Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-08 / 23. szám
12 ■SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június 8. Ha azt akarjuk, hogy állami gazdaságaink a következő esztendőkben is jól, az eddigiekhez hasonlóan teljesítsék feladataikat, akkor nagyon rugalmasan és a lehető leggyorsabban kell alkalmazkodniuk azokhoz a követelményekhez, amelyeket a párt Központi Bizottsága 11. ülésének határozatai támasztanak. A gyors alkalmazkodás révén jelentős értéket adhatnak az országnak, s egyben példát mutathatnak a mezőgazdasági nagyüzemeknek, segítséget a földműves-szövetkezeteknek. A termelés előirányzatait megfogalmazó népgazdasági terv, valamint az állami mezőgazdasági szervezetek vezető dolgozóinak szlovákiai aktívaértekezletén elfogadott irányelvek szerint állami gazdaságainkban a növénytermesztés és az állattenyésztés termelését az idén is tovább kell növelni. A termelés gazdaságosságának, a hatékonyság fokozásának mértékéről is ilyen értelemben fogalmazódnak a feladatok. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdaságosság javítása éppen olyan fontos, mint a 7. ötéves tervidőszak mennyiségi előirányzatának a teljesítése. Sőt. Mezőgazdaságunkban a termelésnövelés, a gazdaságosság és a hatékonyság szorosan összetartoznak. Hiszen a termelésnöveléshez a hatékonyság fokozása révén teremtődnek meg a pénzügyi lehetőségek. S igaz ez más összefüggésben is. A növénytermesztésben például akkor is kell tárcsázni, szántani, szántást elmunkálni — például a kukorica alá —, ha az adott területen egy-egy hektár 3, vagy 9 tonna kukoricát terem. A vetés és a vegyszeres gyomirtás is elengedhetetlen. A költségek jelentős hányada tehát állandó költség. Az elmondottak után nyilvánvaló, hogy a nagyobb hozam esetén egy tonna terményt kisebb állandó költség terhel, gazdaságosabb a termelés. Gazdaságosabb, ha a többi költ-Anton Pajtinka agrármérnök, a gazdaság igazgatója 1080, árpából pedig 220 tonna vetőmagot állítottak elő. A szemes kukorica — DEA, TO-560 — vetőmagjából 328, a cukorrépáéból — Arimona — 60, a napraforgóéból 72,7 ,a borsóéból — WAV-01, Prinza, Kosmos — pedig 40,78 tonnát értékesítettek. A zöldségmagvak — spenót, hagyma, sárgarépa, petrezselyem, cékla, paprika, uborka — kiváló hektárhozamain kívül, a lucerna — a gazdaság történetében először — 50 hektár átlagában 0,7 tonnás hozamot adott. A 7. ötéves tervidőszak négy évének igényes feladatait minden mutatóban alaposan túlteljesítették, s ez, valamint a termésátlagok egyértel-A VETŐMAGTERMESZTÉS mi termelési értéknél. S a harmadik: a vállalati jövedelem, a nyereség gyarapodási üteme haladja meg a termelés és az eszközérték növekedését. Tevékenységükben a nyereség nemcsak azért kap nagyobb hangsúlyt, mert a legtömörebben fejezi ki a gazdálkodás milyenségét, hanem azért is, mert a gazdasági szabályozók értelmében a nyereségnek a korábbinál jóval kisebb hányada kerülhet a fejlesztési alapba. Az eddiginél és a tervezettnél nagyobb nyereség kell tehát ahhoz, hogy a 7. ötéves tervidőszak fejlesztési előirányzatainak is maradéktalanul eleget tudjanak tenni. A tavalyi, valamint a 7. ötéves tervidőszak négy évének eredményei minden tekintetben megfeleltek e mércének. Ezt elsősorban gazdálkodásuk nagyon szerteágazó tevékenységének köszönhetik, amely a munkaerő-foglalkoztatástól, a dolgozókról való gondoskodástól az anyagfelhasználás MESTEREI ség — például a műtrágyázás költsége — a termelékenységhez, illetve a hozamhoz képest nem irreálisan nagy. A fentiekben felsorakoztatott tények vetületében vontuk elemzés alá az Cszori (Kvetoslavov) Magtermesztő Állami Gazdaság tevékenységét, mely méltán híres a vetőmag, s ezen belül a zöldségmagvak termesztéséről. 1 — A mezőgazdaság termelvényei olyan cikkek, amelyeket gyakorlatilag mindig korszerű terméknek minősíthetünk. Az természetes, hogy ezek minőségét is lehet — és kell is — javítani. A lényeg mégis az, hogy ezek a termékek — nagyon ritka kivételtől eltekintve — nem avulnak el. Ezért előállításuk során a szervezettségnek, a technológiának, a technológiai fegyelemnek, tehát mindennek, ami jobb eredményességet hoz, különösen nagy a jelentősége. A tevékenység ilyen jellegű elemzését kell tehát a vezetés homlokterébe állítani, méghozzá minden eddiginél jobban. Ez az igény természetesen nemcsak az állami gazdaságokkal szemben érvényesül, hanem minden mezőgazdasági nagyüzemmel szemben is. Az eredmények szerint a termelés részleteinek vizsgálatában, elemzésében, a mi állami gazdaságunk eléggé elöl jár. Ilyen irányú tapasztalataink közkézre adása, az érdeklődők kielégítése akkor is hasznos leltet, ha az elszámolások, nyilvántartások rendje és módja gazdaságunkban eltér a földműves-szövetkezetekétől. Gazdaságunkban a közgazdasági szemlélet formálására, erősítésére — kiváló eredményeink ellenére — a jövőben is elengedhetetlen szükség lesz, ha a folyamatos gazdálkodás és a gazdaságfejlesztés helyes útjain kívánunk maradni — érvel Anton Pajtinka agrármérnök, a gazdaság igazgatója. Az Dszori Magtermesztő Állami Gazdaság tavalyi eredményei méltányolásaként — az árutermelés tervét 104,8 százalékra, ezen belül a növénytermesztés nyerstermelési tervét 124,8, az állattenyésztés nyerstermelési tervét pedig 103,5 százalékra teljesítették — elnyerte az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint a SEMEX vörös zászlaját. A 2208 hektáros szántóterületen gazdálkodó állami gazdaságban 1282 hektáron foglalkoznak vetőmagtermesztéssel, ebből 378 hektáron zöldségmagvak termesztésével. Gabonafélékből 570 hektár átlagában 7,89 tonnás hozamot értek el, a termesztett búzafajták — Solaris, Vala, Viginta — közül a Solaris 8,86, az árpafajták — Opal, Kryštál — közül pedig a Kryštál 8,29' tonnás hektáronkénti hozammal fizetett. Búzából műén azt tanúsítják, hogy Úszoron a CSKP Központi Bizottsága 4. és 8. ülése határozataival öszhangban magas szintű és korszerű termelési technológiát valósítottak meg. Ezáltal sikerült kihasználni a termőföld és a sajátos éghajlat adta lehetőségeket. Ehhez természetesen alapvető feltételként kell megemlíteni a speciális technológiát és a szaktudást. A célgépekkel nincs gond, eddig sikerült azokat beszerezni, amelyek a vetőmagtermesztéshez szükségesek. A jó technológia kidolgozása és a szakszerű munka azt bizonyítja, hogy a magtermesztő állami gazdaság szakemberei hivatásuk magaslatán állnak, s köztük számos a vetőmagtermesztéssel foglalkozó specialista. A felsorakoztatott tények azt igazolják, hogy kialakult egy olyan vezető kollektíva és munkaközösség, amely a vetőmagtermesztéssel kapcsolatos szigorú szakmai és technológiai előírásokat meg tudja fogalmazni, illetve a mindennapok során érvényesíteni is tudja azokat. Mindez feltétele annak, hogy a gazdaság mind a tisztasági fokot, mind a cslraszámot illetően az előírásoknak megfelelő minőségű vetőmagot tud előállítani. Az elért eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy e gazdaság elsősorban a növénytermesztés lehetőségeit igyekszik kihasználni. Azonban az állattenyésztés sem maradhat el. Ezen belül a tejtermelő szarvasmarhatartás. A tejtermelésben is rekordot sikerült tavaly felállítaniuk, a tehenenként évi 4597 literes fejési átlaggal. Az állami gazdaságra az idén az eddigieknél is igényesebb felada'ok várnak — többek között 63 ezer facsemetét, 284 tonna zöldségmagvat kell kitermelnie, az állami alaphoz pedig 1279 tonna gabonával, 3 ezer tonna cukorrépával, 3075 ezer liter tejjel, 368 tonna hússal kell hozzájárulniuk. Termelési kereteik természetesen alkalmat adnak a legkorszerűbb, leghatékonyabb eszközök, berendezések előnyös üzemeltetésére, a termelés szolgálatába tehát nagy technikai erők állíthatók. Napjaink és az év első számú követelménye tehát az, hogy mindezt magas színvonalon hasznosítsák a gazdasági kollektívák és a népgazdaság javára. Idei gazdálkodási feladataik általános követelményeit is e gondolkodásmód jegyében fogalmazták meg. Előirányzataik szerint a termelés növekedésének meg kell haladnia a költség- és eszközértékét. Egy másik követelmény: az élőmunka termelékenysége gyorsabban növekedjen az üzeminkéntjéig, a döntések ellenőrzéséig, a partnerkapcsolatok ezernyi olyan tennivalóját adja, amelyek mindegyike — egyszer nagyobb, máskor kisebb mértékben — befolyásolja a nagy egészet. Napjainkban a gazdálkodáson be'ül — teljes joggal — előtérbe került az anyag- és az energiafelhasználás javítása. A bruttó termelési értéket a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt jelentős anyag- és energiaköltség terheli. Azt viszont a gazdaságon belül határozzák meg, hogy mely területen mikor, milyen lépéseket tesznek. Számukra tehát továbbra is az lesz a fontos, hogy gyorsan és érdemlegesen cselekedjenek, s egy-egy termelési ágazatban minden érdemleges tényezőt vegyenek figyelembe. Takarmánygazdálkodásuk további javításában például elengedhetetlen lesz a tej minőségének a hatásos javítása. E sokoldalú és látszatra bonyolult közgazdasági szemlélettel körvonalazott feladatrendszer teljesítéséhez ebben a gazdaságban nemcsak a műszaki, hanem a sokat emlegetett szubjektív tényezők is adottak. A gazdaságban ugyanis 12 szocialista brigád és egy komplex ésszerűsítő brigád tevékenykedik. Közülük hat brigád 66 taggal az ezüst-, négy brigád 30 taggal pedig a szocialistaverseny-mozgalom aranyfokozatának a büszke viselője. A szocialista brigádok a termelési célok és feladatok eléréséért, illetve túlteljesítéséért mozgósítanak, a komplex ésszerűsítő brigád pedig a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítésében végez úttörő munkát. Ez utóbbinak köszönve tavaly 21 újítási javaslatot érvényesítettek a gyakorlatban. E újítások értéke meghaladta az 58 ezer koronát, s ennek fejében 13 ezer korona lett kifizetve újítási prémiumként. A gazdaság 287 állandó dolgozója közül 266 kapcsolódik be a szocia.listaverseny-mozgal ómba. Közösen — ez lehet az Cszori Magtermesztő Állami Gazdaság jelszava. Ez lehet, mert időben felismerték, hogy lehetőségeiket csak úgy tudják maradéktalanul kihasználni, ha a termelés és az értékesítés folyamatában közös érdekeltséget teremtenek. Ez a tevékenység, üzemi magatartás soksok emberi munkával, ráfordítással jár, de ahogy a magtermesztés mesterei mondják, megéri, mert az eredmények közvetlenül koronában mérhetők, és felismerték azt, hogy ma már nem is lehet másként cselekedni, ha meg akarnak felelni a jelen követelményeinek. CSIBA LÄSZLÖ Tudományos-műszaki fejlesztés a kooperációs körzetekben Szocialista mezőgazdaságunk fennállása óta kiváló eredményeket értünk el e területen. Ebben a fejlődésben nélkülözhetetlen része volt a tudományos ismeretek és a haladó gyakorlati tapasztalatok alkalmazásának, ami számtalan konkrét példával igazolható. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának további növekedése tekintetében azonban még igen sok kihasználatlan lehetőséggel rendelkezünk. Közülük a legjelentősebbnek a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb ütemű és széles körű érvényesítése tekinthető. A mezőgazdaság területén ezért is igyekszünk feltárni a leghatékonyabb lehetőségeit annak, hogyan lehetne a tudomány—kutatás—termelés—hasznosítás ciklusát lerövidíteni és miként érhetnénk el azt, hogy a tudomány a termelési folyamat szerves részévé, nélkülözhetetlen termelőeszközévé váljon. A mezőgazdasági üzemek jelenlegi átlagterülete lehetővé teszi a termelésben a összpontosítás és szakosítás előnyeinek érvényesítését a tudományos-műszaki haladás vívmányainak maximális kihasználásával egybekötve. Ha viszont a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak ezirányú igyekezete és kezdeményezése a kooperációs körzetek keretében létrejött együttműködéssel párosul, akkor ezek az erők hatványozódnak, és hatá suk a többszörösére növekszik. Miről van tulajdonképpen szó? — merül fel önkéntelenül a kérdés. Mindenekelőtt arról, hogy a tudományos-műszaki haladás a népgazdasági tervek vezérvonalává, illetve a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének alapvető irányzatává váljon. A tervfeladatok lebontása a kooperációs körzBt keretében — a kooperációs tanács tagjainak ésszerű megítélése alapján — lehetővé teszi a körzet agroökológiai adottságainak optimális kihasználását, figyelembe véve a meglévő és a távlati anyagi-műszaki ellátottságot, az egyes növénykultúrák optimális termelési körzeteit és termesztési hagyományait. Az együttműködés segítségével könnyebben oldható meg a mezőgazdasági terület nagyüzemi rendezése úgy, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben optimális egységek jöjjenek létre. A kooperációs tanács összejövetelei keretében a földrendezési tervek kidolgozása során felmerült problémák is könnyebben oldhatók meg. Az egyes mezőgazdasági üzemek hosszú és rövidtávú, valamint operatív tervei, továbbá célprogramjai — amelyek a kooperációs körzet keretében a kooperációs tanács tagjainak közös megállapodása és a középfokú irányító szervek jóváhagyása nyomán jöttek létre — a kezdeményező tervezésnek szilárd alapjait képezik, az össztársadalmi és az üzemi érdekeket egyaránt figyelembe véve. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok keretén belül a tudományos-műszaki fejlesztés alakulatai jönnek létre, amelyek jelentős segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek a tudományos-műszaki ismeretek megszerzésében és alkalmazásában. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy ezen alakulatok létrehozása a kooperációs körzetek keretében kedvező feltételeket teremt a tudományos műszaki haladás és a termelési folyamat közvetlen kapcsolatának elmélyítéséhez. Az újszerű, haladó technológiák gyakorlatba történő bevezetését meg lehet gyorsítani a fejlesztési műhelyek létrehozásával, úgy, mint például a nitrai, a Bratislava vidéke, a senicai és a trnavai járás, valamint a közép- és kelet- szlovákiai kerület egyes kooperációs körzeteiben ezt véghezvitték. Ennek a megoldásnak előnye elsősorban az, hogy a tudományos és műszaki ismeretek, valamint az újítási javaslatok a lehető leggyorsabban közvetlenül a termelési folyamatban érvényesülnek. Persze, nem csupán a tudományos ismeretek, hanem a haladó gyakorlati tapasztalatok alkalmazásáról van szó. Tehát azon ismeretekről, amelyeket olyan feltételek között próbálták ki, mint amilyenek az adott körzet mezőgazdasági üzemeiben tapasztalhatók. Az egyes mezőgazdasági üzemek bevált gyakorlati tapasztalatainak népszerűsítése tekintetében igen ked vező közegének bizonyultak a kooperációs körzetek. Ez a lehetőség is az egyik hatékony formája lehet a gyengébb mezőgazdasági üzemek közepes szintre és a közepes szövetkezetek élenjárók színvonalára való emelésének. A tudományos feladatok eredményeinek alkalmazásához szükséges ismeretterjesztés közvetlenül a kooperációs körzet üzemében a leghatékonyab. Előnye abban rejlik, hogy az információk árarhlása arról, hogy mit és hogyan kell csinálni, nem ér véget egy tanfolyam keretében, hanem az egész év folyamán figyelemmel kísérhető, és az így szerzett ismeretek rugalmasan alkalmazhatók a kooperációs körzet mezőgazdasági üzemeiben vagy még ennél is szélesebb körben. El kell gondolkodnunk azonban a tudományos-műszaki ismeretek megszerzésének eddigi gyakorlata felett, és mielőbb át kell térnünk az információszerzés hatékonyabb módszereire. A kooperációs körzetek keretében tevékenykedő tudományos-műszaki bizottságok megfelelő címzettéi lehetnek ezeknek az információknak. Hiszen, az információk kellő válogatása és az adott körülményekhez való igazítása után igen hatékonyan és konkrétan hozzájárulhatnak ezek gyakorlati alkalmazásához. A Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete a Mezőgazdasági Tndományos- Műszaki és Információs Intézettel együttműködve a minél hatékonyabb munkamódszerek feltárására törekszik, főleg az olyan hazai és külföldi tudományos-műszaki ismeretek válogatása terén, amelyeket különböző agroökológiai feltételek között alkalmaztak. A Szlovák Tudományos-műszaki Társulás helyi szervezetei jól képzett és tanasztalt szakembereket tömörítenék, akik teljes mértékben angazsálják magukat a nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés dinamikus fejlesztése érdekében. A kooperációs körzetek és az ezek keretében tevékenykedő tudományos-műszaki bizottságok tág termelési teret biztosítanak a mezőgazdasági szakemberek szervezett érvényesüléséhez. A komplex ésszerűsítő brigádok — amelyekben egybekapcsolódik az üzemek és az irányító szervek szakembereinek tudása és kezdeményezése a szolgáltatások, a tudományos-kutatási alap és a főiskolák képviselőinek ismereteivel — számtalan konkrét feladatot eredményesen oldottak meg. A komplex ésszerűsítő brigádoknak a kooperációs körzet keretében is széles tevékenységi köre lehet, főleg olyan feladatok megoldását illetően, amelyek túlnőttek egy mezőgazdasági üzem keretein. Ilyen feladatok például a borjak, az üszők és a hízóbárányok kooperációs tenyésztése, a termelés szakosítása, a számítástechnika alkalmazása az irányítás automatizált rendszereiben stb. A társított szocialista kötelezettségekben egyesül a termelés, az irányítás, a szolgáltatások, a tudományos-kutatási alap dolgozóinak kezdeményezése, öntudatos hozzáállása, szakmai tudása és gyakorlati tapasztalata a legigényesebb feladatok megoldása érdekében. Ezáltal szélps körű lehetőségek tárulnak fel nemcsak a tárca dolgozói számára, hanem a népgazdaságnak, a mezőgazdasági termelésben érdekelt ágazatai számára is. Ennek keretében tág teret kap a mezőgazdaság és a lakosság élelmezését biztosító ágazatok hosszútávú programja céljai valóra váltására. Ezen igényes feladatok hatékony megoldása elsősorban a tudomány és a kutatás feladata — a termelőkkel és az irányítókkal való szoros együttműködésben. A mezőgazdaság hosszútávú programjának a megvalósításához a legtágabb teret a kooperációs körzetek biztosítják. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása az agráripari komplexum dolgozóinak is az érdeke. A feltételek ehhez adottak, csak az eddiginél jobban ki kell ezeket használni. A kooperációs körzetek ehhez is kedvező feltételeket teremtenek. RUDOLF BUCKO agrármérnök, a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetének igazgatója
