Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-24 / 34. szám

1985. augusztus 24. ★ 34. szám , ★ XXXVI. évfolyam ★ Ага 1,— Kčs Hazafiság és internacionalizmus Irta: Sziegl Ferenc, az SZSZK kormánya nemzeti­ségi tanácsának titkára Népek és nemzetek történetében vannak sorsdöntő események, me­lyekről nemzedékek emlékeznek meg. A szlovák nemzet újkori történelmé­ben ilyen meghatározó jelentőségű mérföldkő a szlovák nemzeti felkelés, melynek évfordulóját ezekben a na­pokban ünnepük As tol Agcsernőig (Čierna nad Tisou), a testvéri szocia­lista országokban, sőt Párizsban és Bérsben is. 1944 nyarán a szlovák nép a kom­munista párt vezetésével a csehszlo­vákiai ellenállás legnagyobb fegyve­res akcióját valósította meg, amely utat nyitott az új,,mépi demokratikus rendszer építésének. A felkelés so­rán kibontakozott antifasiszta harc az európai országok internacionalista küzdelme széles frontjának részeként a nemzeti demokratikus forradalom kezdetét jelentette hazánkban. A szlovák nemzeti felkelésnek rendkívül fontos szerepe van hazánk történelmében. A felkelés a munkás­­osztály és a többi dolgozó azon for­radalmi küzdelmeinek logikus és tör­vényszerű következménye volt, ame­lyeket a tényleges nemzeti és szociá­lis szabadságért vívtak. Azok a mun­kások, parasztok, katonák, diákok és értelmiségiek, akik fegyverrel a ke­zükben harcoltak a német és a hazai fasiszták ellen, átérezték, hogy győ­zelmüktől nemcsak saját sorsuk, de a szomszédos országok dolgozóinak sorsa is függ, ami meghatározta a felkelés internacionalista jellegét. A felkelés szervezője és irányítója Csehszlovákia Kommunista Pártja volt, ugyanis ez a párt volt az egyetlen szervezett, tömegbázison álló, egész Szlovákiában egyetemesen ható anti­fasiszta politikai erő, amelynek kizá­rólagos erkölcsi hitele volt ahhoz, hogy élére álljon ne csak az általa képviselt/ osztálynak, hanem az egész nemzetnek. A fegyveres harc, mely­­nyek irányítói az SZLKP V. illegális vezetőségének tagjai (Karol Smidke, Gustáv Husák és Ladislav Novomeský elvtársak) voltak, olyan mélyreható hatalmi-politikai átalakulás bölcsője volt, amely a burzsoázia uralmának végét és a dolgozó nép uralmának kezdetét jelentette; - olyan kiinduló­pont volt, amelyről azután küzdelem folyt az egész társadalom szocialista átalakításáért. A szlovák nemzeti felkelés olyan történelmi esemény, amelyet méltán tartanak számon a nemzetközi mun­kásmozgalom forradalmi tettei között. A felkelés úgy vésődött be népeink tudatába, mint a Szovjetunió és Cseh­szlovákia nemzetközi szolidaritásának és harci barátságának örök jelképe. A Szovjetunió felbecsülhetetlen érté­kű katonai, anyagi, politikai és erköl­csi támogatást nyújtott a harcoló partizánoknak. Partizánparancsno ko­kat és harcosokat küldött, fegyvert, lőszert és egyéb hadianyagot szállí­tott, de elsősorban ki kell emelni a nevezetes kárpát-duklai hadművele­tet, amelynek célja a felkelés segíté­se volt. Számos európai nép fiainak rész­vétele a felkelésben alátámasztotta az interpacionalizmus eszméinek ere­jét és életképességét. A fasizmus el­len vívott harc során az egyes nem­zetek tagjai között megszűnt a köl­csönös bizalmatlanság, melyet az uralkodó osztályok szítottak. A fel­kelésben harcoló huszonhét nemzet fiai a kölcsönös megértés és barátság szellemében küzdöttek vállvetve a fasizmus ellen, így alakultak ki az objektív feltételei annak, hogy a kapcsolatok a háború utáni időszak­ban kifejlődjenek és megerősödjenek, s így a felkelés aktívan járult hozzá a szocialista államok közösségének kialakulásához. A szlovákiai magyarok számára a szlovák nemzeti felkelés internacio­nalista jellegét kiemeli a magyar an­tifasiszta harcosoknak a felkelésben való nagyszámú részvétele, akik fegy­verrel a kezükben küzdöttek több partizánbrigádban Kelet-Szlovákiában, Gödörben és a Felső-Nyitra vidékén. Hírnevet szerzett Nógrádi Sándor partizáncsoportja, a Fábry József pa­rancsnoksága alatt harcoló magyar partizánalakulat és a Petőfi-csoport, Adler Károllyal az élen. A felkelés egyik alapvető célja volt a két testvérnemzet, a csehek és a szlovákok együttélésének felújítása az új, szociális és nemzeti szempont­ból igazságos Csehszlovák Köztársa­ságban. Vitathatatlan tény, hogy a felkelés e célja elérésének útját a dolgozó nép 1948-as februári győzel­me nyitotta meg, majd a szocialista építés során a nemzetiségi kérdés lenini megoldásával sikeresen telje­sült. Fokozatosan felszámoltuk a nemzetek és nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális életében a kapitalizmus idején kialakultt nagy különbségeket. Történelmi mércével mérve Szlovákiában rövid idő a'att különösen nagy eredményeket értünk el. Kialakultak, megerősödtek a szo­cialista társadalmi viszonyok — vá­roson és falun egyaránt. Példák so­kaságát említhetnénk arról, hogy mi­ként javult meg a parasztság élete, mennyit fejlődött az ipari és a me­zőgazdasági termelés. A gazdasági fellendülés elősegítette a szellemi élet sokoldalú fejlődését is. Szocia­lista építőmunkánk évtizedei alatt létrehozott nagyszabású inü, melyet pártunk vezetésével értünk el,« a munkások, a szövetkezeti parasztok és az értelmiségiek közös erőfeszíté­seinek az eredménye, a különböző nemzetiségű állampolgárok együttmű­ködésének, közös munkájának a gyü­mölcse. A szlovák nemzeti felkelés hagya­tékát napjainkban azzal váltjuk való­ra, hogy minden erűnkkel, képessé­günkkel, akaratunkkal és energiánk-« kai törekszünk a pártunk XVI. kong­resszusán kitűzött célok elérésére, az idei esztendő és az egész 7. ötéves tervidőszak feladatainak megvalósítá­sára. Napjaink forradalmisága abban rejlik, hogy mindenütt tudatosítjuk társadalmunk szociális-gazdasági fej-« lődése meggyorsításának szükséges­ségét, szilárdítjuk és fejlesztjük po­zitív eredményeinket, céljaink meg­valósítása során új utakat és haté­konyabb megoldásokat találunk. A szocialista építésben elért eredmé­nyeink és vívmányaink megőrzése és megerősítése, további előrehala­dásunk megalapozása jobb munkát követel egész társadalmunktól. Ez most jórészt azon múlik, hogyan tud­juk a munka hatékonyságát a kor színvonalához viszonyítva emelni. Te­endőink elvégzése ma is forradalmi elkötelezettséget és elszántságot, kö­vetkezetességet, kitartást, kezdemé­­ző- és cselekvőkészséget kíván. Meg­győződésünk, hogy pártunk vezetésé­­sével, dolgozó népünk összefogásá­val, tudásával és szorgalmával ered­ményesen folytathatjuk szocialista építőmunkánkat és oldhatunk meg nagy és nehéz feladatokat. Ebben a szellemben készülünk Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszu­sára. A szlovák nemzeti felkelés ma már történelem, de egyben élő hagyomány is, melynek szelleme átjárja mai vi­lágunk minden tettét és szándékát, mert megajándékozott bennünket a megújulás lehetőségével, az emberi értékek mind magasabb színvonalú újratermelésével. Közös gondunk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságot, mindnyájunk közös hazá­ját olyanná formáljuk, amilyennek azt népünk legjobbjai niegálmodták. E szándék megvalósulása teljes mér­tékben tőlünk, hazánk nemzeteitől és nemzetiségeitől függ. A különböző nyelven gondolkodó és beszélő, de egyet akaró szocialista közösségünk formálja szebbé a jelent és még derűsebbé, gondtalanabbá a jövőt. !

Next

/
Thumbnails
Contents