Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-17 / 33. szám

I 1985. augusztus 17. SZABAD FÖI.DMÜVES' ARATÁS GÖMÖRBEN Ä kedvezőre fordult Időjárás július utolsó napjaiban Gömör tájegység . déli részén is lehetővé tette a gabo­natermés betakarításának a megkez­dését, s ezzel párhuzamosan a ga­bona felvásárlását és tárolását. Az alábbiakban a Rimaszombati (Rimav­ská Sobota) Járás mezőgazdasági üze­meiben tapasztaltakról számolok be, tömören. BARÄTI SEGÍTSÉGGEL A Sajógömöri (Gemer) Efsz-nek valójában tíz gabonakombájnja van; ezek közül öt Magyarországon vág­ta a gabonát. Kettő viszont a Ko­­lfni járás DubravCicei Egységes Földműves-szövetkezetéből érkezett, négytagú személyzettel. Ezzel a mű­szaki erővel Indult az aratás, majd kapcsolódtak hozzájuk a magyaror­szágiak, hogy a Jókor kapott segítsé­get viszonozzák... A cseh vendég­­kombájnosok — Emil Gorol, Jaroslav Maiik, Ladislav Novák és Miroslav Jelinek — nehéznek minősítették az itteni aratási hely­zetet, mivel az el­ső napokban csak kisebb teljesítmény elérésére voltak képesek. A sajógömörtek a begyűjtött gabo­na jelentős részét előtisztítják, utána (ha szükséges) szárítják, majd a gabonatárolóba to­vábbítják. Közép-Szlovákia legnagyobb mező­gazdasági üzemé­ben, a Safárikovői Állami Gazdaság­ban, annak oldal­­falvi határában, a korai gabonafajták vágásával kezdték az aratást, tizenöt kombájnnal. Továb­bi tíz kombájnjuk Magyarországon segített. Am a Sze­­pességből érkező további hét kom­bájn, — mint kise­gítő műszaki erő, — is dologhoz lát­hatott, hogy az 1700 hektárnyi ga­bona a lehető leg­rövidebb Időn be­lül betakarulhas­­son. Erre garancia — teljes erőbedo­bással — a 45 kombájn, amelyek hat csoportba osztva üzemelhetnek. A 16 százaléknál nagyobb nedvességfartal­■ mű gabonát szárítják, s az éjszakai órákban szállítják a körzeti gabona­­tárolóba. A két „elsősegélynyújtó“ műhely­kocsi „gépdoktorai“ — Tóth László, Csík Béla, Dúdor József és Üveges László — a helyszínen, a gaboname­zőn nyújtanak gyors segítséget a rá­szoruló kombájnosoknak. S ha na­gyobb baj adódik, akkor a gépjavító műhely szakemberei — Arkely Ist­ván, Asztalos Béla és Fultár Jenő — teszik a dolgukat, nagy hozzáértéssel, egésznapos ügyeletet tartva. Ebben az állami gazdaságban ötle­tesen szervezték meg a gabonabeta­karítási versenyt. Egy-egy kombájnos összesen 100 ponttal rendelkezik. A versenyfeltételek teljesítését a gaz­daság tucatnyi embere (igazgató, fő­­ágazatvezetők, technikusok, tűz- és munkabiztonsági ügyeletesek stb.) kí­séri figyelemmel. Mindezt egy táblá­zatban rögzített feltételrendszer alap­ján minősítik. A negatívumokért pont­elvonás Jár. A munkálatok befejezté­vel — az értékelés során — azok válnak a verseny győzteseivé, akik­nek gondos, hozzáértő dologtevésük eredményeképpen a legtöbb pontjuk marad. Hnferica Iván mérnök, gépüzemelé­si főágazatvezető elismerően szólt — többek között — Pavel Duriska, Ale­xander Randlišek, Gáli László, Vladi­mír Coch, Farkas László és Varga Miklós tapasztalt dolgozók példás helytállásáról. Természetesen a szalmabegyűjtés és a tarlőhántás sem másodrendű fel­adat. Az előbbit 19 szalmagyűjtő ko­csival hordják a 1—174-es kazalozó­­gépekhez. Ezenkívül még tíz nagy teljesítményű (Hesston, K—453-as, Z—223-as) gép „dolgozza“ fel a szal­marendeket. Az órlásbálákat UTB-850 típusjelű, traktorra szerelt