Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-26 / 4. szám
4 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. fanuár 28. fiz ember és a társadalom megelégedésére BESZÉLGETÉS MIKULÁS S I D I К MÉRNÖKKEL, AZ SZFSZ SZB TITKÁRÁVAL Äz efsz-ek X. országos kongresszusán megállapítást nyert, hogy a jelenlegi Időszakban sem lehetünk elégedettek az életkörnyezet és a mun• kakörülmények javítása terén elért eredményekkel. Még mindig nem tanúsítunk kellő figyelmet életünk ezen fontos területének, annak ellenére, hogy a faluszépítési és a munkakörnyezet-javítási versenybe bekapcsolódik a szövetkezetek 90 százaléka. E problémákról Mikuláš Šídík mérnökkel, az SZFSZ SZB titkárával beszélgettünk. ■ Az efsz-ek X. országos kongreszszusát követően milyen feladatok hárulnak az SZFSZ-re az életkörnyezet javítását elősegítő tevékenység során? — Mindenekelőtt jobban kell majd figyelnünk és hathatósan irányítanunk a szövetkezetek gazdasági udvarainak és telepeinek környezetalakítását, támogatnunk kell minden olyan igyekezetét és kezdeményezést, amely a szövetkezetek és a falvak életkörnyezetének, illetve feltételeinek megjavítását szolgálják. E célok elérése érdekében jobban el kell mélyítenünk együttműködésünket a nemzeti bizottságokkal, s nevelőleg kell hatnunk a szövetkezetek tagságára. ■ Ezen a téren milyen eredményeket ért el az SZFSZ? — AZ életkörnyezet és a munkakörülmények alakításának kérdésköre nagyon összetett. Gondoljunk csak a beruházási eszközök ésszerű felhasználására, a gazdaságosság elveinek betartására, valamint az Irányítóellenőrző és nevelő munka egyeztetésének fontosságára. ■ Pártunk az életkörnyezet és a munkakörülmények javítását megkülönböztetett figyelemmel kíséri, mivel az életszínvonal egyik fontos összetevőjének tekinti. — Ezt a megállapítást tükrözi az a tény is, hogy az életkörülmények és a munkakörnyezet alakítása és javítása kiemelt feladatként szerepel az 1981—85-ös évekre előirányzott gazdasági és szociális irányelvekben. A CSKP XVI. kongresszusa határozatában szerepel az a fentiekben említett kitétel, hogy az életkörnyezet és a munkakörülmények javítását szolgáló gondqskodás a dolgozók életszínvonalának egyik fontos összetevője. Ezért már az efsz-ek IX. országos kongresszusa feladatul tűzte ki, а X. kongresszus határozata újra hangsúlyozta, hogy ezeket a tényezőket állandóan figyelemmel kell kísérni, mivel Javulásuk előfeltételévé válhat a munkahelyi balesetek fokozatos csökkenésének, a minőségi munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtésének. ■ A munkakörülmények és az életkörnyezet fokozaios javításának kérdéseivel a CSSZSZK és az SZSZK kormánya is foglalkozik? — 1983-ban az SZSZK kormánya a munkabiztonsági előírások fokozott betartására hozott határozatainak ellenőrzése új kormányrendeletet fogadott el, amelyben minden ágazat számára feladatul adja: értékeljék újra a munkabiztonsági és egészségügyi előírások betartását azzal a céllal, hogy rámutassanak a környezetformáló erők hatására. Megállapítást nyert továbbá az Is, hohgy a mezőgazdaság a népgazdaság azon ágazatai közé tartozik, amelyekben a legmagasabb a munkahelyi balesetek és a táppénzes napok száma, s állandó lemaradás mutatkozik a környezet megóvása és kialakítása terén, ami negatívan hat a munkavégzés biztonságára. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban dolgozók specifikus körülmények között kénytelenek dolgozni, — s így több egészségre káros hatásnak vannak kitéve — a munkahelyi balesetek és megbetegedések száma a más területen dolgozókhoz viszonyítva túlzottan magas. ■ Mit kell tenni annak érdekében, hogy az említett káros hatások csökkenjenek? — Az eddigi gyakorlattól eltérően a dolgozóknak fokozottabb mértékben keli használniuk a védőeszközöket, s ezek használatával kiküszöbölni, illetve csökkenteni a balesetek számát és a foglalkozási ártalmakat. Szükséges, hogy a vezető gazdasági dolgozók is javítsák szervező és nevelő tevékenységüket, s így hozzájáruljanak a biztonságosabb munka-SZFSZ ttSEBa végzéshez, az életkörnyezet megóvásához és alakításához. ■ Mit tesz az SZFSZ az életkörülmények és a munkakörnyezet javítása érdekében? — Szocialista versenyt szervez a járások és a szövetkezetek között, amelynek eredményét az évi aktivitási tervekben és az SZFSZ szerveinek értekezletein a szövetkezetek vezető dolgozóinak jelenlétében értékeli. Az elért eredmények értékelésére több járásban — Senica, Žilina, Poprad és Považská Bystrica — külön bizottságot is alakított.. Az elmúlt években a zöldövezetek alakításával, fák és bokrok ültetésével, szociális és egészségügyi berendezések létrehozásával számos helyen sikerült figyelemre méltó eredményeket elérni, ennek ellenére sem lehetünk elégedettek, mivel ezen területek gondozását és karbantartását nem oldották meg. Szükséges tehát, hogy a szövetkezetek vezetőségei felhívással forduljanak a szocialista brigádokhoz, hogy vállaljanak védnökséget a környezetet kellemessé tevő létesítmények felett, megoldva így a létrehozott értékek védelmét és ápolását. Statisztikai adatokkal igazolható, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol kellő figyelemmel kísérik a munkabiztonsági előírások betartását és ahol jó színvonalú az életkörnyezetről való gondoskodás, számottevően kevesebb a megbetegedés, valamint a munkahelyi és azon kívüli balesetek száma. ■ Milyen hatása van a Cíferi felhívásnak? — Értékes felhívásnak tekintjük, kár, hogy a trnaval járást kivéve kevés helyen reagáltak rá. A felhívás arra ösztönzi a szövetkezeteket, hogy használjanak ki minden árnyl földterületet az életkörnyezet kellemessé tételére, valamint zöldségfélék f termesztésére, segítve ezzel az üzemi konyhák ellátását. A trnavai járásban a szövetkezetek az eddig kihasználatlan területeket zöldségkertekké alakítják és csökkentik a mezei utak, s a kazalrakáshoz fenntartott helyek számát. Az SZFSZ Járási bizottságai arra kérik a szövetkezeteket, hogy az istállótrágyát betonból készített mezei trágyatelepekben raktározzák, s ilyen módon Is védjék a talajvizet a szenynyeződéstőí. Ä silógödrök építését is hangsúlyozzák, mivel ezideig ennek a jelentőségét még több helyen nem tudatosították. ■ A termelési eredmények eléréséhez és az egészséges környezet kialakításához a nők is nagymértékben hozzájárulnak. — A szövetkezetek állandó munkaviszonyban levő tagjai közül 113 857 a nők száma. Százalékarányban a megbetegedések esetében csupán 31,7, a munkahelyt balesetek tekintetében pedig 27,1 százalék a női dolgozók aránya. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a nők lelkiismeretesebben betartják a biztonsági és védelmi előírásokat és fegyelmezettebbek, mint a férfiak. Persze a teljes és valós kép megalkotásakor azt is figyelembe kell venni, hogy a javítóműhelyekben és a közlekedési járműveken a leggyakoribbak a balesetek, ahol nem dolgoznak nők. ■ Hogyan irányítja az SZFSZ a sziivekezeti dolgozókról való komplex gondoskodást, ezen belül a nők mun kafeltételeinek javítását? — Rendszeresen ellenőrzi a munkavédelmi eszközök szétosztását, bár nehézségeink vannak a védőeszközellátás terén is. Több esetben fenntartásaink vannak a védőeszközök esztétikai kivitelezését és minőségét illetően. A védőeszközöket gyártó üzemeknek viszont több esetben éppen a nők észrevételei alapján sikerül kiküszöbölniük az említett hiányosságokat. A szövetkezetekben, főleg az állattenyésztésben folyamatban van a megfelelő szociális és egészségügyi létesítmények kialakítása. Évente gyarapodik a nők száma a megelőző orvosi vizsgálatokon, valamint a gyógykezeléseken. A javuló egészségügyi gondoskodás egyik feltétele a szövetkezeti egészségügyi központok építésére kidolgozott koncepció megvalósítása. В Eredményes-e a bölcsődés és óvodáskorú gyermekekről való gondoskodás? — Számos szövetkezet gondoskodik máp tagjai gyermekeiről, önerőből épített és fenntartott létesítményekben s több esetben a nemzeti bizottságokkal vagy más üzemekkel együttműködve, társulva oldják meg ezt a problémát. Jelenleg a szövetkezetek 11 bölcsődét, és 175 óvodát működtetnek. Társulásban pedig 356 óvoda és 33 bölcsőde épült, s így több mint 18 ezer tag gyermekéről gondoskodnak a szövetkezetek. В A nők milyen arányban kapcsolódnak be az életkörnyezet és a munkakörülmények javításába, szépítésébe? — A nők 67,2 százaléka tett Ilyen irányú vállalást, 25 569 a női szocialista brigádtagok száma, 250-en pedig az aranyérem tulajdonosai. В Végezetül még mire hívná fel a figyelmet? — Azt szeretném hangsúlyozni, hogý az életkörnyezet és a munkakörülmények javításának tárgykörét világszerte egyre jobban előtérbe helyezik: Az SZFSZ SZB ezért céltudatosan arra törekszik, hohgy csökkentse az ipari és mezőgazdasági termelés folyamán keletkező romboló hatásokat. Főleg most, az efsz-ek X. kongresszusát követően tudatosítanunk kell, hogy az egészséges életkörnyezet és a jó munkakörülmények nagymértékben befolyásolják a dolgozók közérzetét. Köztudott, hogy a nyugodt, a zavaró hatásoktól mentesített ember jobb és nagyobb teljesítmények elérésére képes. A minőségileg és mennyiségileg jobb egyéni teljesítmények pedig nemcsak a mezőgazdaság, hanem egész társadalmunk eredményeiben is érzékelhetők. VLADIMÍR FAPŠO A tűzzel játszani...? Nem szabad! Népgazdaságunkban mind nagyobb teret hódít a technika, az automatizálás, a villamosítás. Mindez helyénvaló is lenne, ha... vele párhuzamosan nem szaporodnának a tűzesetek. De szaporodnak. S ez a baj! Tehát, mindent meg kell tennünk, hogy a tűzeseteket megelőzzük, számukat a legkisebbre csökkentsük. Mi kell ehhez? Legyünk óvatosabbak! Fegyelmezettebbek, rendszeretőbbek. Tartsuk be az óvintézkedéseket, rendszabályokat. Számos fntézkedés ellenére a kassa-vidékl (Košlcevidiek) járásban évente mintegy 30 tűzeset fordul elő. A tűzeseteknek mintegy fele egyéni, egyharmada viszont közös és állami tulajdont hamvaszt, károsít. Tapasztalat bizonyítja: nem vagyunk eléggé elővigyázatosak. tgy azután a gyerekek elég gyakran gyufához Jutva, tüzet okoznak. Márpedig a nóta Is azt hangsúlyozza: A tűzzel játszani, jaj, nem szabadi... Tavalyelőtt például húsz tűzeset történt, gyermekek által, s a kár meghaladta a félmillió koronát. A kéménytűz is eléggé gyakori. Mi a meztelen tény? Az üzemekben, vállalatoknál nem rendszeres és nem eléggé következetes az ellenőrzés. A műszaki berendezések nincsenek szakszerűen karbantartva. S az emberek biztonsága sem szerepel az első helyen. A legsúlyosabb ok: a tűzrendészeti előírásokat durván megsértik, elsősorban vezető tisztséget betöltő emberek. Mi a döntő számukra? Csupán a tervteljesítés — minden áron. Tavalyelőtt például az illetékes szervek 74 ellenőrzés alkalmával mintegy másfélezer rendellenességet, hibát, fogyatékosságot észleltek a tűzrendészetet illetően. Határidőt szabtak az orvoslást, probléma-megoldást illetően. Nos, az említett szervezeteknek csaknem a fele (33) a felfedett hiányosságok közül 200-at nem orvosolt. Mi ez, ha nem felelőtlenség?! Sok még a tennivaló a mezőgazdasági üzemekben. Például nem mindenben tesznek eleget a tűzrendészeti elvárásoknak a királyi (Královce), az abaújszínnal (Družstevná pri Hornáde), a bodollói (Budulov), a magyarbődi (Bídovce) szövetkezetben, de másutt se nagyon. Az ellenőrzéseket úgy követi majd lényeges Javulás, ha azok következetesebbek, szigorúbbak lesznek, s a felelőtlenek elnyerik méltó büntetésüket. Tudatosítsuk, minden eddiginél jobban: a nagy Imltségek árán megtermelt anyagi javainkat védelmezni, polgári kötelességünk! ÍVÄN SÄNDOR Д komáromi (Komárno) járásban már több évtizedes hagyományai vannak a mezőgazdasági üzemekben folyó, széleskörű szocialista versenynek. Ogy hisszük, itt már senkit sem kell arról meggyőzni, mily nagy erkölcsi-politikai és gazdasági jelentőségű az üzemeken belüli és az üzemek közötti versengés. Tudatformáló, tervfegyelemre nevelő hatása Is felbecsülhetetlen. A munkához való szocialista viszony kialakításában Is jelentős a szerepe. Ezt idejekorán felismerték a járási irányító szervek, köztük a járási mezőgazdasági igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága. Mint a legutóbb Bagotán (Bohatá) a kultúrházban megtartott értékelés alapján kitűnt, a szocialista verseny Kik ■ A * ■ a járási legjobbak? nemcsak az irányítás szerves része, hanem a termelés motorja, lendítőereje is. Hiszen a legkiválóbb eredmények épp a verseny sokrétűségének és rendszeres értékelésének, s népszerűsítésének köszönhetők. Az alábbiakból kitűnik, hogy csupán a növénytermesztésben folyó szocialista verseny győzteseiről van sző, akikre büszke lehet nemcsak az üzemek vezetősége, egész tagsága, hanem a járás is. ☆ ☆ ☆ A megkülönböztetett figyelemmel kísért értékelést Jozef Rusnák mérnök, a jmi főagronómusa tartotta. Kitért arra is, mik-voltak a versenyfeltételek. A járás kukoricatermesztő mezőgazdasági üzemeit két kategóriába sorolták be: 1. A Bajai IKR-ben termelők, 2. rendszeren kívül termelők. Az előbbiben az 1. helyet a nemesőcsai (Zemianska Olča) szövetkezet, az utóbbiban meg a Vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom) Efsz érdemelte ki, 6,34, illetőleg 6,44 tonnás hektárhozammal. Tömegtakarmány-termesztésben az első helyre a lakszakállasi (Sokolce) szövetkezet került, ahol számosállatonként 7 tonna kukoricaszilázst, ■« többi szilázsból 4,46 tonnát, szénából 1,23 tonnát és takarmányrépából 0,33 tonnát termeltek. Az öntözőrendszereket legpéldásabban a dunamocsi (Moöa) szövetkezetben üzemeltették, 118 százalékra kihasználva kapacitásukat. Ezzel érdemelték ki a járási elsőséget Zöldségtermesztésben és értékesítésben a pálmát a lakszakállasi szövetkezet vitte el, amely 105 hektáron termelt zöldséget, s a tervezett 6 millió 200 ezer helyett 8 millió 120 ezer koronáért értékesítette a termelt árut. Az istállétrágya szakszerű kezelésében és felhasználásában a naszvadi (Nesvady) szövetkezet mutatott követésre méltó példát: a szántó 28,8 százalékát istállótrágyázták. Ezzel sem elégedettek, a következő, 8. ötéves tervidőszakban már a szántó 30—35 százalékára juttatnak évente szerves trágyát. GÉPÜZEMELÉS Ami a gépüzemelési ágazatban folyó járási versenyt Illeti, eredményeit Both Frigyes mérnök, a jmi főgépesítője értékelte. Érintve a gépkihasználtságot, az üzemanyagtakarékosságot, s a gépbeszerzés problémakörét. Nagyra becsülte, hogy a nagy teljesítményű gépek példás kihasználtsága tette lehetővé a terménybetakarítás és az őszi mélyszántás agrotechnikai határidőn belüli elvégzését. A szemes kukorica betakarítását illetően két kategória szerepelt; az E-516-0S és az E-512-es típusjelű kombájnokra vetítve. Az I, kategóriában az első helyet Vajlik József, a lakszakállasi szövetkezet kombájnosa vívta ki, aki 475 hektárról 2494 tonna kukoricát takarított be. A második helyre Molnár Jenő, a csicsói (Číčov) szövetkezet dolgozója került; a harmadik helyen pedig Száraz Béla, a Bajcsi (Baja) Állami Gazdaság dolgozója végzett. A II. kategóriában Simon Zoltán és a lakszakállasi szövetkezet volt az abszolút győztes; 380 hektárról 1987 tonna termést takarított be. A cukorrépa-betakarításban a háromsoros és a hatsoros fejelőgépeket, a kiszántóekéket, s a répakombájnokat vették alapul. így azután a 6 soros répakombájnok kategóriájában Gustáv Dostálé lett az elsőség, aki a hurbanovói szövetkezet dolgozója és 165 hektárról 7672 tonnás teljesítményt ért el. A háromsoros fejelőgépek kategóriájában Zsoldos Imre, a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) szövetkezet dolgozója remekelt. A hatsoros fejelőgépek csoportjában meg Nagy Kálmán tört az élre, a lakszakállasi szövetkezetből; 200 hektárról 7000 tonnás répafejes teljesítménnyel. A tömegtakarmány-betakarításban a' SPZ-35 típusjelű kombájnnal Ladislav Kubík, a Gyulamajori (Ďuíov dvor) Állami Gazdaság dolgozója érte el a legjobb helyezést, míg az önjáró SPS-420-asok csoportjában Viczena Pálé a Bajcsi ÄG dolgozójáé lett az I. hely, aki 615 hektárról takarította be a tömegtakarmányt. A szárítóüzemek csoportjában a lakszakállasi szövetkezet érdemelte ki a járási elsőséget, az itteni munkaközösség 2634 tonna terményt szárított, melyhez 483 tonna üzemanyagot és 270 megawattóra villanyáramot használt fel; így 1 tonna szárítmányra 9,07 GJ energiahasználat jutott. A második helyet a bátorkeszi (Vojnice), a harmadikat viszont a perbetei (Príbeta) szövetkezet munkaközössége érdemelte ki. ÜjlTÖK, FELTALÁLOK A mezőgazdasági termelésben az újítók, ésszerűsítők, feltalálók értékteremtő, költségmegtakarító tevékenysége szinte felbecsülhetetlen. S ennek ellenére mégsem részesülnek olyan megbecsülésben és tiszteletben, mint azt sok esetben megérdemelnék. Az újítók csoportjában az első helyet Remes István, a Bajcsi ÄG dolgozója vívta ki A melasz adagolása a takarmánykeverőbe, melegítés nélkül megnevezésű újításával, 146 261 korona társadalmi értékkel. Második helyre került Fehérváry Sándor mérnök, a Komáromi (Komárno) ÄG dolgozója Önrakodó szállítószalag paletták részére nevű újításával 55 680 korona értékkel gazdagította gazdaságát. A harmadik helyet közösen vívták ki, Horváth Ferenc és Szűcs László, a naszvadi szövetkezet újítói, akik a T4A lánctalpas traktor ekevasán végeztek módosításokat, 50 ezer korona társadalmi értékkef. A negyedik helyre Himpán László, a bátorkeszi szövetkezet újítója került „Zöldhere szárítása, darálás nélkül elnevezésű újításával, 36 836 korona társadalmi értékkel. ☆ ☆☆ A' mélyszántásban, sorrendben a következők lettek a versenygyőztesek: Károlyi Dezső, Lakszakállas, 550 hektáros teljesítmény Id. Varga János, Bátorkeszi, 457 hektáros teljesítmény Koczkás Dezső, Komáromi ÄG, 422 hektáros teljesítmény A versenygyőzteseknek járó díjakat, Jutalmakat Michal Mišík, az SZFSZ járási bizottságának titkáVa adta át, majd a Jmi főagronómusa köszönte meg a mezőgazdasági üzemek legjobbjainak a helytállását, személyes példamutatását. Miriák Fereno
