Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-29 / 26. szám

1985. június 29. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Alkudozás helyett­­felelősségre vonás RAJTAÜTÉSSZERŰ ELLENŐRZÉS A PEZINOKI GÉP- ÉS TRAKTOR ÄLLOMÄS SZENCI (SENEC) ÜZEMEGYSÉGÉBEN Június tizenharmadika A közhiede­lem szerint szerencsétlen napnak számit. Lássuk, mennyire az?l A mintegy öt hektárra terjedő üzem­egység főbejáratánál piros-fehér szí­nű tűzoltóautó fékez. Délután három óra. Vége felé. tart a napi műszak. Egyesek már szállingóznak a főkijá­rat felé. leadva az épületek kulcsait, a szolgálatos portásnak, vagy ha úgy tetszik üzemőrnek, aki micisapkás, idősebb ember. A hívatlan vendégek — két hivatásos tűzoltó tiszt és há­rom civilruhás egyén — nem tágíta­nak a főbejárati, eléggé szűkös „re­zidenciától“, annak ellenére, hogy az üzemőr melegen ajánlja: „Menjenek Is tiltott, fedetlenek, munka végezté­vel. Itt a szellőztetőberendezés rendben találtatik, üzemképes a próbakapcso­lás szerint. — Az ajtót minél előbb pléhlemez­­zel kell bevonni — hangzik az ellen­őrző közeg utasítása, Emil Omasta műszakvezető címére, aki azonnyom­­ban kijelenti, hogy az ajtópléhezés­­nek semmi akadálya, egy héten belül elkészíthető. Már a helyszínen kiderül, hogy a lakkozóban tapasztalt rendellenessé­gek egy jelentős része Zombor István '"kkozómnster rovására Írandó, aki Jozef Rybárik tűzoltóhadnagy az üzemegység ellenőrzi. csak föl az igazgatóhelyettes irodájá­ba..!* Az ellenőrzésre hivatott sze­mélyek azonban a mflszakvezető hol­léte felől érdeklődnek. Emil Omasta műszakvezető hamarosan előkerül. Az 6 Jelenlétében kezdődhet csak az el­lenőrzés. Amikor Cebro mérnök, ter: melési igazgatóhelyettes személyautón begördül az üzemegység udvarára, már az üzemőrt és a müszakvezetőt szorongatott helyzetben találja . AZ ÜZEMŐRNEK NINCS SZERENCSÉJE Mivel Ondrej Babiák, szolgálatos üzemőr nagyon fontos személyiség (fontosabb, mint egyesek képzelik!), kielégítő magyarázatokkal (néhányat kivéve) nem tud szolgálni, Jozef Ri­­báryk tűzoltó hadnagy és Ján Bajrsi mérnök, tűzoltó főhadnagy nagyon Jóhiszeműen számon kéri, mikor vert részt Iskolázáson. Kitűnik, hogy még a múlt évben... Az ts kiderül, hogy nincs minden a maga helyén. Egy fontos dolgot például az Igazgatóhe­lyettes utólag mutat be, mentve ez­által a pillanatnyi zűrös helyzetet. A városi tűzjelző állomás telefon­­hívása is eléggé bizonytalanra sike­redik (a drót másik végén, kétszeri hívásra sem jelentkezik senkii, no meg a tűzoltókészíllékek felsorolása és felhasználása körül Is elbtzonyta­­lanodás, ismerethiány búvik meg A korra való hivatkozással persze Ba­biák üzemór nem tut sokra... A fel­készületlenség ezzel nem magyaráz­ható... No meg a rendnek, már a portán, a főbejáratnál kell kezdőd­nie ... I A KÖVETKEZŐ ALLOMÄS A gyúlékony (folyékony 1 anyagok raktárában hevenyészett rendterem­tés nyomai láthatók De a rongvha­­lom. az idegen anyagok ott tartása, az ablakrácsok és a szellőztetőberen­dezés hiánya, —csupán az ajtó alatti •és helyettesíti, mindez mivel ma­gyarázható?. ... Bajcsl tűzoltó főhadnagy egy tűz­oltó készülékei nyom Készülni Cecília raktárosnő kezébe, akt nem úgy for­gatja mintha értené a kezelésmód­lát. S önhfrálóan elismert, hogv bl­­zonv eléggé hiányos az ezlrányú szakismerete. RENDELLENESSÉGEK A LAKKOZÖBAN A szakértők árgus szeme, mindjárt az ajtó nyitása után felfedi az eldo­bott cigarettavégeket, az elhasznált, üres cigarettásdobozt. Kisebb-nagyobb lakkos börtönökre tapad a kutató te­kintet, melyek bizony, bármennyire