Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-08 / 23. szám

12 ■SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június 8. Ha azt akarjuk, hogy állami gazdaságaink a következő esz­tendőkben is jól, az eddigiek­hez hasonlóan teljesítsék feladatai­kat, akkor nagyon rugalmasan és a lehető leggyorsabban kell alkalmaz­kodniuk azokhoz a követelmények­hez, amelyeket a párt Központi Bi­zottsága 11. ülésének határozatai tá­masztanak. A gyors alkalmazkodás révén jelentős értéket adhatnak az országnak, s egyben példát mutat­hatnak a mezőgazdasági nagyüzemek­nek, segítséget a földműves-szövet­kezeteknek. A termelés előirányzatait megfo­galmazó népgazdasági terv, valamint az állami mezőgazdasági szervezetek vezető dolgozóinak szlovákiai aktí­­vaértekezletén elfogadott irányelvek szerint állami gazdaságainkban a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés termelését az idén is tovább kell nö­velni. A termelés gazdaságosságának, a hatékonyság fokozásának mértéké­ről is ilyen értelemben fogalmazód­nak a feladatok. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdaságosság javítá­sa éppen olyan fontos, mint a 7. öt­éves tervidőszak mennyiségi előirány­zatának a teljesítése. Sőt. Mezőgazdaságunkban a termelés­­növelés, a gazdaságosság és a haté­konyság szorosan összetartoznak. Hi­szen a termelésnöveléshez a haté­konyság fokozása révén teremtődnek meg a pénzügyi lehetőségek. S igaz ez más összefüggésben is. A növény­­termesztésben például akkor is kell tárcsázni, szántani, szántást elmun­kálni — például a kukorica alá —, ha az adott területen egy-egy hektár 3, vagy 9 tonna kukoricát terem. A vetés és a vegyszeres gyomirtás is elengedhetetlen. A költségek jelentős hányada tehát állandó költség. Az elmondottak után nyilvánvaló, hogy a nagyobb hozam esetén egy tonna terményt kisebb állandó költ­ség terhel, gazdaságosabb a terme­lés. Gazdaságosabb, ha a többi költ-Anton Pajtinka agrármérnök, a gazdaság igazgatója 1080, árpából pedig 220 tonna vető­magot állítottak elő. A szemes kukorica — DEA, TO-560 — vetőmagjából 328, a cukorrépáéból — Arimona — 60, a napraforgóéból 72,7 ,a borsóéból — WAV-01, Prinza, Kosmos — pedig 40,78 tonnát értéke­sítettek. A zöldségmagvak — spenót, hagy­ma, sárgarépa, petrezselyem, cékla, paprika, uborka — kiváló hektárho­zamain kívül, a lucerna — a gazda­ság történetében először — 50 hek­tár átlagában 0,7 tonnás hozamot adott. A 7. ötéves tervidőszak négy évé­nek igényes feladatait minden muta­tóban alaposan túlteljesítették, s ez, valamint a termésátlagok egyértel-A VETŐMAGTERMESZTÉS mi termelési értéknél. S a harmadik: a vállalati jövedelem, a nyereség gya­rapodási üteme haladja meg a ter­melés és az eszközérték növekedését. Tevékenységükben a nyereség nem­csak azért kap nagyobb hangsúlyt, mert a legtömörebben fejezi ki a gaz­dálkodás milyenségét, hanem azért is, mert a gazdasági szabályozók ér­telmében a nyereségnek a korábbinál jóval kisebb hányada kerülhet a fej­lesztési alapba. Az eddiginél és a ter­vezettnél nagyobb nyereség kell te­hát ahhoz, hogy a 7. ötéves tervidő­szak fejlesztési előirányzatainak is maradéktalanul eleget tudjanak ten­ni. A tavalyi, valamint a 7. ötéves terv­időszak négy évének eredményei min­den tekintetben megfeleltek e mér­cének. Ezt elsősorban gazdálkodásuk nagyon szerteágazó tevékenységének köszönhetik, amely a munkaerő-foglal­koztatástól, a dolgozókról való gon­doskodástól az anyagfelhasználás MESTEREI ség — például a műtrágyázás költsé­ge — a termelékenységhez, illetve a hozamhoz képest nem irreálisan nagy. A fentiekben felsorakoztatott té­nyek vetületében vontuk elemzés alá az Cszori (Kvetoslavov) Magtermesz­tő Állami Gazdaság tevékenységét, mely méltán híres a vetőmag, s ezen belül a zöldségmagvak termesztésé­ről. 1 — A mezőgazdaság termelvényei olyan cikkek, amelyeket gyakorlati­lag mindig korszerű terméknek mi­nősíthetünk. Az természetes, hogy ezek minőségét is lehet — és kell is — javítani. A lényeg mégis az, hogy ezek a termékek — nagyon ritka ki­vételtől eltekintve — nem avulnak el. Ezért előállításuk során a szer­vezettségnek, a technológiának, a technológiai fegyelemnek, tehát min­dennek, ami jobb eredményességet hoz, különösen nagy a jelentősége. A tevékenység ilyen jellegű elemzé­sét kell tehát a vezetés homlokterébe állítani, méghozzá minden eddiginél jobban. Ez az igény természetesen nemcsak az állami gazdaságokkal szemben ér­vényesül, hanem minden mezőgazda­sági nagyüzemmel szemben is. Az eredmények szerint a termelés rész­leteinek vizsgálatában, elemzésében, a mi állami gazdaságunk eléggé elöl jár. Ilyen irányú tapasztalataink köz­kézre adása, az érdeklődők kielégí­tése akkor is hasznos leltet, ha az elszámolások, nyilvántartások rendje és módja gazdaságunkban eltér a földműves-szövetkezetekétől. Gazdasá­gunkban a közgazdasági szemlélet formálására, erősítésére — kiváló eredményeink ellenére — a jövőben is elengedhetetlen szükség lesz, ha a folyamatos gazdálkodás és a gazda­ságfejlesztés helyes útjain kívánunk maradni — érvel Anton Pajtinka agrármérnök, a gazdaság igazgatója. Az Dszori Magtermesztő Állami Gazdaság tavalyi eredményei méltá­­nyolásaként — az árutermelés tervét 104,8 százalékra, ezen belül a nö­vénytermesztés nyerstermelési tervét 124,8, az állattenyésztés nyerstermelési tervét pedig 103,5 százalékra teljesí­tették — elnyerte az SZSZK Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma, valamint a SEMEX vörös zász­laját. A 2208 hektáros szántóterületen gazdálkodó állami gazdaságban 1282 hektáron foglalkoznak vetőmagter­mesztéssel, ebből 378 hektáron zöld­ségmagvak termesztésével. Gabonafélékből 570 hektár átlagá­ban 7,89 tonnás hozamot értek el, a termesztett búzafajták — Solaris, Va­­la, Viginta — közül a Solaris 8,86, az árpafajták — Opal, Kryštál — közül pedig a Kryštál 8,29' tonnás hektá­ronkénti hozammal fizetett. Búzából műén azt tanúsítják, hogy Úszoron a CSKP Központi Bizottsága 4. és 8. ülé­se határozataival öszhangban magas szintű és korszerű termelési techno­lógiát valósítottak meg. Ezáltal sike­rült kihasználni a termőföld és a sa­játos éghajlat adta lehetőségeket. Eh­hez természetesen alapvető feltétel­ként kell megemlíteni a speciális technológiát és a szaktudást. A cél­gépekkel nincs gond, eddig sikerült azokat beszerezni, amelyek a vető­magtermesztéshez szükségesek. A jó technológia kidolgozása és a szakszerű munka azt bizonyítja, hogy a magtermesztő állami gazdaság szakemberei hivatásuk magaslatán állnak, s köztük számos a vetőmag­termesztéssel foglalkozó specialista. A felsorakoztatott tények azt igazol­ják, hogy kialakult egy olyan vezető kollektíva és munkaközösség, amely a vetőmagtermesztéssel kapcsolatos szigorú szakmai és technológiai elő­írásokat meg tudja fogalmazni, illet­ve a mindennapok során érvényesí­teni is tudja azokat. Mindez feltétele annak, hogy a gazdaság mind a tisz­tasági fokot, mind a cslraszámot il­letően az előírásoknak megfelelő mi­nőségű vetőmagot tud előállítani. Az elért eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy e gazdaság első­sorban a növénytermesztés lehetősé­geit igyekszik kihasználni. Azonban az állattenyésztés sem maradhat el. Ezen belül a tejtermelő szarvasmar­hatartás. A tejtermelésben is rekor­dot sikerült tavaly felállítaniuk, a te­henenként évi 4597 literes fejési át­laggal. Az állami gazdaságra az idén az eddigieknél is igényesebb felada'ok várnak — többek között 63 ezer fa­csemetét, 284 tonna zöldségmagvat kell kitermelnie, az állami alaphoz pedig 1279 tonna gabonával, 3 ezer tonna cukorrépával, 3075 ezer liter tejjel, 368 tonna hússal kell hozzájá­rulniuk. Termelési kereteik természe­tesen alkalmat adnak a legkorsze­rűbb, leghatékonyabb eszközök, be­rendezések előnyös üzemeltetésére, a termelés szolgálatába tehát nagy technikai erők állíthatók. Napjaink és az év első számú követelménye tehát az, hogy mindezt magas szín­vonalon hasznosítsák a gazdasági kollektívák és a népgazdaság javára. Idei gazdálkodási feladataik általá­nos követelményeit is e gondolkodás­­mód jegyében fogalmazták meg. Elő­irányzataik szerint a termelés növe­kedésének meg kell haladnia a költ­ség- és eszközértékét. Egy másik kö­vetelmény: az élőmunka termelékeny­sége gyorsabban növekedjen az üze­minkéntjéig, a döntések ellenőrzé­séig, a partnerkapcsolatok ezernyi olyan tennivalóját adja, amelyek mindegyike — egyszer nagyobb, más­kor kisebb mértékben — befolyásolja a nagy egészet. Napjainkban a gazdálkodáson be­­'ül — teljes joggal — előtérbe került az anyag- és az energiafelhasználás javítása. A bruttó termelési értéket a növénytermesztésben és az állatte­nyésztésben egyaránt jelentős anyag- és energiaköltség terheli. Azt viszont a gazdaságon belül határozzák meg, hogy mely területen mikor, milyen lépéseket tesznek. Számukra tehát továbbra is az lesz a fontos, hogy gyorsan és érdemlegesen cseleked­jenek, s egy-egy termelési ágazatban minden érdemleges tényezőt vegye­nek figyelembe. Takarmánygazdálko­dásuk további javításában például el­engedhetetlen lesz a tej minőségének a hatásos javítása. E sokoldalú és látszatra bonyolult közgazdasági szemlélettel körvonala­zott feladatrendszer teljesítéséhez eb­ben a gazdaságban nemcsak a mű­szaki, hanem a sokat emlegetett szub­jektív tényezők is adottak. A gazdaságban ugyanis 12 szocia­lista brigád és egy komplex ésszerű­sítő brigád tevékenykedik. Közülük hat brigád 66 taggal az ezüst-, négy brigád 30 taggal pedig a szocialista­­verseny-mozgalom aranyfokozatának a büszke viselője. A szocialista bri­gádok a termelési célok és feladatok eléréséért, illetve túlteljesítéséért mozgósítanak, a komplex ésszerűsítő brigád pedig a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati ér­vényesítésében végez úttörő munkát. Ez utóbbinak köszönve tavaly 21 újí­tási javaslatot érvényesítettek a gya­korlatban. E újítások értéke megha­ladta az 58 ezer koronát, s ennek fe­jében 13 ezer korona lett kifizetve újítási prémiumként. A gazdaság 287 állandó dolgozója közül 266 kapcsolódik be a szocia­­.listaverseny-mozgal ómba. Közösen — ez lehet az Cszori Mag­termesztő Állami Gazdaság jelszava. Ez lehet, mert időben felismerték, hogy lehetőségeiket csak úgy tudják maradéktalanul kihasználni, ha a ter­melés és az értékesítés folyamatában közös érdekeltséget teremtenek. Ez a tevékenység, üzemi magatartás sok­sok emberi munkával, ráfordítással jár, de ahogy a magtermesztés mes­terei mondják, megéri, mert az ered­mények közvetlenül koronában mér­hetők, és felismerték azt, hogy ma már nem is lehet másként cseleked­ni, ha meg akarnak felelni a jelen követelményeinek. CSIBA LÄSZLÖ Tudományos-műszaki fejlesztés a kooperációs körzetekben Szocialista mezőgazdaságunk fennállása óta kiváló eredményeket értünk el e területen. Ebben a fejlődésben nélkülözhetetlen része volt a tudo­mányos ismeretek és a haladó gyakorlati tapasztalatok alkalmazásának, ami számtalan konkrét példával igazolható. A mezőgazdasági termelés ha­tékonyságának további növekedése tekintetében azonban még igen sok kihasználatlan lehetőséggel rendelkezünk. Közülük a legjelentősebbnek a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb ütemű és széles körű érvényesíté­se tekinthető. A mezőgazdaság területén ezért is igyekszünk feltárni a leghatékonyabb lehetőségeit annak, hogyan lehetne a tudomány—kutatás—termelés—hasz­nosítás ciklusát lerövidíteni és miként érhetnénk el azt, hogy a tudomány a termelési folyamat szerves részévé, nélkülözhetetlen termelőeszközévé váljon. A mezőgazdasági üzemek jelenlegi átlagterülete lehetővé teszi a termelésben a összpontosítás és szakosítás előnyeinek érvényesítését a tu­dományos-műszaki haladás vívmányainak maximális kihasználásával egy­bekötve. Ha viszont a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak ezirányú igyekezete és kezdeményezése a kooperációs körzetek keretében létrejött együttműködéssel párosul, akkor ezek az erők hatványozódnak, és hatá suk a többszörösére növekszik. Miről van tulajdonképpen szó? — merül fel önkéntelenül a kérdés. Mindenekelőtt arról, hogy a tudományos-műszaki haladás a népgazdasági tervek vezérvonalává, illetve a tervszerű irányítás tökéletesített rendsze­rének alapvető irányzatává váljon. A tervfeladatok lebontása a kooperációs körzBt keretében — a koope­rációs tanács tagjainak ésszerű megítélése alapján — lehetővé teszi a körzet agroökológiai adottságainak optimális kihasználását, figyelembe véve a meglévő és a távlati anyagi-műszaki ellátottságot, az egyes növénykultúrák optimális termelési körzeteit és termesztési hagyományait. Az együttműkö­dés segítségével könnyebben oldható meg a mezőgazdasági terület nagy­üzemi rendezése úgy, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben optimális egységek jöjjenek létre. A kooperációs tanács összejövetelei keretében a földrendezési tervek kidolgozása során felmerült problémák is könnyeb­ben oldhatók meg. Az egyes mezőgazdasági üzemek hosszú és rövidtávú, valamint opera­tív tervei, továbbá célprogramjai — amelyek a kooperációs körzet kere­tében a kooperációs tanács tagjainak közös megállapodása és a középfokú irányító szervek jóváhagyása nyomán jöttek létre — a kezdeményező ter­vezésnek szilárd alapjait képezik, az össztársadalmi és az üzemi érdeke­ket egyaránt figyelembe véve. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok keretén belül a tudo­mányos-műszaki fejlesztés alakulatai jönnek létre, amelyek jelentős se­gítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek a tudományos-műszaki ismeretek megszerzésében és alkalmazásában. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy ezen alakulatok létrehozása a kooperációs körzetek kereté­ben kedvező feltételeket teremt a tudományos műszaki haladás és a ter­melési folyamat közvetlen kapcsolatának elmélyítéséhez. Az újszerű, haladó technológiák gyakorlatba történő bevezetését meg lehet gyorsítani a fejlesztési műhelyek létrehozásával, úgy, mint például a nitrai, a Bratislava vidéke, a senicai és a trnavai járás, valamint a kö­zép- és kelet- szlovákiai kerület egyes kooperációs körzeteiben ezt vég­­hezvitték. Ennek a megoldásnak előnye elsősorban az, hogy a tudományos és műszaki ismeretek, valamint az újítási javaslatok a lehető leggyorsab­ban közvetlenül a termelési folyamatban érvényesülnek. Persze, nem csupán a tudományos ismeretek, hanem a haladó gyakorlati tapasztalatok alkalmazásáról van szó. Tehát azon ismeretekről, amelyeket olyan feltételek között próbálták ki, mint amilyenek az adott körzet me­zőgazdasági üzemeiben tapasztalhatók. Az egyes mezőgazdasági üzemek bevált gyakorlati tapasztalatainak népszerűsítése tekintetében igen ked vező közegének bizonyultak a kooperációs körzetek. Ez a lehetőség is az egyik hatékony formája lehet a gyengébb mezőgazdasági üzemek közepes szintre és a közepes szövetkezetek élenjárók színvonalára való emelésének. A tudományos feladatok eredményeinek alkalmazásához szükséges is­meretterjesztés közvetlenül a kooperációs körzet üzemében a leghatéko­­nyab. Előnye abban rejlik, hogy az információk árarhlása arról, hogy mit és hogyan kell csinálni, nem ér véget egy tanfolyam keretében, hanem az egész év folyamán figyelemmel kísérhető, és az így szerzett ismeretek ru­galmasan alkalmazhatók a kooperációs körzet mezőgazdasági üzemeiben vagy még ennél is szélesebb körben. El kell gondolkodnunk azonban a tudományos-műszaki ismeretek meg­szerzésének eddigi gyakorlata felett, és mielőbb át kell térnünk az infor­mációszerzés hatékonyabb módszereire. A kooperációs körzetek keretében tevékenykedő tudományos-műszaki bizottságok megfelelő címzettéi lehet­nek ezeknek az információknak. Hiszen, az információk kellő válogatása és az adott körülményekhez való igazítása után igen hatékonyan és konkrétan hozzájárulhatnak ezek gyakorlati alkalmazásához. A Tudo­mányos Gazdálkodási Rendszer Intézete a Mezőgazdasági Tndományos- Műszaki és Információs Intézettel együttműködve a minél hatékonyabb munkamódszerek feltárására törekszik, főleg az olyan hazai és külföldi tudományos-műszaki ismeretek válogatása terén, amelyeket különböző agroökológiai feltételek között alkalmaztak. A Szlovák Tudományos-műszaki Társulás helyi szervezetei jól képzett és tanasztalt szakembereket tömörítenék, akik teljes mértékben angazsálják magukat a nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés dinamikus fej­lesztése érdekében. A kooperációs körzetek és az ezek keretében tevé­kenykedő tudományos-műszaki bizottságok tág termelési teret biztosítanak a mezőgazdasági szakemberek szervezett érvényesüléséhez. A komplex ésszerűsítő brigádok — amelyekben egybekapcsolódik az üzemek és az irányító szervek szakembereinek tudása és kezdeményezése a szolgáltatások, a tudományos-kutatási alap és a főiskolák képviselőinek ismereteivel — számtalan konkrét feladatot eredményesen oldottak meg. A komplex ésszerűsítő brigádoknak a kooperációs körzet keretében is széles tevékenységi köre lehet, főleg olyan feladatok megoldását illetően, amelyek túlnőttek egy mezőgazdasági üzem keretein. Ilyen feladatok pél­dául a borjak, az üszők és a hízóbárányok kooperációs tenyésztése, a ter­melés szakosítása, a számítástechnika alkalmazása az irányítás automa­tizált rendszereiben stb. A társított szocialista kötelezettségekben egyesül a termelés, az irányí­tás, a szolgáltatások, a tudományos-kutatási alap dolgozóinak kezdemé­nyezése, öntudatos hozzáállása, szakmai tudása és gyakorlati tapasztalata a legigényesebb feladatok megoldása érdekében. Ezáltal szélps körű lehe­tőségek tárulnak fel nemcsak a tárca dolgozói számára, hanem a népgaz­daságnak, a mezőgazdasági termelésben érdekelt ágazatai számára is. Ennek keretében tág teret kap a mezőgazdaság és a lakosság élelmezését biztosító ágazatok hosszútávú programja céljai valóra váltására. Ezen igé­nyes feladatok hatékony megoldása elsősorban a tudomány és a kutatás feladata — a termelőkkel és az irányítókkal való szoros együttműködés­ben. A mezőgazdaság hosszútávú programjának a megvalósításához a leg­tágabb teret a kooperációs körzetek biztosítják. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása az agráripari komple­xum dolgozóinak is az érdeke. A feltételek ehhez adottak, csak az eddi­ginél jobban ki kell ezeket használni. A kooperációs körzetek ehhez is kedvező feltételeket teremtenek. RUDOLF BUCKO agrármérnök, a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetének igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents