Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-09 / 6. szám

4 .SZABAD FÖLDMŰVES Í985. .február 9. A párt politikájának megvalósításáért Kz efsz-ek nemrég lezajlott X. or­szágos kongresszusa kiemelten fog­lalkozott a szövetkezetek társadalmi tevékenységével és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének munká­jával. Megállapította a kongresszus, hogy az SZF3Z teljesíti küldetését: szorosan együttműködve a mezőgaz­daságot Irányító szervekkel politikai­­nevelő munkájával pozitívan hat a szövetkezeti földművesek fejlődésére és a szocialista verseny fejlettebb formálnak, valamint a munkaaktivl­­tás fejlesztésének újabb módszereivel a szociális prpgram teljesítésére ösz­tönzi tagjait. Erről a témáról beszél­gettünk Michal Peleš mérnökkel, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága politikai nevelési osztályának vezetőjével. ■ Mi minden van hatással a szö­vetkezeti földművesek nevelésének és művelődésének fejlődésére? — Először is a szövetkezeti munka­iskolát kell említenem. Küldetése ugyanis a szövetkezeti földművesek szakmai és politikai felkészültségé­nek állandó és komplex emelése. Tar­talma a párt- és állami szervek hatá­rozataiból fakad, amelyeket a mező­­gazdaságnak a 7. ötéves tervidőszak­ra kitűzött fő feladataival időszerű­­sítettünk. A szövetkezeti munkaiskola szerves részét képezi a. haladó ta­pasztalatok Iskolájának 14. évfolya­ma. Az efsz-ek X. országos kongresz­­szusa után a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége, amely a tanfolyamo­kat szervezi, hatékony politikai-neve­lő munkával járul hozzá a kongresz­­szusi anyagok megértéséhez, és ezzel együtt pártunk politikájának megva­lósításához. ■ Mi a célja az idei szövetkezeti munkaiskolának? — A földművesek szakmai és poli­tikai ismeretgyarepítása, ami alapját képezi a tervfeladatok teljesítésének és alapvetően hozzájárul a munka­­aktivitás emeléséhez. Ezeket a köve­telményeket tartalmazzák az efsz-ek X. országos kongresszusának határo­zatai. A szövetkezeti munkaiskolát régebben formálisan kezelték, ma azonban a politikai és szakmai mű­velődés tiszta forrása. Például Csiliz­­radványban (Čiližská Radvafi), Lozor­­nóban, Veselében, Necpalyban, Lubo­­tinban, ahol az oktatási központok már segédeszközökkel is felszereltek, a munkaiskola a szövetkezetek gaz­daságilag szilárdítja. A munkaiskola előnyösen hat az önelszámolási rendszer elterjedésére, elősegíti a munkaverseny formáinak meghonoso­dását, aktivizálja a szocialista brigá­dokat, valamint a komplex ésszerűsí­tő brigádokat, ami a dolgozók kezde­ményezőkedvének növekedésében és a szocialista verseny fejlődésében tükröződik. Szlovákia 633 szövetkeze­tében 1160 oktatási központ műkö­dik, ahol a szövetkezeti munkaisko­lában 139 220 szövetkezeti földműves gazdagítja ismereteit, ami az efsz­­tagok 52,8 százaléka. Ä haladó ta­pasztalatok iskolájában 84 760 föld­műves bővíti tudását. ■ Tehát a haladó tapasztalatok iskolája is szerves része a szövetke­zeti dolgozók gazdaságpolitikai neve­lésének és szakmai felkészítésének? — E nevelési forma a szarvasmar­ha-tenyésztés kérdéskörével, a te­nyésztés továbbfejlesztésének lehető­ségeivel, a takarmányalapban rejlő tartalékokkal és a közellátás szük­ségleteivel foglalkozik. Eszmei síkon a televíziós adások a munkakezde­ményezés fejlődésére épülnek, vala­mint foglalkoznak a tudomány és technika gyakorlati megvalósításának tapasztalataival a mezőgazdaságban és a CSKP KB. 8. ülésének határoza­taival. ■ Mire összpontosítják ezen kívül a figyelmet a szövetkezeti dolgozók szakmai felkészítésében? — Különös figyelmet szentelünk a tanoncleveleket helyettesítő bizonyít­ványokra, amelyek a végzettséget iga­zoló érvényes dokumentumok. A szak­mai to%bbképzés hatékony formái közé tartoznak még a szakosító tan­folyamok és a célirányos oktatás. A járásokban oktatási napokat, szakelő­adásokat tartanak, melyek" jogi kér­désekhez, valamint az állattenyésztés időszerű feladataihoz kapcsolódnak. A szövetkezeti munkaiskola és a ha-No SZFSZ HSfüfiL ladó tapasztalatok iskolája a CSKP KB 11. ülésének és ez efsz-ek X. orszá­gos kongresszusának szellemében dolgozik és hozzájárul a gazdasági célok eléréséhez, valamint a nevelési folyamat minőségének javításához. Ш Feltételezem, hogy az ideológiai nevelő munka szerves része a kultu­rális-nevelői tevékenység is. — A kulturális tevékenység egy jelentős társadalmi cél elérését szol­gálja, nevezetesen a szövetkezeti földűvesek életfeltételeinek kiegyen­lítését. Ezért a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége kulturális-nevelői tevékenységének meghatározásakor specifikus küldetéséből és azokból az Igényekből indul ki, amelyeket a ter­melési viszonyok és a gazdaság prog­resszív fejlődése idézett elő, ami alapvetően befolyásolta a szövetke­zeti dolgozók, de általában mondjuk: a falusi ember társadalmi-erkölcsi profilját. Emellett, természetesen, az eddig elvégzett kulturális tevékeny­ség eredményeit vesszük alapul s kü­lönös figyelmet szentelünk az anya­gi-műszaki alap megteremtésére, se­gítve a szövetkezet és a falu kultu­rális élétének szervezését az SZFSZ és annak kulturális bizottságai által. ■ A CSKP XVI. kongrosszusán el­fogadott kultúrpolitikai irányvonal új feltételeket, még nagyobb teret biz­tosított a kulturális-nevelő munka fejlesztésére az SZFSZ tevékenységé­ben is. — Az említett dokumentumok, va­lamint a CSKP KB 1980. évi 15. ülése és az efsz-ek X. országos kongresz­­szusa szükségszerűvé tette követke­zetesen fejleszteni alapszervezeteink­ben, a szövetkezetekben a kulturális­­nevelő tevékenységünket, mint az ideológiai nevelés szerves részét. Az SZFSZ ezt az irányvonalat feldolgoz­ta saját feltételeire, kitűzte a kultu­rális-nevelő tevékenység fő felada­tait, amelyeket éves terveink tartal­maznak és pontosítva, konkretizálva vannak a nevelői tevékenységünk tervében. Alapszervezeteínkben a kul­turális-nevelői és a társadalmi tevé­kenység a szövetkezetek tervére épül úgy, hogy a konkrét munka a kultu­rális bizottságokban összpontosul. Napjainkban előtérbe kerül szövetke­zeti dolgozóink aktivitásának fejlesz­tése a mezőgazdaság feladatainak hatékony teljesítése érdekében. Erre Irányul politikai-nevelő és szervező tevékenységünk, hogy nagyobb mun­kaaktivitást érjünk el az agrárprog­ram teljesítése során, amelynek vég­ső célja az önellátás elérése gabona­félékből és élelmiszerekből. ■ Milyen feladatokat teljesítenek a könyvtárak? — jelenleg 380 szövetkezetnek van könyvtára. Arra törekszünk, hogy a 7. ötéves tervre kiszabott célokat a könyvtári hálózat fejlesztésének ter­ve szerint megvalósítsuk, azaz min­den szövetkezetnek legyen saját kézi könyvtára. A szocialista hazafiasság­ra és az internacionalizmusra való nevelésben nagy szerepet Jut a forra­dalmi hagyományok szobájának, ahol képekkel és más dokumentumokkal szemléltetik a szövetkezet fejlődésé­nek jelentősebb állomásait. Hetven­hat ilyen szobát tartunk nyilván a szövetkezetekben. Persze nemcsak a szövetkezetek forradalmi múltját és jelenét akarjuk bemutatni ezen intéz­ményekben, hanem be akarjuk kap­csolni a tömegpolitikai és kulturális­nevelő munkánk rendszerébe. A kró­nikaírásra is ösztönözzük szövetke­zeteinket, hogy megalakulásuk, fejlő­désük ilyen formában Is dokumentál­va legyen. Jelenleg 368 szövetkezet vezet rendszeresen krónikát. ■ Mi a küldetése szövetségünk életében az amatőr művészeti tevé­kenységnek? — Ez is szerves része ideológiai nevelő munkánknak. A kollektívák és egyének érdeklődéséből és képessé­geiből indul ki, hatással van a sze­mélyiség harmonikus fejlődésére, a szövetkezeti fiatalok, valamint az egész tagság alkotó készségének és tehetségének kibontakoztatására, egy­úttal hozzájárul a szocialista életmód kialakulására és megszilárdítására, az esztétikai nevelés sikerességére, és gazdagítja a szocialista kultúrát fal­­vainkban. Ezért 98 szövetkezeti klub munkájának javítása mellett az ama­tőr művészeti mozgalom színvonalá­nak emelésére is törekszünk. Szövet­kezeteinknek 46 folklóregyüttesük, 28 éneklő csoportjuk, 19 fúvószenekaruk, 21 zenei együttesük és 15 színjátszó csoportjuk van. ■ Befejezésül: mit tart fontosnak hangsúlyozni az elmondottakon kí­vül? — A nemzetiségi kultúra fejleszté­sében jó az együttműködésünk a két kulturális szövetséggel, a CSEMADOK- kal és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségével, ami több szép ered­ményt hozott már. Ezen kívül tudato­sítjuk, hogy a szövetkezeteknek, fal­­vaink társadalmi és kulturális életé­nek gazdagítása érdekében koordinált eljárásra van szükségük és tökélete­síteni kell az irányítás rendszerét. Ilyen tekintetben hathatós segítséget várunk a nemzeti bizottságoktól és a népművelési központoktól. Mi azon leszünk, hogy szövetkezeteinkben megteremtődjenek a lehető legjobb feltételek a kulturális-nevelő munka minőségének javítására. Hatékonyab­ban segítjük majd a szövetkezetek törekvéseit az amatőr művészeti cso­portok létrehozásában. További jó feltételeket akarunk teremteni a szö­vetkezeti klubok működéséhez és más szórakozási formákhoz szövetke­zett dolgozóink szabadidejének hasz­nos eltöltése céljából. Ahogy azt az efsz-ek X. kongresz­­szusa leszögezte, magas színvonalú kulturális-nevelő munkával kell hoz­zájárulnunk pártunk gazdaságpoliti­kájának megvalósításához szövetke­zeteinkben. A munkakezdeményezés és a szocialista verseny fejlesztése mellett szövetségünk fő célja a kul­turális-nevelő munka. E tevékenység sokrétű fejlesztésével járulunk hozzá az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatainak teljesítéséhez. Beszélgetett: Vladimír Fapšn 1й1ди!м,т,ед4л m Szakember és pártharcos Ш8-------3 A hubót (Hubo­vá ) születésű D r o p p a László, felcseperedvén, u­­rasági napszámos volt. Majd féléves mezőgazdasági tan­folyamot végzett. Gazdatisztnek ké­szült. A három hektárnyi föld mel­lé még 12-t bé­reltek a szülei. Am, kitört a má­sodik világháború és a gazdatiszt-je­lölt kénytelen volt a nyilasok elöl a közeli erdőségben bujdosni... A felszabadulás után, pontosabban az 1948-as „jégtörő februárt" köve­tően a falu ifjúsági szervezetének elnökévé választják. Már egész fiata­lon az új gazdálkodási forma, a szö­vetkezet alakítása mellett agitál, mely létfe is főn. ö pedig a hnb-el­­nöki tisztség betöltését vállalja, majd hnb-titkár lesz, 1960-ig. Közben a kommunista párt tagjává ,válik. Me­zőgazdasági mesteriskolát végez Sa­fárikovón. Egy évtizeden át* az efst elnöke: 320 hektárnyi területet mű* veinek közösen. Aztán jön a szövet­­* kezetek egyesítésének időszaka, ami­­kor ez a kis közös• gazdaság a méht (VéelinceJ szövetkezettel lép frigyre, 1970-ben. Beosztásában változás történik: él* nökhelyettes lesz a szövetkezetben, s telepvezető Hubán. Következik a ter­melésszakosítás. Ekkor az 1200 hek­­tárra terjedő növénytermesztés gép­­üzemelést irányítója, majd napjain­­kig a gabonatermesztés specialistája. Szakelőadója a szövetkezett munka­­iskolának. Példás közösségi ember. Laci bácsi hajdanában színdarabo­kat tanított be. Évtizedek Óta a hnb képviselője, a szövetkezet üzemi pártszervezetének alelnöke, a politi­kai oktatás irányítója, s a szociális albizottság elnöke. Jó egészségnek örvend. Van saját családi házuk, au­tójuk, kevés szőlőjük, néhány gyü­mölcsfájuk. A tehéntartásról lemond­tak. Kevés szabadidejében újságot ol­vas, tévét néz. Nyugdíjasként is to­vább dolgozik, mint ahogy mondottat a „gáton" marad, átadja gazdag ta­pasztalatait az ifjabb nemzedéknek-Miként is jellemezte a 60 éves Droppa Lászlót, A szocializmu­sért végzett áldozatos mun­káért kitüntetés viselőjét Kozsár István ejsz-elnök?“ Laci bácsi meg­bízható, őszinte, becsületes, gazdag tapasztalata szakember és veterán pártharcos." Gratulálunk! S jó*egészséget, örö­mökben dúskáló, hosszú életeti (korcsmáros)’ NEMCSAK TŰZOLTÓK-kulturált közösségi emberek is A rozsnyói (Rožňava) járáshoz tar­tozó Lúcskán (Lúčka) 1952-től műkö­dik szervezetten, önkéntes tűzolió­­testület. A testület alapítója Karaffa János ma is aktív tűzoltó. A 40 főnyi testület elnöke a fiatal Szirotnyák Imre, parancsnoka pedig már közel két évtizede Mogyorósi István. A tűzoltótestület nagy gondot for­dít a tűzmegelőzésre; évente kétszer valamennyi családi házba ellátogat­nak, hogy a tűzvédelmi előírásokat ismertessék, s ellenőrizzék azok meg­tartását. Rendszeresek a próbagya­korlataik. Eredményesen szerepelnek a körzeti és a járási tűzoltóversenye­ken. Állandó készültségi szolgálatot tartanak. Mindehhez egy PS-12-es fecskendő­vel ellátott Avia-30-as tűzoltóautóju­kon kívül még van egy vontatott fecskendőjük a hozzátartozó kisegítő technikával. A gépi berendezések karbantartásáról és kezeléséről Ko­vács Béla, valamint ifj. Tisza József gondoskodik, de rajtuk kívül még számos tűzoltó ért a működtetésük­höz. Eddig még mindig üzemképesek voltak a berendezések, ha szükség volt rájuk. Legutóbb például a Rozs­nyói Állami Gazdaság lúcskai üzem­egységében borult lángba — öngyul­ladás következtében — a szénatároló. Az oltást a tűzeset bejelentése után néhány perccel megkezdték, s a mos­toha körülmények között is teljesí­tették feladataikat. Itt jegyezzük meg, hogy a fecskendő működtetéséhez elegendő benzin nem állt a rendel­kezésükre (csupán 50 litert kapnak egy évre!). A tartalék hamar elfo­gyott ... Érthetetlen, a takarékosság! rendszabály mennyire gúzsbaköt, ki­szolgáltat! Ráadásul az állami gaz­daság sem tartalékol benzint Ilyen esetekre (?)... Mindenképpen említést érdemel: kevés a „B“ és a „C“ jelzésű víztöm­­lőjük, amelyek éppen az állami gaz­daság objektumainak esetleges meg­mentéséhez lennének szükségesek. mivel ezektől az épületektől vannak távolabb a vízforrások. Továbbá: az Avia motorjának beindításához (fő­leg téli időszakban!) egy önindítóra és két 55 amperes akkumulátorra lenne szükség. Ezeket azonban a tes­tület saját pénzalapjából képtelen beszerezni. Üdvös lenne, ha az állami gazdaság szerezné be, elvégre (és el­sősorban ) az ő vagyonát is védi a tűzoltó testület. Egy tömlőszárltó to­rony is hiányzik. Erre sincs pénzt Így azután a használat után nedve­sen maradt tömlők a kerítéslécekre kerülnek... így aztán a vandálok szabad prédájává válnak. Márpedig, ha építőanyag lenne, a szárító-áll­ványzatot a tűzoltók társadalmi mun* kában is elkészítenék. A lúcskai tűzoltók afféle mindene­sek. Ha elemi csapás következik be, ők alkotják a „különleges mentőosz­tagot“. A bajbajutottakon mindig és mindenkor segítenek. A mezőgazdasá­gi munkacsúcsokban kaszálnak, szé­nát, szalmát takarítanak be a mező­ről, s a közhasznú munkák résztve­vői. Ugyanakkor a kulturális rendezvé­nyek előkészítésében, rendezésében és lebonyolításában is segítenek! táncmulatságok, lampionos felvonulás május elseje előestéjén stb. A tűzoltótestület munkáját, ered­ményes tevékenységét a legmesszebb­menőkig segíti a hnb, s különösen Szabó József hnb-titkár. Az önkéntes tűzoltók nemrég megtartott évzáró gyűlésükön értékes kötelezettségeket vállaltak: hozzájárulnak a Nemzeti Frpnt cselekvési tervének a teljesí­téséhez, a falucsinosításhoz, s egyéb közhasznú munkák végzéséhez; be­kapcsolódnak a falu kulturális éle­tének a fellendítésébe, a sportrendez­vényeken is résztvesznek, valamint a saját soraik bővítése érdekében to­­borzó munkát végeznek. f—гм) Nem ablakon kidobott pénz... Az 5600 hektáros oroszkat (Pohronský Ruskov) VIRÁGZÁS szövetkezet taglétszáma meghaladja a kilencszázat. A róluk való szociális, kulturális és egészségügyi gondoskodás eléggé sokrétű, melyre évente mintegy 1,5 millió koronát fordít a közös gazdaság. Vegyük hát szépen sorjábal Az üzemi étkeztetés Iránti érdeklődést eléggé hűen tük­rözi a naponta elkészített és felszolgált félezer ebéd, ami a munkacsúcsok idején még ennél Is lényegesen több. Az üze­mi étkezdét Preiszel Józsefné Irányítja; kora tavasztól késő ószlg az ízletes étkeket 8 főnyi személyzet készíti el, Gál Mária főszakácsnő szakirányításával. Rendelkezésükre állnak a munkájukat könnyítő villany- és gáztűzhelyek,. Az ebéd munkahelyekre szállításával lényegesen lobban -hasznosítható a munkaidő, nem kell azt az ebédre hazautazgatéssal és a munkahelyre visszajutással eltölteni. A közös gazdaság csa­tái (Cata) üzemegységében 40 férőhelyes ebédlőben, kultu­rált környezetben fogyaszthatják el a dolgozók az ebédjüket. Ugyanez a helyzet Hronovce-Lekéren is... A szövetkezet szo­ciális épületében pedig húszán étkezhetnek egyszerre. A köz­étkeztetés helyzete még tovább javul majd azáltal, hogy a közeljövőben új szociális épület lesz átadva rendeltetésének. A nyugdíjasokról való gondoskodást illetően Gubík János­­né tájékoztatott. Örömmel közölte, hogy évente 140 ezer ko­ronát fordítanak az alacsony nyugdíjjáradékok pótlására, ki­egészítésére. Ezen kívül, a nyugdíjasok hivatalos áron gabo­nához Is hozzájuthatnak. A szövetkezetben 356 nő dolgozik, róluk hagyományosan a nemzetközt nőnapon emlékeznek meg. A nyugállományba vonuló tagok számára kulturális műsorral egybekötött ünnepséget rendeznek, valamint tárgyi jutalom­ban Is részesítik őket. Tavaly például már 11. alkalommal került sor erre a rendezvényre, melyen 15 nőt és 19 férfit köszöntöttek. Valamennyien Ígérték: főleg a munkacsúcsok Idején segítenek, erejükhöz, egészségi állapotukhoz mérten. Szórakozásukhoz a zenét a közös gazdaság zenekara szolgál­tatta, Valach Ervin irányításával. Természetesen, a szövetkezet törődik a tagok szakmai-po­litikai Ismeretgyarapításával is. Az üzemi oktatáson a tag­ság 60 százaléka vesz részt évente. Tavaly például 225 dol­gozó veit részt különböző, hosszabb-rövidebb tanfolyamokon. Tekintettel a közös gazdaság kiterjedtségére és létszámára, а kulturális rendezvényeket négy kultúrházban bonyolítják le< A tudásgyarapító Bábolnai Napokon, valamint a nyitrai (Nit­ra) Agrokomplex ’84 kiállításon összesen 230-an vettek részt. Hazai és külföldi üdülésen, erőfelfrissítésen az elmúlt évben százan voltak felnőttek. Ezen kívül 47 pionír nyaralt hazai és külföldi táborokban. Külön említem: a szövetkezet kebelében működő sportszer­vezet is anyagi-erkölcsi támogatásban részesül; s a dolgozók közül számosán bekapcsolódnak a sport- és honvédelmi játé­kokba. Mivel ez a nagy szövetkezet 40 tagú építőcsoporttal ren­delkezik, a lakásépítés sem okoz különösebb gondot: eddig 46 szövetkezeti lakás épült fel, s továbbiak épülnek. Emel­lett a szövetkezet támogatja az egyéni családiház-építést is: rendelkezésükre bocsátja az építőgépeket, gépjárművet stb. Ami pedig az egészségügyi gondoskodást illeti, rendszeres az orvosi szolgálat. Ha elkészül a szociális épület, ez a gon­doskodás még tökéletesebb és hatványozottabb lesz. Tehát a szövetkezet vezetősége valóban sokoldalúan gon­doskodik a tagság szociális, kulturális, egészségvédelmi igé­nyeinek a kielégítéséről. Azt tartja: az e célra fordított pénz busásan visszatérül, közvetett vagy közvetlen formában. belAnyi j. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents