Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-01 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június L MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET (Fotó: —nki—J A méhészkedők eddigi tapasztalatai szerint a méhállomány júniusban van a legmegfelelőbb erőnlétben, mivel ekkor már a kikelt méhek száma meghaladja az elpusztulőkét. Ennek következtében e hónapban kerül sor a méhek rajzására. A nyári napfordulót követő héten már általában kisebb intenzitásúvá válik a szaporodás, s ennek nyomai a következő hónapban érzékelhetők. Ezért azokon a területeken, amelyeken már nincs megfelelő hordási lehetőség, e hónap végén ajánlatos elkezdeni a serkentést. Júniusban befejeződik az akáchordási főidény és kezdetét veszi a méhész számára olyannyira várt munkafolyamat: a méz szüretelése, illetve pörgetése. Valamennyi méhészkedőnek ez jelenti az egészévi munka és a sok fáradozás megérdemelt jutalmát. Sokan a családtagokat, rokonokat vagy pedig az ismerősöket is bevonják a mézszüretelési munkákba. A méz begyűjtése megkülönböztetett figyelmet igényel. Mielőtt ehhez hozzáfognánk, meg kell állapítanunk, vajon érett-e a sejtekben levő méz. Ha a sejtek egyharmada már fedezett, ez annak a jele, hogy a méz pörgetésre alkalmas. Azokon a területeken, ahol gyengébbek voltak a hordási viszonyok, s ennek következtében kevés a fedezett sejt, a következőképpen járunk el. Az egyik kezünkbe fogjuk vízszintes helyzetben a lépet és egyidejűleg a másik kezünkkel üssünk rá a lépet tartó kézre. Ha a méz nem fröccsen ki a sejtekből, akkor már biztosan érett. Azért van erre a próbára szükség, hogy jobban ügyelhessünk a méz minőségére. Abban az esetben, ha eddig valamilyen ok miatt nem fordítottunk erre nagyobb figyelmet, a továbbiakban erről ne feledkezzünk meg! Sokan tudják, ám a kezdő méhészek számára megjegyezzük, hogy a méz legfeljebb huszonkét százalék vizet tartalmazhat, ellenkező esetben a méz erjedésnek indulhat. Valamenynyi méhész alapvető feladata, hogy csakis a szabványnak megfelelő minőségű méz kerüljön a felvásárlókhoz, majd pedig a fogyasztókhoz. Az akác elvirágzása után ezeken a területeken hordástalan időszak következhet, amikor a méhek kirajzanak. A tapasztalt méhészek ezt különböző módszerek alkalmazásával megelőzik. Többen például a méheket úgy csoportosítják, hogy a rajzásra egy ideig ne kerülhessen sor. A méhállomány számának növelésére célszerű a mesterséges rajok készítése, amelyek közül főleg az úgynevezett osztott, valamint a söpört raj a legelterjedtebb. Mivel az utóbbi időszak felmérései azt mutatják, hogy Szlovákiának szinte az egész területén jelentős károkat okoz az atka, legcélszerűbb a söpört rajzási módszer alkalmazása. Ha az ilyen mesterséges raj készítése mellett döntünk, a méhek kaptárba való visszahelyezésekor az állományt az Avartin 01 készítménnyel kezelhetjük, s Így megelőzhetjük a veszélyes betegség további terjedését és kártételét. A söpört rajt főleg a méz pörgetésekor ajánlatos kialakítani. Ilyenkor a mézkamrában általában fiatal méhek találhatók, amelyek sűrítik a mézet és egyben fedezik a sejteket. Ekkor nem kell attól tartani, hogy az anya az anyarács fölött a mézkamrában tartózkodik. Mielőtt hozzáfognánk a mézpörgetéshez, annyi rajládát, valamint fiatal anyaméhet kell készítenünk, ahány mesterséges raj készítésére szeretnénk vállalkozni. Fiatal anyaméh hiányában idősebb anyaméhekkel is készíthetünk söpört rajt, mégpedig úgy, hogy az anyát_ a rajzásra készülő családokból vesszük el. Természetesen, hacsak egy mód van rá, fiatal anyákat használjunk, melyeket vagy magunk nevelünk ki, vagy pedig az anyaméhneveléssel foglalkozó méhészszakemberektől szerzünk be, akiknek névsorát minden évben közli a Včelár című szakfolyóirat. A söpört raj készítésekor a legelőnyösebb az alábbiakban ismertetett módon eljárni. A méheket nem söpörtér eredeti kaptárába. Ez azt jelenti, hogy az általunk javasolt súlyú söpört rajnak hét műlépet, valamint egy kiépített lépű keretet kell beadni. Hasonlóképpen járunk el a rajok betelepítésekor. A rajokat nem szükséges 48 óráig bezárva tartani, elégséges a 24 óra is, mivel a raj már megszokta az anyát. Vannak olyan méhészek is, akik a betelepítést még aznap végzik, ám ez nem ajánlatos. Azért, hogy biztosak legyünk abban, hogy a raj a kaptárból nem repül el, ajánlatos a kaptárba egy fiasításos lépet helyezni, amelyet a méhek, azonnal gondozni kezdenek. A betelepített rajokat legalább 14— 16 napig 1:1 artányú szörpoldattal Június a méhesben jük vissza a mézkamrába, hanem miután jól teleszívták magukat mézzel, az előzőleg lemért rajládába söpörjük azokat óvatosan. Azért szükséges a rajláda megmérése, hogy ellenőrizni tudjuk, mennyi méhet helyeztünk a rajládába. Nagyban megkönnyíti a munkát, ha a ládára tölcsért is helyezünk. Fontos tudnivaló, hogy a méheket nem szabad lerázni, hanem gyengén, nedves tollal kell lesöpörni, így a méhek nem ragadnak a tölcsér falához. A söpört raj készítésekor valamennyi méhcsaládból általában 5—6 lépet használunk fel, hogy a családok ne gyengüljenek el teljesen. Erre főleg azokon a helyeken keli fokozottan ügyelni, ahol további hord s is kilátásban van, hogy azt a méhek kellőképpen hasznosítani tudják. A rajládába hozzávetőlegesen 2,5 kilogramm méhet söpörjünk, s adjuk be a méhanyát. A méheket füsttel felingereljük, majd a rajládát néhányszor óvatosan a talajhoz ütjük, hogy a méhek a rajláda aljára essenek. Ezzel a módszerrel megakadályozhatjuk azt, hogy a méhek a beadott anyát elpusztítsák. A söpört raj készítésekor nem ajánlatos az anyát zárkában beadni, mivel a legújabb tapasztalatok azt mutatják, hogy így a méhanyát gyakrabban elpusztítják a méhek. Ha az anyát zárka nélkül adjuk be, a felingerelt méhez az idegen környezet, valamint az ingerlő hatások miatt nem bántják az anyát. Ezt követően a rajládát a söpört rajjal hűvös, sötét helyiségbe teszszük, ahol negyvennyolc óráig hagyjuk. A söpört rajnak a láda nyílásába helyezett etetőbe 1:1 arányú szörpös oldatot adunk, hogy a rajnak elegendő tápláléka legyen. A két nap után a legajánlatosabb koraeste a söpört rajt a végleges helyére, a kaptárba betelepíteni, mégpedig úgy, hogy a rajládáböl a méheket óvatosan a kaptár kijárónyílására helyezett deszkára öntjük, ahonnan az anya vezetésével a kaptárba vonulnak. A kaptárba kizárólag műlépet helyezünk, hogy kihasználjuk a méhek építőösztönét, ezenkívül középre egy kiépített lépű keretet teszünk, ahová az anya a petéket rakhatja. Negyed kilogramm méhnek egy műlépet adunk be, így a söpört raj súlyától függ, hogy hány műlépet kell a kaptárba helyezni. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a söpört rajból a méheknek körülbelül húsz százaléka visszaetetjük, s így hozzávetőlegesen 15—16 liter cukorszörpöt adunk be. Ezt a mennyiséget a méhek egyrészt a viaszkészítésre, másrészt pedig a peték etetésére használják, s a maradékot tartalékként helyezik el. Több méhész a rajok betelepítésekor azt a hibát követi el, hogy csupán 2—3 liter cukoroldatot ad be. Ha a rajokból a következő évben megfelelő erőnlétű állományt szeretnénk nevelni, a betelepítést követően legalább tíz kilogramm cukorra van szükség, máskülönben a méhek visszafejlődnek és nem építik ki a behelyezett műlépeket. Gyakran előfordul, hogy ilyenkor néhány területen hordás nélkül maradnak a rajok, s rá vannak utalva a méhész segítségére. Nem kell félni attól, hogy ezzel rosszabb minőségű méztermésünk lesz. A rajoktól az első évben gyakorlatilag nem veszünk el mézet, hanem meghagyjuk azt a téli Időszakra. A fő hordást követően ajánlatos hozzáfogni az anyaneveléshez, hogy a gyengébb anyákat ki tudjuk cserélni. E nélkül ugyanis a későbbiek ' folyamán nem lehet sikeres a beteleltetés. Az anyaváltásra a július a legmegfelelőbb, így az előkészületekkel, pontosabban az anyaneveléssel már ebben a hónapban számolni kell. A kisebb számú méhcsaláddal gazdálkodó méhészeknek nem kifizetődő az anyanevelés, számukra gazdaságosabb, ha a nyilvántartott szakemberektől vásárolják meg & méhanyákat. A ŠZMSZ- tagoknak kedvező áron, ötven koronáért árusítják a méhanyákat, a többit a Szlovákiai Méhészek Szövetsége téríti meg. Ez a módszer többek között azért előnyös, mert biztosított, hogy a megvásárolt méhanya egészséges, jó tulajdonságokkal nemesített. Mindezt a Liptovský Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézet, valamint az anyaneveléssel foglalkozó szakemberek szavatolják. A tapasztaltabb, több méhcsaláddal gazdálkodó méhészek gyakran a saját anyanevelés mellett döntenek, s többnyire a legkiválóbb tulajdonságú méhcsaládokból nevelik ki az anyát. Előnyben a jól mézelő, rajzásra nem nagyon hajlamos, kevésbé agresszív és más hasonló tulajdonságú méhcsaládokat részesítik. Ezen a téren is a pontos megfigyelés, a jó kiválasztás a legfontosabb, amely a későbbiek során mutatkozik meg. P a v о I Silný A méhszúrást senki sem szereti, mégis egyre többen szeretnének méhészkedni. A méhszúrástól való félelem már eddig is sok embert riasztott el ettől a gyönyörű kedvteléstől. A mi méhesünkbe is sok fiatal diák jár segíteni, ám először valamennyien egy feltételhez kötik a munkát: nehogy megszúrják őket a méhek. Ennek az óhajnak a megvalósítása nehéz, megpróbálom azonban minden esetben csökkenteni a veszélyt. Mielőtt munkához látnáok, ^nindig jól meggondolok, mit akarunk tenni, s eszerint valamennyi szükséges kelléket bekészítünk, hogy megkönnyítsük, illetve meggyorsítsuk a munkát. Nagyon fontos, hogy előzőleg tiszta vízzé] jól lemosakodjunk. Л ruhánk mindig -tiszta legyen, s lehetőleg olyan anyagból készüljön, amilyenben nem izzadunk meg. Ügyelni kell arra is, hogy kéznél legyen a kerettartó láda, a kaptárszolga, a toliseprő, a fejvédő, valamint a többi nélkülözhetetlen kellék. Mielőtt begyújtanánk a füstölőt, alaposan gondoljuk át, hogy mit tegyünk a füstölőbe. Elsősorban is az olyan anyagok a legalkalmasabbak, amelyek lassan égnek, bőven füstölnek, nem alszanak ki könnyen. Azt is figyelembe kell venni, hagy a füst ne ingerelje nagyobb mértékben az állományt. Megfelel a korhadt, megtaplósodott fűz, a nyárfa ás a diófa taplója, a napraforgó tányérja, az aprított kukoricacsutka, valamint a hasonló anyagok. A füstölésre' alkalmas anyagokat rendszerint már télen beszerzem. Először mindig* felmérem az elvégzendő munkát és aszerint töltöm meg a füstölőt. Mikor pedig végzek a munkával, az égő anyagot nem semmisítem meg, hanem a füstölő alsó része és teteje közé egy darab újságpapírt teszek és azt lezárom. Ezáltal megszűnik a huzat és kialszik a füstölő. Ez a módszer a tűzmegelőzés szempontjából is teljesen megfelelő, s további előnye, hogy a füstölő a következő alkalommal is könnyen begyújtható. A méhek között mindig nyugodtan kell dolgozni. A kaptárt lehetőleg úgy nyitjuk ki, hogy az ne roppanjon. Minden mozdulatnak célszerűnek kell lennie, s egy kis füstöléssel elejét vehetjük a méhek támadásának, így jobban tűrik a kezelést. Am a családok között akadnak támadásra hajlamosak is. Az ilyen méhcsaládok körüli teendőknél nem veszem igénybe mások segítségét. A támadó méhekről elterjedt az a nézet, hogy többet gyűjtenek, ám én ezt eddig nem tapasztaltam. Minden méhész igyekszik az ilyen családoktól mihamarább megszabadulni. Л szakirodalom azt ajánlja, hogy az ilyen családoknál elsősorban az anyát kell kicserélni egy szelídebb tulajdonságúval. Tudnunk kell, hogy a méhek kedvelik az illatokat és szagokat, a szappan és a kölni illatát, a hagymaszagot, valamint az izzadságszagot. Hordástalan időszakban gyakrabban támadnak a méhek. Akkor is agresszí-A méhszúrás elkerülése Hirdetés Értesítjük a tisztelt méhésztársakst, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű műlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok 991 OR Ž e 1 o v c e Telefon: 93В-Г2 (Kalita Gábor felvétele)' vebbek, ha erős napon helyezzük el a családokat. A megfigyelések szerint inkább a délutáni időszakban támadnak, mivel ilyenkor több az idősebb méh. Délelőtt ugyanis főleg a fiatal méhek tartózkodnak a kaptárban. Azzal is előidézhetjük a méhek támadását, ha munka közben hirtelen mozdulattal megütjük a kaptárt a keret elmozdításakor. Ha a méheket nagy melegben kell kezelni, szintén magam végzem el a szükséges teendőket, nekem ugyanis a méhszúrás nem árt, hiszen fél évszázados méhészkedésem alatt ellenállóvá váltam. Vannak olyan emberek is, akiknek árt a méhszúrás. A méhészt főleg a raj befogásakor és pörgetéskor támadják a méhek. Közismert, hogy a rajzást a legjobb meg. előzni, mert ahol raj van, ott általában kevés a méz. A tavalyi év kivételes volt, mivel valamennyi családom megrajzott, s a mézgyűjtésben is közepes eredményt könyvelhettem el. A rajokat alaposan megfüstöltük, s amikor összehúzödtak, akkor ráztuk le a rajokat a fa ágáról, a törzsről pedig toliseprővel söpörtük a méheket a rajfogóba. Tovább már nem akarom nyújtani e cikket, pedig volna még mit írnom a méhszúrás elkerüléséről. Szeretném azonban, ha ezt mások tennék meg lapunkban, hiszen több szem többet lát. Csurilla József A kaptármérleg A méhész nélkülözhetetlen segédeszköze a kaptármérleg. Pontosan mulatja, hogy uan-e hordás, s az milyen intenzitású, hordástalan időszakban pedig a napi fo; gyasztás mennyiségét jelzi. A tapasztalatok szerint legalkalmasabb a kaptármérleget este, az összes í méh visszatérése után ellenőrizni. \ A legideálisabb az volna, ha vala- i mennyi kaptárt naponta le tudnánk mérni, mert abból sok mindenre lehet következtetni. Többek között arra, hogy hiányzik az anya, vagy elkerülte figyelmünket a kirajzás, esetleg csendes anya\ váltásra került sor. Olyan méhé-, szék is vannak, akik hordás idején a mérleg állását a nap bizo- I nyos órájában jegyzik fel, s ebből i következtetnek a legutóbbi huszonnégy óra alatti hordásra. Am j ez nem a leghelyesebb módszer, \ mivel azt nem tudjuk így megállapítani, hogy a méhek hány százaléka tartózkodik kaptáron kívül. Az esti mérés a legmegbízhatóbb, bár ez sem lehet teljesen pontos, 1 mivel a mézharmat vízjeleslegéből éjjel jelentősebb mennyiség elpárolog. A kaptármérleg különösen . a mesterséges rajok készítésénél j könnyíti meg a méhész munkáját. (—rd—) 1
