Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-22 / 25. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június 22. A VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT » VADÁSZAT •' A vad- és a természetvédelem hónapja A nyári gondoskodás téli „gyümölcse“ (Fotó: CSTK] Volt olyan időszak életemben, amikor úgy véltem, hogy nagyon fölösleges dolog meghirdetni a közlekedés-, az erdők és fák, az egészségvagy éppen a vadászat és természetvédelem hónapját. Mindig az jutott eszembe, hogy az évnek nemcsak egy hónapjában kell körültekintően és biztonságosan közlekedni, nemcsak áprilisban kell arra gondolni, hogy a mai kis facsemetéből fog kinőni száz-százötven év múlva az ipari felhasználásra alkalmas fa, nemcsak egy hónapig kell kerülni az egészségre ártalmas életmódot. És persze, nemcsak júniusban kell a vad tenyésztésére, szaporítására és a természet védelmére gondolni. Égész évben kell a vadászattal foglalkozni, egész évben kell törődni az észszerű vadgazdálkodás- mindennapi és távlati gondjaival. Télen éppen úgy mint nyáron óvni kell drága kincsün-A vadász hűséges segítőtársa két: Szlovákia gyönyörű tájait a Tisza és a Duna vizétől a Gerlachfalvi csúcsig! Aztán az évek során, bölcs meste reim vezetése alatt rájöttem én is arra, hogy a szakmabeliek előtt sem árt időről-időre elismételni a régen tanult leckéi, feleleveníteni és summázni az elért vagy elérni kívánt célokat. Rávezetlek arra is, hogy ezeket a különleges hónapokat nem is annyira a szakmabeliek részére találták ki, hanem inkább a lakosság laikus tömegei, jóhiszemű és jószándékú többsége részére. S ebben látja e hónap jelentőségét a vadászat állami és társadalmi vezetősége is. Hz a cél és egyben ok is, hogy júniust a vadászat és természetvédelem hónapjává nyilvánították. Ebben az évben hazánk felszabadításának 40 éves évfordulóján előtérbe lépett a társadalmi munka politikai jelentősége. Naponta látjuk és tapasztaljuk, hogy a szocializmus te remtette meg a népi vadászat lehetőségeit, s az adta meg a vadgazdálkodás eddig nem látott fellendülésének gazdasági alapjait. A szlovákiai vadászok kötelezően tömörülnek a Szlovákiai Vadászok Szövetségében, amely a Nemzeti Front tagszervezete. Politikai feladatunk egyebek között az is, hogy a lakosságot tájékoztassak feladatainkról, eredményeinkről. júniusban, a vadászat hónapjában ebhez segítő kezet találunk a legtöbb sajtóorgánumban, a televízióban, rádióban és a vadászszövetség szervezeteinek egyéni lehetőségeiben. Sok szakmai és népszerűsítő cikk jelent meg a legkülönbözőbb lapokban és folyóiratokban. Előadások, kiállítások, filmvetítések szolgálták országszerte ugyanezt a célt. Népszerűsítő és ismeretterjesztő akcióink legnagyobb részét a felszabadulás negyvenedik évének tiszteletére rendezik. A legnagyobb ismeretterjesztő és propaganda akciónk a Brnói Országos Vadászati Kiállítás, amelyen a többi szocialista ország is résztvesz. Erről már írtunk a Szabad Földműves vadászati rovatában. Ugyancsak júniusban szoktuk kiértékelni a Szlovákiai Vadászok Szövetségének szocialista versenyét is. Ebbe a szövetség minden járási bizottsága s ezeken keresztül minden alapszervezet és gyakorlatilag minden egyes tag bekapcsolódik. Az összesített eredményekből csak néhányat távirati stílusban, minden kommentár nélkül: A politikai és oktatási munka szakaszán az elmúlt évben 7 ezer 527 nropagációs akciót rendeztek, köztük 3680 nyilvános előadást és 1135 kisebb-nagyobh kiállítást. Tagságunk a természet védelmére és az erdőgazdálkodás elősegítésére 170 ezer facsemetét és 40 ezer cserjét ültetett ki vadvédelmi sűrűk létesítésére. A mezőgazdaság és a „Z“ akciók megsegítésére 351 ezer 286 órát dolgoztak le. A vadásztársaságok tagjai saját vadászterületeiken 876 ezer 308 órát dolgoztak le társadalmi munkában. A vadgazdálkodás területén is érezhető és kimutatható a tagság igyekezete és akarata. A jóváhagyott kilövési terveket átlagban 85 százalékra teljesítették. A lemaradást az apróvad létszámának hirtelen csökkenése okozta. Százszázalékos teljesítést csak két nagyvadas járásban: Popradon és Svidníken értek el. Az élovad befogását az 1984'85-ös idényben 103 százalékra teljesítették. A vadásztársaságok a vad etetésére társadalmi munkával 5200 tonna szemes takarmányt, 7760 tonna szálas takarmányt és 6379 tonna lédús takarmányt biztosítottak. A téli etetésre így elegendő takarmányt tároltak az éhező vad számára. A lőtt vadból 884 ezer 274 kg-ot értékesítettek alapszervezeteink. jó eredményeket értünk el a trófeás vadfajok tenyésztésének és minőségi javításának terén is. A szarvasnál, dámnál, muflonnál emelkedett az érmes trófeák aránya. Átütő eredményeket értünk el az új dámvad és muflon populációk telepítésével. A vad egészségének védelmére több mint 1 millió 300 ezer koronát, vadtelepítési programokra pedig közel másfél millió koronát fordított szövetségünk. Nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel végezték tagjaink lőkészségük fokozását, javítását. Sok ezren vettek részt a járási és kerületi lövészversenyeken. Több lőteret korszerűsítettek és sok újat építettek társadalmi munkával. A vadászati ebtenyésztés terén Európa élenjáró országai közé tartozunk. Nagyon kevés már az olyan vadásztársaság, amelyeknél nincs meg az ebek törvény által előírt száma. A többiben pedig annyi van, hogy országos átlagban jóval az előírt szám fölött járunk. Az előírt szám 4870, a tényleges pedig 6630 — s ezek mind vizsgázott, hasznosítható ebek! Amint írtam, szemléletem megváltozott, s ezért e néhány sorral is igyekeztem hozzájárulni a vadvédelem hónapjának méltatásához. Adózni kívánok azoknak, akik nem aktív vadászok, de rokonszenveznek ezzel a népgazdasági tevékenységgel, s akik ráadásul még tetemes anyagi termelő erőt is képviselnek. Szeretném, ha szocialista hazánk odaadó építő munkásait és nemcsak „vadöldket" látnának bennUnk. Örülni fogok, ha észrevették, hogy nem veszünk el a természettől többet mint amennyit magunk eszével és munkájával, jószántunkból beleadtunk. # HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT * Д Szlovákiai Horgászok Szövetségének somor jai (Samorín) alapszervezetét a nagyok között tartják számon, mivel a tagok létszáma meghaladja a 481 főt. Ebből 387 a, felnőtt, 10 az ifjúsági, 84 pe dig a pionírhorgász. Somorján sok vonatkozásban sajátos helyzet alakult ki. A horgászokat a kezdet kezdetén a Duna és. annak mellékvizei szolgálták. A folyóvizek kezdeti szennyeződése, majd a dunai vízi erőmű építésével kezdődő vízszabályozás, s az építkezési terület lezárása következtében ebben a körzetben a hatvanas években létesített tavak kerültek előtérbe. A mai eredményekről és gondokról Hegyi Károllyal, az alapszervezet halgazdájával beszélgettünk. E témában országos gondokat ts látó szakember tájékoztatása szerint az alapszervezet kezelésében levő horgásztavak mindegy 12 hektáros területei foglalnak el, s a pionírok számára Somorján külön 1 hektáros horgász tavat tartanak fenn. — Mit jelentenek e tavak a horgászok számára? — Nagy előnyt! A horgásztavak nagyobb halakat és biztosabb zsákmányt garantálnak — legalábbis a jó horgász számára —, mint a környező folyóvizek A halgazda áilftását beszédes haltelepítési stalisztikával illuszlrália: — Intenzív halasításra törekszünk, bár a Szlovákiai Horgászuk Szövetségének Központi bizottsága a heígért 3,6 tonna helyett csak 1,8 tonna К З-as ponty ive. dákot biztosított. Ezt a mennyiséget saját pénzeszközeinkből, valamint a SZHSZ kerületi bizottsága anyagi támogatásával 4 tonnával megtetéztük, s ezzel a menynyiséggel a tejfalusi (Mliečno) tavon kívül az összes horgásztavunkat be telepítettük. A horgászválaszték ér dekében százezer csukaivadékot is kitelepítettünk. Folyóvizek helyett tavak Az állandóan növekvő horgász létszámhoz alkalmazkodva — a menynwségi és a minőségi igények kielégítése érdekében — a Duna körzetében halmentési akciókhoz kezdünk. A likvidálásra fi élt ágvizeket lehalásszuk, s ez így megmentett halállományt saját vizeinkbe telepítjük. A midennapl teendők — halasítás, lialmentés, versenyek szervezése és lebonyolítása, a horgászetika betartása stb. — mellett Petrila Tibor agrármérnök, a helyi mezőgazdasági szaktanintézet Igazgatója, az alapszervezet elnöke Irányításával külön feladataik között megbatározott szerepet játszik a természet védelme, s ezen belül elsősorban' a víz és a partvédelem. Az a céljuk, hogy a horgászok semmiképpen se vétkezzenek a természet elleni Sem a vízen, sem a parton. Magatartásukkal mutassanak példát másoknak. Azoknak, akikkel osztoznak, hiszen osztozniuk kell a természet adományain, a friss levegőn, a tiszta vízen, a csenden, a nyugalmon és a pihenésen. * A fegyelmi helyzet megszilárdítása érdekében tíz halűrt foglalkoztatnak, s fegyelmi határozataik — házirendjük értelemben — a szabálysértőket megbüntetik. Leggyakoribb szabálysértés a méreten aluli halak fogása és megtartása, ami az emberi gyarlóságot és az egyes horgászok kapzsiságát mutatja. Ugyancsak gyakori a kettőnél föbb bottal való hr/rgászat. Sajnos, vannak horgászdk, akik a mai napig sem hiszik el. hogy ha két boton nincs kapás, akár öt vagy tfz botot Is a vízben tarthatnak, akkor sem fognak halat, — legfeljebb egy halőrt. A céltudatos utánpótlás-nevelésre vall, hogy a vezetőség elsőrendű szívügye. hogy a pionírkorban lévő gyermekekkel is megkedveltesse a horgászatot. Velük a helyi pionírház szakkörében Német Zoltán és id. Bar-Az alapszervezet egyébként szucialista szerződést kötött a Kék Duna Efsz-el, ahunnan a szemesek tisztításánál nyert melléktermékként takarmányt kapnak, a horgászok pedig társadalmi munkával segítik a szövetkezetét, főleg a nyári és az őszi munkacsúcsok idején. Folyóvizek helyett tavak... A horgászszervezet vízfelülete mindössze 12 hektár. Ahogy no a horgászlétszám, úgy fokozódik befolyása is a környezetre. Hiszen a közel 500 horgászt néha még a közvetlen családi, baráti társasága is körbeveszi, tehát a horgászással így sokkal többen kerülnek kapcsolatba. Ez igen előnyös helyzet környezetük alakítása szempontjából. Az igazi horgász e sportban ugyanis a kikapcsolódást, a pihenést és a természetet keresi. De elérhető ez akkor, amikor egyre sűrűbben vagyunk a vízparton más célból is? A városiasodás fokozódása szinte kényszerűen hat az emberekre, hogy keressék a természetet. Ez a folyamat meg is indult és várhatóan fokozódni fog. Ebből adóadóan a horgászok is csak akkor érhetik el céljaikat, ha rendet tartanak a maguk „portáján“, a közvetlen környezetükben, ha maguk is ügyelnek a vízminőségre és jelzéseikkel segítik kizárni a szennyezőket, a parti töltések rongálóit stb. A felsorakoztatott tények csak növelik a somorjai horgászok alapszervezete Illetékeseinek felelősségét, akik mindent megtesznek a régóta ismert horgászvájgyak teljesítése érdekében: mindig feszüljön a zsinór. CSIBA LÄSZLÖ Hegvi Károly halgazda a tejfalusi . . .. , ... szanKoreoen rvemei /.ottan es in. Bariban megakasztott rekordlista tall(s Károly toglalkozik rendszere. ponttyal , sen. A június elsején rendezett horgászversenyen 180 an veitek részt