markoló­val rakják a szállítójárművekre, s hordják fedett tárolókba. A tarló­hántást tizenegy Skoda 180-as erőgép végzi, egyelőre nyújtott műszakban. Äz öntözhető területeken vetik a tar­lókeveréket, Ahová pedig majd az őszi repce magja kerül, istállótrágyát dolgoznak be a talajba. Bár ott jár­tamkor még javában arattak, de köz­ben már a szilázsolásra és a cukor­répa betakarítására készítették elő a munkagépeket. VETŐMAGTERMESZTŐK Az aratás a Méhi (Vüelince) Efsz gabonatábláin (1022 ha) is teljes len­dülettel folyt. De az előző hetekben már hat kombájnjuk nyújtott segít­séget ja Feldebrői és a Karcagi MgTsz­­nek, ahol 620 hektárról mentették fedél alá a gabonatermést. A méhíek számára Kelet-Szlovákiából a Pelsőcí (Plešivec) és a Gömörpolomai (Ge­merská Poloma) Efsz küldött kisegí­tésképpen gabonakombájnokat, hogy ezáltal gyorsulhasson a betakarítás üteme. A méhi szövetkezet 386 hektáron termeszt gabona-vetőmagot, ezért in­dokolt a minőségről is szót ejteni. A búza hektolitersúlya átlagosan 10—15 százalékkal kisebb az állami „Haditanács“ napközben.. szabványban rögzítettnél. Az idén a Viginta, a Danúbia és az Iris (a te­rület 60 százalékán termesztették) fajták adják a legjobb termést. A Ko­­šútka és a Vala fajták csalódást okoztak. Mi okozhatta a jelentős terméski­esést? A betegség, mely a gabona vi­rágzása idején lépett fel, s nem volt megfelelő növényvédő szerük. E ke­serű tapasztalatok birtokában a me­zőgazdászok máris lényeges fajta­összetétel-módosítást terveznek. Az idei őszön a Bu fajtákból akarnak vetni a legtöbbet, a Valát „szám­űzik“ a jelöltek sorából. A naponta learatott terület 75 szá­zalékáról képesek a szalmát betaka­rítani. Négy erőgép (nagy teljesítmé­nyű) elegendőnek bizonyul a tarló­­hántáshoz, melyet magyarországi és hazai gyártmányú tárcsákkal végez­nek. A 350 hektárnyi tarlókeveréket öntözik, — az állattenyésztési főéga­­zatvezető legnagyobb örömére. A CSALÖDÄS OKA — GOMBABETEGSÉG? A Királyi (Král) Efsz határában az 1000 hektár aratnívaló mintegy feléről vetőmag céljából gyűjtik be a gabonát. Nemcsak tisztítják, szárít­ják, hanem a saját tárolóikban helye­zik Is el. A fajták különbözősége miatt azonban gondcrt okoz a raktá­rozás. Nyolc kombájnjuk (egy magyaror­szági mezőgazdasági üzemmel, vala­mint a Re)dovai Efsz-szel való együtt­működésüknek köszönhetően) a dup­lájára gyarapodott. A kombájnosok­nak — a géptípustői függően — 40, Illetve 23 hektár gabonát kell napi 8 őrás műszakban learatnluk-klcsé­­pelniük. Erre alapbér jár, az ezen felüli tonnákért pőtjutalom Illeti meg őket. És most Idézzük Babík János nö­vénytermesztési főágazatvezetőnek ez év elején mondott szavait: „Még a hat tonnán felüli átlaghozam eléré­sében is reménykedem...“ Remélni leheti A jőnevű szakember most így válaszol. — Nem a mi hibánk, hogy az idén előreláthatólag csupán a tervezett (búzából 4,7, árpából 4,1 tonna) át­lagot turjuk elérni. A most termesz­tett fajtákat az évek óta folytatott fajtahonosító kísérleteink eredményei alapján válogattuk össze, kihagyva a régi, „kifáradt“ alapanyagokat... Az idei (minőségében Is) gyengébb ter­mést több szakmabeli kollégám a csapadékbő Időjárás miatt fellépő gombabetegségek kártételének a ro­vására írja. Kétségtelen, a „penész­­kór“ ts ludas ebben, de nem olyan mértékben, mint ahogyan ezt állítják. Tapasztalásom szerint a tavalvinál sokkal ígéretesebben fejlődő gabona a virágzás ideje alatt beállt hűvös, esős időjárás miatt nem tudott be­­porzódni, a kalászok felső harmada üresen maradt. Ezért kevés a kenyér­­búza fajsúlya... 