lakkozó jában mentesítik a járási tűzrendészet! fel­ügyelőségre valő becitálástől. Tíz perc sem telik el jóformán, Zombor István megjelenik, aki próbál kibújni a reábízonyított hanyagság terhe alól, mondván: egyáltalán nem ciga­rettázik ... Ez az érvelése azonban nem talál célba, mert ez a lényegen nem változtat. Bárki más cigarettá­zott, fmármint a lakkozóban) ez egy­re megy. a rendért, a biztonsági elő­írások feltétlen betartásáért, elsődle­gesen a lakkozómester felelős. Az ellenőrzést lebonyolítók abban állapodnak meg, hogy Zombor István 100 korona bírságot fizessen.' Ily módon Is érzékeltetve a szabálysér­tés komolyságát Alkudozás kezdődik a szabálysértő részéről, melynek Baj­­cs! mérnök, tűzoltó főhadnagy vet véget, mondván: „Nem a vásárban vagyunk! Itt nincs helye alkudozás­nak!“ Bár kissé kényszeredetten, de el­ismeri Zombor, hogy a hanyagság egy része őt illeti, de a pénzbünte­tésbe nem nyugszik bele. — Több emberiességet, nem ilyen vadul... — félbehagyott mondattal, keményen becsukta az ajtót. , MI KERÜLT A JEGYZŐKÖNYVBE? Megállapítást nyert, hogy S8m Ond­rej Babiák üzemőr, sem Keszölczt Ce­cília nem állt a helyzet magaslatán, főleg ami a tájékozottságot, a kellő szaktudást, a mit. hová tennit illeti, rács, vagy törhetetlen anyag kellett volna az ablakokra, rongyhalomnak, idegen anyagoknak semmi helye а gyúlékony (folyékony) anyagok rak­tárában, a raktárosnónek (legalább is!) Illene tudni, miként kezelendő a tűzoltó készülék. A lakkozóban a szab­vány szerint tilos a dohányzás, az ajtó tűzálló anyaggal beborítandó. A lakkozómester kötelességének durva elhanyagolásából le kell vonni a kellő tanulságokat. Erre, mármint a javító Intézkedések megtartására egy hónap áll rendelkezésre. Ekkor az ellenőrző szervek űjfent tiszteletüket teszik — most már nem rajtaütés­szerűen! • •• a plombát A Peztnoki Gép- és Traktorállomás szenei üzemegységének dolgozói, te­­• leiös vezetői rímére: legalább olyan ARATÁS ELŐTT A GÉPTELEPEN Az ELEKTROVOD szenei gyáregységében a járási tűzrendészet szakemberei — Ján Bajcsi mérnök, tűzoltó főhadnagy és J. Rybárik — az ellenőrzés közepette. A képen (jobb oldalon) Jnzef Kosorinec mérnök, igazgatóhe­lyettes és Anna Koláriková, az üzemőrök egyike. Fotó: Eduard Fašung durván megszegte a biztonsági rend- rend és tájékozottság szükségeltetik szabályokat náluk, mint amilyent az ELEKTROVOD Tetemrehívás következik. A lakko- szenei gyárában tapaszaltunk, ha­­zóroestert mivel az üzemegységhez sonló, rajtaütésszerű ellenőrzés kO- közel lakik), az Igazgatóhelyettes zepette, szorgalmazására behívatják. Ezzel (kovács) Itt a nyár. Gyönyörű Ilyenkor a csallóközi róna. A tekintet szabadon kalandozhat a messzeségbe, ahol egy­beolvad az útszéli virág és a szőkülő, szélben ringó kalásztenger látványa. A hozzáértő vásőrúti (Trhové Mýto) emberek azt állítják, ha valami elemi csapás nem éri a gabonát, csúcsho­zam elérésére van kilátás, amit gyor­san és a legkisebb veszteséggel kell majd a közeli napokban, tietekben betakarítani. Ezért az aratókra, a még pihenő kombájnok műszaki álla­potára terelődik a sző s gyakori a gépek ellenőrzése. Látogatásomkor arra voltam kíván­csi, hogy a nagy kiterjedésű közös gazdaságban miként készültek fel a gabona betakarítására, hol tartanak a javítással? A géptelepen kombájn, szalmagyűj­tő, rakodó-, kazaloző- és bálázógé­pek kavalkádja volt látható. A mű­helyben is serény munka folyt; egy­­egy gépen hárman ts dolgoztak. Ja­kab János és Oravecz József gépsze­relők éppen egy Skoda 180-as trak­tort Javítottak. — A motorja mondta fel a szolgá­latot — válaszol kérdésemre a javító­mesterek egyike, miután a védősisak­ját leemeli és felém fordul. — Most ezt tesszük üzemképessé, mert szük­ség lesz rá. Meg arra a kombájnra is, amely pótalkatrész hiány miatt a sarokban vesztegelt, most fejeztük be a javítását. Aztán kísérőm, Matus Bálint gé­pészmérnök, műhelyvezető veszi át a szót, mondván: — Nagy szövetkezet a miénk: bú­zából 1200, árpából 400, olajosrepcé­­ből meg 100 hektárnyi az aratniva­­lónk. Ez nem könnyű feladat. Mind­ehhez ember és gép szükségeltetik, csöppet sem kevés, melynek a bizto­sításáról az év folyamán gondoskod­tunk. Bár a kombájnok és egyéb nagy teljesítményű gépek üzemké­pessége nem volt zökkenőmentes, azt június második felében sikerült be­fejeznünk, az ütemterv szerint. Né­meth László anyagbeszerzőnek bi­zony sokat kellett loholni, járni az országot keresztül-kasul, míg a szük­séges alkatrészeket felhajtotta, meg­vásárolta. Ahhoz, hogy idejében be­fejezzük a gépek üzemképessé téte­lét, a tavaszi hőnapokban eszközölt nyújtott műszakok ts hozzájárultak. No meg a leleményes kombájnjavl­­tőink is dicséretet érdemelnek. Mivel a Kolosz-kombájnjaik eléggé elöregedtek, időszerűvé vált a kom­bájnparkjuk kiegészítése. Tavaly csu­pán egy újat sikerült vásárolniuk. Egyébként az E-512-es és az E-5t6-os kombájnjaik (ezek a legjobb állapot­ban levők) jő teljesítményt nyújta­nak. — Kik javították a gépeket? — Jő szakemberekből nálunk nincs hiány. A Javítóműhelyben három szo­cialista brigád tevékenykedik. A bri­gádtagok közül már többen ezüstér­mesek — válaszol kérdésemre Raj­­kovics Gábor műhelymester. — A 14 tagú Béke-brigád vezetője Földes Ar­pád. A brtgádtagok gépszerelők, fő feladatuk a gépjavítás és a karban­tartás. Ök csak a műhelyben dolgoz­nak. Ellenben a kombájnjavító bri­gád (szintén 14 fős) Kovács Miklós vezetésével a kombájnokat, (árva­­szecskázókat, nagy teljesítményű be­­takarítőgépeket teszik üzemképessé. Télen a műhelyben dolgoznak. A nyá­­rasdi (Topofníky) részlegen a Csölle Géza vezette 8 tagú javítóbrtgád munkálkodik. Jő szakemberek, szak­tudásukat a Somor)ai (Šamorín) és a Hurbanovói Mezőgazdasági Szaktan­intézetben szerezték. összesen húsz gabonakombájnnal dolgoznak majd, ebből tizenkettő a sajátjuk, a többi meg a Kosteleet Efsz-bő! (Kroméfíííl járás) érkezik, szalmapréssel, gyűjtőkocsival és ke­zelőszemélyzettel kiegészítve. — A velük való kapcsolatunk már évek óta tart és nagyon eredményes­nek, jónak mondható — kapcsolódik Ismét a beszélgetésbe a gépészmér­nök. — Ügy véljük, egy kombájnra 70 hektárnvt gabona betakarítása jut. Ha kedvező lesz az Időjárás, a gének csnnortos bevetésével 10 nap alatt végezhetünk az aratással. Rendkívül ügyelünk majd arra, hogy a kombáj­­nosaink eleget tegyenek a minőség! elvárásoknak. Egyébként erre a szo­cialista verseny fettételei is sarkall­ták maid ókét. Többéves tapasztalatok hirtokában. kénesek erre. Például Neey József traktoros és Bugár De­­z«6 komháines már 10 éve arat nya­ranta. Kovács Miklós géolavítő (a kombáinbrigád vezetője) talán a leg­több tanaszta lattal bíró: a 32 éves Al­­tnási Albin pedig ezüstérmes brigád­­tag. Takács Imre és Kálmán Károly negyedik éve az SZK-8-os szovjet kombálnna! dolgozik. Nagy fmre az F-llß-ossel nvűlt kiváló teljesít­ményt. Am a többiek ts nagyon hoz­záértően. ip'küsmeretesen kombáj­­nolnak. mintha csak egy család tag­jai lennének. Ismerik egymás életét, problémáit, gond)át-baját, kölcsönö­sen segítenek egymásnak, mind a munkában, mind a magánéletben. M’ndannylukban lobog a verseny­szettem, így azután a járási gabona­betakarítási versenybe Is bekapcso­lódnak nyaranta. Kiváncsiak vagyunk, az idén milyen helyezést érnek majd el... 1 Az idei gabona betakarítási verseny elsősorban a termés gyors és legki­sebb veszteséggel történő fedél alá luttatására irányul, az üzemanyag­­takarékosságot Is figyelembe véve. A' gabonabetakarftás legnéldásabb dol­gozóit és a versenygyőzteseket meg­jutalmazzák. S ha a kombájnosok itt­hon befelezték az aratást, útra kelnek, hogy viszonozzák a csehországiak segítségnyújtását. Az elmondottakból kitűnik, a vá­sárúti Csehszlovák—Szoviet Barátság Efsz-ben a vezető-, a szakember- és a műszaki gárda alaposan és fele­­lősségtelfesen készült fel a gabona­­betskarftásra. Számolva azzal ts, hogy esetleg kedvezőtlenre fordul az Idő­járás. Az összehangolt, jő munkaszer­vezésen. a rugalmas problémamegol­dáson, a rendelkezésre állő Idő maxi­mális hasznosításán és a leleményes­ségen ts múlik majd. hogy a beérett gabona a legkisebb veszteséggel ta­karni jón be, kerüljön minél előbb fedél alá. Nagy Téré* Enber legyen a talpán, aki a Nagykürtöst (Veľký KrtíSj já­rás óvári (Olováryl szövetke­zetének dimbes-dombos határában a traktor kormánykereke mögé ül. Nos, ilyen ember Vladár József, aki ott­­járiamkor éppen egy erősen le(tős területen vágta letör Crystal 10-011 típusjelű traktor által vontatott ka­szálógéppel a lucernát. — Mennyire veszélyes az ilyen te­repen való munka? — Tény, nagyon oda kell figyelnt, mert könnyen felborulhat a traktor, elég egy rossz mozdulat... Ehhez megfelelő gyakorlat szükséges — hangzott a válasz. Beszélgetésünk során kiderült.hogy Vladár fózsef lényegében a szövetke­zet megalakulásától, 1960-tól trakto­ros. — Alig múltam 16 éves — mondot­ta —, amikor már DT-54-es lánctal­pas traktorral dolgoztam. Utólag be­vallhatom, akkor még „feketén* jár tam a géppel, amelynek a kezelésé­hez szükséges szakismereteket egy idősebb, tapasztalt traktorostól sajá­títottam el. Csak három év múltával szereztem meg a haftási logosUványt a traktorra. Azóta Is hű maradtam ehhez a négykerekű „engedelmes jó­szághoz“. A szövetkezet egyik legfőbb, leg-Hibátlanul, jól dolgozni megbízhatóbb embere 0, aki évente a burgonyát ülteti, a talajt készíti elő, kaszálfa és hordja a szálas ta­karmányt, aratás Idején pedig szal­mát báláz. Az ősz is a határban ta­lálja; a terménybetakarttásnál, a szán­tásnál. Télen meg az állatállomány takarmányellátásánál segít traktorá­val. — Mivel érdemit ki az ember, hogy a legjobbak között jegyezzék a ne* vét? — Szerintem elsősorban a jó és becsületes munkával. Feladatomat igyekszem szakszerűen, hiba nélkül, Idejében teljesíteni. Beszélgetőpartnerept kommunista, hnb-képviselő. Tágja ' a CSEMADOK- szervezetnek. Vadász. A szövetkezet­ben végzett kiváló munkája elismeré­séül két évvel ezelőtt megkapta a CSSZSZK kormánya és az SZESZ KB „A szocialista verseny győztese“ be­csület jelvényét. Az idei májusi ün­nepségek alkalmából pedig bejegyez­ték nevét a járási pártbizottság be­csületkönyvébe. Fényképe ott látható a járás legtöbb dolgozóinak arckép­csarnokában. — Számomra sokáig emlékezetes marad a becsületkönyvbe való ünne­pélyes bejegyzés — mondotta vége­zetül Vladár fózsef, aki napi munkája végeztével a ház körül tölti szabad­idejét. A szilvásban az idén ts leka­szálta a füvet. Tavaly például 1,7 tonna szénát adott a szövetkezetnek. Az idén is legalább ennyivel, vagy még többel is gyarapítja a közös gaz­daság szálastakarmány-alapját. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents