Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-26 / 4. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. január 28. Rend a lelke mindennek! Legutóbb két nyugat-szlovákial gyöngén prosperáló szövetkezetbe is ellátogattunk. Mindkettőben személyi változásokra került sor. Az elnökcserék óta csupán nyolc-kilenc hónap telt el, ám ez is elég ahhoz, hogy a leglényegesebb változásokról, az esetleges javulásról, helyes Irányvételről, a lazaság megszüntetéséről — ha nem is átfogóan — számot adjunk. ERJEDÉS A HOMOKON Ä komáromi (Komárno) járáshoz tartozó hetényi (Chotín) szövetkezet szántóterületének mintegy 70—80 százaléka homokos, nagyon silány humusztartalommal. Az ezt megelőző években, évtizedekben nem nagyon tudott „megkapaszkodni“ ezen a homokon. Mérleghiányos évet ugyan ritkán zárt, de a plusz alig haladta meg az 1—1,5 millió koronát. Tehát nem volt számottevő ez az összeg; a tagság boldogulását nem nagyon segítette elő. Ám a szakemberek sem nagyon tudták kamatoztatni tudásukat; sorra hátat fordítottak a közösnek. Másutt kerestek jobb kereseti — és érvényesülési — lehetőséget. A személyi változásokról tudomást szerezve, Adamek József mérnöktől megtudtam: úgy-ahogy már rendeződött a gazdaságvezetés helyzete. Az új elnök első dolga az volt, hogy olyan szakemberekre támaszkodhasson, akik megbízhatók, s vállalják a gondjaikra bízott szakaszért, ágazatért a teljes felelősséget, amellett rendtartók, következetesek és hozzáértők, szakmai és politikai felkészültségük megfelel az elvárásoknak. Örömmel hallgattam Adamek mérnök fejtegetéseit, a felmerült kérdérekre adott, jól átgondolt válaszait. Щ Hogyan akarnak a homokon az eddigieknél többet termelni, nagyobb terméshozamokat elérni? — Ateresztőek a talajaink, s humuszban szegények. Ezen csupán csak az segíthet, ha hatékony istállótrágyázást hajtunk végre. Ha az átlagosnál több istállótrágyát kap a homoktalaj, bőségesebb termés is várható. Talajaink mintegy 90 százalékát az idén már intenzíven öntözhetjük. Célunk az, hogy nemcsak a gabonát, a kukoricát, hanem a takarmánynövényeket is öntözzük, ezáltal a takarmányalap mennyiségét szeretnénk növelni és a minőséget javítani. Tavaly nem volt éppen ideális az időjárás a növénytermesztésre, s a termőhelyi adottságaik sem a legjobbak, éppen a homoktalajokat illetően, mégis öt tonnától többet takarítottak be hektáronként búzából és árpából. Igen számottevő az állatállományuk. A múlt évben már 100 százalékos tervteljesftéssel számoltak, csaknem 500 tonna marha- és sertéshúst értékesítve. EZ egyötödével több, mint a tavalyelőtti előállított húsmennyiség. — És ehhez még jött 71 tonna baromfihús. Ami pedig a tejtermelést illeti, terven felül 80 ezer litert értékesítettünk, ami 105 százalékos tervteljesitésnek felel meg. Vagyis, tehenenként 150 literrel többet termeltünk, mint azt a tervünk előírta. Persze, ezzel (3150 liter) sem elégszünk meg. Még jobb minőségű takarmányalappal ettől több is elérhető. A tervezett szinten van a napi egyedenkénti felhízás, valamint a malac- és borjúelválasztás. • Az állattenyésztésben is történt előrehaladás? — Történt. Míg tavalyelőtt az elért haszonérték 11,9 millió korona volt, tavaly viszont már a tervezett 13 millió 600 ezer korona helyett 15 millió 600 ezer korona volt a bevételünk, ami a tervezetthez viszonyítva is kétmillió korona többlet. Ezt jórészt annak tudhatjuk be, hogy sikerült a tervezettnél több lucernaszénát és kukoricaszilázst bekészítenünk. A további boldogulás előfeltételeit is megteremtik, éppen a bővített újratermeléssel. Például négymillió koronát fordítottak gépek, és ugyanenynyit haszonállatok vásárlására. Ú- gyanakkor a melléküzemág fejlesztéséhez is hozzálátnak. — Kiegészítésképpen még annyit — fejezte be tájékoztatását Adamek József mérnök —, hogy az állattenyésztés jövedelmezőségében az érdem jelentős része a szakirányításé; vagyis Horváth Gábor mérnök főágazatvezetőé, valamint Kalitza Miklós mérnök és Csi n ta La n Miklós zootechnikusé. Őszintén szólva, örülünk annak, hogy példás hozzáállással és szakértelemmel, a dolgozók fegyelmezettségre nevelésével a szakiráhyítás lényegesen Jobb, eredményesebb, mint azt megelőzően. S a zárszámadáskor az eddigieknél több osztalékra számíthat a tagság. ■ ■ И kAtyübűl a kövesütra Merőben más a helyzet a galántai járáshoz tartozó nagyfödémesi (Veiké Úlany) szövetkezetben, amely az utóbbi évek során eladósodott. A válsághelyzetből való kievickétésének csupán a legelejénél tartanak. A közös gazdaság lejtőrejutásáért, eladósodásáért többeket felelősség terhel, Nem célom a bűnbak-keresés. A felelősségrevonást bizonyára elvégezték az illetékes Járási irányító szervek. Egy azonban mindenképpen figyelmet érdemlő. Ha a legutolsó percnek a másodperceiben is, de leváltották az elnököt, aki a szövetkezet gazdálkodásáért elsősorban felelős ... De kérdem én: valóban az elnök a . legfőbb hibaelkövető? Nemi Ezt mint kívülálló, meggyőződéssel vallom. Miért? Azért, mert az elnökön, a gazdaságvezetésen kívül van egy üzemi pártszervezet is, melynek valamennyi kommunistája felelős a közös gazdaságért, éppúgy, mint a pártonkívüliek. Vajon, mit tettek azért — valamennyien —, hogy a közös gazdaság a szakadék szélére, kátyúba ne kerüljön? Valószínű, nem sokat... Oj elnök van a közös élén, akinek volt bátorsága a kátyúba rekedt szövetkezet szekerének a rúdját megragadni. De — bármennyire is felkészült, szakmailag és politikailag — egyedül nem képes a kátyúba rekedt szekeret a kövesútra téríteni. Mi kell ehhez? Elsősorban az, hogy a gazdaságvezetésben gyökeres változásokra kerülhessen sor. Olyan személycserékre, akik segítségével elmozdulhat a közös gazdaság a holtpontról. Vagyis attól, hogyan érvényesül a párt vezető szerepe. Mórt ha ennekelőtt érvényesült volna, akkor elmarad a lejtőre csúszás. A tanulságlevonás a szövetkezetben, bizonyára még várat magára. Am a zárszámadó közgyűlésen mindenképpen tiszta vizet keli önteni a pohárba! Teljesen új szemléletmódnak kell majd érvényesülni a munkáshétköznapokon, hogy a közös gazdaságért érzett felelősség, a terv- és munkafegyelem megszilárduljon. . Végre rendet kell teremteni a közös házatáján. De nem úgy, hogy megvonjuk a tagságtól a szellemi táplálékot! Ez csupán ideig-óráig segít- De nem old meg súlyos problémákat. Ellenben segít az olyasmi, amit sajátmagam is tapasztalhattam: a műszaki gárda ísmeretgyarapítása. Tovább kell haladni ezen a helyes úton, hogy a szövetkezet más-más munkaszakaszain dolgozók is átérezzék, őket Is felelősség terheli a gazdálkodás hogyan jáért-miként jéért. Mert merőben téves felfogás, nézet az, hogy az elnök, a vezetőség felelős midenért. Felelős, ez vitánfelüll, de nem mentesíti az efsz-tagokat a felelősségük alól. Tehát a tagság sose tévessze