Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-07 / 36. szám

1985. szeptember 7. .SZABAD FÖLDMŰVES, Az integráció és kooperáció tapasztalatai az Észak-csehországi kerület gyümölcs- és zöldségtermesztésének fejlesztésében CILI ZÖLDSÉGFÉLÉK SZÄRÍTÄSA X zöldségfélék nagyüzemi termesz­tésének fejlődésével és a gyökérzöld­ségek gépesített betakarításának be­vezetésével nő a mechanikailag sé­rült termés mennyisége, amelyet nem akarnak fogadni sem a kereskedelmi hálózatban, sem a feldolgozó válla­latoknál. Ezenkívül a termés egy része nem szabványos. A mi egyesü­lésünkben a mechanikusan sérült és a szabványon kívüli zöldségféléket szárítással dolgozzák fel. Elhatároz­ták, hogy megfelelő teljesítményű zöldségszárítót építenek: először 3000 tonnát dolgoztak fel, je­lenleg ez 8000 tonna, ha pedig a komlószárítók igénybevételét is figye­lembe veszik a zöldség­félék szárításához, akkor az egyesülés vállalatai által feldolgozott összes nyersanyag mennyisége eléri a 12 ezer tonnát: 1000 tonna spenótot, 850 tonna kaprot, 650 tonna zöldborsót, 1500 tonna petrezselyemzöldet, 600 tonna zellerlevelet, 1650 tonna vöröshagymát, 3300 tonna sárgarépát, 1800 tonna zellergumót, 650 tonna paszternákot és bizonyos mennyiségű e­­gyéb terméket — póré­hagymát, céklát, kelká­posztát és karfiolt — dolgoznak fel. Meg kell jegyezni, hogy a zöld termények — pet­­rezselyemzöld, zellerle­vél, spenót, kapor — fel­dolgozásakor nem enged­hető meg a szabványon kívüli termék feldolgo­zása. A termelőktől meg­követeljük a jó minőségű nyersanya­got és azt rendszeresen ellenőrizzük. A növényeknek élettanilag egészsé­geseknek, egynemöeknek kell len­niük, nem tartalmazhatnak gyomnö­vényeket, színük azonos kell hogy legyen. Nitrogéntartalmuk a megen­gedett határok között mozoghat. A zöldségfélék feldolgozása a szá­rítókban kt kell hogy elégítse a ter­melés hatékonyságának és gazdasá­gosságának a követelményeit, meg kell hogy őrizze a termék Jó minő­ségét, ami lehetővé teszi, hogy a termék iránt állandó kereslet mutat­kozzon, és azt folyamatosan el lehes­sen adni. Agronómus szakemberünk már a termelés korai fázisaiban el­lenőrzi a minőséget, a zöldségfajták kiválasztásától kezdve, majd a vetés, trágyázás, a növényvédelem, a beta­karítás és a termés beszállítása Ide­jén. Ugyanilyen figyelmet fordítunk a nyersanyag tárolására és feldolgo­zására is. A szárított zöldségfélék legnagyobb vásárlója a „Vitana“ vállalat, amely szárított levesporokat készít, termé­keinket vásárolja a kiskereskedelmi csomagoló vállalat is, továbbá termé­keink majdnem 40 °/o-át exportáljuk a nem szocialista országokba.. V3n még számos egyéb „fogyasztó“ Is: konzervgyárak, éttermek, üzemi ebéd­lők. A nyersanyagszállító gazdasági eredménye magas — 18—19 millió korona. Szállítóink a zöldségszárit­­mányok gyártásában sok előnyt lát­nak: biztosítékot arra, hogy a termé­ket el tudják adni, a zöldségtermés lehető legteljesebb felhasználását. ami együtt jár a zöldségtermesztés eredményességének és stabilitásának biztosításával. A hosszú távú fejlesztési terv alap­ján a Severofrukt egyesülésben jelen­leg megkezdődik az építkezés máso­dik lépcsőfoka, amely a gyümölcs­termesztés igényeit van hivatva ki­elégíteni. Az Észak-csehországi ke­rületben 4000 hektár gyümölcsös van, amelyek folyamatosan megújulnak és fokozatosann közelednek a teljes ter­mőre