Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-22 / 25. szám
,SZARAD FÖLDMŰVES Két járás-öt hír KORAI BURGONYA Május utolsó napjaiban kezdték el a korai burgonya betakarítását az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban. Elsőként a Suranyi Efsz kezdte el a betakarítást, ahol kísérletképpen 0,3 hektáron fólia alatt termeltek burgonyát. Előzetes becslések szerint az így termelt burgonya hektárhozama elén a 16 tonnát és mintegy két héttel korábban betakarítható, mint a szabad földbe ültetett. S ami szintén nem lebecsülendő — kisebb a fagyveszély is. Viszont tény, hogy a fólia alatti burgonya termelési költségei, nagyobbak és a jelenlegi felvásárlási árak ezt nem egyenlítik ki. Az említett szövetkezeten kívül még a Komjáti (Komjatice) Efsz termel fólia alatt mintegy 1 ha földterületen burgonyát, valamint az Érsekújvári Efsz is, ahol már szintén folyik a betakarítás. A szabad földön termelt burgonyát június közepétől takarítják be járásszerte. KENDER A Komáromi (Komárno) járásban az idei vetésforgóba 190 hektár ken tier termelését is betervezték. Ezt a fontos, a feldolgozó ipar által keresett növényt április első harmadában a Gútai (Kolárovo), a Naszvadi (Nesvady), a Nemesócsai (Zem. Ólba) ás a Csicsói (Cibov) Efsz-ben vetették el gondosan előkészített talajba, legnagyobb kendertermelő a Csicsói Efsz, ahol 75 hektáron vetettek az idén is kendert. A járás, valamint a környék kendertermését a Tanyi |Tőn) Len- és Kenderüzero dolgozza fel. CUKORRÉPA Az Érsekújvárt járásban az idén is 4 ezer 700 hektáron termelnek üu korrépát. Ennek zömét majd e Suranyi Cukorgyár — Szlovákia legrégebbi cukorgyára — dolgozza fel. Június első hetében végeztek mindenütt a 3 ezer 733 hektárnyi répa egyelésével, 927 hektár „megkímélte“ az emberek derekát, mivel a jól élőké szítéit ekkora területen vetettek egycsirájó magot. Bizony jó lenne, ha egyre kevesebb lenne ebből a nehéz munkából, mert az egyeléssel csak akkor végezhetnek időben, ha abba a családtagok és az alkalmi munkások is bekapcsolódnak. Szerencsére bőséges tapasztalatuk van már erre vonatkozóan, így aztán jól haladt a munka a Szimői (Zemné), az Udvardi I Dvory nad Žltavou | és a Knltai Efszben. továbbá a járás többi cukorrépa termelő üzemében is. A sznvetke zetek jól felkészültek a cukorrépa öntözésére is. GÖRÖGDINNYE A csázi (Dubník) Vörös Lobogó Efsz az Érsekújvári járás legnagyobb görögdinnye-termelője. Az idén 76 hektáron ültették ki fóliasávokra az életerős palántákat. így több mint két héttel korábban érik majd a dinnye. Ezen Igényes csemege ültetését és gondozását a Pánisz László kertész vezette kollektívára bízták, amely sokéves tapasztalatokkal rendelkezik a dinnvetermelésben. Most nemcsak a Lajko FI és a Melko fajtát ültették, hanem a Szigetcsépi, Hevesi, Futó, Crimson és a Svet fajtákat is, hogy a kánikula idején keresett és közkedvelt görögdinnyéből legalább 2 ezer 300 tonnányit szállíthassanak az érsekújvári zöldségfelvásárló vállalatnak. TAKARMÄNYKEVER EK Őszi takarmánykeverékekből az Érsekújvárt járásban 1457 hektárt vetettek. A betakarítást május derekán kezdték és június első hetében fejezték be. A termelt mennyiség zömét zöldtakarmányozásra használták fel, a takarmányalapot több mint 27 ezer tonnával gyarapították A legjobb ütemben a esúziak f Dubník), a kot taiak, a baracskaiak (Bardoüovo) dolgoztak, illetve a Miklósi (Mikulás) AG takarította be a takarmánykeverékeket. Plavec Pál A szakma mestere Ritka, mint a fehér holló, nagyító val kell keresni — mondják. És így igaz — megélénkül az utca, a lakótömb, ha felhangzik a késeket, ollókat élesítő köszörükő hangja, ha beszól a szomszédasszony: itt van a mester; kapja mindenki a javításra váró esernyőket, a tompa élű ollókat, késeket. Karol Hnbáfcek már hatvankét éves — és tizennyolc éves korától járja az országot. Bratislavában tanulta ki a szakmát. Most a Breznói Hnb szolgáltató üzemének dolgozója. Ahol ő áll meg szerszámaival, ott az elromlott varrógépek tulajdonosai is őr vendeznek. Hiszen milyen szolgáltatás „jön házhoz“ manapság? Bizony, nagyon ke,vés! Pedig de jó lenne, ha Hubáček mesterhez hasonlóan megmegállna az utcában, a ház előtt egy-egy redőnyjavító. lakatos vagy villamos háztartásigép-szerelő . . . Ipolyságon (Šahy) kaptam lencsevégre ezt az országjáró szakembert. Többen állták körül, várták, hogy elkészüljön a javításra átadott holmi. Minden évben két-három alkalommal érkezik Ipolyságra. Ilyenkor alapos munkát végez. Megjavítja az ernyő- j két. esernyőket, a varrógépeket, meg- ; köszörüli a borotvákat, a késeket, az ollókat, a húsdarálók késeit. Még a kórházba is ellátogat, ugyanis jogosítványa van az operációkhoz szükséges szikék és késpk élesítésére is, va lamint a nikkelezés és krómozás végzésére. Több elismerő és dicsérő oklevél bizonyítja, hogv Karol Hűbériek munkáiét megbecsülik, sőt túlzás nélkül állíthatom — nem tudják nélkülözni. Bárcsak akadnának követői, illetve a szolgáltató iizempk felismernék e nagy hozzáértést igénylő é« ritka szakma szükségességét, s szolgáltatásaik sorából ne felejtenék ki ezt sem! Belányi János ■ Hol volt, hol nem volt — bizonyára sok mese kezdődött így azok közül, amelyeket a mesemondó versenyen meséltek. A Nyitrai Pedagór giai Központ az idén hatodszor rendezte meg az óvónők mesemondó versenyét, amelyen most 52 pedagógus mérte össze előadói képességét, kiejtési tudását és azt a tehetségét, amellyel a mese bűvkörében tudja vonni a gyermekeket. A bíráló bizottság magasra állította a mércét — a járási versenyre ezért csak tízen jutottak tovább —, hiszen nem mindegy, hogy a legfogékonyabb korban milyen tolmácsolásban tanulják meg a legszebb verseket és meséket a legkisebbek. (Práca) ■ A szobor, amely a Varsó környéki Lazyi Állami Gazdaság főépülete előtt áll. alighanem világviszonylatban is példa nélküli. Ebben a gazdaságban ugyanis a tyúk kapott emlékművet. A szürke homokkőből kifaragott szobor, a leghorn tojó pontos, élethű mása. Nem véletlen, hogy Lazyban ilyen sokra becsülik a leghomokat. A gazdaság elsősorban rí rés baromfitelepének köszönheti sikereit, jelenleg 300 ezer baromfit nevelnek, s ebből a tojók száma megközelíti a 200 ezret. Az átlagos évi hozam tyúkonként 273 tojás. így évente 47 millió tojás körül jár a termelésük. (Magyarország) ■ Az Antarktisz középső részén működő Vosztok szovjet tudományos kutatóállomás körzetében olyan mélyfúrásokat végeztek, amelyeknek egye nesen az volt a céljuk, hogy a délisarki földrész jégpáncéljába zárt mikroorganizmusokat hozzanak felszínre. Az e célra szerkesztett különleges fúróberendezéssel különböző mélységekből minden szennyeződésnek — fertőzésnek — híján levő jégmintákat vettek. A kutatók megállapították, hogy bizonyos baktériumok és gombaspórák mínusz 55 Celsiusfokos állandó hőmérsékleten néhány ezer éven át megőrzik életképességüket. A kutatók az antarktiszi jégpáncél egyik mélyebben fekvő rétegéből 12 ezer évesnél idősebb, életképes mikroorganizmusokat is kimutattak. Egy 85 m mélységből származó jégmintában pedig — ennek kora meghaladja a kétezer évet — egy eddig ismeretlen sugárgombafajt fedeztek föl, s azt Nocardiopsls antarcticus néven írták he. (Nauka i Zsizny) ■ A Komáromi (Komárno) járás iól felkészült a turisfaidényre. A vendéglátóiban mindenütt megfelelő étkezési lehetőségeket kínál és több szállást, illetve kirándulási, szórakozási lehetőséget is nvúit az idén a nyaralni, szórakozni idelátogatóknak. A csailóközaranyosj fZlatná na Ostrove) autócampingben az idén már 36 utasnak adhatnak szállást. Paton (Patince) száz sátor felverésére van helv. Sportfelszerelések kölcsönzése, űszőtanfolyamok, rendszeres hajójáratok a Dunán, Patról Induló ktrándulőliajók. érdekes kulturális programok — tehát bővülő kínálat, a Csallóköz szelíd füzeseit, rónáit és gyógyvizeit kedvelőknek. (Dunaj) • •• A cukrászda előtt három választékosán öltözött, mosolygós tíz-tizenkét éves kislány álldogált. Éppen be akartam lépni az ajtón, amikor az egyik elém toppant. — Elnézést kérek, hogy megszólítom. Bácsi kérem, legyen szíves... Udvarias, kedves hangja csak úgy csilingelt. Azt hittem, Megkérdezi, hány óra. Esetleg, hogy a vasútállomást hol találják. De nem. A mondatot így fejezte be: — Legyen szíves adjon öt koronátI Nem tudom, milyen arcot vághattam, mert megdöbbentem. Nyilván látta rajtam a hökkent csodálkodást, mert magyarázatot is fűzött a kéréshez. — Tetszik tudni, fagyit szeretnék venni... És otthon feleltettem a pénzemet. Végre magamhoz tértem, annyira, hogy faggatni kezdtem: — Miért nem mész haza érte? — Messze lakunk. És annyira szeretnék fagyit venni! Talán, ha nem olyan választékoson öltözött, ha nem látom a másik kettő kíváncsian sunyi arcát, amint várják. sikerrel jár-e barátnőjük kéregetése, a kezébe nyomom a fagyiravalót. De eszembe jutott a sok elképesztő és felháborító történet, amit a külföldön garázdálkodó, járókelőket molesztáló csövesekről olvastam, hogyan kéregetik, zsarolják és zsebelik meg rabolják össze a pénzt. Nem fagyira, ók már ételre, italra. Kevésbé jólnevelten és sokkal rosszabbul öltözötten. Már-már szégyellem magam a hirtelen vont párhuzamért, de azért megkérdezem: — Hol laktok? — Nagyon messze. A szerszámgépgyár mellett. Azt hittem viccel. Galántán a cukrászdától az említett gyár alig két perc járásnyira van. De 6 néz rám komolykodó, ártatlan szemmel. — Menj csak haza a pénzedért, szedd a lábad — szóltam rá keményen. — Mit szólnának a szüleid, ha megtudnák. hogy te itt pénzt kerepelsz fagyira. Arrább lépett, s csak egy pillanatra sütötte le a szeméi. A másik kettő közrefogta. Amikor kijöttem a cukrászdából, kissé távolabb a másik kislány, egy idősebb nénivel beszélgetett. Talán a nagymamája, vagy az ismerőse? Esetleg a tanító nénije? Otthon — bizonyára — megkapnak mindent. Etelt, gyümölcsöt, süteményt és zsebpénzt. Akkor mi ez, miért teszik? Valamilyen félreértett virtusból? Lustaságból? Kíváncsiságból? Kalandvágyból? Elindultam feléjük, hogy megkérdezem, de láttámra fürgén futásnak eredtek. Így azóta is töprengek, vajon van-e rá magyarázat. Nagy Mihály i • 1985. június 22. IS J Ü N I U S ( ( у kelte nyugt f kelte nyugta f ó. p. ó. p.’ ó. p. ő. p. június 24 Hétfő IVAN jAn [ 3 47 19 45, 9 58 23 41 Június 25 Kedd VILMOS TADEÄS j. i 3 48 19 41 í 11 16 23 59 (únius 26 Szerda JÄNOS. PÁL ADRIÄNA 3 48 19 4^ 12 34 — június 27 Csütörtök LÁSZLÓ < LADISLAV ^ 3 48 19 45 13 55 0 1? Június 28 Péntek LEVENTE, IRÉN j BEÄTA ( 3 49 19 45 15 18 0 3P Június 29 Szombat PÉTER. PAL 1 PETER, PAVOL ^ 3 49 19 45 16 43 1 04 június 30 Vasárnap PÄL j MELÄN1A 3 50 19 45 18 06 1 34* — Kérem, ez, mel. a számla nem stim-A traktoros irgalmatlanul káromkodik. Meghallja a fiatal agronómus és korholólag csóválja a fejét: — Ejnye, szak társ, iiol tanulta ezt a rettenes beszédet? A traktoros kidülleszti a mellét: — Nem lehet ezt tanulni, kérem, erre születni kell. —+ — A mama megkérdi Pistikét: — Mondd Pistike, hogy kerülnek ezek a cigaretták a zsebedbe? — Én . .. én ... el akartam tenni egy párat arra az időre, amikor nagy leszek. —4— Kovácsné Pistikével az állatkertben sétál. Megállnak az elefánt előtt, és Pistike így szól az anyjához: — Mama, megkérnélek, mesélj valamit arról, hogyan születik az elefánt. De nehogy azt akard nekem bebeszélni, hogy ezt is a gólya hozza! +_ Külföldi turisták járják a Hortobágyon Odaérnek egy juhászhoz, aki juhait őrzi. Az egyik látogató megkérdi: — Ugye, borzasztóan unalmas egész nap itt üldögélni, és semmit sem csinálni? — Dehogy is — feleli a juhász —•, mindig jár erre valaki, akinek semmi dolga sincs, és mindenféle marhaságokat kérdez.-+— A vendég dühösen rászól ? főpincérre: adtam a dátumot is. — •f — Kovács nagybn köhögött. Elment az orvoshoz Csillapítóért. A gyógyszerész azonban tévedésből valami erős hashajtót1 adott a receptre. Másnap délelőt az orvos az utcán találkozik Kováccsal. — Na, hogy!van? Köhög még? — Nem merek! I~f- . A kis Pisti éjeiében először lát szivárványt és felkiált: — Nézd, papa, milyen szép reklám! j—+— Palika ebéd közben megkérdi: — Papa, kérsz még egy szelet tortái? — Nem, fia ni— Akkor most te kérdezz. — + ~ Tilalmi időben horgászik egy ember. Jön a rendőr és zord hangon szól: — Tudja-e, hogy most nem szabad horgászni? — Én nem horgászuk, kérem. — Nem? Hát mi van a kezében? — Egy bot. —- És a bo(ra mi van kötve? — Egy fonál. — És a fonál végén mi van? — Egy horog. — És a hofgon mi van? — Két kuküc. — Na látja, és mégis azt mondja, hogy nem horgászik. — Nem is [kérem, csHk úszni tanítom a kukacokat. О SZÖVEG NÉLKÜL Szalay Zoltán rajza Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői és dolgozói részére Főszerkesztő: Bara László mérnök Helyettes főszerkesztő: Csiba László Szerkesztőség: 815 75 Bratislava. Križkova 9 Telefon: főszerkesztő és titkárság: 475—08, telefonközpont: 472—41. Kiadja: PRtRODA Könyv- és Lapkiadó n. v., 815 34 Bratislava, Križkova 9. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne, 812 62 Bratislava, Odborárske nám. 3 Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Külföld) megrendelések: PNS, Ostred ná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Brattslava, Gottwaldovo nám. 6. Előfizetési díj: egy évre 52,— Kčs, fél évre 26,— Kčs. A szerkesztőség kéziratokat és fényképeket nem őriz meg és nem küld vissza Index: 49 638 Ä lap nyilvántartási száma: FÓTI 7100
