Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-06 / 27. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 3 1985. július 6. Merre tart a világ tejgazdasága? A Nemzetközi Tejgazdasági Szövet­lég az elmúlt év szeptemberében ha­zánk fővárosában, Prágában tartotta meg éves tudományos ülését. Ezen megvitatták a különböző szakbizott­ságokban végzett munkát és az el­ért eredményeket. A tudományos ülésszakon elhangzottakból az alábbi elemzést készítette a Magyar Mező­gazdaság szakértője: A túltermelés megakadályozása ér­dekében a 80-as évek második felé­ben az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban a tejtermelés korlátozását tervezik. Ezt az Egye­sült Államokban a tej árának mér­séklésével, a tejtermelés önkéntes csökkentésére ösztönző prémiumrend­szerrel, illetve a többlettejtermelés megadóztatásával; Nyugat-Európában pedig a kvóta-rendszer bevezetésével kívánják elérni. A Szovjetunióban és a kelet-euró­pai szocialista országokban a tejter­melés további növekedése és az im­port fokozatos csökkenése várható. A tejtermelést tekintve ..tehát az európai országok zöme 2000-ben ön­ellátó lesz és csak a Földközi-tenger mentén fekvő országokban várható némi hiány. Nyugat Európában a tej­termelés — a kisebb farmok tehén­tartásának fokozatos megszűnésével — a 20—25 hektár nagyságú, 20— 100 tehenet tartó nagyobb gazdasá­gokban koncentrálódik. Az európai szocialista országokban a mezőgaz­dasági nagyüzemekben a 600—1200 tehenet tartó egységek lesznek jel­lemzőek. A tehenenkénti tejhozamokban, még a magasabb termelési szinteken is, mintegy 30 százalékos nagyságrendű növekedés várható. A teheneket a jövőben is koncentrátumokkal kiegé­szített szálas takarmányokkal etetik, azonban a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt kap a bendő-mikróbák ökológiai befolyásolása. A hagyomá­nyos takarmányok mellett növekedni fog az új takarmányforrások, így el­sősorban a megfelelő kezeléssel elő­készített szalmafélék jelentősége. Várható, hogy Európában az ez­redfordulóig számottevő mértékben csökken a tőgygyulladás okozta vesz­teség a tejtermelésben. Tovább növe­kednek a nyers lejjel szemben tá­masztott minőségi követelmények (összcsiraszám, spórás baktériumok száma, szomatikus sejtszám, peztici­­dek, szermaradványok stb.j. A harmadik világban a kereslet lényeges növekedésével és a terme­lés fejlesztésének késlekedése miatt fokozottabb tejhiánnyal lehet szá­molni. A fogyasztás Európában a külön­böző termékcsoportokat tekintve vár­hatóan a következőképpen alakul: A folyékony termékek között nö­vekedni fog a tejfogyasztás és a súlypont a teljes tejről fokozatosan áthelyeződik a csökkentett zsírtartal­mú tejféleségekre. Nagyobb lesz a kereslet a tejszín-készítmények, to­vábbá a tej- és tejsztnalapú desszert­termékek Iránt. Fokozódik az érdek­lődés a tejbáztsú italok (például ka­kaós tej) Iránt. A mediterrán orszá­gokban jelentősen növekedni fog az ultrapasztőrözött (tartós) te) értéke­sítése, az észak-európai országokban és az Egyesült Államokban viszont az ultrapasztórözött tej iránti keres­let szerény növekedése mellett a pasztőrözött tej fogyasztása marad az elsődleges. Számottevő fogyasztás­­növekedés várható a gyógyhatású sa­vanyú tejkészítményekből. Ezeknek a gyégyterápiában való minél széle­sebb körű felhasználására jelentős tudományos munka folyik a nemzet­közi szervezetben. Az értékesítésen belül a házhozszállítás rovására nő­ni fog a bolti eladás. Valószínű, hogy a vajfogyasztás a legtöbb országban tovább csökken. A vaj nagyobb ára miatt hátrányos helyzetben van a margarinnal szem­ben és sok országban az él a fo­gyasztók tudatában, hogy a vaj ár­talmas lehet az egészségre. Kétségte­lenül hátrány a vajra nézve a rosz­­szabb kenhetőség és a margarinnál jóval szerényebb reklámozás. A vaj­­szerü krémek és keverékek valószí nűleg csak részben fogják ellensú­lyozni a vajfogyasztásban bekövet­kező csökkenést. A legtöbb országban a sajtfogyasz­tás továbbbl növekedése várható, de ez mérsékeltebb lesz, mint a hetvenes években volt. Az elmúlt húsz év alatt a sajttá feldolgozott tej aránya 12,5 százalékról 23 százalékra növe­kedett. A következő években a fejlő­dés főleg a választékban, az új ízek kialakításában, a formákban és a csomagolási megoldásokban lesz lát­ványos. Ugyancsak növekedés várható a korszerű elválasztási eljárásokkal (például membrán-szeparációval) ki­nyerhető tejalkotórészek, elsősorban a tejfehérjék, más (például szénhid­­rátdűs) élelmiszerekben való felhasz­nálásában. A harmadik világban a népesség gyorsan nő, az élelmiszerek iránti kereslet-növekedés erőteljes, a tej és tejtermékek iránti kereslet számos országban nagy, de a tényleges ke­resletben csak akkor várható növe­kedés, ha a fogyasztók tömegeinél a vásárlóerő növekszik. A technológia és a technika fejlő­déséről azt mondjuk, hogy a követ­kező Időszakban a gyártmányfejlesz­tés és az innováció kifejezettebb lesz, mint az elmúlt évtizedben. Egyaránt fejlődés várható a fermentált tejter­mékek gyártásában. A fermentációs folyamatok irányításában bekövetke­ző fejlődés hozzá fog járulni a ter­mékek minőségének a további javu­lásához. Hasonló előrehaladás vár­ható a desszert jellegű termékek gyártásában Is. Mindkét területen az aszeptikus technológiák elterjedésé­vel tovább fog Javulni a termékek eltarthatósága. A sajtgyártás hatékonyságának nö­velése érdekében mind több sajtféle­ségnél fogják alkalmazni a gyorsított sajtérlelési eljárásokat. A jelenlegi ismeretek szerint a sajtok érésé az érlelési hőfok4- emelésével, különböző enzimkészítményekkel és genetikai­lag manipulált satjérlelö mikroorga­nizmusok alkalmazásával gyorsítható. Az utóbbi években egyes országok­ban látványos előrehaladást értek el a membránszeparáció sajtgyártásra (Feta sajt, kamember sajt, stb.) és egyéb termékek előállítására (pél­dául tejfeliérje-koncentrátumokl való alkalmazásban, jelentős a fejlődés az energiaigényes tartósított tejter­mékek (például tejpor) technológiá­jában. További fejlődéssel számolhatunk az irányítástechnikában is. Általános­sá válik a tejiparban a programve­zérlés és ezzel párhuzamosan csök­ken a termelésben foglalkoztatottak száma. A technológiai és a technikai fejlődés eredményeképpen csökkenni fog a fajlagos víz- és energiafelhasz­nálás, valamint a munkaidő-ráfordí­tás a tejüzemekben és e három fon­tos költség csökkentésével lehetőség nyílik az önköltség további mérsék­lésére. PAKISZTÁNI PÄLMA — AMERIKAI GYÜMÖLCSÖKKEL J. Cserepanov rajza Varsóban, a Lengyel NépkBz­­társaság fővárosában tartotta meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kormányfői szintű, 40. ülésszakát. A résztvevők értékel­ték a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében a legutóbbi, a KGST tavaly októberben Havannában meg­tartott ülésszaka óta elért eredmé­nyeket, s a legfelsőbb szintű moszk­vai gazdasági tanácskozás szellemé­ben konkretizálták a tagállamok e­­gyütt működésének elmélyítésével és tökéletesítésévé) kapcsolatos felada­tokat. Áttekintették az 1986—1990-es népgazdasági tervek egyeztetésében eddig végzett munka eredményeit, valamint a szocaiista országok gaz­dasági együttműködésével kapcsola­tos egyéb kérdéseket. Megtárgyalták továbbá az anyagi források gazda­ságos és ésszerű kihasználására vo­natkozó, 20U0-ig szóló együttműkö­dési programnak a javaslatát, vala­mint a KGST 1986—1987-es évekre szóló tevékenységének programjavas­latát. A KGST tevékenységéről szóló be­számoló hangsúlyozza, hogy a KGST szervei a fő figyelmet a tagországok legfelsőbb szintű gazdasági tanácsko­zásán elfogadott határozatok megva­lósítására fordították. Ez a tanácsko­zás a szocialista közösség országai további fejlődésének egységük és összeforrottságuk megszilárdításának fontos állomása volt. A tagországok többségében növe­kedett a gazdasági fejlődés üteme. Az 1983-as évhez viszonyítva a tag­országok összesített nemzeti jövedel­me 3,8 százalékkal nőtt, emellett az ipari termelés terjedelme ugyaneb ben az időszakban 4.4 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növe­kedésének 93 százalékát a munkater­melékenység fokozása eredményezte. Ezzel párhuzamosan sikerült elérni az anyag- és energiaforrások fajla­gos fogyasztásának a csökkentését. Bővültek a tudományos-műszaki ha­ladás eredményeinek felhasználásával készült termékek szállításai. A KGST- tagországokban a beruházások terje­delme 1,7 százalékkal nőtt, a tagor­szágok mezőgazdasági bruttó terme­lése pedig 3 százalékkal emelkedett. Ugyancsak nőttek az egy lakosra ju­tó reáljövedelmek, javult az egész­ségügyi gondoskodás és a szociális biztosítás. A KGST-tagországok az értékelt időszakban kormányközi szinten rendszeres találkozókat és konzultá­ciókat tartottak, figyelembe véve a gazdasági tanácskozásnak a gazda­ságpolitika koordináláséra vonatkozó határozatait. A gazdaságpolitika sok­oldalú egyeztetésére kötött a kétol­dalú koordináció. A tagországok több­A KGST 40. ülésszaka sége aláírta vagy előkészíti a 2í)00-ig szóló gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési fejlesztési prog­ramot. Az együttműködés főleg a mikro­processzorok, a fémmegmunkáló be­rendezések, a távközlési technika, és a digitális információtovábbítás fej­lesztésében és gyártásában mélyül. A rádiótechnikai ipar és a mikro­elektronika számára jelenleg szerve­zik a speciális vegyipari alapanyagok és vegytiszta anyagok gyártását. A megkezdett utat tovább kell folytatni. Az elmúlt évben elvégezték a mun­ka döntő hányadát azon alapanyagok előkészítésében, amelyek a KGST- tagországok elkövetkező 15—20 évre szóló tudományos-műszaki fejleszté­sére vonatkozó komplex programjá­hoz szükségesek. A tudósok nemzet­közi kollektívái lényegében megálla­podtak a tudományos-műszaki hala­dás kitűzött, elsőséget élvező irányai­ban a legfontosabb kutatási és fej­lesztési témákról . A KGST szerveinek a tudományos­­műszaki együttműködésre vonatkozó terveivel összhangban az utóbbi évek­ben hozzávetőleg ezeregyszáz fej­lesztési munkát végeztek el. melyek alapján több mint 250 kísérleti pél­dányt fejlesztettek ki gépekből és berendezésekből, húsz új anyagot ál­lítattak elő. 110 technológiát és tech­nológiai folyamatot kísérleteztek ki. s a gabona- és a zöldségfélék 38 új fajtáját vagy hibridjét nemesítették ki. A gépipar elsődlegességet élvező ágazataiban is folytatódik az együtt­működés. Ezt 104 sokoldalú és 109 kétoldalú megállapodás tette lehető­vé a nemzetközi szakosítás és terme­lési együttműködés terén. Fejlődött az együttműködés a számítástechnika terén. A KGST-tagországokban a szá­mítástechnikai eszközök állományá­nak értéke meghaladja a 35 milliárd rubelt. Az ilyen berendezések köl­csönös szállításai csak az elmúlt év­ben hozzávetőleg 4 milliárd rubelt tettek ki. A KGST-tagországok az elmúlt év­ben növelték a szabványosított rend­szerű elektrotechnikai és mikroelekt­ronikai termékek kölcsönös szállítá­sát. Az elmúlt ötéves tervidőszakhoz képest 35 százalékkal növekszik az integrált áramkörök és félvezetők mennyisége, amelyeket az 1986— 1990-es években kell leszállítani a nemzetközi gyártásszakosításról és termelési együttműködésről kötött megállapodás keretében. Tekintettel erre a szállítások átlagos évi terje­delme 30 százalékkal nő. A szakos!« táš elmélyítése mindenekelőtt az új* perspektivikus és legbonyolultabb mikroelektronikai termékek alapján történik. A gyártásszakosításra vo­natkozó megállapodásokkal összhang­ban az elkövetkező öt évben a tag­országok szükségleteit az integrált áramkörök és a félvezetőket alkal­mazó berendezések terén 82,5 száza­lékra elégítik ki. Az együttműködés a mezőgazdasá­gi ipari komplexum ágazataiban i* újabb eredményeket hozott az elmúlt évben. Mezőgazdasági termények új területi fajtáit és hibridjeit nevelték ki és 297, jelentős gazdasági haszon­nal járó tudományos és műszaki fej­lesztési munka termelést» való beve­zetését javasolták. A KGST-tagországok árucserefor­galma tavaly elérte a 185 milliárd rubelt, ez az 1983-as évhez viszonyít­va 10,6 százalékos növekedést jelent. A kölcsönös áruszállításról kötött hosszú távú kormányközi kereskedel­mi megállapodásokból származó kö­telezettségeket fs sikeresen teljesítik. Az együttműködés elmélyítése és tö­kéletesítése Jelentős mértékben hoz­zájárul a Vietnami Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság fejlesztésének meggyorsításához, gazdasága haté­konyságának növekedéséhez. Jugoszlávia és a KGST együttmű­ködése tavaly az 1983-as évhez ké­pest 12.7 százalékkal nőtt. Jugoszlá­via külkereskedelmi forgalmának 43 százalékát a KGST-tagországokkal bonyolítja le. Tovább bővült az együtt­működés Finnországgal. Mexikóval, Nicaraguával, Mozamhikkal, Angolá­val és Laosszal. A KGST-tagországok' 101 fejlődő állammal folytatták az együttműködést. Fejlődött az együtt­működés több nemzetközi gazdasági szervezettel, főleg az Európai Gazda­sági Tanáccsal, ami jelentős mérték­ben hozzájárul mind a KGST, mind pedig tagországai nemzetközi tekin­télyének növekedéséhez. A beszámoló elhangzása után az egyes küldöttségek vezetői ‘mondtak véleményt. A CSSZSZK küldöttségé­nek nevében Ľubomír štrnugal elv­társ szólalt fel. A Szovjetunió részé­ről Nyikolaj Tyihonov mondott be­szédet. A megvitatott dokumentumok olyan gyakorlati Intézkedéseket tar­talmaznak, amelvek megvalósítása hozzájárul közösségünk országai erő­feszítéseinek további egyesítéséhez. KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR Május 27 én kezdődött el Rómá­ban a Forot, Italien bunker­­szerű tárgyalótermében annak a pernek a tárgyalása, amelyet rosz­­szul rendezett, előre meghatározha­tatlan számú felvonásra tagolt komé­diának nevezhetnénk, ha nem lenne a tétje nemzetközi kapcsolatokat meghatározóan komoly és nem len­nének „szereplői“ között ártatlanul meghurcolt és fogva tartott emberek. A vád alapja az, hogy három bol­gár állampolgár állítólag részt vett a II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án elkövetett merényletben. Az Ilario Martella vizsgálóbíró által ösz­­szeállított mintegy 25 ezer oldalt ki­tevő vizsgálati anyag annak az em­bernek a vallomására épül, akit az összes, elfogult és elfogulatlan, ha­ladó és konzervatív, még a kimon­dottan szocialistaellenes sajtó is ha­­zudozőnak, vallomásait többször is visszavonónak, megbízhatatlannak és mind egybehangzóéban — beszámít­­liatatiannak tart. Mint köztudott, AH Agca török terrorista, akit Törökor­szágban korábban gyilkosságért ha­lálbüntetésre ítéltek, négy évvel ez­előtt rálőtt a pápára, majd letartóz­tatása után másfél évvel hirtelen azt kezdte mondogatni, hogy Szargaj An­tonov és más bolgár állampolgárok vették rá erre a terrorcselekményre. Szergej Antonov, a Rómában működő bolgár légiforgalmi iroda akkori ve­zetője két és fél év éta vizsgálati fogságban van és hosszú vizsgálati fogsága alatt megrendült az egész­sége. A kizárólag Agca vallomásaira épült Antonov-per egy hónapja zaj­lik, az igazság, sajnos, még nem de­rült ki, de néhány tény teljesen bi­zonyossá vált. Az olasz titkosszolgá­lat és в camorra — a maffia egyik szervezete — emberei még 1982-ben a börtönben vették rá Ali Agcát, a pápa elleni merénylet elkövetőjét, hogy a bolgárok és a szovjetek ellen valljon. Viszonzásképpen azt ígérték a török terroristának, hogy enyhe ítéletet fog kapni. Agca tehát hazu­dik. el6.re meS<rt forgatókönyv sze- hívott nemzetközi sajtóértekezleten, rinti szöveget olvas fel, amelyet sa- A Csehszlovákiai Jogászok Egyesülete ját zavaros elmeszüleményeivel ke- Prágában nyilatkozatot adott ki a ver. Nem ez az első eset a türténe- perrel kapcsolatban: „Korunk jog­lemben, hogy lelkileg sérült embert rendjeinek alapelveivel ellentétben „dolgoztak meg“ és használtak fel megkezdődött a három nevezett bol­­arra, hogy hamisan valljon. (Gondol- gár állampolgár elleni bírósági eljá­­junk a Dimitrov-perben „szereplő“ rás. Ez az eljárás sárba tapossa a Van der Lubbera!) büntetőjog fontos elvét, az ártatlan-Agca vallomásai hideglelést okoz- ság feltételezését, amely az olasz nak minden normális embernek, jogrendben is érvényes. Ártatlan sze­­„Teljes biztonsággal állíthatom — mélyek ellen bírásági eljárást indí-Az Antonov-per — politikai provokáció mondta Agca prófétai pózban, — hogy a nemzetközi terrorizmus politikai és pénzügyi központja a Szovjetunióban van.“ Amikor az esküdtszék elnöke rákérdezett: „Kérem, mondjom ténye­ket, bizonyítékokat“, Agca így felelt: „Tényeket nem mondok. Már közöl­tem magukkal, hogy én vagyok a Jézus Krisztus.“ Oj színfalt Agca vallomásában a hírhedt olasz éllamelíenes összees­küvő banda, a P—2 színre lépése. „Ez a népség — mármint a P—2 — jól tudta, hogy én vagyok a testet öltött Krisztus, ezért akarta, hogy a Vatikán mellé álljak, és eszközként akart engem kihasználni.“ ... És így tovább, a fatimai Madonna harmadik titkáig, a világvége mugjásolásáig, a bolgár „nyom“-tól a „Szürke Farka­sokéig.,. Mire jó ez? — kérdezheti a jóhiszemű olvasó. Mindenesetre ki­váló alkalom a szovjetellenes propa­ganda szítására, a békés kapcsolatok aláásására. „Semmi mást nem várunk a tár­gyalásoktól, mint azt, hogy csak a kötelességét teljesítse az olasz bíró­ság. Szolgáltasson igazságot Szergej Antonovnak, Zseljn Yaszilevnek és Todor Ajvazovnak“ — hangsúlyozták a Bolgár Jogászok Szövetségének ve­zető képviselői a per kapcsán össze­tottak, amely durva politikai provo­káció a Bolgár Népköztársaság és az egész szocialista közösség ellen. Ré­szét képezi a nyugati titkosszolgála­tok félrevezető kampányának, amely­nek az a célja, hogy aláássa az el­térő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. Ezért a per joggal keltett tiltakozást számos ország demokratikus közvéleményé­ben.“ A nyilatkozat azt is leszögezi, hogy az eljárás során a büntetőjog más alapelveit is megsértik. Minden vitás kérdést a terrorista javára és a bol­gár állampolgárok ellen fordítanak. A vizsgálóbíró ugyanis azzal vetette el a bolgár állampolgárok vallomá­sát, hogy más az ideológiai és a po­litikai meggyőződésük. A per még tart. nem tudni, Igsz-a még nagyjelenete Agcának, vagy, hogy az erősen megromlott egészségi álla­potú Antonov szavait hogyan fogadja a bíróság. Az azonban nyilvánvaló, hogy az egész eljárás, az Antonov­­per súlyos politikai provokáció a szocialista Bulgária ellen. A terroriz­mus nem a szocialista országok mód­szere, ellentétes meggyőződésünkkel, s csak az antidemokratikus erők ér­dekeit szolgálja. —hme—f

Next

/
Thumbnails
Contents