Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-08 / 23. szám
8 k engedehességrö! SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június 8. Az engedelmesség és engedetlenség prublémáival nemcsak szülők ás nevelők találkoznak, hanem úgyszólván mindenki, hiszen az élet minden területén megjelenik ez a kérdés a beosztottak és felettesek, vezetők és vezetettek viszonyában. Ugyanis az akarati cselekvés indítása és végrehajtása két személyre hasad: a vezetőre, aki elindítja az akarati cselekvést, és a vezetettre, aki végrehajtja azt. Tehát az engedelmesség fogalma két ember viszonyát foglalja magába, az idegen akarat megértését, elfogadását és végrehajtását. A gyerekkel szemben támasztott követelmények ösztiinrúgói gyakran a szülők számára nem tudatosak. Ehhez társul még a gyermeki felfogóképesség és érzékenység lebecsülése: igy aztán magukból a szülőkből is hiányzik az az érzés, hogy gyermekükhöz fűződő kapcsolatukban ember áll szembeír az emberrel. Milyen eszközök szolgálják az engedelmesség kialakítását? Az engedelmességet testi erővel is ki lehet kényszeríteni; az ősi, ösztönszerű magatartás. Az első testi fenyítés után már kisebb intés, kiáltás, dühös pillantás is kikényszerítheti az alárendelődő engedelmességet. A támadás közvetlen jegyei még tovább finomodhatnak és még átszellemültehb formát vehetnek fel: ilyen pl. szófogadatlanság esetén a fenyegető jövő.A fenyegetés egészen enyhe is lehet, amit a gyerek csak később érez veszélyesnek. A gyereket a tréfa egyébként gyakran megzavarhatja, s a kisgyerek egyáltalán nem érti. Kifinomultabb eszküz az engedelmesség megőrzésére az az érv, hogy „akkor nem foglak szeretni.“ Ez a módszer már a csábítással való érvelés csoportjába tartozik. Köztudomású, hogy a gyerek nemcsak a erőfölénytől való félelmében engedelmeskedik, hanem azért is, hogy szeressék. Azért drasztikusak a csábítás eszközei, mert ezzel a vággyal élnek viszsza. Vannak olyan szülők is, akik teljesen félreteszik az érzelmi érveket és az értelemre hivatkoznak. A magyarázatok gyakran nagyon jók, máskor viszont egymásnak ellentmondóak. Az ész érvek közé tartozik a „jógyerekkel“ való példálózás. Ez azért helytelen, mert a gyerek sajátos belső adottságai miatt képtelen szót fogadni és csak ellenszenvet érez a másik gyerekkel szemben, aki látszólag könnyen engedelmeskedik. Ezen túl az ilyen példálózás meg nehezíti a gyermektársaságba való beilleszkedést és még bonyolultabbá teszi a „jóságra" való beállítódást. Mi a jelensége a parancsadó személyiségnek? A gyerek már igen korán elgondolkodik azon, hogy miért kívánják tőle ezt vagy azt. A gyerek nagyon finom beleélő képességét még nein rontották meg a konvenciók, még átlát a puszta szavakon. Felfogja a parancsadó titkolt kívánságait sugárzó jeleket. Pl.: „De szeretnék egy kicsit kirúgni a hámból!“ A kislány észreveszi apja szemében a titkos lobugást, amikor egy csinos nővel beszél, holott, otthon szigorú morált hirdet. És ha az apa gyakran jósolgatja, hogy biztosan rossz útra fog térni, akkor egyszerűen szót fogad a tudattalan apai kívánságnak és megteszi az első lépéseket a prófécia beváltására. Uté'ag igazat ad neki — engedelmeskedik. A szégyenérzet összefonódhat az engedelmességgel: elhangzik a szégyenparancs és a szégyenkezés egyben annak bevallása, hogy alárendelem magam a külvilág akaratának. Mind a „Szégyelld ma gad!“ felszólítás, mindpedig az üröm „kiharcolása“, ha a gyerek ajándékot kap, súlyos beavatkozás önállóságába, önérzetébe, amit makacssággal próbál gyógyítani. Ismeretes az is, hogy a gyerek gyakran nem magáért az engedetlenségért nem fogad szót, hanem azért, mert vagy a parancsadót, vagy saját magát, vagy mindkettőjükéi izgalomban akarja tartani. Ezzel az izgalommal, valamint a büntetést megelőző izgalommal más, titkolt izgalmakat helyettesít — így old meg más konfliktusukat. Tulajdonképpen mi vált ki engedelmességet? Óriási tévedés lenne, ha azt hinnénk, hogy a gyereket az engedelmességre csak kényszeríteni lehet. A gyerek érzi, hogy fejletlen és tájékozatlan a világban, s mi sem természetesebb neki, mint az, ha tetteiben irányítják. Ha nem kap irányítást, nagyon gyakran önmaga kér. Ha szeretik, erről is gondoskodnak. És az ilyen gondoskodó szeretet megérdemli a viszontszeretetet. Ezért jó és hatékony eszköz, ha nemcsak szavakban, de valójában is szerétéiről tanúskodóan figyelmeztetik engedelmességre. Tehát akkor is felléphet haragos indulat és agresszió a gyermekben, ha nem kap elegendő irányítást, vagy ha az irányítás nem elég erős. Az engedelmesség ellentétes e.rök és ellentétes érdekek metszéspontjában áll. Minden eljárás helyes lehet az éppen adott helyzetben, és minden eljárás helyes lehet, kivéve az éppen adott helyzetet. Nem a szabályok a mérvadók itt, hanem a tapintat és a mindenkori helyzetbe való beleélés. Szabad embereket, önálló és erős személyiségeket kell nevelni a jövő számára, s ezt nem az indulatok elnyomásával, hanem az indulatok nemesítésével érhetjük el. . HADAS KATALIN A háztartás ábécéje Nincs olyan nyersanyag, amely vízben, tűzre téve, előbb-utóbb meg ne puhulna. Csak türelem kérdése, hogy az öreg, kőkemény hús vagy a vastag rostú főzelékféle ehetővé váljék. Vízben főzni egyszerű, kényelmes, és ez a főzésmód az odakozmélás veszélyével sem fenyeget. A vízben főtt étéit legföljebb tülsózással, túlfűszerezéssel leltet elrontani. Nem árt viszont tudni, hogy sótlan vízben, lé ben gyorsabban indul puhulásnak a nyersanyag. Mértéktelen sózni akkor helyes, amikor a fnz.nivaló rostjai már meglazullak, azaz a belébökött villa vagy kés hegye már rést hagy a szilárd anyagon. A vízben pöhftásról azonban azt is tudni kell, hogy összes előnye ellenére sincs arányban élettani bátra nyaival. A huzamos ideig forrásban tartott lé ugyan is részben kiiúguzza. rész ben megsemmisíti a húsok, zöldfélék legértékesebb tápanyagait, a fehérjéket, az ásványi sókat, a vitanii nokat, illetve ezek a lébe kerülve felhígulnak. A vízben fölt hús. zöldféle tehát inkább csak laktat, semmint táplál, s ez esetben a „táp látáson“ nem a hízás, hanem az egészség megtartásához nélkülözhetetlen élettani értékek értendők. Ezt a hátrányt csökkenti, ha éppen csak forrponton fő az étel, ‘a víz (léj lobogása nem mossa át a nyersanyagot és a főzőedényt légmentesen befed jük. Így ugyanis a puhulás nemcsak gyorsabban megy végbe az erősebb gőznyomás következtében, hanem az értékkel teli páracseppek is az ételbe bullának vissza. (Ez a lényege a „Kukta“ fazéknak is.) A legegészségesebb mód ja a vízzel — és nem vízben — puhításnak, ha a nyersanyagot csak gőzként éri a nedvesség. „Kukta“ híján — amelynek tartozéka a lyukas betét — közönséges lábosban, fazékban is megoldható, hogy a viszonylag könnyen pubuló barom fthús vagy főzelék — kellően befűszerezve — a lyukas betétre kerüljön, és a betét alá öntött víznek a fedő alatt keletkező gőzében — puhulva, de nem roncsolódva — készüljön zsírmentesen, de kellően megpuhítva az étel. PAKOLÁSOK, PACOK A pakolásban készítés utolérhetetlen élettani elő nye, hogy a nyersanyag — természetesen niegízesitve — a saját párájában puliul, gyorsabban, mint akár sütőben, letakarva vagy lábosban. Ezzel az eljárással az eredeti és az adalékzamatok valósággal besűrűsödnek. Az ínyencek ezért kedvelik, élettani előnyei nemigen kerülnek szóba. Márpedig a kizárólag saját párában puhulás során a nyersanyag úgyszólván teljes értékű marad. A résmentesen bepakolt húst. zöldtélét vagy akár mindezt együtt — zsír nélkül, a sütő rácsára téve. közepes erősségű tűznél lehet elkészíteni. Ősi módja az előpuhításnak az olajos pác. Az egy darabban vagy szeletekben sütésre szánt húst olajjal bedörzsölve kell néhány napig pihentetni. (Az olajat mustárral, kevés őrölt borssal is össze lehet keverni, csak só ne kerüljön belej Az olaj behatol a :.ús rosK jaiba, , fellazítja. Az olajjal pácoltí hús feleannyi idő alatt puliul és szaľtos marad. FÜSTÖLT HÚSOK, HÜVELYESEK A jó! füstölt hús azért nem romlandó, mert könynyen bomlő víztartalmát a forró füst elpárologtatja, a szövetét kiszikkasztja. A száraz hüvelyeseket ts vízmentességük konzerválja. Megpuhításuk legfontosabb feltétele, hogy az összeszáradt sejtek nedvvel megteljenek. megduzzadjanak, fellazuljanak. Ezért nem célszerű sem a füstölt huso kat, sem a hüvelyeseket a nélkül főzni, hogy előzőleg egy éjszakán át. de legalább néhány óráig be ne áztatták volna lágy vagyis langyos »•'•'be. Így aztán hiába akar valaki túljárni a füstölt csülök vagy sonka „eszén“, az csak nem akar puhulni, különösen akkor nem, ha a besózásból, pácból rákristályosodott sót néni áztatták, nem mosták te róla. Ketten a gépjavítójelöltek közül A ♦ •+ + Kalo László a Sajógömöri IGemer) Élsz „ösztöndíjasaként" Gdmörpanyitról /Gemerská Panica) került a „gazdiba“.. — Mindig az volt a vágyam, hogy egyszer gépjavító lehessek. Most már félig-meddig az is vagyok. Az idén végzek, s nagyban is megpróbálkozom a gyakorlati órákon szerzett szerelőtevékenységgel. Tangazdaságunkban a királyi fKrál) szövetkezetben már a szántást, a boronálást és a hengerezést is gyakoroltam. Jól Jelszereit műhelyünkben pedig a gépjavítás szinte valamennyi jortélyát elsajátítottam. Kedvelt időtöltésem a sportlövészet és a motorozás. Többféle technikai újság előfizetője vagyok. Otthon sokféle elfoglaltságom van: a szüleim családi házat építenek, ebben segítek, de jut idő a barátokra isf Zsebpénzem jelentős részét a motorkerékpározáshoz szükséges benzinre fordítom. Egy 350 cm^-es kétkerekű járgányra „fáj a fogam", melynek árát máj dani fizetésemből kuporgatom össze. Ügy érzem, értelmesen eltöltött három év áll mögöttem, s azt hiszem, jó alapokat kaptam ahhoz, hogy leendő munkahelyemen majd bizonyíthassak. Kép és szöveg: Korcsmáros László Kövecsesi (Sírkövei:) Mezőgazdasági Szaktaninlézet két legpéldásabb tanulójával folytatott beszélgetésem „rögzítem“ tollhegyre . . . ♦ .+ + — Csepo Zoltán vagyok, Páskaházán fPáskovcef lakom. Szüleim szerint gyermekkoromban csendes, befelé forduló srác voltam, akit az olvasás jobban érdekelt a csavargásnál. „Pályaválasztó“ koromban esztergályos akartam lenni, de végül is e ,,tartalékolt“ szakmával kellett megelégednem. A pelsöci jPlesivecf szövetkezetei kötöttem szerződést, miután Kövecsesre jöttem szakmái tanulni. A bátyám is ide járt, és nem bánta meg. Én is megbékéltem a-helyzetemmel, azaz mégsem egészen, mert ha itt elvégzem az iskolát, Komáromba /Komárno f jelentkezem szakosító iskolába. Szeretem az új ismeretekéi, ezért tudásom gyarapítása érdekében szakkönyveket kölcsönzők az iskola könyvtárából. A technikai szakkörnek is a tagja vagyok, ezáltal mód nyílik a tananyag részletesebb megismerésére. Erre nagy szükségem van, mivel a járművezetői jogosítványt a truktoron kívül kombájnra is meg kell szereznem, s a hegesztésben való jártasságomat is szakvizsgával kell hitelesitenem. Különben én vagyok a SZISZ iskolai szervezetének nz elnöke. Hetventagú „ifjú gárdát“ vezetek. Számos kulturális- és sportrendezvényt szervezünk évente. Rendbontók nincsenek a közösségben, viszont örvendetesen elszaporodott a baráti körök száma. Szabadidőmben asztaliteniszezek, s szívesen nézem a tévét is. A hétvégeken szüleimnek segítek a kerti munkában. focizok, vagy éppenséggel könyvtárunk polcain böngészek. A sulitól száznyolcvan korona zsebpénzt kapok egy hónapra. Okosan beosztva ebből egy magnóra és szünidei kirándulásra gyupök fedezetet. A szak tanintézetről csuk annyit akarok elmondani, hogy nagyszerűen érzem itt magam, mivel sokrétű szellemi és anyagi gondoskodásban részesülünk. HAGYMAFÉLÉK Az élelmezésben a hagymafélék szárát és hagymáját használjuk fel. Fehérje-, szénhidrát- és vitamintartalmuk jelentős. ■ A vöröshagyma a magyar konyha jellegzetes nyersanyaga. Az év minden szakában sokféle módon fogyasztjuk. Tartalmaz 100 grammonként 1,2 g fehérjét, 8,0 g szénhidrátot, 10,0 mg C-vitamint és közepes mennyiségű B-vitamint. ■ A zöldhagyma C-vltamin-tartalma különösen nagy. ■ A fokhagymát sok országban fő tépálálékként fogyasztják, nálunk fűszernövény 200 g-onként 7,0 g fehérjét, 26,0 g szénhidrátot tartalmaz. A kéntartalmú foghagymaolajtól erős, csípőd íze és szaga van. ■ A póréhagyma kiváló ételízesítő és gyógynövény. Mivel hagymaolaj-tartalma kisebb, mint a vöröshagymáé, zöldhagymaként népszerű. C- és B-vitamin-tartalmán kívül ásványi anyagokban is gazdag kálium, foszfor, mangán, vas stb. ■ A metélóhagyniát (snidling) élvezeti értéke melett C-vitamintartalma teszi éctékessé kora tavasszal. Vékony, zöld hajtásait nyersen fogyasztjuk, ízesítésre használjuk. Dénes György : Gyermeknapra c ímÜ verséből idézünk; Rejtvény, 1.rész A bor vegyjele Kérdezősködik a hét egyik, napja Idejétmúlt . T Tizenegynéeetűl X T Kérdő a zó Liter ** Zoltán Dombormű ! Fluor \ / Me 7.Ö gazdasági eszköz ¥ Diridé Két óizlandi irodalmi emlék neve • Római ezer Gyökértörze Méter Hangulat Fiúnáv Albán pénznem Kienged Paripa I Bükié közepe üéaén véd Нова i egy »xemél/és lévtcáa Női nér fér tó Rejtvény, 2.rész Reália 1 M.5. íoljó Olaszországban ■ Motívum Vee térségéé nemzetközi nyelv ■ 1 1 1 ■' Rag Kuaere Kilokalória Vvgyi elem j J A v Közepe Gyermeteg Dán^e autó jele ?ízi jármű Jószág Hangnem Rozsa j Ssekandui Gyárban van 1 Férfikebit L Nyelvével »égigs ímított valamit Hogyishívják Ö.k.i. , kutyafajta к Kicsinyítő képző Kemény anyag AZOnoe betűk- ■ -i - -j r Tljrök súlyegység Káliu* Kálmán Nitrogén Rádiusz Kettöe be tÖ • á MEGFEJTÉS — NYERTESEK: A lapunk 20. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: Mily csodafény vesz engem körül! Ragyog a nap rám, a rél örüli Nyertesek: Urbán Kelemen, Menybe (Podhorany), Szene«! János, (Busince), Etelközi László, Buzita (Buzica). Bússá
