Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-06 / 27. szám
1985. július 8. SZABAD FÖLDMŰVES A korszerűsítés útján A stropkoviak fokozott hangsúlyt helyeznek a szarvasmarha-tenyésztésre, amelyet már a borjúnevelés során Igyekeznek megalapozni Fotó: Bogoly János Stropknv, 1985 június 7. — jegyzem fel a helységnevet és a dátumot nem sokkal megérkezésünk után. így szoktam meg ezt terepjárásaim során. Ä helyi CSSZB és Ondava nevet viselő szövetkezet székházában Michal Rusnák elnök barátságosan fogad. Megismerkedésünk után máris terepszemlére invitál. Nincs arra utalva, hogy hivatalos iratokban, monográfiákban nézzen utána, melyek voltak e gazdaság fejlődésének fontosabb mérföldkővel. A hatvanhárom éves férfi életének nagyobb részét a mezőgazadságban töltötte. Betöltötte ugyan a járási nemzeti bizottság, majd a Stropkovi Városi Nemzeti Bizottság elnöki tisztségét, de 1949 éta egy percre sem szakadt el a mezőgazdaságtól. Kezdettől az elnöki tisztséget tďlti he, s közben megélt három egyesítést és minden alkalommal őt választották elnöknek. — Ha egyetlen mondatban akarnám összefoglalni azt, hogy mi történt Itt szabadságunk négy évtizede alatt — mondja —, akkor Így fogalmaznék: Megszüntettük az ingázást és mindenki száméra itt helyben biztosítottunk munkalehetőséget. Ma már korszerű iparral rendelkezünk. A mezőgazdasággal kapcsolatban meg kell említeni, hogy a mi vidékünk — domborzati és talajviszonyai miatt — sohasem tartozott a mezőgazdasági jellegű körzetekhez. Kemény, derékszaggatő munka után sem várhattunk olyan termést, mint mondjuk Bodrogközben vagy Csallóközben. Ennek ellenére a nagyüzemi mezőgazdaság feltételei között arra törekedtünk, hogy átfogó taiajjavftási munkálatokkal, gondos növényápolással anynyit csikarjunk ki a földből, amenynyit csak lehet. Szövetkezetünk 2700 hektáron gazdálkodik, ebből 1300 hektár a szántő. Bár kevés a szántóföld, ez nem Jelenti azt — jegyzem fel a Munka Érdemrenddel kitüntetett szövetkezeti p'nök szavalt —, hogy ne fordítanának nagy gondot a termőterület maximális kihasználására. Ezer hektár szántőn végeztek rekultivációs munkákat. A feljavított területeken kiváló terméshozamokat érnek el. Ennek bizonysága, hogy gabonafélékből évek óta 3,2 tonnás átlagos hektfirliozamot érnek el, ami ez itteni viszonyokat figyelembe véve valóban sikernek számit. Különben gabonafélék, burgonya és takarmánynövények termesztésével foglalkoznak. Oltetőburgonyából például 18 tonnás hozammal dicsekedhetnek. Étkezési burgonyából húsz tonnán felüli hozammal járást elsők. A takarmánynövények termesztésében — szénában számítva — 10 tonnás hozamot értek el Az ezer hektár legelőből hétszáz hektáron szakaszos legeltetést folytatnak. A folyamatos legeltetés mellett a gyepterületeket kaszálják, és hektáronként nyolc tonna szénát takarítanak be. Ami pedig az állattenyésztést illeti, ezt a növénytermesztéssel párhuzamosan fejlesztették. Jelenleg kétezer szarvasmarhát, ebből ötszázötven tehenet és ezerötszáz Juhot tartanak. De sertés-, baromfi- és lótenyésztéssel is foglalkoznak. A gazdasági udvarokat járva szembenink, hogy bár nincsenek új istállók, ezek felszerelése megfelel a kor követelményeinek. A régi épületeteket korszerűsítették és minden gazdasági udvarban megtalálható a szociális helység: öltöző, zuhanyozó, étkezde. A teheneket a tenyészidő alatt a legelőn tartják. A téli időszakban a tehenek és a hlzőmarhák takarmányát a lőhere- és a lucemaszenázs képezi, takarmányrépával és szénával kiegészítve. Már három évvel ezelőtt átlépték a háromezer Uteres fejésl átlagot, ami az itteni hegyvidéki körzetben szép eredménynek számit. A marhahizlalásban a napi súlygyarapodási átlag meghaladja a 0,67, a sertéshizlalásban pedig a 0,52 kilót. A törzstenyésztésben a dolgozók három műszakban dolgoznak, mindez megmutatkoztk az eredményekben Is. hiszen kocánként huszonegy malacot nevelnek fel. A baromfitelepen csirkehizlalással és tojástermeléssel foglalkoznak. A tizennyolc gondozó három műszakban dolgozik. A baromfitelepet a szövetkezet a saját tervei alapján a saját építkezési csoportjával építette, így a beruházási költségeken ötven százalékos megtakarítást értek el. Tavaly például 30 millió tojást termeltek. Tojónként évi átlagban 280 darab tojást értek el. Egy tojást 13 filléres nyereséggel termeltek. A cslrkehlzlaldáből tavaly 360 ezer darab első osztályú csirkét, vagyis összesen 750 tonna baromfihúst adtak a közellátásra.Tavaly a baromfitenyésztésben 40 mllltő értékű össztermelést értek el, melyből négymillió korona volt a tiszta nyereség. Juhtenyésztést főleg a nehezen hozzáférhető legelőkön folytatnak. Tavaly egyedenként 6 kilós nyfrósúlyt értek el és anyánként 10 kiló sajtot termeltek. Noha nagy jövedelmet ez az ágazat nem biztosit, jól kiegészíti a többi ágazatokat. Mindent összevetve a stropkovi szövetkezet a mezőgazdasági termelésből tavaly 80 millió korona össztermelést ért el, melyből 10 millió korona volt a tiszta nyereség. A hetvenes évek elején, amikor a Svidníki járásban az ipar magasabb színvonalat ért el, a földművelésből származó bevételt Is növelni kellett a melléküzem! termeléssel. Ma már szinte minden dolgozó megtalálja számításét. Hogyan sikerült ezt elérniük?, erről Ondrej Kauvka agrármérnök, a szövetkezet melléküzemági vezetője tájékoztatott. — A hetvenes évek elején, pontosan 1372-ben, amikor hozzáláttunk az állattenyésztés összpontosításához, a felszabadult gazdasági épületeket átépítettük és azokban ipari jellegű termelést folytattunk. A szerteágazó melléküzemági tevékenységek közül érdemes megemlíteni a porcelánégető részleget, ahol harminc ügyeskezű nő évente több mint hatmillió korona értékű szebbnél szebb étkészleteket, dísztányérokat és vázákat készít. Sokan közülük néhány évvel ezelőtt még a sertéseket etették, ma pedig mesteri színvonalon festenek. Az üvegcsiszolóban tizennyolcán dolgoznak. Évente 3,7—4 millió korona értékű kristálypoharakat, kristályvázákat készítenek. A lakatosműhelyben huszonhárom férfi dolgozik. Alkatrészeket készítenek külföldi megrendelésre, a konténereket pedig burgonyaszállf fásra és tárolásra. Itt az évi termelés értéke meghaladja a 8 millió koronát. Az asztalosműhelybeu szintén huszonhármán dolgoznak. Évente 1700 köbméter fát dolgoznak fel, ötmillió korona értékben. Foglalkoznak még burgonyafeldolgozással és teakészítéssel ts. Ezen a részlegen nyolc asszony dolgozik, s évente hárommillió korona értékű árut készít. Itt rövidesen bevezetik a kétműszakns termelést, mert az áruk iránt nagy az érdeklődés. A lótenyésztés Is részben a melléküzemági tevékenységhez tartozik. Erről a tevékenységről Miroslav Babiák agrármérnök, az ágazat vezetője így nyilatkozott: — A lótenyésztést nemrég kezdtük fejleszteni. Ma már ott tartunk, hogy ötven lovunk van, természetesen saját nevelésű sport! nvak. Építettünk egy versenypályát, ahol lóversenyeket is rendezünk. Kerületi versenyben első helyet szereztünk. A lovaglás iráni a fiatalok körében őrlési az érdeklődés, ez itteni mezőgazdasági szaktanintézet diákjai naponta járnak hozzánk lovagolni. Ezen túlmenően ötven igavonó lovat is tartunk. Említést érdemel, hogy egy pár lévai évente 8000 liter üzemanyagot takarítunk meg, így az évi üzemanvagmegtakarításunk több mint 150 ezer liter. A szénabegyűjtést, aratás után a szalmabegyűjtést többnyire lovas fogatokkal végezzük, de egyéb szántóföldi munkához is kihasználjuk a lovasfogatot. A melléküzemági tevékenység hasznosnak bizonyult a stropkovi szövetkezetben, hiszen 263 dolgozó évente közel 70 millió korona értékű termelést valósít meg, ebből 20 millió korona a tiszta nyereség. így jut az újratermelésre és a szociális program megvalósítására. Jelenleg a stropkovi szövetkezetnek ezer dolgozója van. Az irányításban harminc mérnök és 120 középfokú végzettségű dolgozó tevékenykedik. Az átlagos életkor nem haladja meg a negyven évet. Kétszáz fiatal tagja az üzemi SZISZ-szervezetnek. Hogy milyen irányban szeretnének előbbre lépni a következő években a stropkoviak? A mezőgazdasági és a melléküzemági termelés erőteljes növelése mellett a szolgáltatásokat akarják jelentős mértékben bővíteni, a tagság igényei szerint. El akarják érni azt, hogy a jövőben minél több fiatalnak biztosítsanak otthont és munkalehetőséget. Nem feledkeznek meg a lakásprobléma megoldásáról sem. Ez ideig hatvanöt lakásegységet adtak át fiatal dolgozóiknak, jelenleg újabb 120 lakásegységet építenek, természetesen nem feledkeznek meg az üzemi óvodák és bölcsődék létesítéséről sem. A szövetkezet hatáskörébe tartozó községekben három óvodát adtak át rendeltetésének, most Stropkovon újabb óvodát, bölcsődét és bevásárlóközpontot építenek. Az elnöktől megtudtam azt is. hogy a szövetkezet mellett komoly kulturális és sportélet folyik. A szövetkezetnek van saját zenekara, tánccsoportja, énekkara és természetesen saját kultúrháza. A sporttevékenységről röviden csak annyit, hogy tavaly a szövetkezet röplabdacsapata a mezőgazdasági olimpián a tisztes negyedik helyet szerezte meg. A szövetkezetnek Ifjúsági első ligás futballcsapata Is van. A szövetkezet uszodával, síeléshez míileslklópályával és korcsolyapályával rendelkezik. A fiatalok kedvük szerint sportolhatnak. Michal Rusnák elmondta, hogy a CSKP XVI. kongresszusa határozatait sikerül maradéktalanul megvalósítaniuk, amire méltón büszkék. Az elkövetkező ötéves tervidőszakra konkrét fejlesztési programot dolgoztak ki. A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében egy négyszáz férőhelyes tehénistállőt, borjúneveidét és egy központi takarmánykeverőt építenek. A melléküzemági tevékenységet is tovább akarják bővíteni. Az elkövetkező években nem kevesebb mint 120 millió koronás beruházással számolnak. — Jól tudjuk — hangsúlyozta az elnök —, hogy az elkövetkező években gyökeres változásokat kell véghezvinnünk a mezőgazdasági termelésben, amelynek a munkatermelékenység további növekedésében. a műszaki haladásban, a gazdasági hatékonyság növekedésében kell érvényesülnie. Ehhez adottak a feltételek. Biztosak vagyunk abban, hogy a továbbiakban is a Svldniki járás élenjáró gazdaságai között maradunk. ILLÉS BERTALAN A taMnvadag és a fehérjeszint befolyása a hizlalás eredményességére A genotípus-környezet kölcsönhatás miatt nehéz megmondani előre, hogy valamely takarmány miként értékesül a sertéshizlalásban. Különösen nehéz megbecsülni a különböző termelést mutatókat, ha eltérő fehérjetartalmú takarmányokat etetünk különböző fogyasztási szinten A fehérjetartalom és a fogyasztási színvonal kölcsönhatása a termelést eredményekre külöszintű takarmányok etetésekor milyen takarmányozási tervvel — adagolási mód — lehet a vágóértéket és a hízékonyságot a legkedvezőbben befolyásolni. Olyan kereskedelmi forgalomban lévő takarmányokat etettünk, amelyeknek a keményítő értéke 75 volt, emészthető fehérjetartalmuk eltért: 15,2, 14,5 és 13,3 százalékos volt. Mindegyik takarmányféleség a sertések Igényének megfelelő szükségleteket biztosította, mind az összetételt, mind a takarmány árát számítógéppel optimalizáltuk. A három eltérő fehérjeszintű takarmányból azonösen azért érdemel figyelmet, mert a fehérfe legnagyobb hányadát importálni kell. Olyan céllal Indítottunk kísérletet, hogy megállapítsuk: azonos energiatartalom esetén a különböző fehérjenos fogyasztási szinteken folyt a hizlalás oly módon, hogy mindegyik tápot négyféle adagban etettük úgy, hogy az egyes csoportokban az átlagos napi takarmányfogyasztás lehetőleg 1,7, 1,9, 2,1 kilogrammos és ad libitum legyen. A tápok és az adagok kombinációinak megfelelően 12 csoportot alakítottunk ki magyar fehér X holland lapály Ft süldőkből. A napi takarmányadagot az egyedi elhelyezésű hízók kiosztással kapták. A hízást teljesítmények adatat szerint az átlagos napi tömeggyarapodásban Igen szembetűnőek a különbségek a takarmányadag nagysága szerint. Az átlagosan 1,7 kg takarmányt fogyasztó csoportok 433 grammos napi gyarapodása szűkös táplálóanyag-ellátásnak tekinthető. Ez kitűnik ebből Is, hogy az átlagosan 1,9 kg takarmányt fogyasztó csoport súlygyarapodása több mint 100 grammal meghaladta az előbbi csoportokét. Az adag növekedésével mérsékeltebb a különbség. Az ad libitum etetett hfzók tömeggyarapodása ugyancsak több mint 100 grammal meghaladja sz átlagosan 2,1 kg takarmányt fogyasztó hfzók csoportját. Az eredmények világosan jelzik, hogy az eltérő tápok hatására a hízók tömeggyarapodásának különbségei jóval kisebbek, mint a napi fcakarmányadag nagysága szerint. A takarmányértékesítésre ts Jelentősebb az adag nagyságának a hatása, mint a tápféleségeknek. A legkisebb, 1,7 kg takarmányadagot fogyasztó hlzők takarmány értékesítése volt a legrosszabb. A növekvő takarmányadag hatására a takarmányértékesítés kedvezőbben alakult, ezt Jelzi az ad libitum etetettek legjobb takarmánvértékesftése is. Az értékes hűsrészek és a színhús mennyisége Jelentősen függ a takarmányadag nagyságától. A csont együttes mennyisége látszólag a takarmánvadag nagyságától függően változik, de valóiéban az összesen elfogyasztott takarmány mennyiségének és a hizlalásl Idő tartamának (életkor) együttesen van befolyásoló szerepük. Az eddigiekből kitűnik, hogy a küi lönböző tápokkal és eltérő Intenzitással folytatott hizlalásban a hízékonysági és vágási értékmérők (naturális mutatók) optimuma nem esik egybe, sőt ellentétes tendencia érvényesül. Ennek ismeretében kell megválaszolni azt a kérdést, hogy üzemi szempontok alapján milyen takarmányadagolási módszer látszik célszerűbbnek. Az optimum keresése érdekében kiszámítottuk, hogy mennvi elfogyasztott emészthető fehérje Jut 1 kg színhús előállítására a különböző variációkban. A fehérjehasznosulás szemszögéből a legkisebb emészthető nyersfehérje-tartalmú takarmány etetése a legkedvezőbb. Ez abból fakad, hogy az olcsóbb tápokban a fehérje olcsóbban van Jelen, mint a drágább tápokban, ami azt jelenti, hogy a hasznos termékek előállítása szemszögéből a takarmányárak nem tükrözik a takarmányok tényleges értékét. Egy-egv fehérjeszlnten alig van különbség (2—3 százalék] az 1 kg színhús előállítására fordított fehérje mennyiségében, főleg az 1,9 kg feletti átlagos napi takarmányfogyasztás esetén. A hlzlalási és vágási eredmények alapján végzett gazdaságossági szint eredménye szerint annál gazdaságom sabb a hizlalás, minél kisebb fehérjetartalmú tápot etetünk (ez természetesen csak a kísérletben használt fehérjehatárokra érvényes). Az üzeu mi nyereséget sokkal inkább a súlygyarapodás és a takarmányértékesítés dönti el. mint a sertések vágóértéke. Sokkal nagyobb árdifferenciálásra lenn© szükség a vágóérték szerint ahhoz, hogy ez érdemben a hizlalás Intenzitása ellen hasson. A gazdaságosságot önmagában egyik mutató sem fejezi ki világosan, ezért a nyereségességhez több mutató együttes figyelembevétele szükséges. A kísérlet eredménye felhívja a figyelmet a mezőgazdasági üzem és a vágóhíd ellentétes érdekeltségére a hizlalásban, amit c.sak hosszú távú árstratégiával lehet feloldani. HÍZÄSI TELJESÍTMÉNYEK ÉS VÄGASI ADATOK Átlagos napi takarmányfogyasztás, kg Takarmány 1Д 1,9 2,1 ad. lib. Átlag SzD (2,37) 5% Atl. napi tömeg-I. 461 5B0 820 7113 588 gyarapodás, g II. 42П 530 571 870 548 Hl. 417 534 594 722 567 Átlag 433 541 595 898 53 Takarmány-I. 3,71 3,40 3.3B 3,34 3,48 értékesítés, kg/kg П. 4.1B 3,B1 3,55 3,58 3,73 m. 4,15 3.54 3,51 3,35 3,64 Átlag 4,01 3,52 3,51 3,40 0,35 Szfnhús, % I. 48,5 47,9 47,4 45.3 47,3 11.» 49,3 49,3 48,9 48,0 4B,8 III. 48,8 48,7 48.8 45,9 47,8 Átlag 48,8 48,8 48,1 48,4 SZD 5 % 1,2 1,4