szem elől: csakis egyetlen cél lehetséges; a közös feladatok példás teljesítése! S ha az éves tervfeladatok sorra teljesülnek, a közös gazdaság eredményesen zárhatja a gazdasági évet. Ez csakis közös erőfeszítésekkel, a munkahelyi légkör lényeges javításával, a tagságban rejlő kezdeményezés kibontakoztatásával, az eddiginél fegyelmezettebb és ésszerűbb munkával lehetséges. A növénytermesztési főágazat dolgozói úgy' igyekezzenek, hogy az idén már tömegtakarmány vásárlására semmiképp se kerüljön sor, mint — sajnos — a múlt évben még erre rákényszerültek. Az erre fordított 750 ezer korona hasznosabb célt szolgálhatott volna. A vetésforgó Jobb, szakszerűbb ösz„Csak szorgalmasén dolgoztunk" szeaimasaval az idén már nem szabadna előfordulnia annak, ami tavaly megtörtént •— a kukorica 53 százaléka homokos-kavicsos talajba került, ami 3,5 tonnás hektárhozamot eredményezett csupán. A cukorrépájuk tavalyelőtt csupán 19 tonnával, tavaly viszont már 35,1 tonnával fizetett hektáronként. Kaprinay Imre mérnök Józan észszel, magas szakmai felkészültségével felmérte, az agrotechnika régi útja járhatatlan: a talajminőség figyelembevétele elsőrendű feladat a vetésforgó szakszerű összeállításához. Ehhez feltétlenül szükséges még az agrotechnikai határidők következetes megtartása. Az, hogy a múlt évben az őszi munkákat november 28-án befejezték, az őszi mélyszántást is beleértve, már az új szervezésmódnak, a szakszerűbb irányításnak is köszönhető. Egyébként eléggé nehéz a helyzetük: a szántóterületnek a fele a jókai (Jelka) ivóvízlelőhelyek környékén terül el. Ez különleges gazdálkodást kíván, mivel jócskán takarékoskodniuk kell a műtrágyával, a vegyszerrel. Nem marad más hátra, mint az istállótrágyázás hatékonyabbá tétele (legalább a szánté negyedrészén, évente!), s a zöldtrágyázás sem mellőzhető (tavaly például 300 hektárnyi területet zöldtrágyáztak). A mostani gazdaságvezetés azt is tudatosította, hogy a betakarítási veszteség lényegesen csökkenthető. Mindeddig gabonatisztítási lehetőségük nem volt; de intézkedtek — a járási terményfelvásárló üzemmel közösen létesítenek egy gabonatisztító vonalat, mely a naponta aratott-csépelt gabonamennyiség 60 százalékát lesz képes kitisztítani. Tovább növelik a silóteret úgy, hogy 1986-ban már elérje a 22 ezer tonnát. Ily módon a veszteség mintegy 20 százalékkal csökkenthető. Épülőben van egy mezei trágyatelepük, mely várhatóan az Idén már elkészül. További trágyatelepet létesítenek egy állattartó telepen. Előrelépést jelenthet az is, hogy az idén már termelési rendszerben termesztik a kukoricát, a cukorrépát, a búzát, a szóját és a napraforgót, öszszesen 2850 hektárnyi területen, vagyis a szántó 60 százalékán. Ami pedig az állattenyésztést illeti, ez év január elsejétől a belüzemi önelszámolási forma érvényesül. A havi értékelés többoldalú. A premizálásnál figyelembe veszik, ld hogyan viszonyul a tervteljesítéshez, az állatok gondozásához stb. Ezt negyedéves komplex értékelés követi. Arra a kérdésre, miként törlesztik majd a rengeteg adósságot, az elnök úgy válaszolt, hogy a tagságnak több mint a felét, bentlakásos megoldással, Duchofíkán szakismeretgyarapításban részesítik. Mi kell mindehhez? Az, hogy a tagság is megértse; csakis a közösség erejének összpontosításával, a gazdaságvezetés mögé valé szoros felzárkózással, a kommunisták személyes példamutatásával, a párt vezető szerepének érvényesítésével, s a továbblépés előfeltételeinek a megteremtésével lábalható ki a bajokból.1 N. KOVÁCS ISTVÁN szokatlanul hideg, évtizedes rekordokat romboló télben jégpáncéllá fagyott hótakaró alatt didereg a természet. Most kihalt csak igazán a a határ, még a varjak is behúzódtak a települések közelébe. Elnéptelenedtek a szőlőskertek és a gyümölcsösök is, pedig nyesedékhalmok jelzik, hogy korábban már itt-ott belekóstoltak a metszésbe. Megdermedt a vidék, legfeljebb egy-egy szalmaszállító jármű dohog bele a rideg táj csendjébe. Bezzeg g javítóműhelyekben meg az irodaházakban most is nagy a sürgésforgás. Az előbbiben a megkopottmeghibásodott gépeket készítik elő az új idényre, az utóbbiban az író- és számológépek messzire hallatszó zaja hirdeti, eredménueit és tapasztalaV ar g a Imre állattenyésztést Jőágazatvezetönek és az. irányítása alatt dolgozóknak szintén nem kell szégyenkezniük a múlt évi eredmények miatt. Termelési és' értékesítési kötelezettségeiknek hiánytalanul eleget tettek. Sőt! Húsból 110 tonnát, lejből pedig 62 ezer litert értékesítettek terven felül. A végső sikert megalapozó részeredmények felől érdeklődve megtudtam, hogy a szövetkezetben száz tehén átlagában 104 borját, a sertéstenyésztésben egy kocától átlagosan 16,4 malacot neveltek jel, miközben a borjaknál csupán 4,7 százalékos, a malacoknál pedig 5,67 százalékos elhullást tapasztaltak. A hízóállomány napi súlygyarapodása a szarvasmarháknál 96, a sertéseknél kis híján tait összegezi, számadásra készül a földművesek hada. Я Я Я Tóth Zoltán agrármérnök, a dtóspatonyi (Orechová Potôtí) Barátság Efsz elnöke jókedvűen paroláz. Nem csupán a szeme mosolyog, egész lényéből sugárzik az elégedettség. — Három és fél évtizede szántjuk-vetjük ezt a darabka vagyont, de ilyen eredményes évet még nem stkerült bejegyeznünk a gazdaság történelemkönyvébe. Nyitom a füzetet, már kérdeznék, de az elnök a fejét ingatja. — Vegye csak szépen ceruzavégre a főágazatvezetőket meg az üzemgazdászt. Egész évben övék a munka neheze, hadd legyen övék a dicsőség is. Я Я Я N e m č e к Gusztáv növénytermesztési föágazatvezető szemmel láthatóan nem a szavak, inkább a tettek embere. A dicsérő szót könnyedén elhárítja: — Való Igaz, hogy ilyen évről még nem regélnek az eddigi feljegyzések, de nekem elhiheti, tavaly se tettünk se csodát, se többet, mint más éveken. Ugyanolyan következetességgel és szorgalommal .dolgoztunk, mint már annyi éven át. Legfeljebb a dac volt bennünk erősebb, hogy hiába cudarkodik velünk a természet, ml csak azért is kicsikarjuk tőle, amire szükségünk van. — Akkora talán lássuk, helyt viszonylatban mit s mennyit jelentett az emberi akarat győzedelmeskedése? — 'Az aratással kezdeném, hiszen a nyár hozta meg számunkra az első igazi örömöt. A szokásosnál lényegesen később érett kasza alá a gabona, alig győztük kivárni a végét. Hanem az eredmény kárpótolt bennünket az aggodalommal töltött napokért. Búzából 7, árpából pedig 6,8 tonnát csépeltünk hektáronkénti átlagban. Korábban sem kellett szégyenkeznünk, tartozásunk sincsen, mégis kitörő örömmel fogadtuk a nem ts remélt sikert. Talán éppen a gazdag nyár erősítette meg a hitünket, hogy megfelelő körültekintéssel zordabb feltételek közepette is bizonyítani tudunk. Cukorrépából 44, silókukoricából 47 tonnás átlaghozamunk volt. A kukorica a tervezettnél kicsit gyengébbre sikerült, de ilyen évben 5,9 tonnás hozammal szerintem elégedettek lehetünk. Kicsit bosszankodtunk a napraforgó meg a' dinnye miatt, viszont teljes egészében biztosítottuk az állatállomány jó teleléséhez szükséges takarmánykészletet. Meglehet, hogy a minőségi követelményeknek nem minden esetben tudtunk eleget tenni, de a múlt évi feltételek erre vajmi kevés lehetőséget kínáltak. Erre utal az ts, hogy a korábbi évek 180—200 hektárja helyett tavaly háromszáz hektárról kellett begyűjtenünk a kukoricaszárat. Hiába, elég népes az állatállomány, kell az eleség. Csupán tehénből harminc jut száz hektárra, s már magában ez is elég komoly tgher. 60 dekagramm volt. — Járást viszonylatban csak az évi tejtermelést átlagunk szerényebb, de ennek oka van — magyarázta a főágazatvezető. — Egy korábbi• döntés értelmében’ amolyan génbank fenntartására vállalkoztunk, vagyis a járásban egyedül mi tenyésztünk fajtatiszta szlovák tarka tehénállományt, A kimondottan vegyes hasznú állomány 3750 literes átlagos évi tejtermelése pedig szép eredményként könyvelhető el. Persze még ezen ts lehet javítani, s úgy tervezzük, hogy már az idén legalább ötven literrel növeljük az egyedenkénti évi feiésl átlagot. Ugyanakkor a hízómarhák súlygyarapodását átlagosan 1 kg-ra tervezzük növelni. Véleményem szerint, ehhez adottak a lehetőségek. Я Я Я A Barátság Efsz-t a dunášzerdahelyl (Dunajská Streda) járásban az erősebb középmezőnyben tartják számon. A kétezer hektáros szántóterület gazdája évi rendszeressséggel teljesíti termelési és értékesítési kötelezettségeit, gazdálkodása nyereséges. A számok embere, Pőthe Ferenc agrármérnök üzemgazdász látogatásom idejére már elkészült az előzetes mérleggel, így a szövetkezet múlt évi ténykedésének pénzügyi vonatkozásaiba is alkalmam nyílt bepillantani. Egyebek között megtudtam, hogy összteljesítményeik értéke tavaly túlhaladta a 64 millió koronát, a nyereségük pedig nagyjából 10,5 millió koronára rúg. A hektáronkénti mezőgazdasági bruttó termelés értéke 23 770, az árutermelésé 21 417 korona volt, hektáronkénti átlagban 519 kilogramm hús és csaknem ezer liter tej értékesítésével járultak hozzá élelmíszer-önellátottsági céljaink megvalósításához. Természetesen az is érdekelt, miként készült fel a szövetkezet az ötéves tervidőszak utolsó éve feladatainak, s ezzel egyetemben az egész tervidőszak Igényes irányszámainak teljesítésére. Az üzemgazdász vette a kimutatásokat, s már sorolta is: — Annak idején szövetkezetünk is válaszolt a huszonkét szlovákiai élenjáró üzemnek az ötéves feladatok maradéktalan teljesítését szorgalmazó felhívására, s amint az a már elmondottakból kitűnik, eddig megtartottuk ígéretünket. SőtI Minden lehetőség adott ahhoz, hogy az eredetileg tervezettnél jóval többet adjunk a társadalomnak. Például szemesekből már csak 6935 tonnát kellene termelnünk, de az Idei tervben legalább 7580 tonna megtermelésével számolunk. Es így van ez más terményeknél ts. Ha az idei tervekből indulunk ki, akkor zöldségből .mintegy 570 tonnát, cukorrépából 3591 tonnát, húsból 332 tonnát, tejből pedig hozzávetőlegesen 150 ezer litert fogunk termelni, illetve értékesíteni az ötéves terv által előirányzott mennyiségen felül. Mindezt egyelőre csak ígérjük, de év közben mindannyian azon fogunk munkálkodni, hogy egy év múlva is legalább ilyen jó kedvvel készülhessünk a zárszámadó közgyűlésre.- KÁDER GABOR
