Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-21 / 38. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 14 1983. szeptember 21. Idejében gondoskodnak a takarmányalapról Mehr* telet vészeltek át a Nagyka. posi (Veiké Kapušany) Magtermesztő Állami Gazdaság állattenyésztő tele­pein. A tél folyamán többször előfor­­dnlt, hogy a hóviharok miatt megkö­­xelíthetetlenek voltak a gazdasági udvarok. Volt eset rá, hogy három napon át el voltak zárva a külvilág­tól. A kemény fagyok mellett a szű­kös takannánykészlet is gondokat okozott. Az állattenyésztésben dolgo­zók kemény munkát végeztek, hiszen még a legzordabb időben is tartották a termelés színvonalát úgy, hogy a napi tervfeladatoknak maradéklala­­lanul eleget tegyenek. i— Jelenleg 1406 hektár a mező­gazdasági területünk, ebből 1190 hek­tár a szántónk, amíg a többi — mu­tat a kerítésen túlra Szalay János Igazgató — legelő. A kaszálók hiánya miatt a legnagyobb gondot a széna biztosítása okozza. Nagy az állatsű­rűségünk,, száz hektár mezőgazdasági területre számítva 110 darab szarvas­­marhát — ebből 36 darab tehenet tartunk. Különben a Jelenlegi ötéves tervidőszak minden évében jók vol­tak a hozamaink, mindig jócskán fe­lülmúltuk a járást átlagot. Ez első­sorban annak tulajdonítható, hogy évről évre következetesen végrehajt tottuk a tejtermelés növelésére ho­zott intézkedéseket. Ez idő szerint 1560 szarvasmarhánk van, melyből 500 a tehén. Növendék üszőből 300 darabot a velünk kooperáló abaral (Obórín) szövetkezet legelőin tar­tunk. Az idén reményünk van rá, hbgy elérjük vagy meg is haladjuk a tehenenkénti évi 3500 literes fejésl átlagot. ■ Vajon minek tulajdonítható, hogy eléggé rossz feltételek mellett aránylag szép eredményeket értek el az állattenyésztés szakaszán? — ér­deklődöm Szalay János igazgatótól. — Szigorúan ügyelünk az állatállö­­mány egészségére és jó kondíciójára. A tehenészeti telepeinken 100 tehén­től 92 borjút neveltünk fel. Szigo­rúan betartottuk az ésszerű takarmá­nyozás, követelményeit. Nyomon kö­vetjük a tejtermelést befolyásoló té­nyezőket. Tudatosan irányítottuk a nemesítő munkát. Szemmel tartottuk az állatcsoportok életkorát, a te­nyésztésbe vétel és az ellések idő­pontját, a borjak súlygyarapodását és az üszők nevelésének követelmé­nyeit. A tehenektől jelenleg 13,26 li­tert fejünk naponta. Az'első félévben egyedenként 2082 literes tejtermelési átlagot értünk el, ami jónak mond­ható. A tejértékesítési tervünket je­lenleg 120 ezer literrel túlteljesítjük. ■ Valóban szép teheneik vannak — mondom elismerőleg az istálló melletti legelőn lévő állatokról. — 'A teheneink nagy élősúlyúak, tehát sok takarmányt fogyasztanak. Am rendszeresen ellenőrizzük a tej­termelést, s ennek megielelően igyek­szünk a lehető legelőnyösebb takar­mányozási feltételeket teremteni. Mert a tejtermelés szempontjából nem mindegy, hogy mit és mennyit etetünk fel a tehenekkel. De az sem mindegy, hogy mennyibe kerül a ta­karmány, milyen költséggel állítjuk elő a tejet. Ha nem követjük mindig figyelemmel az egyes takarmányok tápértékét -f, a járási agrokémiai központ elemzései alapján —, csök­kenhet a tejtermelés, de könnyen meg is drágíthatjuk a termelést az­zal, hogy egyik vagy másik tápanya­got túl bőkezűen pazaroljuk. A takar­mányok gazdaságos felhasználása szempontjából régi igazság, hogy mi­nél nagyobb a termelés, annál gaz­daságosabb. Mi egy liter tej kiterme­léséhez 22 deka abraktakarmányt használunk, jóval kevesebbet a terve­zettnél. Egy liter tejet 2,90 korona önköltséggel állítunk elő és 3,45 koro­náért értékesítjük, vagyis literenként 55 fillér nyereséget érünk el. ■ Milyen Intézkedéseket hozlak a kellő takarmányalap megteremtése érdekében? — Legelső szempontunk: legolcsóbb a zöldtakarmányozás. Ezért kora ta­vasztól késő őszig igyekszünk kellő mennyiségű zöldtakarmányt biztosí­tani az állatoknak. Egy számos állat­ra 45 ár terület jut, beleértve a szán­tóföldi takarmányterületet és a lege­lőket Is. Elég nagy területen vetünk őszi keveréket, így április 10-én már megkezdjük a zöldtákarmányozást. Az állatokat május 15-től egészen no­vember közepéig a legelőn tartjuk. A 190 hektár legelőnkön kívül 120 hektáron belterjes füveket termesz­tünk. A legeltetést szakaszosan vé­gezzük. A szakaszok legeltetése után a legelőt trágyázzuk és öntözzük. Egy.egy szakaszt évente négyszer le­geltetjük. Az öntözőberendezések 800 hektárra terjednek ki. A legelőinket és a kaszálóinkat egész éven át ön­tözzük. A gondtalan teleltetéshez évente legalább 600 tonna jó minősé­gű szénát tartalékolunk. Az idén ne­héz volt a gazdaság helyzete a ta­karmányalap megteremtésében, pon­tosabban a széna biztosításában. Az Intenzív füfélékből és a 113 hektár pillangósok első kaszálásából a hosz­­szantartó esőzések miatt csupán 350 tonna szénát tudtunk bekészíteni. A- zonban a tervezett 1639 tonna sze­­názs helyett 2700 tonnát tartósítot­tunk. A szílázzsal egybevéve közel 5200 tonna nedvdús takarmányt készí­tünk. E célból 135 hektár silókukori­cát és 150 hektár tarlókeveréket ve­tettünk. Takarmányrépából 500 ton­nát szoktunk begyűjteni. Gazdasá­gunkban évente 280 darab hízómar­hát tartunk. Takarmányozásukban jól hasznosítjuk a melléktermékeket is- Kevés abraktakarmányt kapnak. Egy kiló hús előállítására 2,10 kiló kon­centrált takarmányt használunk fel. Amióta megfelelő gondot fordítunk a napi takarmányadag minőségére és mennyiségére, azóta az eredményeink is felfelé ívelő tendenciát mutatnak. Amíg 1981-ben egy tehéntől 3175 li­tert fejünk, addig az idén már 3500 literrel számolunk. De ami a legfon­tosabb az állattenyésztés szakaszán, az ötéves tervfeladatokat előrelátha­tólag minden mulatóban túlteljesít­jük, tejből például 150 ezer literrel. ■ A tejtermelés növelésében fon­tos tényező az állatok gondozása. — Igen fontos követelmény például az istáliórend pontos betartása, külö­nösen a teleltetés idején. A pontos­ság nemcsak azt jelenti, hogy minden Az előjelek szerint az idén nem kell majd takarmányozási gondokkal küzdeni az állatenyésztési dolgozóknak Fotó: Kontár Gyula ínunkét a megfelelő sorrendben és mindig azonos időben rendesen elvé­gezzük. Itt már emberi tényezőkről van sző, a gondozók-fejők munkájá­ról, az 6 lelkiismeretességükről és hozzáértésükről. Éppen ezért mind télen, mind pedig a nyárt legeltetés Időszakában állandóan szemmel tart­juk, hogy gondozóink szigorúan be­tartsák az etetés és a fejés időpont­ját. Emellett nagy figyelmet fordí­tunk az állatok gondozásának és az istállók tisztén tartásának. ■ A példás dolgozók közül meg­említené néhánynak a nevét? — Az állattenyésztés szakaszán 52 személy dolgozik. Valamennyiüknek lehetetlen a nevét felsorolni. De fel­tétlen meg kell említenem Fuiajtár Ferenc, Csáty László, Novotný Jolán, Csáty Erzsébet gondozó-fejőket a mátyőcl (Mátovce) gazdasági részleg­ből, Ady Zita és Ady Olga nevét a vajkócl (Vojkovce) részlegből, akik kimagasló eredményeket értek el a tehenészetben, valamint Bérezik Ilo­nát és Kontru Gizellát szintén a vaj­­kőci részlegből, akik a borjúnevelés­ben értek el kiváló teljesítményt, to­vábbá Kovács Magdát, akt az egyik legjobb gondozónk a nnarhahizlaldá­­ban. Az említett dolgozók példásan végezték feladataikat. A teljesítmény szerinti jutalmazás is jobb munkára ösztönzi a gondozókat, az említett fejők például havonta, 3600—4000 ko­ronát Is keresnek. A jő átlagho­zamokért évente 5000—6000 korona prémiumot kapnak. Tavaly például az állattenyésztés dolgozói között 279 ezer korona prémiumot osztottunk szét, kinek-kinek érdeme, munkája szerint Ä Nagykaposl Magtermesztő Állami 'Gazdaságban rövid néhány év követ­kezetes munkájával sikerült az állat­­tenyésztést a járás élvonalába emel­ni. Tavaly az ágazat 2 millió korona tiszta nyereséget ért el. Az Idén 11,2 millió korona össztermeléssel szá­molnak, hogy mennyi lesz a tiszta nyereség, azt nehéz lenne előre meg­mondani. De az biztos,, hogy az elő­irányzott 1380 ezer literes tejterme­lést túlteljesítik, sőt a 241 tonna hű«­­eladásl tervüket is. A gazdaságban megteremtették annak a lehetőségét, hogy a 7. ötéves tervidőszak felada­tainak maradéktalanul eleget tegye­nek. Illés Bertalan A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS NAGYARÄNYÜ NÖVELÉSE 'Annak ellenére, hogy az Oroszor­szági SZSZSZK nem fekete föld öve­zete a Szovjetunió termőterületének egyötödét képezi, a mezőgazdasági termelés szempontjából döntő jelen­tőségű. A nem fekete föld övezet mezőgazdászai 42 millió hektár föld­területen gazdálkodnak, sokkal nehe­zebb termelési feltétetek között, mint például az ország déli részein- levő kolhozokban és szovhozokban. A Szovjetunióban nemrégiben hagyták Jóvá azt az intézkedéstervezetet, -a-* mely az OSZSZSZK mezőgazdasági termelésének további növelését és a minőség szüntelen javítását szorgal­mazza. Az előrejelzések szerint a me­­zőgazdaságl-élelmiszer-lpart komple­xum továbbfejlesztésére az 1986— 1990-es években', vagyis a tizenkette­dik ötéves tervidőszak éveiben mint­egy 46 milliárd rubelt fordítanak. A nem fekete föld övezet mezőgazdasá­gi termelésének növelésére már a ko­rábbi években ts jelentős beruházá­sokat fordítottak. Így például a be­ruházások összege 1976-tól számítva meghaladta a 65 milliárd rubelt. Az utóbbi években lényegesen ja­vult az itf lévő kolhozok és szovho­­zok gazdálkodása, de a nem fekete föld övezet termelési adottságait még korántsem használják ki teljes mér­tékben. Ezért az elkövetkező ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági ter­melés 17—20, a munkatermelékeny­ségnek pedig 20—22 százalékos növe­lésével számolnak. Az elfogadott in­tézkedések értelmében javulás vár­ható az ipart trágyákkal és a mező­­gazdasági gépekkel való ellátásban, a tudományos-műszaki haladás leg­újabb vívmányainak kihasználásában, a takarmányalap jobb megteremtésé­ben és még sorolhatnánk tovább. Az lntézkedéstervezet célja az, hogy a nem fekete föld övezet a Szovjetunió egyik állandósult gabonatermelő kör, zetévá váljon. TALAJKIHASZNÄLÄSI PROGRAM Ä Román Szocialista Köztársaság­ban kidolgozták a termőföld védel­mének, ésszerű kihasználásának és a talajok termőképessége növelésének hosszútávú programját. Mível a szán­tóterület bővítésének lehetőséget Ro­mániában is korlátozottak, a megle­vő földterületek ésszerű, hatékony kihasználása a legfontosabb feladatok egyike. A kitűzött feladatok teljesíté­se érdekében jelentős összegeket for­dítanak az öntözőberendezések építé­sére és a talajjavítási munkák elvég* zésére. Az elkövetkező ötéves terv* Időszakban az öntözőberendezések hálózatát további 1,8—2,3 millió heit* tár területre szélesítik, ami azt jelen­ti, hogy 1990-ig az öntözhető terüle­tek nagyságát a jelenieg4i négymil­­lió hektárról öt és fél millió hektár­­ra növelik. Ezen kívül a talaj- és fel­színi vizek lecsapolását további más­fél millió hektár területen végzik el. A távlati tervek alapjánjRománia az ezredfordulóig összesen. 6,5—7 millió hektár szántóterülethez jut. ÜJ GYOMIRTÓ SZER Az Egyesült Államok illinolst egye­temén olyan új gyomirtó szert fej* lesztettek ki, amely nem károsítja a növénykultúrákat, s az emberek és az állatok számára is ártalmatlan. Az új gyomirtó szer olyan aminosavak­­ból tevődik össze, mint amilyeneket a klorofill is tartalmaz. Az új készít­ményt sötétben kell kijuttatni. Az el­ső napsugarak megjelenésekor olyan vegyi reakció megy végbe, amely fel­bontja a gyomnövények sejtfalait. így a gyomnövények néhány óra lefor­gása alatt elpusztulnak. A SZŐLŐTERMELÉS NÖVELÉSE 'Ä száraz borok Iránti kereslet ki­elégítése érdekében a Német Demok­ratikus Köztársaságban az elkövetke­ző években a szőlőültetvények telepí­tését 14 százalékkal növelik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sző­lőültetvények jelenlegi 700 hektáros területét, amely az Elba és a Saale folyók mentén terül el, legalább száz hektárral növelik. Ezekre a szőlőül­tetvényekre az jellemző, hogy Európa legészakibb szőlőtermő területén he­lyezkednek el. A SZÖVETKEZETESÍTÉS FEJLESZTÉSE Ä Mekong deltavtdékén elterülő dél-vtetnamt tartományokban már mintegy ötszáz mezőgazdasági ‘ és több mint harmincezer termelést Szö­vetkezetét létesítettek. A kollektív gazdálkodási formát a vidéki lakos­ság 70 százaléka alkalmazza, amely a földterület 65 százalékán gazdálko­dik. A Ho Shi Minh-város környékén, valamint a Kién Giang és a Ben Tre tartományokban a falu szocialista át­alakítása már előrehaladottabb, lé­nyegében már befejeződöttnek te­kinthető. Az állam sokoldalúan támo­gatja a szövetkezeteket. A szocialista termelőviszonyok kiépítésével a fal­vakban azt a célt tűzték ki, hogy nö­veljék az élelmiszerek és a legfon­tosabb mezőgazdasági növénykultúrák termelését. Ez azonban csak a hala­dó munkamódszerek érvényesítésével és a mezőgazdasági termelés belter­­jesítésének elmélyítésével válhat le­hetségessé. Agrofilm ’85 'Amikor 1984 tavaszán felmerült egy olyan nemzet­közi filmfesztivál megrendezésének a gondolata Szlová­kiában, amelynek keretében mezőgazdasági, élelmezés­­ügyi és környezetvédelmi témájú filmeket mutatnának be, maguk a rendezők sem sejtették, hogy felhívásuk milyeíi óriást visszhangra talál. Néhány héten belül öt kontinens 27 országa küldte el jelentkezését, s a bene­vezett filmek száma meghaladta a háromszázat. Túlzás nélkül elmondható tehát, hogy mindjárt az első alka­lommal jelentős nemzetközi mezőgazdasági filmfesztivál született, amely stílszerűen az Agrokomplex ’84 orszá­gos mezőgazdasági kiállítás keretében került megrende­zésre, s amely ez Agrofilm nevet kapta. A kiválasztott 105 alkotást öttagú nemzetközi, illetve 32 tagú szak­zsűri értékelte; a fesztiválon 13 ország és 5 nemzetközt szervezet -— köztük az ENSZ — küldöttsége vett részt. A benevezett filmek nagy száma és témagazdagsága alapján teljesen világos volt, hogy az Agrofilm első év­folyamát rendre követi majd a többi, s hogy a rendez­vény iránt — amelyhez hasonló egyébként csak egyet­lenegy van a világon — feltehetőleg a további évfolya­mok során sem lesz kisebb az érdeklődés. Ä rendezők jóslata valóban bevált, mert az Agrofilm második évfolyamába — amelyet idén augusztus utolsó napjaiban rendeztek meg Nitrán, ugyancsak az Agro­komplex keretében — huszonegy ország, valamint az ENSZ százharmincnégy fimjét és harmincöt videnprog­­ramját tekinthették meg a szakemberek és az érdeklő­dők. A fesztivál a Kenyeret és békét az embereknek jelszó jegyében zajlott, és rendezői az idén is az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szakbizottsága (FAO), valamint a KGST mezőgazdasági osztálya volt; a FAO képviseletében Colin Mackenzie, a KGST részéről pedig a mezőgazdasági osztály vezetője, Sztoian Dimitrov vett részt az ünnepélyes megnyitón. Hazánkat egyebek kö­zött Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági, és élelmezés­­ügyi minisztere képviselte a megnyitó ünnepségen. Ami magát a fesztivált illeti, a benevezett alkotásokat az idén ts öt különböző kategóriában — információs, dokumentum-, tudományos Ismeretterjesztő, oktató-, il­letve kifejezetten szakmai jellegű filmek — tekintette meg a bírálóbizottság, és természetesen a nagyközönség. A bemutatott filmek a mezőgazdaság, az élelmezésügy és a környezetvédelem úgyszólván valamennyi részterü­letét felölelték.' A középpontban természetesen az em­beriség egyik legnagyobb problémája, az élelmezés állt, de a rendezők a megfelelő arányban válogattak be a különböző termelési rendszerekkel, az agroökológiával, a mikrobiológiával, az erdő-, a víz- és a vadgazdálko­dással, a környezetszennyezéssel és a mezőgazdasági tudományos kutatómunka legújabb eredményeivel fog­lalkozó alkotásokat is. A bemutatott filmek időszerűsé­gét ml sem igazolja jobban, mint az a tény, bogy a fesztiválra csak legfeljebb két éve készült alkotással lehetett benevezni. A fesztivál öt napján egyébként a következő — a ver­senykategóriáktól független — tematikus csoportosítás­ban került bemutatásra a 169 alkotás: ■ Első nap: Állattenyésztés, illetve a mezőgazdaság általános kérdései; S Második nap: Növénytermesztés; В Harmadik nap: A falvak problémái — Agroökolö-В Negyedik nap: Erdő-, víz- és vadgazdálkodás, élel­miszeripar, a mezőgazdaság energiaellátásának problé­mái; В Ötödik nap: 'Ä mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tudományos kutatúmunka eredményei. Az öt nap után a nemzetközi bírálóbizottság a feszti­vál nagydíját, a. Magna matert A remény hajnala című etiópjai filmnek ítélet oda, amelyet Muhammed Idris rendezett. Ugyanez a zsűri, a harmincöt tagú szakmai bírálóbizottsággal együttműködve a következő alkotá­sokat jutalmazta első díjjal az egyes kategóriákban; Szakfilmek: A szarvasmarha előgyomra (NDK); Oktatófilmek: Nehéz talaj (szovjet); Tudományos ismeretterjesztő filmek: Biopreparátumok — Oj vegyszerek a kártevők ellen (mindkettő csehszlo­vák); DnkumentumfIlinek: Az ellenőrzött sivatag> (kínai); Információs filmek: Ökológiai logika (francia). _ A felsoroltakon kívül még két alkotás részesült jelen­tős elismerésben: a Földanyánk című ecuadori filmet a nemzetközi zsűri különdíjával tüntették ki, az ENSZ ál­tal benevezett alkotás — Az óceán mindenkié — pedig elnyerte a fesztivál Igazgatójának különdíját. Az Agrofilm ’85 öt napja természetesen nemcsak az egyes filmek bemutatásából állt. A tavalyi tapasztalatok alapján az idén is számos szakelőadást, aktívát, szemi­náriumot rendeztek, amelyek iránt óriási volt az érdek­lődés a világ 31 országából egybegyűlt szakemberek között. Külön említést érdemel az a tanulmányt kirán­dulás, amelynek során a résztvevők meglátogatták Nitra és környéke mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemeit, valamint az az ünnepi est, amelyet a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója tiszteletére rendeztek a fesztivál szervezőt. Végezetül: a tavalyi évhez-hason­lóan az idén is sor kerül az Agrofilm úgynevezett „kis­­bemutatóira, amelyek során a fesztiválon látott alkotá­sok többsége hazánk valamennyi kerületi központjában bemutatásra kerül, és később néhány díjnyertes alkotást műsorára tűz a Csehszlovák Televízió is. VASS GYULA’

Next

/
Thumbnails
Contents