Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 1. szám

1985. Január 5. SZABAD FÖLDMŰVES Harmincöt év eredményeinek méité ünneplése 'A szőgyéni (Svodín) Csehszlovák- Szíriai Barátság Egységes Földműves­szövetkezet december közepén tartot­ta születésének harmincötödik évfor­dulóját. Egy valóban jómódú, vagyis gazdag szövetkezet tagsága ünnepel­te azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a szövetkezet megalakulá­sától napjainkig a termelés korszerű­sítésében és növelésében, a társadal­mi és kulturális élet fejlesztésében, a szocialista falu arculatának formá­lásában, tehát a munka- és életfeltéte­lek fejlesztésében elért. A gazdagságot és a kulturált élet­környezet kialakításával járó gondos­kodást és áldozatkészséget jelképezi a többszázezer korona beruházást igénylő impozáns szobor is — a Nap­ba néző leány az aratási kapu alatt —, amelynek leleplezésére az ünnepi gyűlés előtti percekben, a gyönyörű kultúrpalota előtti parkosított téren került sor, a járási nemzeti bizottság Kovács Ferenc agrármérnök, efsz-el­­nők az ünnepi beszéd közben elnökének, dr. Filler Gyulának köz­reműködésével. Az ünnepi nagygyűlést Árva Jőzsef­­né, a pártszervezet elnöke nyitotta meg és vezette. Üdvözölte a jelen­levő vendégeket, köztük dr. Stefan Lazar szlovák belügyminisztert, dr. Fil­ler Gyulát, František Remiašt, a já­rási pártbizottság titkárát, jaromír Algayer mérnököt, a kerületi mező­­gazdasági igazgatóság vezetőjét, Szom­bati Lászlót, a nádudvari Vörös Csil­lag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet alelnökét és Ján Dánielt, a práöei Béke Efsz alelnökét. Az ünnepi beszédet — szlovákul — Kovács Ferenc agrármérnök, szövet­kezeti elnök, magyarul pedig Faze­kas János alelnök tartotta. Az ünnepi beszéd tömör áttekintést adott a szö­vetkezet megalakulását követő évek­ben kifejtett erőfeszítésekről, majd jellemezte a termelés és gazdálkodás tudományos-műszaki fejlesztésére irá­nyuló törekvéseket, valamint 1979 óta, vagyis a harmincadik évfordulót kő­vető öt esztendőben elért termelési és gazdaságfejlesztési eredményeket. Megállapította, hogy a CSKP IX. kongresszusa, a mezőgazdaság szo­cialista átalakítását előirányzó hatá­rozatának helyességét a szőgyéni pél­da is egyértelműen bizonyítja. S ugyanakkor ésszerűnek bizonyult a szőgyéni és a barti (Bruty) szövetke­zet tagságának az a történelmi jelen­tőségű határozata is, melynek értel­mében 1979. január elsejével egyesül­tek, s a termelés fejlesztésére ked­vező feltételeket és távlatokat nyitó közel ötezer hektáros gazdaságot hoztak létre. Kezdetét vehette a nö­vénytermelés és az állattenyésztés nagyméretű összpontosítása és bel­­üzemi szakosítása, valamint a ter­melés korszerűsítését és tervszerű növekedését szolgáló tudományos­­műszaki vívmányok céltudatos gya­korlati alkalmazása. Kétségtelen, hogy ez a szövetkezet a tudományos ismereteket valóban sikeresen alkalmazza a termelésben, s becsületére válik, hogy azokat má­soknak is rendelkezésére bocsátja. E cikk keretében lehetetlen felso­rolni a harmincöt év folyamán a gazdálkodás tudományos-műszaki fej­lesztésében alkalmazott módszereket. A nemes és sikeres törekvések jel­lemzésére elégségesnek bizonyul az is, ha a nyolcvanas évek elején vál­lalt kutatófeladatok megoldását, il­letve teljesítését ismertetem. Például a növényzet fejlődésének célszerű és hatásos irányítására agrolaboratórin­­mot létesítettek. A műtrágya megvá­lasztása és használata laboratóriumi levélelemzés alapján történik, mig a gyakori talajelemzések az egyes par­cellák viszonylag gyengébb termés­hozamának az okait viszgálják. A külterjes növénytermelésben a leg­megfelelőbb vetőmag helyes kivá­lasztására minden évben fajta kísér­letek folynak. Évente kísérletileg fe­lülvizsgálnak 15—20 búza-, 8—10 ta­vasziárpa- és 18—25 kukoricafajtát. Az persze természetes, hogy a szö­vetkezet szakemberei szorosan együtt­működnek az illetékes kutatóintéze­tekkel is. Az aminosav- és a lizintartalom megállapítására ez a szövetkezet be­vezette a kukorica vegyelemzését is. A nagy lizintartalmű szemes kukori­cát nem szárítják, azt a legrövidebb idő alatt feletetik. Lényegében a sze­mes kukorica döntő többségét lég­mentes silókban tárolják, ahol a sza­badon keletkező széndioxid tartósító tényezőnek bizonyult. Ily módon évi átlagban 8000 tonna nedves kukori­cát tárolnak. A babtermesztés eredményei és ta­pasztalatai alapján a szövetkezet új technológiát fejlesztett ki. E techno­lógia szavatolásáról és továbbfejlesz­téséről komplex ésszerűsítő brigád gondoskodik. A szakosított növénytermelésben fajtanemesítési kutatásokat végeznek, főleg szőlőoltványokkal és gyümölcs­­fajtákkal, persze a Bratislava! Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintézettel szoros együttműködésben. Fajtaneme­sítési kísérletek új fajtákkal is foly­nak, amelyeket Taskent, Ogyessza, Keszthely és Lednice kutató- és ne­mesítőintézeteiből szereznek be, s így kísérleteznek csehszlovák, román, ma­gyar, bolgár, osztrák, amerikai és tö­rök — javarészt asztali — szőlőoltvá­nyokkal. Az persze magától értetődik, hogy a legjobban bevált szőlőfajtákat kutatóintézeti engedéllyel tovább sza­porítják és másoknak is rendelkezé­sére bocsátják. A gépesítés szükségszerű és céltu­datos fejlesztése érdekében a szövet­kezet együttműködik a kohászati és a műszaki főiskola illetékes tanszé­kével, melynek eredményeként Szlo­vákiában ez a közös gazdaság alkal­mazta elsőként az ekevas élének ke­ményfémmel való hegesztési módsze­rét, mely módszer fokozatosan elter­jedt hazánk egész területén. Az érsekújvári (Nové Zámky) já­rásban ez a szövetkezet volt az első, amely vízmelegítésre saját gyártmá­nyú 2 napelemet (kollektort) hasz­nál, s az évenkénti 15—20 újítási javaslattal a szőgyéni szakemberek rangos helyezést érnek el az újító­mozgalomban is. Az állattenyésztésben sikeresen al­kalmazzák a sertések mesterséges termékenyítését, s ezt a módszert ugyancsak elsőként alkalmazták. Be­vezették és rendszeresen vizsgálják a frissen borjazott tehenek tejmirigy­­váladékának fehérjetartalmát is. A gyakorlati szakismeretek, gyara­pítása céljából ez a szövetkezet állan­dó kapcsolatot tart fenn a hazai és külföldi mezőgazdasági intézetekkel, s élenjáró mezőgazdasági üzemekkel, köztük a práöei Béke Efsz-el. a Nád­udvari Vörös Csillag és a Nagyberki Kaposvölgye MgTsz-szel. Az említett szövetkezetekkel rendszeresen meg­vitatják, illetve kicserélik a növény­­termesztési, állattenyésztési és gé­pesítési tapasztalataikat. A szövetkezet vezetősége tudatában van annak is, hogy a termelés és gaz­dálkodás tudományos-műszaki fejlesz­tésében döntő szerepe van az ember­nek. Ezért gondoskodik a szövetke­zeti tagok szakismereteinek gyarapí­tásáról is. De nemcsak a szövetkezeti munkaiskola keretében, hanem azál­tal is, hogy a Komáromi (Komárno) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanin­tézet igazgatóságával egyetértésben kihelyezett osztályt létesített, a hall­gatók közül már tizennyolcán le­érettségiztek, majd érettségit követő továbbképzés nyomán növényvéde­lemből is szakképesítést szereztek. Az ünnepi közgyűlésen elhangzott beszámolók főleg azokkal a termelési eredményekkel jellemezték a terme­lés fejlődését, amelyeket a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés hatására 1979- től (vagyis a szövetkezet megalaku­lásának harmincadik évfordulójától) eltelt őt év alatt elértek. Míg például 1979-ben búzából 4,01 tonnás, tava­szi árpából 3,56 tonnás hektárhoza­mot értek el, addag a múlt esztendő­ben búzából 6,31, tavaszi árpából pe­dig 6,74 tonnát hektáronként. De a hosszan tartó szárazságra való tekin­tettel jó eredménynek minősíthető a szemes kukorica 5,7 tonnás hektár­hozama is. Lényegében ez a szövet­kezet a múlt esztendőben szemesek­ből 3800 tonnával, vagyis 28 száza­lékkal termelt többet, mint 1979-ben. Lényeges termelésnövekedés tapasz­talható a további termelési ágazatok­ban is. Például a speciális növény­­termesztési ágazat 1979-hez viszonyít­va 570 tonnával több terméket érté­kesített, az állattenyésztési főágazat pedig 1 millió 200 ezer literrel több tejet és jóval több húst értékesített közellátási célokra. A mezőgazdasági termelés intenzitásának lényeges nö­vekedését azonban az jellemzi a leg­szembetűnőbben, hogy az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelés értéke az öt év előtti 19 144 koronáról, 23173 koronára növeke­dett, s hogy e szövetkezet növény­­termesztésének intenzitása 16, míg az állattenyésztésé 41 százalékkal meg­haladta a járási átlagot. így nem le­het csodálkozni azon a magabiztos­ságról tanúskodó kinyilatkoztatáson sem, melynek értelmében ez a szö­vetkezet ígéretet tett a hetedik öt­éves tervidőszakra előirányzott ter­melési és áruforgalmazási tervének túlteljesítésére,' főleg azonban arra, hogy a szemesek terven felüli érté­kesítésével járul hozzá a CSKP által meghatározott gabonaprogram teljesí­téséhez. A termelési és a gazdaságfejlesz­tési eredmények ismeretében szinte magától értetődő az is, hogy a köz-A jubileumi tagsági gyűlés résztvevői ponti, kerületi és járási szervek je­lenlevő képviselői elismeréssel adóz­tak a szövekezet vezetőségének és tagságának. Dr. Štefan Lazar, aki az SZÍ,KP Köz­ponti Bizottsága, a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya, valamint a Nemzetközi Kapcsqlatok Csehszlo­vák Bizottságának üdvözletét és jókí­vánságait tolmácsolta, rendkívül ked­vezőnek minősítette a szövetkezet gazdasági helyzetét, valamint a ter­melés- és gazdaságfejlesztés megala­pozottságát, céltudatosan kibontakoz­tatott folyamatát. Hasonlóan nyilat­kozott Jaromír Algayer mérnök, Fran­tišek Remiaš, és dr. Filler Gyula. Ez utóbbi díszoklevél átadásával fejezte ki a választási akcióprogramban meg­határozott feladatok teljesítéséért a járási nemzeti bizottság köszönetét és elismerését. A közgyűlés ünnepélyes jellegét fokozta a szövetkezet példás dolgo­zóinak kitüntetése. A mezőgazdaság és a falu szocialista fejlesztésében tanúsított példás helytállásért az SZFSZ járási bizottsága nyolc dolgo­zónak elismerő díszoklevelet adomá­nyozott. Persze a szövetkezet vezető­sége Is figyelmet és elismerést tanú­sított a munkában példásan helytálló dolgozók iránt. Huszonöt dolgozónak, A szövetkezet érdemes dolgozója, to­vábbi huszonötnek pedig A szövetke­zet példás dolgozója emléklapot ad­ták át. A szövetkezet megalakításá­nak 35. évfordulóját jelképező Em­lékplakettet viszonylag sok szövetke­zeti dolgozó kapta meg, s ebben a megtiszteltetésben azok a vendégek is részesültek, akik egyéni érdeme­ket szereztek a gazdaságfejlesztéssel járó problémák megoldásához nyúj­tott segítséggel, avagy olyan Intéz­ményt képviseltek az ünnepi közgyű­lésen, amelyhez a szövetkezetei jó kapcsolatok fűzik. Munkájuk, magatartásuk, a szövet­kezet fejlesztésében tanúsított példás helytállásuk elismeréseként kitüntet­ték a Csókás János vezette húsztagú gépjavító szocialista brigádot. Tizen­három dolgozónak a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottsága által adományozott arany­­jelvényt, háromnak az SZFSZ járási bizottsága ezüst-, négynek pedig a bronzjelvényét adták át. Persze meg­tiszteltetésben részesült ,a kettes szá­mú — Simonka Erzsébet által veze­tett — negyven tagú szőlészeti szo­cialista brigád is. Tizennyolcán az SZFSZ járási bizottsága1 által adomá­nyozott ezüstjelvényt, tizenketten pe­dig a bronz jelvényt vehették át. A szőgyéni Csehszlovák—Szíriái Barátság Efsz ünnepi közgyűlése kol­lektív állásfoglalással fejeződött be. A szövetkezet tagjai köszönctüket fe­jezik ki Csehszlovákia Kommunistái Pártjának ás hazánk állami szervei­nek azért a gondoskodásért és segít­ségért, amelyre a termelési és gazda­ságfejlesztési problémák megoldásá­ban mindenkor számíthattak. Majd az akaratukat, eltökélt szándékukat kifejezve — állásfoglalásukban — hangsúlyozzák: „Biztosítjuk a párt­ós állami szerveinket, hogy szövetke­zetünk dolgozói a jövőben is elkövet­nek minden lehetőt annak érdekében, hogy a hetedik ötéves tervidőszak utolsó évében és a nyolcadik ötéves tervidőszakban a szövetkezetünkre háruló termelési és gazdaságfejlesz­tési feladatokat maradéktalanul tel­jesítjük. Kötelezettséget vállalunk, hogy ti 8. ötéves tervidőszakban a szemes kukorica termesztésében túlszárnyal­juk a hét tonnás, a babtermesztésben pedig a két tonnás hektárhozamot. Aj tejtermelésben pedig — a még exten­­zfvnek minősíthető feltételeink között is — túllépjük az egyedenkénti évi 4000 literes fejési átlagot, a húster­melés intenzitásának növelésével el­érjük azt, hogy egy hektár mezőgaz­dasági területre számítva több mint 400 kg húst termelünk. A sajátos vi­szonyaink között így igyekszünk tel­jesíteni a CSKP Kjjzpontl Bizottsága 11. ülésének, valamint az egységes földművesszövetkezetek X. országos kongresszusának határozatait. Ezáltal megteremtjük szövetkezetünk további gazdagodásának és életszínvonalunk emelkedésének feltételeit Is.“ Az Internacionálé elhangzása után az ünneplő közönség színpompás, gaz­dag és magas művészi színvonalú kulturális műsorban gyönyörködhe­tett, melyről az Ifjú Szívek Népmű­vészeti Együttes gondoskodott. PATHÖ KAROLY A szoborleleplezést követő nillanatok Fotó: EMIL BlSCO, A Rozsnyó! (Rožňava) Állami Gazdaság krasznahorkavár­­aljal (Kr. Podhradie) tele­pének gépjavítómühelye korszerűt­len, régi épület. Betonpadlója hi­deg, a hőcserélő szimpla ablaksor a „helyiség hűtőszekrénye“. Egy öreg vaskályhában tűz lobog, me­legét azonban csak akkor élvez­nék, ha mellé kuporodnának. De erre nincs idő. A tennivalók soka­ságát szorgos igyekezettel apasz­­tők Izommunkája termeli meg vég­ső soron a hidegérzés megszünte­téséhez az energiát. A javítóműhely felszerelése is régi: egy esztergapad, félautomata vasfűrészelő és egy kisméretű fú­rógép, hegesztő-aggregét, satuk, akkumulátortöltő. — Egy nagyobb fúrógépre lenne leginkább szükségünk — szólal meg Bernáth János brigádvezető, miután befejezem a környezet­szemlét. De ezzel be is fejezte az óhajtolmácsolást. Nem a panasz­­kodők fajtájából való, szívesebben beszél a sokfelé ágazó kötelessé­gek teljesítéséről, a mindennapi helytállásuk eredményeiről. — Mindenesek vagyunk, univerzális dolgozókká váltunk az évek során. Nemcsak a mezőgazdasági erő- és munkagépek javítása, de az állat­­tenyésztési technika hibaelhárítá­sa is a ml feladatkörünkhöz tarto­zik. Ne felejtsem: kovácsmesterek is vagyunk. A szükséges főjavítá­sok elvégzésére, alkatrész-feiúji­­tásra, sőt új alkatrészek készítésé­re is rákényszerülünk. Többek kö­zött ettől a sokrétűségtől lett ezüstértékfi a munkánk. Meg attól Hidegben, ezüstben Is, hogy igyekszünk idejében elvé­gezni a reánk bízott tennivalókat. Kifejeezhetném ezt cifrábban is, de ez a lényeg. Jelenleg öttagú a brigád. A régi gárdából már csak hárman dol­goznak itt: Bernáth János, Baffi Géza és Bakos József. Az elsőként említett János bácsi 16 éve szglgál ezen a helyen. Azt megelőzően másfél évtizedig bá­nyában. Harminc esztendeje párt­­' tag. A járási küldöttség tagjaként résztvett a CSKP XVI. kongresszu­sán. Az abból táplálkozó lelkese­déssel társait is fűti, serkenti, kez­deményezőkész, derekas helytál­lásra. Mikuláš Manko . és Mogyoróst Zoltán — érempályázők — már a fiatalabb nemzedéket képviselik/ ök a fáklyavivók tapasztalatainak az átvevői. Az ősz folyamán két műszakban váltották egymást a Skoda-180-as traktoron; szántot­tak, magágyat készítettek az idei kenyérnekvalőnak. Nagy húzóerővel bír ez az „ötös­fogat“. A krasznahorkal vár tövében, deresek, fázősak a hajnalok. Az udvaron csak dél felé latyakosul el a megfagyott sár. A gépjavítók meleg ruhára cserélték fel a szel­­lős „monterkát“. Védtelen ujjaik rátapadnak a szerszámnyélre, a kulcsok fémjéhez. Így dolgoznak a termelés biztosításának napi folytonosságával. Estére ruhájuk, bőrük izzadságtól, olajtól szennye­zett. De a következő reggelen már Ismét tisztán, s megújhodva, a munkaszeretet klapadhatatlanságá­­val lépik át a műhely küszöbét. Javítják rgndre a meghibásodott gépeket, hogyha netán korábban jön a kikelet, kellemetlen megle­petés be ne következhessék. Mert most kell a gépjavítással igyekezni, nem akkor, amikor már a „körmükre ég“ a dolog. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents