Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-25 / 21. szám

14-SZABAD FÖLDMŰVES

1985. május 25*

HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZAT •

Halbetegségek - védekezések

Ä halbetegségek és egyéb állatok megbetegedései között az egyik lényeges különbség azok felderítésében van.

Az egyéb állatok megbetegedései rendszerint gondozóik szeme láttára kezdődnek el és zajlanak le. Például egy baromfiállomány gondozója szinte állandóan és egyedenként láthatja az állományt.

A tógazdaságokban a halakat csak a ki- és behelyezéskor, illetve közülük több egyedet a próbahalászatok alkalmával lehet csak közvetlen megszemlélni. Több esetben pedig csak akkor, mikor a betegségek rendszerint már állományszinten jelentkeznek és a klinikai tünetpk — például légszomj — miatt a halak a vízfelszínre kerülnek, ott pipálnak vagy éppen a friss vízbefolyásnál bandáznak. Esetenként pedig már a halelhullások hívják fel a figyelmet a bajra.

A halbetegségeknek a korai, még kezdeti időpontban történő észrevétele sok esetben nehéz. Mindebből adódóan a halkórtan területén sokkal lényegesebb a megelőzés, mint az utólagos, bár látványosabb gyógykezelés. Ezt igénylik a tógazdaságok, de ugyanúgy igény a horgászvizeknél Is, ahol a nagy terület és az extenzív körülmények miatt legtöbbször a halakat már gyógykezelni sem lehet.

A horgászvizekben levő halak megbetegedés megelőzésének legalkalmasabb módszere az egészséges halak telepítése és szükség esetén ezek megfelelő — az alábbiakban ismertetett — megelőző' fürdetése.

A PONTY TAVASZI VÉRFERTŐZÉSE

Tünetei: a hasi térimé petyhüdt duzzanata, szemkidülledés, végbéltájék kipirosodása és kidomborodása, pikkelyborzoltság. A hasüregben szabad hasűri folyadék és a belső szervek vizenyős duzzanatai, véres beszűrődései láthatók.

Megelőzés és gyógykezelés: a halak megfelelő kondícióban tartása. Ä másodlagos baktériumos fertözöttségek kivédésére a baktériumos betegségeknél felsorolt antibiotikumos gyógykezelések állnak rendelkezésünkre. Fertőző betegség, melynek gyanúja esetén az állatorvost értesíteni kell.

PONTYHIMLÖ

Tünetei: A test különböző területein, leggyakrabban a fejen és az úszókon elszórtan szürkésfehér, kocsonyás tapintatú, jól tapadó felrakódások láthatók, melyek leválasztása helyén a bőrből a vér kiserken. A betegséggel együtt jelentkező mészháztartásl zavarok (csontlágyulás) és hyalinos Izomelfajulások miatt a halak puha, petyhüdt tapintatúakká, valamint fejüktől a farkukig könnyen behajlithatókká válnak.

Megelőzés: fehérjében és ásványi sókban (mész, foszfor) megfelelő összetételű, teljes értékű takarmányozás.

Gyógykezelés: jelenleg ismeretlen.

FEKÉLYES BORGYULLADÄS

Tünetei: nagyfokú bágyadtság, a partszéleken gyengült reflexű, „kiálló“ halak láthatók. Mélyreterjedő, gyulladásos, vörös udvarral határolt fekélyek a bőrön. Úszók töredezettek, helyenként göbösek.

Megelőzés, gyógykezelés: antibiotikumokkal történő gyógytakarmányozással, valamint halszállításoknál célszerű antibiotikumos fürdetésekkel történik. Értékes anyaállományoknál injekciós egyedi kezeléseket is alkalmazhatnak.

A megbetegedett állományokból állategészségügyi vizsgálatra laboratóriumba került halmintákból a baktériumtörzsek kitenyésztése, meghatározása során azok gyógyszerérzékenységének vizsgálatára kerül sor. Ez célzottan meghatározza, hogy a halakat megbetegítő baktérium törzsek mely antinbiotikumokra érzékenyek és melyekkel célszerű a gyógykezeléseket elvégezni. Természetesen egyéb baktériumos eredetű betegségek esetében is sorra kerülnek ezek a vizsgálatok és a szükség szerinti gyógykezelési javaslatok.

