERÉN

1. 1. Ä mezőgazdasági hagytermelés céljaira alkalmatlan területeket védföldek, vadlegelők és vadbúvóhelyek létesítésére hasznosítani.

1. 2. A mezőgazdasági gépeket hatásos vadriasztó berendezésekkel felszerelni.

1. 3. A mezőgazdasági vegyszereket csak az előírások szerinti összetételben, mennyiségben alkalmazni, betartva a növényvédelmi utasításokat.

1. 4 A vegyszerek gyártása során kiküszöbölni a vadállományra káros mellékhatásokat.

1.5 A higiéniai előírásoknak megfelelően megoldani a vegyszerek csomagol őanvagainak megsemmisítését.

1 6. A mezőgazdasági üzemek és telepek környékén a higiéniai eiőírá-1. 8. Gátat' vetni a fák, fasorok, bokrok önkényes kipusztításának, mivel a vad természetes búvó-, költő- és ellési helyét képezik.

1. 9. Az autópályákat és forgalmi müutakat kerítéssel szegélyezni, amely megakadályozza, hogy a vad a gépkocsik útjába kerüljön.

1. 10. A természetvédelmi szervezetekkel együttműködve megszüntetni a vad elhullását okozó „csapdákat“, amilyenek például a betonozott vízelvezető csatornák, derítő- és meliorációs gödrök stb.

1. 11. A mezőgazdaság irányító szerveivel karöltve megállapítani a művelési területek nagyságát, külö-2. 2. Megszervezni a szürke fogoly mesterséges tenyésztését és kibocsájtását. ,

2. 3. Hatékonyabbá tenni a mesterséges fácántenyésztést és a nevelt fácáncsibék alkalmazkodóképességét.

2. 4. Fokozni az állategészségügyi szervek gondoskodását a szabadon élő vad egészségének védelmében.

2. 5. Kivizsgálni a vegyszerek halmozódásának hatását az állati szervezetre és ezek alapján intézkedéseket foganatosítani.

2. 6. Tudományos alapon értékelni az apróvad elhullásának okait és e célból az apróvad tenyésztési feltéte,(Archív felvétel].

leivel foglalkozó, külön kutatóinté-i zetet létesíteni.

2. 7. A mezőgazdasági rekultivációs munkálatok esetében kikérni a természetvédelmi és vadászati szervek véleményét.

3. A JOGSZABÄLYALKOTÄS TERÉN

3. t. Hatékony rendeleteket hozni az élőhely és különösen az apróvad élőhelyének védelmére.

•3. 2. A fenti értelemben átdolgozni és kiegészíteni a 1975/172 számú Tt. rendeletét, amely a vadfajok védelméről, vadászatuk Idejéről és módjáról rendelkezik.

Munkánkban megkíséreltük kiértékelni az apróvad helyzetének és állományának alakulását az 1970—1980 közötti időszakban, valamint csopor- ■ ttísítani a tényezőket, amelyek arra hatással voltak.

Arra az egyértelmű megállapításra jutottunk, hogy a vizsgált időszakban az apróvad állománya és helyzete nagyon kedvezőtlenül megváltozott. A legrosszabb a helyzet a szürke fogoly esetében, amelyet a kipusztulás veszélye fenyeget. A többi apróvad fajtákat is kedvezőtlenül érinti az életfeltételek megváltozása. Valamennyi vadfajnál növekedik az elhullás aránya. Az apróvad számának csökkenését okozó tényezők kiértékelésekor meg kellett állapítanunk, hogy a negatívumok listáján .első helyen a mezőgazdasági vegyszerezés, gépesítés és szakosodás áll. Elemzésünk eredményeként javaslatokat tettünk a vaa élőhelyének javítására. Javaslatainkat három csoportra osztottuk: a vad élőhelyét és életfeltételeit közvetlenül érintő kérdésekre, szervezési intézkedésekre és jogszabályalkotó intézkedésekre.

Tudjuk, hogy munkánk nem merítette ki az élőhely, a természetvédelem, a mező- és erdőgazdaság és vadgazdálkodás valamennyi bonyolult, összefüggő problémáját. Célunk az volt, hogy legalább részben feltártuk a jelenlegi helyzetet és rámutassunk arra, hogy itt a legfőbb ideje hatékony intézkedésekkel megmenteni ami még megmenthető.

Kimer Károly