1 Ebben a szövetkezetben naponta 50—60 hektárról takarítják be a szal­mát. Kankulya István egymaga ts gyózi a tarlóhántást; naponta 40 hek­táros teljesítményt nyújt, Kyrovec után akasztott IH-tárcsával. Ha majd késésbe kerül, váltótársat rendelnek mellé, s a teljesítmény így a duplá­jára növelhető. Egy másik K—700-as erőgéppel a cukorrépa és a kukorica jövő évi vetésterületén az altalajt la­zítják. SZALMA. TARLÖHÄNTÄS, MASODVETÉS A lénártfalvi (Lenártovce) szövet­kezetben a kenyérgabona betakarí­tása és a gabonaszállítás vonalán nem volt nagyobb fennakadás. Itt a Danúbia és a Coral fajták termésé­nek örülnek a legjobban. Több mint egy tucatnyi kombájn nyeli az 1200 hektáron termesztett gabonát. A hek­tárhozam átlaga megközelíti az Öt tonnát. A 470 hektárról begyűjtött vetőmagnak valót a rimaszécsi (Ri­mavská Ser) átvevőhelyen tisztítják. A szalmégyűjtő kocsikon és a bá­­lázógépeken kívül a szalmalehűzók­­ka] teszik szabaddá a terepet a tar­­lőhántő ekék előtt. A száraz talajo­kon nyári kőzépszántásit végeznek. S 300 hektáron vetettek zöldtakar­mánynak valót. Szükség szerint ön­tözik, hogy gyorsabban nőjön. Ha Itt végeznek az aratással, a Spišská No­vá Ves-t járásban folytatják a gabo­na aratását. A rimaszécsi (Rimavská Seč) ha­tárban 27 kombájn üzemel, a szem­veszteség mtnfmális. Vendégkombáj­­nosok a Kolínl és a Liptovský Miku­láš-! járásból érkeztek. Az ellenőrző bizottság tagjai is szolgálatot tarta­nak, de maguk a kombájnosok bizo­nyultak a legszigorúbb ellenőröknek. A gabona először a szövetkezet rak­tárába kerül, ahol tisztítják, utána a jesenskéí gabonasllőba vezet az út­ja. Gabonaeladási kötelezettségüket már teljesítették. Vetőmagnak való Is lesz elegendő, s jő minőségű a sör­­árpájuk is. Az egyes gabonatáblák átlaghozamai között nincsenek nagy különbségek. Ami meg a szalmabe­takarítást illeti, a négy bálázógép „teljesítményét* az állatgondozók mentik fedél alá, az istállók köze­lébe. Belevaló emberek a tarlóhántók — Molnár Elemér, Bédi Gyula és Hor­váth József. Az utóbbi két nap alatt 40 hektáron buktatta alá a tarlót, ötös ekével. Tarlókeverékből a lehe­tő legtöbbet vetnek, habár csak fői­száz hektárnyi terület öntözésére van lehetőségük. Zöldtrágyára Is szüksé­ge van a talajnak. Első napi aratást „őrjáratomat* a Simonyi (Šimonovce) Efsz-ben fejez­Telik e raktér, szaporodnak a szalmarendek tem be, alkonyattájt. A 900 hektáron „félidőhöz“ érkeztek. Mind a nyolc kombájnjuk üzemképes. A tarlóhán­tással utólérik a szalmásokat. Hetente kétszer jelentettek meg Aratási Híradót, melyet Tuba Gyula szerkesztett, nagy gondossággal. Eb­ben népszerűsítették a gabonabetaka­rítási verseny legjobbjait, vállalt kö­telezettségeik teljesítését. Másnap a rimajánosi (Rimavská Janovce) szövetkezetben délelőtt 11 óráig kényszerpihenőt tartottak mind a kombájnosok, mind pedig a szalmabetakarítók. Am a magtárban zavartalanul folyt a begyűjtött ga­bona tisztítása és szárítása. Az űjbásti (Nová Bašťa) és a gö­­möralmágyi (Gemerská Jablonec) kö­zös gazdaságban már a termés nagy részét biztonságba helyezték, Ideig­lenesen, saját raktáraikban, — de­cember végéig. järAsi Áttekintés A Rimaszombati járásban augusztus 1-jéig a közel 21 ezer hektárnyi arat­­nivalónak a feléről került biztonság­gá a gabonatermés. A járás déli ré­széről fokozatosan az északi körze­tekre is átterjedt az aratási láz. A tavalyihoz képest többnapos a késés, hiszen Ilyenkor már Csehországba irányították a kombájnokat, személy­zetükkel együtt, hogy viszonozzák a segítséget. Az Idén — augusztus elsejéig — sem tűz, sem baleset nem fordult elő, ami jórészt az éberség fokozásának ős a nagyobb felelősségérzetnek kö­szönhető. A 192 saját és a 120 kisegítő kom­bájn jó műszaki állapotú, s többnyi­re nagy teljesítményű. Szállítójármű­­vekből Is van elegendő, csupán a Ez Itt már a gabonatároló... Fotók: Tóth (1), Kovács ,(2j, tisztítóberendezések száma és kapa­citása kétségbeejtően kevés. A gazdag Ságok naponta a be"yűjtött gaboná­nak csak az egy tize „ét képesek ki­tisztítani. A szalmabegyűjtést némileg hátrál­tatta, hogy a 205 szalmagyüjtő kocsi egy részét az elhúzódó takarmány­­begyűjtésben „foglalkoztatták*. Járási méretben a tarlóhántást 92 nagy tel­­jesítményfi erőgép végzi. Az idén 7200 hektár tarlókeverék vetésével számoltak; kétezerrel többel, mint tavaly, „finnek körülbelül az egyhar­­mada Öntözhető. A járás gabonatermését r(az Idei terv 72 ezer 628 tonnával számol) a rimaszombati, a šafárikovéi és a je­­senskél átvevőhelyen vásárolják fel. A múlt-évi csúcshozam miatt kicsi a tárolók befogadóképessége, alig ha­ladja meg a 60 ezer tonnát Ezért mintegy 12 ezer tonna termés raktá­rozására a termelő üzemeket szólt« tották fel, s az így raktározott gabo­nát december végéig folyamatosan „visszaveszik“ tőlük. A jesenskéi átvevőhelyre 18 gazda­ságból hordják a gabonát; reggel 6 órától este 22 óráig tervezték az átvételt, de ezt 24 órás átvételre mó­dosították. Vagyis éjszaka, sőt még vasárnap Is átveszik a gabonát a ter­melő üzemektől. Óránként 29 jármű szállítmányát fogadják, s fgy nem 1200, hanem 1600—2100 tonna gabo­na átvételére kerülhet sor naponta. A gabonafelvásárlók munkáját bo­nyolítja, nehezíti, hogy az idén az őszi repce és a borsó a gabonával egy időben érett be. Jesenskén 940 tonna repcét vásároltak fel és még vagy félezer tonnányit várnak, ami­nek a szárítása a két Colman szárí­tót teljesen lefoglalja. A gabona szá­rítását így csupán a Bábolna ter­ményszárító végzi, óránkénti 35—40 fonnás teljesítménnyel. Az idén csak Rímajánosiból kaptak a régi állami szabványnak megfelelő malomipari búzát. Különben az Idei búzatermés az alacsonyabb szintre állított mimő­­títési értéknek is alig felel meg. A Járásban termesztett borsót a Safárikovői átvevőhelyre hordják a termesztők. Sajnos, az átvételt las­sítja, hogy egyes gazdaságok nem fordítanak gondot a szemetes, egyen­lőtlen érésű, 18—25 százalékos ned­vességtartalmú borsó előtisztítására^ A felvásárlók minden szállítmány beltartalmi értékét megállapítják, s— minőség szerint — elkülönítve tárol­ják. • • • Aratási őrjáratom során megnyug­tató volt látni, hogy mennyire gon­dosan dolgoznak a mezőgazdasági üzemek és a felvásárlók. Mindenütt szervezettséggel, pontossággal talál­koztam, még ha itt-ott elő is fordult kisebb fennakadás. Az akadályokat igyekeztek gyorsan elhárítani. Erő­feszítéseik eredménnyel Jártak, hogy a termés minél előbb biztonságba, fe­dél alá kerülhessen. Korcsmárog László t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents