Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-31 / 35. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1385. augusztus 3t A hasznos tapasztalatokra építve A szövetkezeti tagok továbbképzé­sének egyik legjobban bevált mód­szere a szövetkezeti munkaiskola. A szövetkezetekben mélyrehatóan ké­szülnek a továbbképzés Következő évfolyamára. Mindennemű tervezés­nél először is értékelnek és latol­gatnak. Előtérbe helyezik az előző évi feladatok teljesítését, megvitatják a terv teljesítése folyamán felmerülő problémákat. A szövetkezeti munka­iskolát Irányító szervek szintén ha­sonló módon járnak el. Bratlslavában a közelmúltban került megrendezésre az a szlovákiai aktívaértekezlet, ame­lyen számos észrevétel és megyjegy­­zés, hozzászólás és dicsérő szó ele­mezte a szövetkezeti munkaiskola Júniusban lezárult — immár tizen­negyedik — évfolyamát. Szóljunk rö­viden erről az évfolyamról. A to­vábbképzés 1189 tanközponthao folyt — 832 efsz keretén belül. Vagyis az Oíradnicai Efsz. (amely csak az idén Jött létre) kivételével, az SZSZK va­lamennyi egységes földműves-szövet­kezetében. A szlovákiai szövetkeze­tekben mintegy 267 ezer ember dol­gozik. Ezeknek csaknem a fele vett részt a továbbképzésben. A legtöb­ben a Kelet-szlovákiai kerületben kapcsolódtak be a munkaiskola fo­lyamatába (55,4%). De 54 százalé­kon alul egyik kerület sem maradt. Nagyon egyenlőtlen volt azonban az eloszlás az egves Járások között. A nunaszordahely) (Dunajská Streda) tárásban a szövetkezeti tagok 74, a Žiar nad Hronom-i járásban pedig 85 százaléka gyarapította Ismereteit Ily niődon. Ezzel szemben pl. a lévai (Device 1 'járásban ez a szám csupán 40, a Zvolení járásban pedig mind­össze 37 százalék. A felsorolt adatok is bűén tükrözik, hogy nem minde­nütt tanúsítanak kellő fontosságot ennek a jelentős területnek. Nem le­het indokolt az olyan kifogás, amely szerint kevés az érdeklődő, vagy a szövetkezet helyszűkével küszködik. Nagyobb odaadással minden Ilynemű probléma megoldható, kiküszöbölhe­tő lenne. A szövetkezeti munkaiskola alap­ját a politikai és a szakmai témák képezik. Ezen a téren szintén akad bőven javítanivaló. Számos szövetke­zet nem fordított mélyreható figyel­met azokra a témákra, amelyeket az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága készített elő. Pedig ezek a témák nagyon fon­tosak, hiszen az élelmiszer-ipari komplexum legjelentősebb feladatai­nak elemzését foglalják magukba. Szocialista társadalmunk a mező­­gazdaságban dolgozók részére Igé­nyes feladatokat szabott meg. A CSKP KB 13. ülése (1979) határoza­tai értelmében a 7. ötéves tervidő­szak végére el kell érni azt, bogy a szövetkezeti munkáskáderek 50 szá­zaléka szakképzettséggel rendelkez­zen. Ha azonban közelebbről a dol­gok mélyére tekintünk, nyilvánvaló­sz Ш vá válik, ezt a kitűzött célt nem fog­juk elérni. Mindent meg kell tenni azonban annak érdekében, hogy mi­nél Jobb eredményeket érjünk el. A szövetkezeti munkaiskola szer­ves^ része a haladó tapasztalatok is­kolája. A televízió által sugárzott, ismeretgyarapítást szolgáló műsoro­kat azonban sok helyütt nem követ­ték figyelemmel az elmúlt „tanév“ folyamán. Az aktívaértekezlet részt­vevői Javasolták, hogy minden elő­adás más témakörrel foglalkozzon. Ezáltal talán elérhető lenne a na­gyobb érdeklődés „kivívása". A részt­vevők szóltak a műsor sugárzásának időpontjáról is. Ésszerűbb lenne, ha egy kissé korábbi időpontban kerülne a televízió műsorára. !gy a szövetke­zetekben közösen figyelemmel követ­hetnék az egyes műsorszámokat. S így talán Jobban el lehetne saját!-, tani az egyes előadások lényegét, fontosabb részeit. t A szövetkezeti munkaiskola köz­kedvelt formái közé tartoznak a kü­lönböző kulturális rendezvények, tár­sadalmi és szervezeti tevékenységek, amelyekbe a tavalyi év folyamán 131 ezer 600 szövetkezeti tag kapcsoló­dott be. Ez в létszám 34 ezer 600-zal nagyobb az előző, 13. évfolyam lét­számánál. Az aktívaértekezleten sző esett a legjobbakról is. E téren kiemelkedik a csilizradványl (Čiližská Radvaň) Csilizköz Efsz. Minden ágazatban át­lagosan hatnapos továbbképzést biz­tosítanak, melyek során az előadáso­kat a televízió által sugárzott Hala­dó tapasztalatok iskolája műsorával kötik egybe. A témaköröket további filmek vetítésével egészítik ki. De a csilizradványl tapasztalatok­ból is kiviláglik, hogy kevesen Je­lentkeznek szakmai továbbképzésre, mivel annak elvégzése után a fizetés nem emelkedik arányosan a képzett­séghez mérten. A Dunaszerdahelyl járás 23 efsz­­ében a tudományos-műszaki társaság 22 intézménye működik. Számos kö­zülük még csak az első lépéseket tette meg ezen a téren. Szükségszerű lenne fokozottabb figyelmet fordíta­ni a tudományos-műszaki haladás je­lentőségére, az elektrotechnika gya­korlati alkalmazására stb. Az elkövetkezendő időszakban arra kell törekedni, hogy a szövetkezeti munkaiskola továbbra is a szövetke­zeti földművesek nevelésének és is­meretgyarapításának legkedveltebb formája legyen. A tagok előtt hang­súlyozni kell a munkaiskola politi­kai és szakmai jelentőségét. A továb­biakban sem lehet szó ütemfékezés­ről. Állandóan fokozni kell a munka­iskola színvonalát, hogy ezáltal még hatékonyabban valóra tudjuk váltani a CSKP KB 11. ülése és az efsz-ek X. országos kongresszusa határoza­tait. A szövetkezeti munkaiskola követ­kező évfolyama ismét négy témát érint. Be szeretnének iktatni témákat a talajról, a cukorrépa-termesztés színvonalának emeléséről, ■ a mező­­gazdasági technika elektronizálásáról, az önálló belüzemi elszámolásról, a brigédszerű munkaszervezés és Ju­talmazás Jelentőségéről, a takarmány­­termesztés hatékonyságéról, valamint a feldolgozóipar szerepéről a mező­­gazdaságban . A szövetkezeti munkaiskola 13. év­folyamának tehát valóban igényes a küldetése. A legfontosabb az, hogy ezen feladatok fontosságát kellőkép­pen értelmezzék az egyes efsz-ek ben, illetve az SZFSZ járási bizottságain. Ezáltal nagymértékben befolyásolnák az évről évre nagyabb fontosságú szövetkezeti munkaiskola színvonalá­nak emelkedését. . Éva Nagyová Gustáv Hilbert mérnök Egy szakember monológja redetileg hentes szerettem volna lenni, de az alapiskola elvégeztével rájöttem, nem ne­kem való szakma ez. Apám a szövet­kezet tagja volt, munkájával naponta gyarapította a Légi fLehntce) Efsz vagyonát. így hát elhatároztam: szó­­lösz leszek, ha törik, ha szakad. Ez volt minden vágyam. A Kanal (Kra­­vany nad Dunajom] Mezőgazdasági Szakközépiskolába kerültem. Szőlé­szet, pincegazdaság, kertészet, gyü­mölcstermesztés — ezek voltak a jő tantárgyaink. Amikor esténként a diákotthonban elült a zaj, mondtam ts magamban: — Nem lennék én Boros József, ha nem blrkóznák meg a holnapi fel­adataimmal ... Így történt azután, hogy a harmadik évfolyamban már igényesebb munkákat bíztak rám. Ta­náraim, nevelőim híztak bennem. A kötelező szakmai gyakorlatot a Ba­­latonszéplakt Allamt Gazdaságban vé­geztem. Sok új, a szőlőtermesztéssel kapcsolatos eljárással ismerkedtem ott meg. A karvai iskolának jól fel­szerelt gépparkja volt, őrömmel jár­tam oda. Nekem szinte játszi köny­­nyűnek tűnt a tanulás. Diákéveim alatt a szőlőmunkálatokra mindig el­sőként \elentkeztemi Tavasszal azt csodáltam meg, hogy szinte egyik óráról a másikra kipattannak a vesz­­szőkön a reményzöld rügyek, ősszel meg nyújthat-e szebb látványt, egy szölészjelöltnek más. mint a teltsze­mű, tömött szölőjürtök...? — Tizenkét évvel ezelőtt a Légi Efsz-ben mint szakmunkásszőlész áll­tam munkába. Traktort vezettem, per­meteztem, azt csináltam, amit éppen kellett. Két év múlva reám bízták a szőlészeti csoport vezetését. Ereztem Boros József mesterien bánik a metszőolióval (Ä szerző felvétele) a továbbképzés szükségességét, mert csak a megfelelő szaktudás vezethet jó eredmények eléréséhez. A kelet­szlovákiai Szőlőskén (Vlniöky] 1978- ban szakérettségit szereztem. A 72 hektárnyi szőlőnk főleg Olasz Til­ling, Tramini, Pannónia kincse, Irsal Olivér fajtájú — és fői jövedelmez. Tavaly 10,4 tonnás átlaghozamot ér­tünk el. Négy és fél millió koronát terveztünk, és csaknem ötmillió koro­nát értünk el. Szőlészeti csoportunk maximálisan hasznosítja a haladó el­járásokat. — Minden szőlészeti szakember tudja, hogy a jó termés a helyes metszés függvénye. Csoportunk tag­jainak többsége nő. A metszést pneu­matikus ollókkal végezzük. Minden Igyekezetünk a munka hatékonysá­gának javítására irányul. Feletteseim az eredmények alapján értékelik te­vékenységemet. Ebben a szövetkezet­ben megbecsülnek minden értékes, hasznosítható ötletet, gondolatot, a munka ésszerűsítésére vonatkozó ja­vaslatot. — Magánéletem? Nős vagyok. Fe­leségem jelenleg a négy hónapos fiunkat neveli. Á somorjai fSamorínj Datex dolgozója. Szeretném, ha a jö­vő nyáron saját termesztésű szeg­füvei ajándékozhatnám meg az akkor már biztosan tipegő fiunkat. Szitás! F. VERSENYKEZDÉS ELŐTT Amint már arról tájékoztattuk olvasóinkat, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága az Idén rendezi meg az „Ismeretek bizonyítvány nélkül“ elnevezésű verseny második év­folyamát. A verseny meghirdeté­sének célja a szövetkezeti dolgo­zók tömegpolitikai, gazdasági­szociális és kulturális ismeretei­nek gyarapítása. A verseny 7 témakörből áll, amelyek a következők: И a saját takarmányforrás hasz. nosftása; ■ az SZFSZ viszonya a nevelés­hez és a művelődéshez; ■ anyagi érdekeltség az eleg­ekben; ■ a tudományos-műszaki haladás fejlesztésének formái; И az emberről való gondoskodás jelentősége; ■ a szövetkezeti demokrácié ha­tékonyabbá tótele az efsz szer­veinek tevékenységében; Ш az SZFSZ-re háruló feladatok az efsz-ek X. országos kong­resszusa határozataiból kifo­lyólag. Minden egyes témakör végén három kérdést teszünk fel. A kérdések mindegyikéhez 3—3 vá­laszt közlünk, amelyek közül ter­mészetesen csak egy lesz a he­lyes. A versenyzők feladata az lesz, hogy a helyes választ beka­rikázzák, és a megfelelő sznlvény­­nyel együtt etküldjék a Szabad Földműves szerkesztősége címére: 815 75 Bratislava, Križkova 9. Még egy doing nagyon fontos. A megfejtéseket csakis a verseny­zői alkalmazó efsz vezetőjének aláírásával s az illető szövetkezet pecsétjével ellátva fogadjuk el. A hét témakör együttes megfejté­sének legkésőbbi beküldési határ­ideje 1985. oktőber 18. A helyes válaszokat már gyak­ran az egyes témakörökhöz kö­zölt szöveg tartalmazni fogja. Te­hát érdemes figyelmesen áttanul­mányozni a segédanyagot. Néhány válasz után azonban kutatni fog kelteni különféle kongresszusi do­kumentumokban, statisztikai ada­tok halmazában ... Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az eredményhirdetésre 1985. no­vember 18-án kerül sor. (jpf Egy hnb-elnök pályafutása Miért kedvelik, szeretik őt nemcsak falujában, hanem annak határán túl le? Egyszerűségéért, közvetlenségéért, emberiességéért. Egyéniségében van valami, ami szuggesztíven bat az emberekre. Hogy ez honnan, miből ered, azt nehéz lenne megfogalmazni. A nagymama védőszárnyai alatt nevelkedett; tette meg az első bátor-­­tálán lépéseket. . Lakatosszakmát tanult, majd a Gellei (Holice) Gép- és Traktorállomás nagymegyeri (Calovo) üzemrészlegén kezdte pályafutását. Az említett üzem akkori vezetősége korán felismerte a csendes, halkszavú fiatalemberben rejlő tehetséget, s azt, hogy többre hivatottt, mint hogy a gépekkel pepecseljen. A felemelkedéshez azonban bizonyítania kellett. Munkatársai kedvelték. Igazságosságáért, helyes meglátásaiért, valamint a közösség érdekében végzett munkájáért. Mégis meg­lepődött, amikor szakszervezeti elnökké választották. Ekkor döbbent rá arra, hogy most már nemcsak beszélnie, hanem csele­kednie is kell, hiszen közel félezer dolgozó érdekvédelmét képviseli. Ez idő tájt sokat tanult, olvasott, hogy eleget tudjon tenni az elvárásoknak. Érről az időszakról így beszél: — Munkatársaim bizalmát élveztem, csui pán az aggasztott, hogy minden előképzett­ség nélkül vállaltam érdekképviseletüket. A dolgozók bizalma arra kötelezett, hogy minél előbb megismerkedjek az idevágó törvényes rendelkezésekkel, szakszervezeti határozatokkal. Éjt nappallá téve tanultam, s rövid időn belül megtaláltam azt a he­lyes utat, melyen haladnom kellett. Csak­hogy annyi fizetést sem kaptam, mint a leggyöngébben dolgozó lakatos. Szóvá is tettem. Ezt követően az igazgatóság napi­rendre tért a dolog fölött. Hosszas huza­vona után kineveztek brigádvezetónek — a2 eddigi tisztségem megtartása mellett. Célomat elértem, de nem úgy és abban az értelemben, ahogyan elképzeltem. Visszaút azonban már nem volt; vállalnom kellett a kettős megbízatást. Húsz éven át dolgoztam az említett szakaszon, s az így szer­zett tapasztalataimat a későbbiek folyamán hasznosítottam. Az 1965-ös nágy árvízkatasztrófa Tany községet sem kímélte. Több csa­ládi ház romba dőlt, sok megrongálódott. A község akkori vezetősége Szabóné elnökkel az élen faki akkor már sokat betegeskedett) nem volt képes megbirkózni a nehézségekkel, a felmerült problémákkkal. A bete­geskedő elnökasszonyt helyettesítéssel Igyekeztek pótolni, s ez nemcsak a község újjáépítésében, hanem a köziigyek Intézésében is kedvezőtlenül éreztette hatását. Ügy tudom, a községből javaslat ment a Járási szervek­hez, hogy Csóka Lajos elvtársat hívják haza Nagymegyerről, s bízzák rá a községvezetést, a közügyek intézését. — Kertelés nélkül mondhatom, afféle hideg zuhanyként hatott rám az, amikor a munkahelyemen fölkeresett Stano mérnök, a Komáromi (Komár­no) Jnb akkori titkára, s közölte: Tany község lakossága Igényli haza]ö­­vetelemet, s mint hnb-elnök, vegyem át a községvezetést. Ilyen felelősség­­teljes munkát még nem végeztem, ezért gondolkodási'időt kértem. Végül Is úgy döntöttem, hogy vállalom a megbízatást. 1971. február 1-én vettem át a tisztséget, s kezdettől fogva arra törekedtem, hogy a község lakos­sága és a társadalom elvárásainak mindenképpen eleget tegyek. Sok ál­matlan éjszakám volt, mire végre belelendültem a közigazgatás sokrétű munkájába. Ha víszatekintek a megtett útra, úgy érzem, érdemes volt küz­deni, dolgozni... Már csak néhány hónap választ el a nyugdíjkorhatár­tól, de mivel a legközelebbi választásokra csak a Jövő évben kerül sor, így elnöki funkcióm Időszaka meghosszabbodik. Most, amikor summázzuk az eltelt 15 év munkáját, elégedetten állapít­hatjuk meg: Csóka Lajos elnökösködése alatt sokat fejlődött a község. Elsőként a len- és kendergyár átépítését említeném, mely több száz em­bernek biztosít megélhetést. Egy új élelmiszerüzlettel is gazdagodéit a község, korszerűsödött a vendéglátó üzem ts. A sportolók számára szociá­lis épület és lelátó épült. A ravatalozó felépítése Is a község dolgozóinak szorgalmát dicséri. Ezen létesítmények zöme Z-akció keretében épült. Ha­sonlóképp a helyi óvoda konyhája és étkezdéje is. Az induláshoz csupán a Járási egészségügyi szervek engedélyére volt szükség. A helyi vendéglő keretében is működik egy konyha, ahol 58—60 nyugdíjas kap pár koro­náért (1—2,50-ért) Ízletes ebédet. A különbözetet a hnb téríti meg, ami évente összesen 150 ezer koronát tesz kt. Innen kapja mintegy 50 len­gyért dolgozó ts az ebédet. Ha ide számítjuk az átmenő forgalmat (amely Jelentős), akkor napi 200 adag ebédről van szó. Tanyon Jól főznek! Bízoj nyitja ezt az is, hogy eddig panasz nem volt a szakácsnők főztjére, pedig öt-hat féle ételt is főznek. Az éjszakai közvilágítást 86 fényforrás biztosítja. Ezen hálózat karban­tartásáról is a hnb gondoskodik. A község közművesített, csupán két ut­cában kell még a vízvezeték-hálózatot megépíteni. Erre azonban már csak a következő választási .időszakban kerül sor. • — Az adott körülmények és lehetőségek között ennyit sikerült közös erőfeszítéssel. — a lakosság segítségével (a lakosság érdekében) — ten-i nünk — jutunk beszélgetésünk végére. — De Jóleső érzés tölt el — vallja Csóka elvtárs —, amikor a dolgozókkal folytatott beszélgetésekből a sze­mélyem iránti tisztelet és megbecsülés cseng ki. Ezzel a jóleső érzéssel készülök nyugállományba. Őszintén megvallom: már belefáradtam a min­dennapi küzdelembe. De nem állok félre! Erről sző sincs. Továbbra is segíteni szeretnék a községfejlesztéssel Járó munkában, a szebb, a boldoi gabb holnap építésében. Ez őszinte hitvallásom. Búcsúzni még korai, az új választásokig sok víz lefolyik a vén Dunán. 'A további munkához erőt, Jó egészséget, Csóka elvtársi Andriskln József A község sportolóinak szociális épülete (Ä szerző felvételei) Csóka Lajos hnb-elnök /

Next

/
Thumbnails
Contents