Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-02 / 5. szám

1985. február 2. SZABAD FÖLDMŰVES Szeretik epulo-szepulo falujukat ősidők óta lakott hely volt Battyán (Botany) a Bodrogközben. A hajda­nában épült vár és a falu 1763-ban leégett. A mocsár, ami korábban a létet jelentette, később a fejlődés út­ját állta. Égbekiáltó szegénység dívott itt; báró Sennyey földjén lekvároske­nyéren. sültkrump­lin robotolt a sze­génység. No meg hagyma, szalonna volt a gyakori étek. ... Am a szegény / emberek napja ts felvtrradt végre, miután a falut a szovjet hadsereg vöröscslllagos katonái felszabadítot­ták. A földművesszövetkezet 1949-ben megalakult, mellyel teljesen új kor­szak kezdődött a falu történetében. Először a volt cselédek, zsellérek, ké­sőbb a kis- és középparasztok is a gazdálkodás teljesen új útjára tér­tek. Aki meg egyéb munkahely, vagy tudásgyarapítás után vágyott, az bú­csút intett Battyánnak; csak egyné­­hánýuk jött vissza, pecsétes oklevél­lel, vagy a jobban jövedelmező falusi állás reményében. Ä NEMZETI BIZOTTSÁG ÉPÜLETÉBEN Miután a hnb-elnök gyógykezelésen van, a falusi pártszervezet elnöke pe­dig iskolázáson, a szimpatikus Kon­dás Katalin fogad barátságosan. — Nagykaposról (Veiké Kapušany) Jöttem Ide férjhez, 1983-ban — újsá­golja —, azóta itt dolgozom a köz­ségházán. Tudja, ez az épület amo­lyan Információk háza. Itt cserélnek gazdát a falú hírei, mert Ide szinte mindenki beugrik néhány percre. Délelőtt a kocsmában nincsenek any­­nylan, mint Itt a hivatalban. A továbbiakban még elmond egyet­­mást. Például azt, hogy neki két­­szerolyan udvariasnak kell lennie, mint másoknak. Ö jött a faluba, neki kell tisztelettudóbbnak lennie. Mari néniben, vagy Pista bácsiban nemcsak ügyfelet lát, éppen ennélfogva. A falu, mint a hnb-alkalmazott mondja, 1952-töl indult fejlődésnek. A 317 házban 1252 lakos él. Két új utca is épült: a Virágoskert és a Sí­posdomb nevű. Azt meg már Kovács Benedektől, az alapiskola igazgató­jától tudom meg, hogy azelőtt bizony népesebb volt az iskola megannyi terme, padsora. Csupán az 1—4 osz­tály maradt Itt, 77 tanulóval; a töb-Az igazgató a kisiskolások körében blek Bélybe (Biel) járnak okosodni. Az óvodában 44 gyereket tudnak csu­pán elhelyezni, holott 11-gyel több a helyet Igénylő gyerek. ÉLŐ KALENDÁRIUM Néhány percre benyitunk Törők Anna nénihez, aki már túlélte a 100. életévét. Szellemi frisseségben akár három évtizedet is ráverne sok fiata­­labbra. Az idős asszony szívét me­legség önti el, hogy Idegenek is gyakran beugranak hozzá egy-egy szóra. Akiket megajándékoz egy-egy történettel, amely rendre így kezdő­dik: „Tudod, gyermekem, a nagyapád akkor azt mondta ..Mert Anna né­ni bízvást nevezhet mindenkit gyer­mekének, unokájának. —' Ferencz Jóska idejében szület­tem én, 1885-ben. Kemény munkával teremtettük elő a mindennapi betevő falatot. A mai fiatalok már el sem hi­szik, milyen cudar világ volt a múlt század végén, s a mostani századnak az első évtizedeiben. Két világégést is átéltem ... Emlékezetének hálóján már sok­minden kihullt, csak a fontosabb ese­mények akadtak fenn. Pontosan tud­ja, ki mikor született, ml lett a gye­rekből, min bosszankodnak a legtöb­ben. Élő kalendárium. Tőle tudhatja meg bárki, mikor égett le a szomszéd háza, mikor aratták a leggazdagabb termést. 