forduláshoz. Az árutermelésben a termék 48—55 %-a osztályon fe­lüli, vagy első osztályú, a megmaradt rész az Ipart feldolgozásra kerülő gyümölcsökhöz tartozik. A feldolgozó­ipar meglévő kapacitása nem elegen­dő a feltételezett gyümölcstermés fel­dolgozására, ezért az egyesülés tag­vállalatainál felmerült az az Igény, hogy az egyesülés keretein belül tá­rolókat építsenek a kereskedelmt for­galomba kerülő gyümölcsöknek, és felszereléseket vásároljanak az ipari gyümölcs feldolgozására. Az adott feladatok megvalósítását 1983-ban kezdték meg, amikor fel­építettek egy korszerű, légkondicio­nálással ellátott gyümölcstárolőt, melynek befogadóképessége 4000 ton­na és 1000 tonna gyümölcs rövid ideig valö tárolására is lehetőség van. Ez a vonal lehetővé teszi, hogy a gyümölcsszedés új gépi módszereit is alkalmazzák és rakodólapokat is használjanak. Az egyesülés vállalja a beszállított gyümöics osztályozását és értékesítését. A gyümölcstárolót kiegészítik egy berendezéssel, amely a gyümölcsöket az eladásra készíti elő. Elkezdték egy alma-, körte- és bo­­gyósgyümölcs-sűrítményt gyártó üzem építését, is. melynek teljesítménye 10 ezer tonna lesz idényenként. Fel fognak szerelni egy gyümölcshnlla­­dék-száritét is, amely aszalt gyü­mölcsöt fog gyártani; ez tránt nagy a kereslet mind a kereskedelemben, mind pedig a feldolgozó vállalatok részéről. Az építési-beruházási tervek meg­valósításán kívül meg kell oldani az energia- és fűtőanyag-ellátás kérdé­sét Is, e célbői gázvezetéket fognak építeni. Egyidejűleg megoldják a szennyvíz tisztításának Javítását és a meglévő berendezés korszerűsítését is. Az egyesülés által elért eredmé­nyek nem valósulhattak volna meg gondosan kidolgozott szervezést In­tézkedések nélkül, melyek alapvető részét képezik az egyesülés szerve­zéséről szólő szerződésnek, és meg­határozzák az egyes szervek, részle­gek, vezetők és adminisztratív dolgo­zók, valamint a különböző szakmá­val rendelkező munkások jogait és kötelességeit. Az egyesülés legfelsőbb irányító szerve az egyes tagvállalatok képvi­selőinek tanácsa. A tanács évente legalább egyszer összeül, és döntést hoz az egyes vállalatok felvételéről vagy kizárásáról, jóváhagyja az egye­sülés éves gazdasági mérlegét, bele­értve a tiszta nyereség felhasználását is, valamint elfogadja a termelési és pénzügyi tervet a megfelelő időszak­ra. A tanács ülésén megválasztják az igazgatói testületet (11 fő) éš az ellenőrző bizottságot (5 fő), amelyek évente legalább hatszor ütést tarta­nak. megvalósítják a gazdsági ellen­őrzést és döntenek a felmerülő kér­dések helyes megoldásáról. Az egyesülés szervezéséért, vezeté­séért, gazdálkodásáért és fejleszté­séért az igazgató felelős, akit a kép­viselők tanácsa erősít meg tisztségé­ben. A tanácsnak jogában áll az igaz­gatót állásából elmozdítani, ha nem teljesíti a rábízott feladatokat. A belső vezetés és szervezés azon alapul, hogy a termelést felosztották különálló részlegekre, melyeknek saját termelést tervük, pénzügyi és munkaerőgazdáU kodásuk van. 1985-től kezdve minden, termelési, szervezési, Irányítási és pénzügyi adatot számítástechnikai berendezések segítségével fognak feli dolgozni. Ez lehetővé teszi a terme­lés mélyreható elemzését, az egyes részlegek kölcsönhatásainak megha­tározását és a kapcsolatfelvételt a központi statisztikai szervekkel. Az automatizált információs rendszer eredményeit következetesen fel fog' ják használni az irányítás javítására és arra, hogy az egyesülés minden dolgozóját anyagilag is érdekeltté te-» gyék a jobb eredmények elérésében. A Severofrukt egyesülés jelentősé­géről és tevékenységéről rendelke­zésre álló adatok értékelése és álta­lánosítása azt mutatja, hogy az ha­tással van az Észak-csehországi ke­rület gyümölcs- és zöldségtermeszté­sének fejlődésére. Az adott egyesülés fejlődése és tevékenysége meghaladta a kezdeti terveket, és azt erősíti meg, hogy a termelő, a feldolgozó és a kereskedelmi vállalatok közötti célszerű kooperáció és integráció le­hetővé teszi a folyamatos termelés biztosítását és a pénzügyi források felhasználását olyan hatalmas terme­lő vállalatok létrehozására, amilyen az adott egyesülés. M. V o J t e h, a Severofrukt mezőgazdasági egyesülés igazgatója Aszfaltúton gyalogolok a falu felé. Félórás séta után elérem Boly 4B°f) község első házait. Jobbra-balra köszöngetek, tele az ut­ca emberekkel. A szövetkezet szék­házában nagy a sürgés-forgás, a ha­vi zárszámadást végzik a könyvelő­­ségen. Szirovecz Géza agrármérnök, a szö­vetkezet elnöke határjárásról tért vissza, az aratás menetét ellenőrizte. Örömmel újságolja, hogy a munkála­tok a napi program szerint haladnak. Az elnöki Irodában a gazdasági ered­ményekről és a tervekről beszélge­tünk. — Tavaly az őszi árpa 6, a búza 4,5, a rozs 4,8, a tavaszi árpa 5,1, a szemes kukorica pedig 6,53 tonnát termett hektáronként — kezdi az el­nök a tájékoztatást, majd így foly­tatja: — Az őszieket elég jé körül­mények között vetettük el, de, sajnos, a kemény tél és az esős tavasz kö­vetkeztében 170 hektár búzát, 87 hektár repcét és 32 hektár őszi árpát ki kellett szántanunk. E területekre napraforgót, tavaszi árpát és kukori­cát vetettünk. Noha az aratást még csak a napokban kezdtük el, de any­­nyit így is elmondhatok, hogy a ta­valyi jé termés szintjét nem fogjuk elérni. Talán a kukorica pótolni fog­ja a gabonafélék kiesését. Vannak kimondottan jó parcelláink, de van­nak gyengék is. A Bolyl Efsz nem rendelkezik kü­lönleges növénytermesztési adottsá­gokkal, talaja nemigen kényeztette el az Itt gazdálkodókat. Mégis, Bodrog­közben a szövetkezet az utóbbi esz­tendőkben azok közé a gazdasági egységek közé tartozott, amely — anélkül, hogy hivalkodóan magára vonta volna a figyelmet — termelő­­irányzatait rendszeresen megvalósí­totta. Sőt, erejéből még arra Is tel­lett, hogy egy-két növénykultúrából terméshozamaival kimagasló átlagok­kal jeleskedjék. S mai elért termés­hozamai mellett állandóan figyelmet érdemel, hogy az Idénymunkáitokat a technológiai előírásoknak megfele­lően hajtották végre, s Igyekeztek mindenkor az optimális Időszakban végezni minden, feladatukkal, Szak-CÉL: A KÖZÉPMEZŐNYBŐL AZ geltetésével komoly probléma volt. A 700 hektár rétről az első kaszálás­ból csupán 50 tonna szénát tudtak készíteni.. Az már biztos, hogy szé­nából hiányuk lesz. Az első félévben a növénytermesztési ágazat a terme­lési tervét lényegében 500 ezer koro­nával tülteljesl tette. A bolyl szövetkezetesek ]ó eredmé­nyeket értek el az állattartás fej­lesztésében Is. Mind mennyiségi, mind pedig minőségi tekintetben. Az 1980-as évhez képest Jelentősen nö­velték a szarvasmarha-állományt. Az állomány gyarapítása azonban csak egyike a jelenlegi ötéves tervidőszak céljainak, a másik jelentős feladat a termelékenység fokozása. Nos, e kettős feladat megvalósítása csak a megfelelő műszaki- anyagi feltételek megteremtésével, a termelési techno­lógiák fejlesztésével lehetséges. Nem­csak a létszámnövekedés tette szük­ségessé az fij beruházásokat, hanem a tartási viszonyok Javítása ts. Az el­múlt években a szövetkezetben kor­szerű tehenészeti farmot építettek. — A tehénállományunk nagyobb részét kicseréltük — mondja Sziro­­vecz elvtárs —, részben saját neve­lésünkből és részben vásárlás útján. Az év végéig még száz tehenet kell kiselejteznünk. Ezzel, azt hiszem, nem lesz problémánk. I Mi a helyzet a termelőképes­séggel? — érdeklődöm. — Sajnos, ezzel kapcsolatban prob­lémák vannak. A sertéshizlaldáink­ban a napi egyedenkénti súlygyara­podás 48 deka, ami ugyan négy de­kával kevesebb a tervezettnél, viszont hat dekával Jobb az előző évinél. A marhahfzlaldákban jelen Időszakban a napi súlygyarapodási átlag 68 de­kagrammos, két dekával kevesebb a tervezettnél, viszont öt dekával Jobb a múlt évinél.. A tejeladási tervünket 45 ezer literrel teljesítettük túl, vi­szont baj van a te] minőségével. A- míg tavaly az összes felvásárolt tej 96 százaléka első osztályú volt, ad­­dif jelen időszakban ez a mennyiség ÉLCSOPORTBA csak 82 százalék.. Az állattenyésztés szakaszán az első félévben 2,9 mil­lió korona a hiányunk. Természete­sen a pénzügyi hiányt befolyásolta az a tény Is, hogy 25 tonna sertés-, és 15 tonna marhahús a nyakunkon ma­radt, mert a felvásárlóüzem a feldol­gozási kapacitásra hivatkozva vágó­állatainkat nem tudta felvásárolni. Mi a helyzetüket megértjük, de az rajtunk mit sem segít, hiszen ezzel a termelési költségeink növekedtek. ф A pénzügyi gazdálkodással kap­csolatban mi a helyzet? — Az első félévre 3 millió korona ráfizetést terveztünk, ez a valóság­ban csak 1,2 millió korona volt. Az ötéves terv addigi időszaka pozitív fejlődést mutat. Előreláthatólag a termelésben 15 millió korona értékű fejlődést érünk el. Míg az 1981-es év első felében 18,5 millió korona érté­kű termelést értünk el, addig az idei év első feliben már 25,8 millió koro­nát. ф Ml a helyzet a melléküzemági termeléssel? — A melléküzemági termelés jól kiegészíti a mezőgazdasági alapter­melést. Elsősorban az újratermelés­sel kapcsolatban van nagy jelentősé­ge. Másodszor pedig pótolni tudjuk az időjárás okozta kieséseket. Az el­ső félévben a melléküzemági terme­lésből szövetkezetünknek 2,5 millió korona tiszta nyeresége volt. Ф Befejezésül mit szeretne még elmondani? — Szeretném elmondani, hogy a szövetkezetünkben a talajerő-gazdál­kodás szükségszerű és összetett fel­adat. A múltban kialakult és a mai napig tartő helyzet nyugtalanító, a termelés fejlesztésében nem léphe­tünk előre változtatás nélkül. A jövő­ben a műtrágyát a talajerő és a nö­vények tápanyagigénye szerint fogjuk a talajba Juttatni. Ennek azonban eszközfeltételeit is meg kell terem­teni gépekben, tárolóterekben, mert e területen vannak a legnagyobb veszteségeink, Szeretnénk elérni, hogy egyetlen kilogramm hatóanyag se menjen kárba. Sokat javíthat a ta­lajerő-gazdálkodás mérlegén — és ezáltal a költségekben Is — a szer­ves trágyázás növelése. Ami pedig a takarmánytermesztés javítását illeti, már történtek intézkedések. így pél­dául a jövőben nagyobb szerep jut a pillangós virágú növényeknek és a takarmányrépának. Az elért eredmé­nyek és a levont tanulságok birtoká­ban a jövőben úgy kell a szövetkezet minden egyes dolgozójának tevékeny­kednie, hogy a tervfeladatokat ma­radéktalanul teljesítsék. Vannak fel­készült, jó szakembereink, akik év­ről évre kimagasló termésátlagokkal, a munkálatok Irányításában tanúsí­tott rátermettségükkel, szakavatott­­ságultkal és igényességükkel döntő módon járulnak hozzá a jő eredmé­nyek eléréséhez. Am ugyancsak konk­rét példák tanúsítják (például az állattenyésztési ágazatban), hogy a munkálatok Irányításában temérdek visszás helyzetnek, eredménytelen­ségnek a gyenge és szakavatatlan vezetés, a fegyelem hiánya az ere­dője, Az egész mezőgazdasági tevé­kenységben a döntő szerep az em­beré, s legfőképpen a szakemberé. Ä termés sorsa az embertől függ. Ezért a jövőben mindent meg kell tennünk, hogy gazdasági Irányítóink, szakem­bereink, összes felelős beosztású ve­zetőnk a legjobb körülmények között és felelősségérzettel tegyenek eleget feladataiknak. Mindehhez csupán annyit szeret­nék megjegyezni, hogy jól ismerem a boly! szövetkezetét. Merem állítani, hogy megvannak a szükséges anyagi és emberi erőik ahhoz, hogy gazda­ságuk a jövőben a lehetőségek és a dolgozók képességeivel arányos ter­melést érjen el, és a középmezőny­ből az élcsoportba kerüljön. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy mindenki a maga munkahelyén, példásan és maradéktalanul teljesít­se feladatát, mindenki a magasabb fokú igényesség és felelősség szelle­mében tegyen eleget köteleségeinek, ILLÉS BERTALAN ■4 szerű Irányítás egyengeti itt minden üzemág fejlesztésének útját. Szak­szerű Irányítás, amely mindenkor nagyfokú felelősségtudattal, a termés sorsáért érzett felelősség tudatával párosul. Kedvezőtlenek az Itteni talajadott­ságok. A talajok többsége erősen kö­tött, vizenyős. Alacsony a humusz­tartalom , és ami még nagy gondot okoz a vezetőségnek, — általában a savanyúság, az elsavanyodás a Jel­lemző. A tápanyag-utánpótlás és -szintentartás eszköze és nagy lehe­tősége a vegyszer, a mű- és a szer­ves trágya. Miként élnek ezzel a bo­lylak? — Az az Igazság, hogy elég nagy a szövetkezetünkben a műtrágya-fel­használás, mintegy 30 százalékkal több hatóanyagot szórunk ki, mini amilyen a járási átlag — mondva az elnök. A jövőben szeretnénk lénye­gesen viszaszorítani a műtrágya-fel­használást. Részben azért, mert a nagy adagú műtrágya tovább sava­nyítja földjeinket. Ezen lehet és kell segíteni meszezéssel, de ez a munka eléggé vontatottan halad.. A kisebb adagú műtrágya-felhasználás másik indoka a nagyobb adagú és nagyabb területű szerves trágyázás megvaló­sítása. E célból építettünk egy mezei tárolót. Ma már ott tartunk, hogy évente a szántóterület 30 százalékát istállótrágyázzuk. Azt hiszem, hogy ej megmutatkozik az eredményeinkber is. A 7. ötéves tervidőszakra megha­tározott gabonatermesztési progra­­munkát előreláthatólag teljesítjük Cukorrépából és hüvelyesekből is túl­teljesítjük tervfeladatainkat. Lemara dás csupán az nlajosnövényeknél, t zöldségféléknél és a takarmánynövé­nyeknél mutatkozik. Valóban nagyon nehéz volt a gaz­daság helyzete a takármányalap meg. teremtésében, pontosabban a széna készítésben. A legelők és в réti ka szálők nagyobb része a Latorca árte­rületén terül el. Az Idén ez a folyf már ötször öntött ki. Az állatok le-

Next

/
Thumbnails
Contents