Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-15 / 24. szám
I AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI és élelmezésügyi minisztériumának tf éti lapja 1985. június 15. ★ 24. szám -fr XXXVI. évfolyam ★ Ага 1,— Kés Következetesebben a határozatok valóra viltásában Szlovákia párt és állami szervei, valamint a Nemzeti Front tömegszervezetei az utóbbi hónapokban nagy figyelmet szenteltek a CSKP KB 11. és az SZLKP KB azt követő ülése, valamint az elsz-ek X. országos kongresszusa határozatai lebontásának. Az ezzel kapcsolatos jelentést többek között az SZLKP KB Elnöksége. az SZSZK kormánya, az SZ.VT bizottságai, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága és a Szlovák Nemzeti Tanács is megvitatta. Ez a jelentés tartalmazza azokat az intézkedéseket is. amelyek az említett határozatok valóra váltását szorgalmazzák A CSKP KB 11. és az SZLKP KB azt követő ülésének, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusának határozatai ,a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító többi ágazat hosszú távlatú fejlesztési programja értelmében a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozóinak és vezetőinek figyelmét az alapvető feladat — a lakosság ésszerű élelmezé sének biztosítása, főleg a legalapvetőbb élelmiszerekből és a mezőgazdasági nyersanyagokból való önellátás fokozatos növelésével — teljesítésére kell irányítani. Ezen igényes cél meg valósítása az egyik oldalon az idei év és az egész hetedik ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítését, a másik oldalon pedig a hoszszú távlatú program céljainak fokozatos megvalósítását szorgalmazza. Az említett határozatok lebontásánál és fokozatos valóra váltásánál a figyelmet főleg az élelmiszer-terme lés belfer|esftéxének meggyorsítására, a mezőgazdasági ég az élelmiszeripari termelés hatékonyságának növelésére. a tudományos műszaki haladás vívmányainak gyors ütemű érvényesítésére kell fordítani. Alapvető cél, hogy a növénytermesztés gyorsabban fejlődjön, mint az állattenyésztés. hogy mindnn munkahelyen csökkentsék a veszteségeket, hogy ésszerűen hasznosítsák a nyersanya gokat és még sorolhatnánk tovább. Röviden fogalmazva: arról van szó, hogy az egyes munkahelyeken valóban reagáljanak a feltételekre és lehetőségekre, hogy az elfugadott intézkedések közvetlenül tükrözzék a dolgozóknak a fogyatékosságok fel számoláséra és a belső tartalékok mozgósítására tett javaslatait. A határozatok konkrét feltételekre való lebontása — amellyel az efsz ek X. országos kongresszusa utáni kampánv vette kezdetét — az egységes földműves-szövetkezetek zárszámadó közgvűlése'vel kezdődött. Ezeken a tanácskozásokon a szövetkezeti tagok konkrét intézkedéseket fogadtak el a CSKP KB 11. és az SZLKP KB azt követő ülésének, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusának határozataival kapcsolatban. Itt mindenekelőtt az idei év és az egész hetedik ötéves tervidőszak igényes feladatainak maradéktalan teljesítésére, sőt néhány tervmutató esetében túlteljesítésére, és a nyolcadik ötéves tervidőszak sikeres megkezdését elősegítő feltételek megteremtésére kell gondolnunk. Mindezt e szövetkezeti földművesek kezdeményezési és felajánlási mozgalma is hűen tükrözte, amelyet a nemzeti felszabadító harc betetőzésének és hazánk szóvjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója ihletett. Az intézkedéseket a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi, Csehországi és Szlovákiai Bizottsága is megtárgyalta, s azokat lebontotta az egyes járások és földműves-szövetkezetek feltételeire. Ugyanez mondható el a Mezőgazdasági, valamint az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségéről is. A párt. és állami szervek által jóváhagyott intézkedések töhhek között tartalmazzák, hogy a mezőgazdaság és a környezet közötti kapcsolatokat helyes irányba kell terelni, hogy meg kell oldani az élet- és természetes környezet védelmében előforduló problémákat, hogy mérsékelni kell az élelmiszerekben található idegen anyagok hatását. Az ezzel kapcsolatos részfeladatok közül kiemelhető az életkörnyezet előrejelzése tervezetének kidolgozása 1995-ig, a talaj- és felszíni vizek további szennyezésének megakadályozása, a biológiai növényvédelem módszereinek kidolgozása és bevezetése a gyakorlatba. A növénytermesztés gyursabb ütemű fejlesztése érdekében rendkívül igényes feladat a talaj termőképességének növelése és a mezőgazdasági földterület hatékony védelme. Ezzel kapcsolatban olyan részfeladatokról van szó, mint a talaj homusztartalma növelése tervezetének kidolgozása, a mésztrágyák szállításának lényeges növelése, az öntözőberendezések és vizforrások kapacitásának lényeges bővítése, a talajjavítási munkálatok finanszírozása alapelveinek leegyszerűsítése és hatékonyságuk értékelése. A hazai piac ellátása és az exportfeladatok teljesítése szempontjából jelentős feladatot képez a cukorrépa, a burgonya, a szemes kukorica, a sörárpa és a komló termelésének és minőségének állandósítása. Ugyancsak igényes feladatot jelent a zöldség- és gyUmölcsfélék termelése, szállítása és feldolgozása során keletkező problémák mielőbbi megoldása és ezáltal fogyasztásuk lényeges növelése. Az állattenyésztés szakaszán növelni kell a fehérjetartalmú takarmá nyakból való önellátást, így többek között a hüvelyesek ás az olajnövények termelésének növelésén, a hazai átlatifehérje-források jobb hasznosításán és az aminusavak gyártásának fokozásán keresztül.. Az állattenyésztési termelés állandósítása érdekében rendkívül igényes feladat a takarmánytartalékok képzése. Az élelmiszer-termelésben olyan hathatós változtatásokat kell eszközölni, amelyek segítségével éssze rííbbé lehet tenni a lakosság élelmer zését. Itt elsősorban az élelmiszerek választékának bővítésére és minőségük szüntelen javítására kell gondolni. Az élelmiszer-termelés további belterjesítése érdekében emelni kell a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés kemizálását. A gépeket és berendezéseket illetően növelni kell az egyes gépsorok komplex szállítását és javítani minőségüket, s megoldani a pótalkatrészellátásban lévő problémákat. Mind a mezőgazdasági, mind az élelmiszeripari termelésben ésszerűsíteni kell az energiafelhasználást. Az élelmiszer termelés bclterjesítésének leghatékonyabb útját a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb ütemű gyakorlati érvényesítése jelenti. Itt mindenekelőtt a biotechnológiára, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés kemizálására és biokemizálására, az integrált növényvédelemre, a génsebészetre stb. kell gondolnunk. Mindez egész sor részfeladat teljesítését vonja maga után. Az intézkedések ezen kívül szór galmazzák a melléküzemági termelés ésszerű fejlesztését, a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, szervezetek tevékenységében előforduló hiányosságuk felszámolását, az adásvételi kapcsolatok színvona Iának emelését, az integrációs kapcsolatok további fejlesztését, a mezőgazdasági, él el miszeripari komplexum dolgozóinak áPandósftását és kezdemény.ezésük fejlesztését, a Forradal mi Szakszervezeti Mozgalom és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége munkájának javítását. A CSKP KB U. és az SZLKP KB azt követő ülése, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatainak valóra váltása hosszú távlatú, komplex értelemben vett hozzáállást igényel. BARÄ LÄSZLÖ A csapadékban bővelkedő, ám ugyanakkor kellemesen meleg, napsütéses nyárelő a kultúrnövényeken kívül a gyomoknak is kedvez, így bőven akad tennivaló a mezőn. A hrobnnovói Csehszlovák—Szovjet Barátság Eíszben nagy gonddal végzik a kukorica sarahotását, hiszen 6 tonnás átlaghozamot terveztek. A felvételen Öllé Béla gépüzemelési csoportvezető Bíró Dezső traktorosnak segít a gép beállításában Kádek Gábor felvétele Csak azt követelhetem, amit magam is megtartok Tóth Gyula agrármérnökről, a Zlaté Klasy i Béke Efsz elnökéről azt szokták mondani, hogy nagy felkészültségű elméleti ember, de azt is, hogy kiváló gyakorlati gazda. Olyan egyéniség, akinek a tevékenysége alaposan meghatározza az 1550 hektáros szántón gazdálkodó, négy falu hátárát egyesítő társult szövetkezet sorsát. A kiváló munkáért állami kitüntetés is ennek az elismerését jelzi. Életkorát tekintve a szövetkezeti vezetés derékhadához tartozik. Pályafutását a Béke Efsz-ben állattenyésztési főágazatvezetőként kezdte, majd három évig az Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat igazgatója volt. 1982-ben került a szövetkezet élére, s a tavalyi évet 10 millió korona tiszta jövedelemmel zárta a gazdaság. — Mindig azt vallottam, hogy ne legyen az elnöki irányítás valamiféle élő tilalomfa, megrögzötten gáncsnskodó. Úgy érzem, hogy akkor jár el helyesen a vezető — és ezt meg is követelem munkatársaimtól és magamtól egyaránt —, ha nem a hatalom erejét fitogtatva érkezik a dolgozók közé, hanem értő szakemberként, akinek az ellenőrzés egy meg felelő lehetőség a szövetkezeti gazdálkodás segítésére. A másik legfontosabb vezetői tulajdonságnak a következetességet tartom. A pontosságot, a fegyelmezettséget ugyanis az elnökön méri le a tagság. A dolgozóknak mindig azt kell érezniük, hogy az elnök egyenrangú partnernek tekinti őket. S azt is látni kell a tagságnak, hogy az elnök mindig többet akar, és ez a több a tagság érdekelt szolgálja — sorolja az életből merített szavakat, melyek ebben a szövetkezetben a jövedelmező gazdálkodás mércéjével ts mérhetők. — Azért tanultunk szakmát, azért vannak tapasztalataink, hogv használjuk a tudásunkat. Amikor Ide kerültem. úgy láttam munkához, hogy ne tévedjek. Ügy is mondhatom, hogy biztos voltam magamban. Évekig voltam a szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője, s mindig Igyekeztem következetesen megvalósítani a munkatársaimmal kialakított elképképzeléseket. Sok minden módosulhat a mezőgazdaságban, de fundamentumában nem változnak meg a dolgok. Ezért nem lehet kapkodni. Mindig igaz marad, hogy a gazdaság stabilitását a jövedelmező növénytermesz tés alapozza meg, az állattenyésztés pedig tovább erősíti azt. Fajtát vagy fajtákat lehet, sőt kell változtatni, de például a gondos talaj-előkészítés fontosságát soha nem lehet tagadni. A gépek cserélődnek, de az igényesség, a pontos, fegyelmezett munka mindig követelmény — és ez a lényeg. Hogy ez valóban így van, azt a szövetkezet eredményei is tanúsítják. A gyenge talajadottságok és az országos átlag alatti csapadékmennyiség kedvezőtlenül hat a növénytermesztésre. Ennek ellenére tavaly gabonafélékből 5,4; szemes kukoricából pedig 6,1 tonnás hektárhozamot értek el. Külön említést érdemel a szövetkezet egyik büszkesége, a 220 hektáros szőlő és gyiimölcskertészet, amelynek kiemelkedő eredményei meghatározó jelentőségűek gazdálkodásukban. Ez a speciális főágazat lépést tart a piaci követelményekkel; tevékenységét a takarékos költséggazdálkodás, a tudományosan alkalmazott növényvédelem, a jól bevált csepegtető öntözés, a vizsgálatokra alapozott tápanyag-gazdálkodás és a kézi munkaerő hatékony foglalkoztatása jellemzi. A tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányainak széles körű alkalmazása mellett maximálisan kihasználják a belteljesítő tényezőket, köztük az öntözést. Hektáronként tavaly 2700 köbméter vizet öntöztek ki, s ezzel a mennyiséggel nemcsak a járás, hanem Közép-Eurőpa élenjáró gazdaságává váltak az öntözőbe-' rendezések kihasználását illetően. Állattenyésztésük naturális mutatói is elfogadhatók, s itt a költségek csökkentése jelenti a feladatok súlypontját. Tavaly tehenenként évi átlagban 5032 liter tejel fejtek. A nem éppen korszerű tartásküriilményeik ellenére is példás az egyes lelepek állategészségügyi helyzete, s alacsony az elhullási százalék. Takarmánygazdálkodásukba 1966- től kezdve a szántóföldi legelőkre alapoztak, jelenleg pedig az egyéves füvek termesztéséljen látják a perspektívát. E fűfélékhől kiváló minőségű szenázst készítettek, s ennek köszönve a tél folyamán naponta egy literrel növekedett a tehenenkénti tejelékenység. — Tilalomfák nélkül — fogalmazott találóan az elnök. E vezetői magatartásnak köszönve jő a légkör a szövetkezetben, ahol minden az emberért, az ember boldogulásáért történik. A munkában megszűnt a személytelenség, s a termelés fokozatosan tömegszemléletűvé válik. A traktoros például szó nélkül leszáll ‘a gépről, ha az öntözőcsoportot kell kisegíteni. Ez látszatra apró dolognak tűnik, az élet azonban kis dolgok sorozatából áll, s azokon bizonyít az ember napról napra, újra és újra. Aki számot vei önmagával s van ereje a mindennapok felelősségét vállalni, aki a dolgozók között egyenes derékkal akar járni — az mindig azt választja, ami másoknak is jó. Ez az alapvonása Tóth Gyula agrármérnök vezetői magatartásénak. — Erről nem fontos beszélni, ezt az életformát természetesnek kell tekinteni. Beszélni arról érdemes, hogy hogyan lehet még jobban kihasználni a természet energiáját a közös gazdaság és a népgazdaság hasznára — mondja az elnök majd hozzáfűzi: — A „tartalékok“ közül már nagyon sokat kihasználtunk. A vezető feladata, hogy új lehetőségeket teremtsen. A jövőt kell formálni, és ezért igényes célokat kell kitűzni. Arról sem szabad azonban megfeled kezni, hogy az adott kor tudományos eredményeinek ismeretében gondoskodni kell a cél eléréséhez szükséges feltételek megteremtéséről is. Am azt is tudom, hogy e feltételek megteremtése is ígérheti a szakmai önmegvalósítás minden örömét. Fzt az érzést igyekszem „kiprovokálni“ pályám további részén. CSIBA LÄSZLÖ