CSZÖHÖLYAG-GYULLADÄS

Tünetei: a halak kényszermozgásokat mutatnak, farkukkal felfelé úsznak, a vízfelszín közelében tartózkodnak. A kézbevett halat ha fejénél fogva függőlegesen lógatjuk, a hasi tájék villanykörte alakot mutat. Az úszőhólyagon sötét foltosság, véres beszűrődések, faágszerűen szerteágazó erezetes belövelltség, valamint az úszóhólyag falának elhomályosodása, idült esetekben megvastagodása és a hátulsó zsák végének csavarodottsága látható. Olykor az úszóhólyag belsejében folyadék vagy genny is található. Súlyos esetekben a gyulladás ráterjed a környező szövetekre és általános hashártyagyulladás alakul ki.

Megelőzés, gyógykezelés: antibiotikumos gyógykezelésekkel történik.

BÉLGYULLADÄS

Tünetei: a halak a víz felszínén bágyadtan úszkálnak, mert belük a rossz emésztés következtében gázoktól feszülten telt. A bél nyárkahártyáján fbelső falán) hurutos váladék vagy vérzések láthatók. A bél üregében gyakran kocsonyás nyákdugók találhatók .

Megelőzés, gyógykezelés: koplal tatás, majd antibiotikumok alkalmait OPOLTYÜROTHADÄS

Tünetei: bágyadtság, légszomj (pl - pálás, friss vízbefolyásnál handázás). A kopoltyú színe a még működő és az elhalt szövetek miatt márványozódotf. Egyes elhalt területek ellökődtek, mely miatt a kopoltyúlemezek szélei csipkézetté, hiányossá válnak.

Megelőzés: óvakodjunk a tavak túlzott trágyázásától, valamint a rothadást előidéző szerves anyagokat (lekaszált vízinövényzet, elhullott halakat) szedjük ki a vízből.

Gyógykezelés: 200—500 kg'ba dózisú sávos meszozés. Bőséges vízátfolyást vagy oxigéndúsítást kell a halaknak biztosítani.

HAI.PENÉSZ

Tünetei: világosszürke, vattaszerű masszív felrakodások a halak bőrén, úszóin és kopoltyúin. A gombafonatok felélik az alattuk levő testszöveteket. ezáltal mélyre terjedő elhalásokat idéznek elő. A kopoltyúlemezek gombásodásával a légszomj tünetei is jelentkeznek.

Megelőzés: 2—3 óra Időtartamú

0,2—0,4 mg/1 .hígítású malachitzöldes gyorsfürdetés halszállításoknál.

Gyógykezelés: 24—48 óra Időtartamú 0,1 mg/1 hígítású malachitzzöld tartósfürdő tavi kezelésre.

KOPOLTYÜELHALÄS

Előidézői: 1. Környezeti bántalom. A víz túlzott ammónia-’ és nitrittartalma következtében eltolódott pH viszonyok miatt a kopoltyýk kiválasztása során diffúzió útján távozó ammóniagáz megreked és a kopoltyúk légzőhámját károsítja.

2. Baktériumos eredetű betegség, melyet a Flexibakter csoportba tartozó baktériumok idéznek elő.

3. Különböző parazitás, leggyakrabban kopoltyúférges és sphaerospórás eredetű nekrotíkus kopoltyúelváltozások Is Ismertek,

Tünetei: a kopoltyúk elhalványodottak, márványozottak vagy sávosan vérzésesek. A kopoltyúlemezek szélei rojtozottak, hiányosak.

Megelőzés: óvakodjunk a túlzott nitrogéntartalmú tótrágyázástól.

Gyógykezelés: 10 kg/lia adagolásban klőrmeszes sávos tókezelés. Baktériumos esetekben antibiotikumos gyógykezeléssel kombináltan.

CSH,I,ÖS ÉS OSTOROS EGYSEITÜEK

ELŐIDÉZTE MEGBETEGEDÉSEK

Tünetei: a csillós és ostoros egysejtűek irritáló hatására a bőrön és

/•Г-:

(Archív felvétel)

a kopoltyún fokozott nyálkatermelődés alakul ki. A nyálkaréteg a kopoltyú légzőhémját borítva azt elzárja a környezetétől és relatív oxigénhiányt okozva a halak légszomját idézi elő.

Védekezés, gyógykezelés: l:2000-es hígítású, 20—25 perc időtartamú vagy l:5000-es hígítású, 45 perc időtartamú formalinos fürdetés.

DARAKOR

Tünetei: a halak bőrének sötétebb részein, a fejen, a háton szabad szemmel Is könnyen felismerhető, szürkésfehér, kézzel le nem törölhető, 0,3—1 mm átmérőjű, gömbölyded képletek találhatók. A kopoltyúkat is megtámadják, ezáltal ennél a betegségnél Is jelentkeznek a légszomj tünetei.

Védekezés: 2—3 óra időtartamú, 0,2—0,4 mg/1 hlghatású malachitzöldes gyorsfürdetés halszállításkor.

Gyógykezelés: 24—48 óra időtartamú 0,1 mg/1 hlghatású malachitzöldes tartós fürdő telelői vagy tavi kezeléskor, melyet háromnaponta, három alkalommal szükséges ismételten végezni.

kopoltyOférgességek

ÉS BÖRFÉRGESSÉGEK

Tünetei: a halak nyugtalanok, a vízben található tárgyakhoz, valamint kemény, száras vízinövényekhez dörgölődnek.

Megelőzés: 30 perc időtartamú 0,1 g/1 hígítású flibolos, vagy ditrífonos tavi fürdetés.

Egyéb parazitikus mételyfajok is előfordulnak a halak izomzatúban

vagy belső szerveiben, melyek egyedfejlődési ciklusához küztigazdák is szerepet játszanak. Legtöbb ilyen mételyfaj esetében az első köztigazda szerepét a halak,; majd a végleges gazda szerepét — melyben a peteérett és azt ürítő ; férgek vannak — vízimadarak (sirályok, gémek) töltik be. Egyes mételyfajoknak pedig végleges gazdái a halak, mint például a vérmétely, valamiht a halak belső szerveiben (májban, bélben) található számos mételytajnál, az első köztigazda szerepét ezeknél is az iszapcsigák töltik be.

Galandférgek, fonálférgek, gyűrűsférgek is élnek a halakon, illetve azok különböző szerveiben, melyek közül nagyobb jelentőségű a pontyfélék belében élő galandféreg fajoknak van. A gyűrűsférgekhez tartozó számos halfajon megtalálható halpiócák vérszívással, vérélősködők terjesztésével jelentős ’ károsodásokat Idézhetnek elő.

A többsejtű halparaziták a halakon vagy azok belső szerveiben könnyen felismerhetőek, így az általuk kiváltott tünetek ismertetésére nem térünk

ki. A pontytetvesség leküzdésére a kopoltyúférgességnél már ismertetett 1 mgA hígítású, 24 óra időtartamú telelői vagy tavi diftrifonos vagy flibolos tartós fürdetés, valamint a 0,1 g/1 hígítású, 30 perc időtartamú szállítási gyógyfürdetés is elegendő.

(A Magyar Horgász szakmellékletéből kivonatosan 85/5)

VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT •

VADÁSZAT • VADÁSZAT

• VADÁSZAT •'

Országos vadászati kiállítás

Я Csehszlovák Vadászszövetség Központi Bizottsága szervezésével az idén kerül megrendezésre az ötévenként tartandó nemzetközt részvételű országos vadászati kiállítás. A brnöt vásárváros területén nemcsak az elmúlt fél évtized alatt megtett út ábrázolására törekszenek a rendezők, hanem ezenkívül a természetvédelem legújabb eredményeit is szemléltetni akarják. A társadalmi szervezetek tagjai, így például a kertészkedök, a kisállattenyésztők, a méhészek, a horgászok is több érdekes, s egyúttal hasznos látnivalót találhatnak majd a kiállítás területén.

végzett pontozást követően az adatokat számítógép segítségével értékelték, s az eredmények alapján 5251 hazai trófea jelelt ■meg az úgynevezett érmes követelményeknek. Ezenkívül 1357 külföldi vadászzsákmány trófeája kerül a kiállítás központi katalógusába, illetve a kiállítóhelyiségek falaira.

Ilyen nagyszámú trófeát még a hazai kiállításokon a látogatók nem tekinthettek meg. A legutóbbi nyitrai /Nitra/ országos bemutatón összesen 5158 hazai és külföldi trófeát állítottak ki a szervezők.

Amint már korábban említettük, a kiállítás nemzetközi jellegű, mivel azon részt vesz Bul-A nemzetközi seregszemle gerincét természetesen a hagyományokhoz hűen a vadásztrófeák bemutatója fogja alkotni. A szervezők alapos jrtunkát végeztek, ennek bizonyítéka többek között, hogy már februárban összpontosították a trófeákat. Több mint egy hétig, pontosabban február 25-től március 9-ig tartott a helyszínre szállított trófeák értékelése, pontozása. Ezt a nem könnyű feladatot egy nemzetközi őszszetételű szakembergárda tagjai látták el a Nemzetközi Vadászati Világtanács /С. I. C.J védnöksége alatt. A beküldött trófeák száma meghaladta a 7200 darabot, s ebből 5800 a hazánk területén elejtett vadtrófea.

A bizottság szakemberei által

A lombszéna készítése

górta, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, Jugoszlávia, Ausztria, Svájc, a litván SZSZK, valamint az NSZK is. A színes kiállítást anyagon kívül a látogatók fényképeken, grafikonokon tekinthetik meg a vadászat fejlődését, valamint bepillantást nyerhetnek a vadgazdálkodás titkaiba.

A szokásokhoz híven az idén is újra sor kerül több kiegészítő rendezvényre. Külön említést igényel a július 6- és 7-én rendezendő ebkiállítás. Július nyolcadikálól naponta szemináriumokat tartanak az egyes vadfajok tenyésztéséről az A- pavilonban. Érdekességként megemlítjük, hogy július húszadikán a legjobb szarvashívó vadászok mérik össze tudásukat a Z-pavilonban.

A. kiállítás szervezői úgy vélik, hogy a legújabb vadgazdálkodási módszereket is bemutató seregszemle iránt nagy lesz az érdeklődés. Az érdeklődőknek, főleg ha 2—3 napos utat terveznek, ajánljuk az utazási irodák szolgáltatásait. A vadászszövetség brnói irodája is szívesen ad részletes tájékoztatást a 314-58-35-ös telefonszámon.

Remélhetőleg _ sokan kihasználják a lehetőséget, hogy szakmai ismereteiket tovább gazdagíthassák, s szép élményben lehessen részük. Végül a legfontosabbat :a kiállítás 1985. július hatodikán nyitja kapuit és július huszoneqyedikéig tart. A kiállítás anyagát naponta reggel nyolctól délután öt óráig tekinthetik meg az érdeklődők.

KIRNER KAROLY

A vadtakarmányozásban a téli ellátottság jelent gondot, ezért az erre alkalmas erdei melléktermékek tartósítási lehetőségeinek megoldására kell törekednünk. A szilázsoláson kívül nem ismeretlen a lombszéna készítése. A növényi anyagok konzerválásának hagyományos módja a szárítás, amely kevés energiát igényel. Irodalmi adatok alapján ugyanis összehasonlítva a különböző fajok takarmányozási értékét a lucernával, jól látható, hogy érdemes lombszénát készíteni.

Ahhoz, hogy a zöld lombtakarmányokból jó minőségű széna legyen, be kell tartani a következőket.

— Ne a teljes árnyékban nőtt hajtásokat, leveleket gyűjtsük, hanem a napsugár által érteiteket, mert az utóbbiak jobb ízűek és nagyabb a tápanyagtartalmuk. Ezért a gyűjtést vágásterületeken, nyiladékok mentén, vagy ott végezzük, ahol a fák napsütötte koronaágait hasznosíthatjuk takarmánygyűjtés céljára. Vágásterületeken a tüskék, gyökerek sarjai szintén kiváló lombtakarmány alapanyagot adnak.

— A gyűjtés ideje május vége és június 15. közé essék. Ebben az időszakban ugyanis legnagyobb a tápanyagtartalom a hajtásokban és a levelekben. Előtte ugyan sok a tápanyagtartalom, de az anyag olyan nedvdús, hogy kiszárítása csaknem lehetetlen.

Kisebb mennyiségű lombtakarmány tárolható 4—5 méter magas kúpos boglyában. .As ilyen tárolásnál a lomhtakarmány pár centiméter, sőt még vastagabb is lehet. Ebben az esetben a rúdhoz, vagy dróthoz támasztva fnnnyasztjuk és úgy boglyázztik, hogy a vastag ágak végei kifelé álljanak. Erre a szellőzés miatt van szükség. Ä boglya alapja mintegy 30 centiméter vastagságban rakott rozsé legyen.

Lombtakarmánynak minden olyan lombfa és cserje alkalmas, amelyet a vad az erdőben is szívesen fogyaszt. így a kecskeffíz, a berkenye, a juhar. a hárs, a kőris, az akác, a tölgy, a fekete bodza, a málna, a hamvas szeder. A helyesen szárított lombtakarmány színe zöld marad, illata kellemes. Ha jókor gyűjtöttük be, a kérődző nagyvad szívesen fogyasztja.

A fent leírtak szerint készített lombtakarmány víztartalma mintegy 18—20 százalékra csökken, s ez lehetővé teszi a tárolást.

A jé minőségű lombszéna megközelíti a közepes minőségű pillangósok beltartalmi értékét és magas rosttartalmánál fogva is értékes táplálék a kérődző vadfajok számára. A kérődző vad a takarmány nyersrosttartalmának felét meg tudja emészteni. Ez az etetési módszer egyike lehet azoknak, amelyek csökkentik a hántás- és a rágáskárokat.

.(Nimród 85/5}