1 — A betegség nem vert le a lábam­ról soha! Naphosszat olvasok. Szem­üveg nélkül. A betűk messzire sodor­ják a gondolataimat. A szüleim, a két férjem, két lányom a földben pi­hen. Én következem . .. Lassan ve­szem észre, lejárt az időm... DOLGOZNAK, FIATALODNAK A szövetkezetét 1983-ban csatolták a Királyhelmeci (Kráľovské Chlmec) Állami Gazdasághoz. Ez a gazdaság (Bogoly J. felvétele) eléggé magas színvonalúan, korsze­rűen gazdálkodik. Olyannyira, hogy egyre kevesebb munkaerőre van szüksége. Lakosok egy része vasutas, mások Királyhelmecre és Nagykapos­­ra (Veiké Kapušany) járnak dol­gozni. Ismét Kondás Katalinnal találko­zunk. t — A község közművesítésével ab­ban reménykedünk, hogy nő majd a falu vonzereje. Nagy változás történt a falunkban: új bevásárló központ épült, vendéglővel. Egyéb üzletek Is épültek, ahol a te], a kenyér, a hús megvehető. A község útjai portalaní­­tottak. Megoldódott a vízellátás kér­dése. A tömegszervezetek általában tevékenyek, bekapcsolódnak a Nem­zeti Front helyi szervének cselekvési programja teljesítésébe. Tevékeny a női éneklőcsoport, az Ifjúsági szerve­zet és a sportszervezet. Több mint háromszáz fiatal él a faluban. Már a buszra várunk. Kovács Béni a kísérőm. Búcsúzóul még elmondja, hogy érdemes küzdeni, hogy a falu fennmaradjon. E küzdelem eredmé­nye az is, hogy a kisiskolásoknak nem kell utazgatniuk, helyben elsa­játíthatják a legelemibb ismereteket, melyek a továbbtanuláshoz szüksége­sek. — Érdemes volt dolgozni — vallja — nemcsak pedagógusként, nevelő­ként, hanem népművelőként, közéleti emberként is. Minden, ami a faluban van, legyen az kultúrház, vagy bár­mi, a közösség erejéből, összefogásá­ból lett. Azt hiszem, ez a legdicsére­tesebb, amit a lakosságról, a válto­zásról elmondhatok.... Csöndes téli nap. Megjön a busz, hozza a diákokat, az eljáró ingázó­kat, a naponta hazatérő battyáníakat, akiknek ez az eldugott bodrogközi falu a világ közepe, a keblére ölelő otthon. (illésj A losonci (Lučenec) járás csak­nem 53 ezer hektárnyi mező­­gazdasági földterületéből csu­pán 21660 hektár a szántó. Tizenöt szövetkezet és két állami gazdaság műveli. A foglalkoztatottság részará­nya a mezőgazdaságban 17 százalék. A közép- és főiskolát végzett dolgo­zók a foglalkoztatottak egytizedét al­kotják. A dolgozók átlagéletkora a mezőgazdasági üzemekben 42,6 év, ami megközelítően megfelel a közép­szlovákiai átlagnak. Bár lényegesen gyarapodott a fiatalok számaránya (29 éves korig), ami jelenleg a me­zőgazdaságban dolgozók egyötöde, még mindig magas a járás mezőgaz­daságában a produktív koron túli dolgozók részaránya — 16,8 százalék. Összességében sikeres évet zártak b mezőgazdasági üzemek, csökkenő mnnkaerőlétszám és csökkenő termő­­terület mellett. Több száz millió ko­ronát fordítottak a talajjavításra, le­­csapoiásra és öntözőberendezések vá­sárlására. Kulcsfontosságú kultúrnövény eb­ben a járásban a gabona. A szocialis­ta mezőgazdaság három és fél évti­zede alatt, mintegy két tonnáról öt tonna fölé emelkedett a hektárho­zam. Tavaly például a járás mező­­gazdasági üzemeinek 23 százalékkal sikerült túlteljesíteniük a gabonaho­zam-tervet. A jó eredményeket nagy­mértékbe elősegítette a galsai (Ho­lttá), a losonctamási (Tomaáovce), a poltári szövetkezet és a Fülek) (Fifa­­kovo) Állami Gazdaság. Ami az állattenyésztést illeti, to­vábbfejlődött a szarvasmarha-tenyész­tés fezt a jó minőségű istállótrágya termelése is jócskán megkövetelte és követeli), iparszerűvé vált a baromfi­­hústeremlés. Együttműködéses alapon borjánevelde létesült Az ipari terme­lés bázisán alapul a sertéshústerme­lés. Tavaly már 8535 tonna hús és 30,5 millió liter tej termelése szere­pelt a termelési tervekben. Ezek szo­rosan összefüggtek — s függnek ma is — az elegendő és jó minőségű sa­ját takarmánnyal, főként a szemesta­karmány gazdaságos felhasználásával. Az utóbbi ötéves tervidőszakban már növekedett az abrakfelhasználás ha­tékonysága és a kívánt fejlődésnek megfelel. Például a tejtermelésben 0,30 kg-ról 0,24 kg-ra csökkent az egy liter tej előállítására felhasz­nált erőtakarmány. Egy kilogramm marhahús előállítására már az előző 2,7 kg helyett 2,6 kg-ot, míg a ser­téshústermelésben 4,30 helyett 3,61 DERŰLÁTÁSUK MEGALAPOZOTT kg-ot használnak fel járási méretben. A további javulás eléréséhez az kell, hogy kiegyenlítsék az egyes üzemek közötti indokolatlanul nagy különb­ségeket. A losonci járásban ts nagy hatás­sal van a termelés fellendülése, az eredményes gazdálkodás a szövetke­zeti tagok életmódjára, az életszínvo­nal megtartására. A járás falvaiban az új családi házak egész sora, szám­talan szociális és kulturális, egész­ségügyi és sportlétesítmény épült, vagy építés alatt áll. A szövetkezetek többségében már megoldódott az üze­mi étkeztetés problémája. Az üzemi konyhákon étkezők számának további gyarapítása — 30 százalékkal —, napirendi feladat. Ez egyben a mun­kaidő jobb hasznosításához is hozzá­járul, s tehermentesíti a nőket. A na­pi kétműszakos munkavégzés megho­nosítása az állattenyésztésber, továb­bá a munkaidő differenciálása az egyes évszakokban, még bizony sok helyütt várat magára. A szélsőséges időjárás okozta ne­hézségek leküzdéséhez lényegesen hozzájárult a szocialista verseny, a védnöküzemek, társadalmi-, tömeg- és szabadidő-szervezetek, oktatási intéz­mények segítségnyújtása, a kommu­nisták, pártonkívüliek megnövekedett felelősségérzete és kezdeményező­készsége, a vállalt kötelezettségeik példás teljesítése a jeles történelmi évfordulók tiszteletére. Пу módon kedvező feltételek alakultak ki a mostani ötéves tervidőszak utolsó éve feladatainak a kiegyensúlyozottabb teljesítéséhez. A közvélemény figyelme ismételten a mezőgazdasági üzemek felé, a szö­vetkezetek zárszámadó közgyűlései felé irányul a losonci járásban is. Az érdeklődés elsősorban ott és abban rejlik, hogy szövetkezeti parasztsá­gunk az eltelt évtizedekben, években már bebizonyította: a CSKP, a társa­dalom, a népgazdaság mindig számít­hat reá. Hiszen nem topog egy hely­ben! Alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, társadalmi elvárá­sokhoz. Nemcsak a közös munkához való jobb viszonyulással, hanem a haladó termelési eljárások, módsze­rek, rendszerek gyakorlati alkalma­zásával, a gazdaságosságra való tö­rekvéssel, a munkatermelékenység hatékonyabbá tételével, s nemkülön­ben a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tisz­teletére tett felajánlásaival. A nehezebb viszonyok között sem feledkeznek meg a nyugdíjasokról, akik a közős gazdaságok megalakí­tó!, majd gazdasági-politikai meg­szilárdító! és továbbfejlesztői voltak. Feltöltik a zárszámadások időszaká­ban a különböző alapokat, hogy meg­teremtsék a lehetőségeit a még Jobb gazdálkodásnak, a tagságról való szociális-kulturális gondoskodásnak. Ez a jövővel szembeni derűlátásuk alapja. Kan 1zaa latv ft a AMIT TÉLEN MEGTEHETSZ, NE HALASZD TAVASZRA! Nemcsak gépjavítók, újítok is... Az élenjáró Méhi (Víelince) Efsz géptelepén nagy a munkazaj, mely a javítóműhelyek irányából hallatszik. A hatalmas udvar négyszögében hó­lepte munka- és erőgépek, lánctalpas traktorok. Csupán a gabonakombáj­nok telelnek fedél alatt. Évek óta nyomasztó gondként, megoldásra vá­ró problémaként nehezedik a vezető­ségre egy új gépközpont létesítése. Csakhogy nem lehet egyszerre min­dent megvalósítani ebben a hatalmas beruházások terhét vlsető közös me­zőgazdasági nagyüzemben. Talán majd a következő ötéves tervidőszakban erre Is sor kerülhet. Addig meg kell elégedni a szűkös műhelyekkel, a nem éppen „megfelelő“ műszaki fel­szereltséggel. HOZZÁÉRTÉSSEL ORVOSOLJAK A HIBÁKAT Zúzmarásak az útszéli fák. Sarkvi­déki a hideg. A kémények sötét füst­felhőket eregetnek. A gépjavítók vö­dörszám öntik a szenet a kisméretű vaskályhákba. Ennek ellenére oda­bent nincs nagyon meleg. Am aki dolgozik, nem érzi a hideget. Sze­rencsére az öt helyiségből álló javító­műhely padlózata deszkaburkolatú, véd a reumás megbetegedés. ellen. Akár egy kórházi műtőben, olyan nagy igyekezettel és hozzáértéssel orvosolja 26 gépjavító és traktoros a hibákat, a diagnózisoknak megfele­lően. Az egyik munkacsarnokban „ki­belezett“ 7-8011-es erőgép; az első futóművét teljes egészében maguk újítják’ fel. Egy ajtóval odább üzemkész SEX 48-as vetőgépet tolnak ki a javító­­csarnokból, boronákat szerelnek ösz­­sze, kultivátort reparálnak, valamint permetezőgépet vizsgálgatnak Ger­gely András, no meg Csapó Miklós szakirányításával. Nagy szükség mutatkozik marógép­re, fúrógépre és kovácstűzhelyre. A következő szerelőálláson egy UN-050 típusjelű rakodógépet diag­nosztizálnak. Imrece József mester határolja be a „bibi“ pontos helyét: az olajnyomást vezérlő automata kapcsoló tengelyében eltörött csap­­szeg a ludas. Az utolsó „kórteremben“ Koto Ti­bor és Pavel Habovöik irányítja a trágyaszórók, pótkocsik és önjáró si­lókombájnok üzemképessé tételét. A FŰGÉPÉSZ TÁJÉKOZTAT A téli gépjavítás menetéről, a szer­vezésről, az idei tervfeladatokről Rási Sándor gépüzemelési ágazatve­zető tájékoztat. — A gépjavítási főidény a múlt év december elején kezdődött. A gépja­vítókhoz beosztottuk a traktorosokat is: két javító, plusz egy traktoros. Ta­vasznyílásig nem kevesebb, mint 40 kerekes traktort és több tucatnyi gé­pi eszközt kell megjavítani. Február végéig behozzuk a múlt évihez viszo­nyított lemaradást s készek leszünk. Ezt a szakmailag jól képzett, lelkiis­meretesen helytálló bronz- és ezüst­érmes Javítógárdánk szavatolja, mely alkatrész-felújítással és műszaki újí­tásokkal is fel-felhívja magára a fi­gyelmet. Elmondta még az ágazatvezető, hogy az alapórabéren kívül (a telje­sítménytől függően) havonta 0—30 százalék jutalom jár a gépjavításban résztvevőknek. Ezenkívül a negyed­évi prémium az alapbérnek a tíz szá­zaléka. TÖBBET ÉSSZEL, MINT ERÖVELI Megkérdeztem Rási főgépesítőtől azt is, hogy a javításokon kívül, mi­ként próbálnak eleget tenni a gaz­daságosabb termelés követelményei­nek? Milyen újításokat eszközöltek, és így tovább ... ? — A hiányzó, vagy beszerezhetet­­len gépeket a meglevő gépek célirá­nyos átalakításával, újításokkal igyek­szünk pótolni. Például: a 60 hektá­ron termesztett vöröshagyma betaka­rításához egy kétsoros burgonyabe­takarító gépet alakítottunk át. A cél­nak megfelelően, még tökéletesítjük, hogy a betakarítási veszteség ezáltal tovább csökkenjen. Köztudott, hogy a hagymabetakarítás második leg­munkaigényesebb fázisa, folyamata —> a felszedés. Ezt társadalmi munkások végezték. Nem nyugodtunk bele: ta­valy tettünk először kísérletet arra, hogy ezt a munkafolyamatot is gépe­sítsük.- Erre egy E—697 típusjelű burgonyakombájnt alakítottunk át. Tíz hektárnyi területről már ezzel takarítottuk be a hagymatermést, he­lyettesítve ezáltal 200 társadalmi munkást. Ez a szerkentyűnk Is továb­bi módosításokra, tökéletesítésre szo­rul. Elmondta a gépüzemelési ágazat­vezető még azt is, hogy a 39 hektá­ron termesztett gyökérzöldségüket egy kimustrált háromsoros cukorrépa­­kiszántóval juttatták a talajfelszínre. Ezt a masinát további munkaművele­tek elvégzésére akarják alkalmassá tenni. Hogyan? Az előbbi gépet ösz­­szeházasítják egy EN-ll-es, egysoros, kis teljesítményű répafelszedővel, s egyéb pótvégtagokkal egészítik ki. Ha a mezőgépípar konstruktőrei kí­mélik az agyukat, hát nincs más meg­oldás — szükség törvényt bontl JOBB géphasznosítAs, ÉSSZERŰBB MEGOLDÁSOK Az idei feladatok közül a második helyen áll a hatékonyabb gépkihasz­nálás, amely az üzemanyag fajlagos felhasználásának csökkentését moz­dítja elő. Elújságolta Rási főgépesítő, hogy például a négy állattartó telepen át­térnek az istállótrágya konténeres elszállítására. Ezáltal nemcsak ener­giát takarítanak meg, hanem tucat­nyi pótkocsi felszabadul, azonkívül tisztább, kevésbé szennyezett lesz az Istállók környéke. Más: a szarvasmarha-állomány ta­karmányozása sok járművet és kézi munkaerőt lekötött. Itt is előtérbe helyezik az ésszerűbb megoldást: — Átalakított szénafelszedő kocsi­ra trágyamarkolót szerelünk, amely­­lyel időt, fáradságot takarítunk megi ezzel végezzük az Istállók szálasta­­karmány-feltöltését, naponta. Rugal­masabb, átgondoltabb szervezést ho­nosítunk meg; ezáltal arra törek­szünk, hogy a napi gépkarbantartást rendszeresebbé, s ellenőrizhetőbbé tegyükl A gépsorok ésszerűbb átcso­portosításától, valamint a szállítójár­mű-hasznosítás összehangolásától még jobb eredményeket várunk, hogy az önköltség-csökkentésben is megmu­tatkozzék ennek a hatása. A problémák, fogyatékosságok elle­nére is ütőképes a gépüzemelési ága­zat. Nemcsak szolgálatokat nyújt más ágazatoknak; dolgozói arra töreksze­nek, hogy egy lépéssel a mezőgaz­dasági termelés fejlődését meghatá­rozó igények előtt járjanak, szerve­zést, műszaki színvonalat, embert helytállást illetően. Ennek érdekében megragadnak minden felkínált — és fellelhető — lehetőséget a tudásgya­rapításra. Korcsmáros Lászlő Fotó: St. Krajőoviő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents