Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-28 / 39. szám

1985. szeptember 28. .SZABAD FÖLDMŰVES. A KÖNYVTÁRAK Fö FELADATAI NAPJAINKBAN Megtartani az elért színvonalat Ä lakosság műveltségi színvonalá­nak emlekedésével, a tudomány és a technika fejlődésével, a felnőttek és fiatalok szakköri és további alkotó tevékenységének fejlődésével évről évre növekednek a könyvtári szolgál­tatások iránti társadalmi igények is. A könyvtárak egyre több állampolgár eszmei és műveltségi színvonalának formálására hatnak, hiszen Szlová­kiában jelenleg csaknem 8200 könyv­tár működik, melyek könyvállománya 51 millió. A könyvtárak szolgáltatá­sait közel 2 millió olvasó használja ki, akik évente 45 milliá könyvet, fo­lyóiratot és egyéb forrást kölcsönöz­nek ki, és a könyv­tárak szakképzett dolgozóinak száma 4500 fő. A könyv­tárak évenként je­lentős számú ren­dezvényt szerveznek, bibliográfiai tá­jékoztatást nyújtanak, tudományos­­-tájékoztató tevékenységet folytatnak, és további politikai, kulturális-nevelő, művelődési ás tudományos-tájékozta­tó tevékenységet folytatnak. Tevé­kenységük tehát sokoldalú és diffe­renciált. Szocialista könyvtári te­vékenységünk így jelentős ideológiai, knlturális-nevelő és tndományos-tájé­­ki ztalő tevékenység és olyan társa­dalmi eszköz, amelynek pótolhatatlan szerepe van a szocialista állam kul­túrpolitikai és tudományos-tájékozta­tó eszközeinek rendszerében. A könyv­tárak társadalmi jelentősége és a ve­lük szemben támasztott növekvő kö­vetelmények együttvéve igényes fel­adatokat rónak dolgozóikra is. Ezek közül melyekre kell a legnagyobb fi­gyelmet fordítaniuk napjainkban? A TEVÉKENYSÉG FÖ CÉLJA A könyvtárak tevékenységét nap­jainkban két ielentős momentum ha­tározza meg. Ez mindenekelőtt aznk­­nak a rendezvényeknek a sorozata, amelyekkel a könyvtárak hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítá­sának 40. évfordulóját és számos to­vábbi jelentős knitérnolitikai ese­ményt köszöntöttek, illetve köszön­tének. A másik fontos meghatározó momentum a Csehszlovákia Kommu­nista Pártia közelvő XVII. kongresz­­szusára való fokozódó készü'ődés. Ez egyúttal megköveteli az előző idő­szakban folytatott tevékenység alapos elemzését, valamint a könyvtárak 20(10-ig való fejlesztési koncepciójá­nak kidolgozását és a 8. ötéves tervidőszak feladatainak konkretizá­lását. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK Napjainkban ez mindenekelőtt o­­lyon feladat, mely magába foglalja a könyvtárak fejlesztése területi és hálózati programjainak kidolgozását a CSKP XVII. kongresszusa utáni idő­szakra, vagyis az 1986—1990-es esz­tendőkre. E feladat végrehajtása meg­követeli az eddigi fejlődés alapos elemzését, különös tekintettel a 7. öt­éves tervidőszakban végbement fejlő­dés elemzésére, vagyis A könyvtárak egységes rendszere 1981—1985-ös évekre szóló fejlesztési programja végrehajtásának értékelésére. A te­vékenység folyamatos figyelemmel kísérése alapján várható, hogy a könyvtárak az e téren kitűzött fő feladataikat teljesítik. Dgyanakkor azonban meg kell ál­lapítani. hogy számos olyan probléma is van, amelyek kedvezőtlenül befo­lyásolják a könyvtárak munkaered­ményeit. Ezek következményeit ki keli küszöbölni. A -népkönyvtárak mindenekelőtt a könyvállomány e­­gyenlőtlen. tehát kevésbé jó minősé­gű feltöltésével kapcsolatos problé­mák. melyek több járásban annak következményekén! nyilvánultak meg, hogy az irodalom megvásárlására szánt pénzeszközöket késve utalták át a könyvtáraknak. További problé­ma, hogy néhány járásban elsietve fogtak hozzá az SZSZK Kormánya 58^1984-es sz. határozatának végre­hajtásához. E határozat értelmében ugyanis a knb-tanácsnknak meg kell teremteniük a helyi kulturális léte­sítmények helyi művelődési közpon­tokba történő fokozatos integrálásá­nak feltételeit, a körzeti jelentőségű központi falvak integrált létesítmé­nyeikké. Itt tudatosítani keli, hogy az integráció végrehajtása a szüksé­ges fe'tételek megteremtése nélkül nem hozza meg a kívánt eredményt egyetlen integrált létesítmény szá­mára sem. AZ IFJ0SÄG KÖRÉBEN VÉGZETT MUNKA A tevékenységnek e fnnios terüle­tén a könyvtárak munkájának céltu­datosan az adott dokumentumokból következő feladatok végrehajtására kellene irányulnia. A gyerekeknek Akik annak idején bepillantottak a napisajtóba, vagy hallgatták a Csehszlovák Rádió Magyar Nyelvű Adásának kulturális híradóját, érte­sülhettek róla, hogy augusztus 28. és szeptember 3. között Olaszországba utazik a Csehszlovákiai Magyar Taní­tók Központi Énekkara. Nos, azóta örömmel hallhattuk, hogy az együt­tes sikeresen abszolválta a húszéves fennállása során immár kilencedik külföldi útját, s hogy a siker ebben az esetben nemcsak azt jelenti, hogy szerencsésen „megjárták“ az utat. Bővebben azonban szóljon minderről az együttes karnagya, Janda Iván: — A goriziai nemzetközi kőrusfesz­­tivál, amelyen részt vettünk, évente megrendezésre kerül. Szakmai ber­kekben — és természetesen nemzet­közi mércével mérve — afféle „köze­pes“ rangúnak számít. Eddig minden évben volt csehszlovák résztvevője, az idén egy prágai kórussal együtt mi képviseltük hazánkat. Hozzá kell tennem, hogy a CSMTKÉ esetében már tavaly és tavalyelőtt is tervbe volt véve a fesztiválon való részvé­tel, ám objektív akadályok miatt mindkét esetben meghiúsult. Az idén viszont — sikerült... ■ Milyen volt a mezőny? — Erős! Ebben válóban semmi túlzás sincs, még ha látszólag ellen­tétben Is áll azzal, ahogyan az imént nyilatkoztam a fesztiválról. A közön­ségnek, a résztvevőknek, sőt a zsűri­nek is egybehangzóan az volt a vé­leménye, hogy a goriziai fesztivál fennállása óta még nem volt ilyen magas színvonalú, mint az idén. Hu­szonkét kórus jött el, egyebek között Ausztriából, Lengyelországból, Romá­niából, Bulgáriából, az NSZK-ból... Na és persze, Magyarországról, hogy ki ne felejtsem, hiszen a kaposvári együttes a fesztivál egyik győztese lett. Mi, őszintén megvallva, „dobo­gós“ helyezéssel, sőt egy kicsit talán győzelemmel Is számoltunk, ennek ellenére — tekintettel a fesztivál színvonalára — semmiképpen sem tartjuk kudarcnak az elért ered­ményt. G0RIZIA UTÁN lett három fő hiánya pedig már érez­hető hátrányt jelent, főleg ha férfi­tagokról van szó. Ami magát a ver­senyt illeti, egyértelműen a polifón kategória volt az igényesebb és a ne­hezebb. A versenyszabályoknak meg­felelően itt egy preklasszikus, egy XIX. századi, valamint egy-egy, а XX. század első, illetve a második feléből származó kórusművet kellett előad­ni; a repertoárunk ennek megfele­lően egy Monteverdi-darabból, egy Dvorák-kórusműből, (Vybéhla bfíza); Я Ezek után csakis ez a kérdés következhet: a számok és a helyezé­sek tükrében hogyan szerepelt a CSMTKÉ a goriziai nemzetközi fesz­tiválon? — Onnan kezdeném, hogy a ver­seny műfajilag két — a polifón és a folklór — kategóriában folyt, a kó­rusok összetételét tekintve pedig nőt-, férfi-, illetve vegyeskar volt a besorolás. Mi természetesen a ve­gyeskarok kategóriájában indultunk, tünk volna. Itt mondanám el azt is, hogy tartot­tunk az erősen csökkentett létszám­tól: a megszokott 60—65 helyett most mindössze harminchét .taggal léptünk fel, a versenyfeltételek ugyanis negyven főben szabják meg a kórusok létszámának ‘első határát. Ez a mi esetünkben, az egyéb körül­ményeket Is figyelembe véve har­minchét tényleges — tehát éneklő — tagot jelentett. Ilyen létszám mel-Bárdos Lajos Popule meus című, cso­dálatosan szép művéből, Illetve Vass Lajos Koncsol László Bíztató című versére írt . kórusművéböl állott. A folklór kategóriában szintén indul­tunk, éspedig Oto Ferenczy Verbunk­­jával, I. Hrušovský Ked ja pôjdem című művével, Bárdos Lajos Patkőék­­nál című, könnyed-tréfás darabjával, illetve Kodály nagyobb lélegzetű kő­­rusművével, a Mátrai képekkel. Kü­lön öröm volt számunkra, hogy ez­­utőbbi darabot teljes terjedelmében előadhattuk, ugyanis Időtartama miatt erre nem mindig nyílik lehetőség. S most már valóban az elért ered­ményekről: énekkarunk a polifónia kategóriájában a 8., a folklóréban pedig a 6. helyet szerezte meg. Itt kissé módosítanám az egyik korábbi állításomat, mert ezzel az eredmény­nyel mégsem vagyunk teljesen elége­dettek. A polifóniában valóban reális­nak számit a nyolcadik helyünk a bevezeti tizennégy vegyeskórus kö­zül, de a folklór kategóriában érzé­sem szerint jobb helyezést érdemel. ■ Milyen szempontok alapján bí­rálták el a kórusokat? — Ugyanolyanok alapján, mint ál­talában mindenütt a kórusmuzsikát: az ének tisztasága, az együtthangzás, a szólamokon belüli hangzás, a hang­anyag, a hangkép... A fesztivál szín­helye egyébként a város sportcsar­noka volt, s mi tagadás, féltünk az nyújtott könyvtári szolgáltatások alape'.veit az SZSZK Kulturális Mi­nisztériuma adta ki az I960—1984-es években. Noha ezen alapeivek néme­lyikének megvalósítása a népkönyv­tárak gyakorlatában arról tanúsko­dik. hogy meghozzák a szükséges hasznot, a gyakorlat egyúttal fogya­tékosságaira is rámutatott. A máso­dik dokumentumot ugyanakkor a lehető leggyorsabban le kell bontani és ki kell dolgozni a könyvtárak fel­tételeire, hogy ily módon megteremt­sék a lehetőségeket a felnövő ifjú­ság körébtn végzett rendszeres mun­kához, íőleg pedig a munkásszak­­mákra készülő ifjúság körében vég­zett munkához. Az ifjúságnak nyúj­tott szolgáltatások bővítése és fejlesz­tése során azonban a könyvtárak to­vábbra is megfelelő segítséget igé­­nvelnek a nemzeti bizottságok részé­ről. Helyiségbeli, műszaki és pénz­ügyi biztosításról van szó olyan szín­vonalon, hogy a könyvtárak az olva­­sóklubok, a zenei szakosztályok és egyéb korszerű tormák segítségével az ifjúság figyelmét elvonják a tár­sadalmilag nem kívánt létesítmények, tői és megnyerjék a könyv, az olva­sás szeretetére, az önművelés egyéb nemes formái számára. Ez ugyan igé­nyes feladat, de a fiatal nemzedékre való helyes és hatékony ráhatás, esz­mei és szakmai gondolkodásmódfá­nak formálása nem lehet közömbös feladat számunkra. A POLITIKAI ÉS SZAKIRODALOMMAL VÉGZETT MUNKA Ä könyvtárak e knlcsfotnosságű feladatainak végrehajtásában tovább­ra is szükség van az SZSZK egysé­ges könyvtári rendszere keretében a politikai irodalommal végzett munka fejlesztése alapelveinek érvényesíté­sére (az alapelveket 1983-ban hagy­ták jóvá), valamint a járási könyv­tárakban a politikai irodalmi szak­osztályok létesítésére vonatkozó mó­dosított koncepció (ezt az SZLKP KB Elnöksége 1973-ban fogadta el) ér­vényesítésére. Hiszen az ideológiai működés szüntelenül a könyvtárak elsőrendű feladata és funkciója. Ugyanakkor azonban további felada­tát is hangsúlyozzák — azt, hogy sa­ját specifikus szolgáltatási formák­kal, a legújabb ismeretek és infor­mációk közvetítésével (áruljanak hoz­zá a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításához. Hangsúlyozni keli, hogy ez a követelmény nem csupán a tudományos- és szakkönyvtárakra vonatkozik egye nagyobb mértékben, hanem a kerületi és járási könyvtá­rakra is. Ezért ezek is, mint a könyv­tári szolgáltatások központjai bővítik választékukat és szolgáltatásaikat, hogy javítsák a tudományos ismere­tekhez való hozzájárulást a kerületi és járási könyvtárakban is. Jé példa erre a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda)' Járási Könyvtár, amely a me­zőgazdasági szakirodalom népszerű­sítését végzi magas színvonalon. • • • Szocialista társadalmunkban fontos szerepet töltenek be a könyvtárak, pozitívan hatnak a lakosság eszmei és műveltségi színvonalának fejlődé­sére, a népgazdaság fejlődésére. E- zért szükséges, hogy tevékenységük­höz megfelelő helyiségek álljanak rendelkezésre, legyenek megfelelőek a pénzügyi, anyagi-műszaki és ká­derfeltételeik. Ezek biztosítása to­vábbra is jő munkát követel meg az irányítás minden fokán. Azért, mivel csakis társadalmi összefogással, a könyvtári dolgozók együttműködésé­vel az irányító dolgozók együttműkö­désével érhető el haladás és őrizhető meg a következő években is szocia­lista társadalmunk színvonalas könyv­­kultúrája. PhDr. HELENA PÄLKOVA, az SZSZK Kulturális Minisztériumának munkatárs; Az énekkar, egy közelmúltbeli bratislavai fellépése alkalmával (A szerző felv.J akusztikájától. Aggályaink az üres csarnokban tartott énekpróbák után valóban jogosnak tűntek, de később, amikor benépesült a nézőtér, semmi panaszunk nem lehetett az akuszti­kára. A fesztivál egyébként végig telt ház — mintegy 1500 hallgató — előtt zajlott. A nemzetközi bíráló bizottságnak magyar tagja is volt, Tillay Attila, a pécsi kórus karnagya személyében. ■ Ha figyelembe vesszük, hogy a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Köz­ponti Énekkarának több mint hatvan aktív tagja van, akik közül mind­össze harminchétén utazhattak Olasz­országba, feltétlenül indokolt a kér­dés: milyen szempontok alapján tör­tént a válogatás, és nem szült-e fe­szültséget, netán konfliktusokat a ta­gok között? — A fesztiválon való részvétel el­sődleges feltétele a tudás, a felké­szültség volt. A válogatás a lehető legdemokratikusabban folyt, minden, tag egyénileg, a közösség előtt adott számot tudásáról, képességeiről, pil­lanatnyi diszponáltságáről. Az sem számít titoknak, hogy az elmondotta­kon kívül figyelembe vettük a kórus­ban kifejtett eddigi munkát, a pró­bákon, összpontosításokon való rész­vételt, egyszóval a munkához való lelkiismeretes hozzáállást. Úgyhogy Ismételten csak azt tudom mondani, hogy azok voltak Goriziában, akikre a jó szereplés érdekében a legna­gyobb szükségünk volt, bár tény, hogy néhány törzstagunkat különbö­ző okok — betegség, családi ügyek, halaszthatatlan egyéb elfoglaltság —' miatt nélkülözni voltunk kénytelenek. ■ Fentebb mér részletesen szélt az énekkar versenyprogram járói mindkét kategóriában; megtudhat­nánk azt is, mely daraboknak volt a legnagyobb sikerük az olasz közön, ség körében? — 'Ä közönségnek érthetően az olasz szerző, Monteverdi Jo mi son giovinetta című műve tetszett a leg­jobban, de Dvofákot és Kodályt is visszatapsolták. Ami a szigorúbb szakmai véleményt Illeti, a legjobban előadott darabunk Bárdos Lajos Po­pule meusa volt; a szakmai véle­mény alatt ezúttal nemcsak a nem­zetközt zsűri, hanem a fesztivál töb­bi résztvevőjének a véleményét is értem. Gyakorlatilag mindenki meg­hallgatott mindenkit, így sokat tanul­hattunk egymástői; éppen ebből a szempontból jelentett a számunkra Is a legtöbbet a fesztiválon való részvétel. H Minthogy „szakmailag" azt hi­szem, kimerítettük a témát, az utol­só kérdésem ez lenne: milyen egyéb élmények fértek még bele az Olasz­országban eltöltött közel egy hétbe? — A' legszebb — és valamennyiünk számára túlzás nélkül életre szóló —­­élmény kétségtelenül az volt, hogy ellátogathattunk a világ egyik leg­csodálatosabb városába, Velencébe, Mintegy százhúsz kilométerre van Goriziától, így belefért még a prog­ramba. Beszélni erről nehéz: ezt va­lóban látni kell... Na és természe­tesen megfürödtünk az Adriai-tenger­ben, amely az évnek ebben a szaká­ban még kellemesen langyos. Min­dent összevetve csak azt mondhatom, hogy sikeres és élményekkel teli út áll mögöttünk, melynek során szak­mailag és kulturális téren egyaránt gazdagabbak lettünk. És ami a leg­lényegesebb: sikeresen képviseltük nemzeti és nemzetiségi kultúránkat egy jelentős nemzetközt fórumon. — Köszönöm szépen a beszélgetést. Ve*» Gyula ZS. NAGY LAJOS:* Erdőben Vízparti óda Fellel lefelé nőttek ttt a fák. Fellel lejeié? Hisz nincsen ts felük. Mindegyikük egy tiszta és világos gondolat. Ezért oly fö velük. Ezért oly ló közöttük őgyelegni gondtalanul. Mintha versben lárnék. Ölelkeznek, mint rímek, boldog ágak. Csodálkoznék, ha rád itt sem találnék, Hét gondtalan, sóhalszerű alak. Elnémult visszhang. Páfrányok ügyelnek, hnqy ügyetlenül itt ne hagytalak. S ha te szöknél? Ne félj! Visszaterelnek, Dicsértessél, Huszadik SzázadI E bádogtetőt rendelted fejem fölé s körém eme deszkafalakat, melyek között visítnak álmaim. Nem kell hidak alatt hálnom, csatangolnom a szélben, meghúzódni árkok fenekén, huzatos kapualfakban. Fényes, szép nyugalomban nézem az írógép billentyűit meg az öklöm, dicséretedre keresek megfelelő szavakat. Dicsértesséll Van kenyerem, munkám, ha akarnám, borom is lenne, fiamnak kórházat rendeltél, feleségemnek a magány gyönyörűségét. Ügyetlen, álmodozó költőd válláról leemelted a terhet. Kiállhatok a víz fölé, hallgathatom a hullámok kacagását. Elnézhetem vitorlák lobogását, fecskék gyönyörű sikló repülését. Medúzahajú tranzisztoros szüzeket látok a víkendházak teraszán. Pocakos palikat, fényes kocstfuk teleiét nyalogatták. Dörgő gépek az ég peremén, most már telles a csend. Teljes vagy Huszadik Század, akár költőid árvasága. * A csehszlovákiai magyar líra egyik legjelentősebb képviselője szeptember 29-én lesz ötvenéves. ■A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents