Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-25 / 21. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. május 25« Hazánk szovjet fiaäsereg 'általi felszabadítása negyvenedik évfordulójának előestéjén Somorján (Samorín) ünnepi aktívaértekezletet tartottak a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeinek legjobb dolgozói. Az ülésen részt vett Cyril Moravčík, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnöke, Štefan Studený, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának miniszterhelyettese és más vendégek. A főbeszámolót Jaromír Algayer, a Nyugatszlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője tartotta. 'Az ülésen a kerület tizenkét egységes földművesszövetkezetének — köztük a lúcsi (Lúč na Ostrove), a gellei (Holice), a nádszegi (Trstice) Efsz-ek — és két állami gazdaságának képviselői átvehették a CSSZSZK kormányának, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és az SZFSZ Központi Bizottságának elismerő oklevelét. A Szocialista munka élharcosa kitüntetést 18, a Mezőgazdaság és élelmezésügy érdemes dolgozója kitüntetést 67, a Mezőgazdaság és élelmezésiigy kiváló dolgozója kitüntetést 185 dolgozó vehette át, A kitüntetett üzemek és egyének nevének felsorolása egy újságcikk keretén belül szinte lehetetlen. Mi viszont úgy érezzük, hogy az ő nevükben is nyilatkoztak a megszólaltamnak. Szavaikból a munka lénye, rangja és becsülete, az alkotás és az újat teremtés öröme csendült ki, amely egyszerű, pátosz nélküli szavakban fogalmazódott meg. Végh Béla Ä munkáról nem is szabad másként beszélni. A leghétköznapibb emberi cselekvés, mely legfeljebb Un-A munka rangja és becsülete népkor kíván emelkedettebb szavakat, máskor önmagát dicséri, önmagáért beszél. A LELKTI5MERET TÜKRE — Nálunk a feltételek megteremtésével a becsületes, jó munkát is megkövetelik — fogalmaz köznapi egyszerűséggel Végh Béla, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz dolgozója a kitüntetés átvétele utáni gratulációt fogadva. Az 50. életévét taposó, szálfatermetű férfi pontosan 30 évet töltött a traktor nyergében. Tekintetét a Mezőgazdaság és az élelmezésügy kiváló dolgozója kitüntetés csillogó érmére veti, mely drágakőként csillan a munkában cserzett tenyér kiszáradt patakmederhez hasonlító, mély vonalai között. Majd arcát rövid időre az emlékezés sűrű fonalai fátolyozzák be. — Harminc évp megszakítás nélkül az ember, a vas és a talaj csatáját vívom. Kivételt csak a zöldtakarmányok betakarítása jelent. A szövetkezet határa nyitott könyvként tárul elém. Ismerem a talajösszetételt, mert a mélyszántást, a talajelőkészítést és a vetést is én végzem. Ha éjszaka álmomból felvernének, akkor is tudnám, hogy melyik táblán milyen akadályok vannak! Ezt a munkát csak valódi lelkiismerettel lehet jól végezni — fűzi tovább a szavak kapcsolatát. Mindegy, hogy éjjel vagy nappal vetek, a minőség az odafigyelésemen, lelkiismeretességemen múlik. És én szeretek nyugodt lelkiismerettel járni addig is, amíg például a cukorrépa és a kukorica nem sorol, de akkor is, ha a munkám eredménye már látható. Ezért minden évben úgy ülök fel a traktorra, hogy újra és újra bizonyítsam, hogy lehet hibátlanul vetni. Persze, kapok célprémiumot, de az erkölcsi elismerés mindennél fontosabb. A közelmúltban például a Szovjetunióban jártam, legújabban pedig ez a kitüntetés bizonyítja, hogy nem szoktak rólam megfeledkezni. Búcsúzáskor a kezét nyújtja. Azt a Jobbot, amely őt a föld szeretetébez köti. BECSÜLETES MUNKÁVAL Razgyel Sándor, a Mezőgazdaság és az élelmezésügy érdemes dolgozója kitüntetés újdonsült viselője ott volt már a mezőgazdaság szocialista átépítésének bölcsőjénél Is. Harminc évet töltött az állattenyésztésben, s közben „kijárta“ e foglalkozás egész „életiskoláját“: volt fejőgulyás, takarmányos, jelenleg pedig zootechnikus. Irányításával tavaly a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság újvásári szakosított tehenészeti telepén tehenenként! évi átlagban 5128 litert értek el, s a tej 98 százaléka első minőségi osztályba nyert besorolást. A telepen dolgozó 43 tagú aranyérmes szocialista brigád serkentő példaként hat Razgyel Sándor a gazdaság magas szinten álló állattenyésztésének dolgozóira. Nem kell a teljes embert, a hozzáértést követelő tehenészeti munkát elkődösítení. Nem szükséges az eredményes — és főleg gazdaságos — tejtermelés nyitját különösebben keresni. Ehelyett engedményt nem tűrő módon, valóban a hozzáértő gazda gondosságával meg kell tenni mindazt, amit már régóta tudunk az eredményes tejtermelés ábécéjéből. Ilyen gondolatok fogalmazódtak meg bennem, amikor eredményeik indítékairól érdeklődtem. — Naponta többször folyamatosan ellenőrizzük és számonkérjük a feladatok végrehajtását, rendszeresen foglalkozunk a tehenészettel, a hozzáálláson, a szemléleten múlik a siker — mondja, majd hozzáfűzi: — Tavaly, de jelenleg is 25 dekagramm abrakot használtunk, illetve használunk fel egy liter tej előállításához. Ügy gondolom, hogy a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak bevezetésével új alapokra helyezhető a tejtermelés Is. Azt szokták mondani, hogy a tehenészet az állattenyésztés nehézipara. Ez annyiban igaz, hogy ebben az ágazatban különösen nehéz a hagyományos módszerekkel dolgozni. Ezért bármennyire is jók a jelenlegi eredményeink, nekünk már a jövőt kell terveznünk, s gondoskodnunk kell arról, hogy jó szervezéssel a korszerűt szolgáló elképzeléseinket megvalósítsuk. A zootechnikus egyébként rendszeresen beszámol a gazdaság vezetőségének: mennyi volt a tej, annak zsírtartalma, milyenek a takarmányozási feltételek, mi a helyzet az állategészségügy terén, s hogy állnak a vemhesítéssel és a borjúszaporulattal. Mindez egyszerű, természetes dolog — mondhatja bárki. így igazi Egy sor — Razgyel Sándortól és az aranykezű szocialista brigádtól függő — sikert meghatározó, a becsületes munkával és a szigorú szakmai fegyelemmel összefüggő tényező ez. A HEGYI LEGELŐKRE ALAPOZVA Több olyan körzete van az országnak, ahol Igen kedvezőtlen adottságok mellett gazdálkodnak a mezőgazdasági nagyüzemek. A domborzat miatt e területek nagy része alkalmatlan szántóföldi művelésre. Itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű hegyi rétek és legelők, az itteni gyepterületek hasznosítása, sajnos, a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben még várat magára. Az arány lényegesen javítható. Ezt bizonyítja a beckovi Virradat Efsz példája is, ahol a szarvasmarhatenyésztés fejlesztési programját a gyepgazdálkodásra alapozzák. A CSSZSZK kormányának, a Szakszervezetek Központi Tanácsúnak és az SZFSZ Központi Bizottságának elismerő oklevelét Rudolf Pagáč, az efsz elnöke vette át, aki röviden így összegezett: — A húsmarhaágazat hajdani kialakulatlansága, a tartástechnológia megoldatlansága, valamint a gyepterületek kihasználatlansága — a forgóalap-igényesség ellenére — siettette szövetkezetünkben a gyepgazdálkodásra alapozott takarmányozási technológia kidolgozását és bevezetését. A növendék, a hízőmarhák és a húshasznú tehenek gyepre alapozott ágazati takarmányozásához a beckovi szövetkezetben szerzett gyakorlati tapasztalatok nyomán lapunkban még visszatérünk. MITŐL KIVÁLÓ A KIVÄLÖ? Vígh Ferencnek, a nagyölvedi (Veiké Ludince) szövetkezet fiatal elnökének kétszer fejezhettük ki jókívánságainkat. A mezőgazdaság és az élelmezésügy kiváló dolgozója kitüntetés átvétele után a CSSZSZK kormányának, a Szakszervezetek Központi Tanácsának ás az SZFSZ Központi Bizottságának elismerő oklevelét is átvehette, a lévai járásban élenjáró közös gazdaság dolgozóinak képviseletében. Rudolf Pagáč Vígh Ferenc Fotó: Fogas Ferenc — Az elnöki funkciót ötödik éve töltöm be, s előtte az efsz főüzemgazdásza voltam. A szövetkezet az én világom. Beleszülettem, belenőttem. Elismerései hallgatom szavait, majd megkérdezem. — Minden úgy alakult, ahogy a kezdet kezdetén eltervezte? — Olyan szövetkezet élére kerültem, mely megalakulásától a járás élvonalához tartozik. Meggyőződésem, hogy sikeresen folytatjuk azt, amit elődeink elkezdtek és elértek. Én egyébként a kezdet öta bízom a dolgozókban. Arra azonban nagyon vigyázok, hogy tovább erősödjön a közösségi szellem, a közöshöz való ragaszkodás, a szövetkezeti demokrácia. Gazdaságilag a tartós fejlődésre rendelkeztünk be: szakmailag elsősorban a talaj termőerejének állandó növelésével, szövetkezetileg pedig az alapszabály betartásával, a tagság munkájának a megbecsülésével, az öregekről való gondoskodással és azzal, hogy a szakembereket is érdekeltté tesszük a termelési eredmények növelésében. A nagyölvedi szövetkezetben hagyományai vannak a szocialistaverseny-mozgalomnak. A tíz szocialista brigád a termelés lendítő erejévé vált. Hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítását az efsz tagsága 1 millió 200 ezer koronás szocialista vállalással köszöntötte. A szocialista versenyt és a versenyvállalásokat a munkahelyi adottságoknak megfelelően olyan cél középpontjába állítják, amely valóban a hatékonyságot szolgálja. A fiatal elnök a szerénység, a szorgalom, a munkaszeretet és a kitartás két lábon járó szobra. Mögötte olyan összeforrott erő áll, amely vele tudatosan is egyet akar. Az efsz pedig ezért kiváló. CSIBA LÄSZLÖ Tapasztalatok sora bizonyítja, hogy a szövetkezetek csupán a szabadidő adminisztratív biztosításával nem tesznek meg mindent a dolgozók egyéniségfejlődése, tudatformálása szempontjából. Többen tévesen azt hiszik, hogy a hosszabb szabadidő automatikusan hozzájárul az irodalom, a művészet iránti igény kielégítéséhez (például Tolsztoj olvasásához, Munkácsy-képek nézéséhez, Bartók-zene hallgatásához stb.). Nem osztom ezt a felfogástl Elsősorban meg kell tanulni a szabadidővel ésszerűen sáfárkodni, mint minden mással az életben. Az ésszerű szabadidő-hasznosítás főleg szellemileg gazdagítja az egyént és a társadalmat. Tehát az emberek szellemi gazdagodását, erőfeszítését, tudatformálását kell legfőképp szolgálnia. Ehhez járulhat hozzá a választékos programajánlat, a céltudatosság. A társadalom részéről biztosított lehetőségeket tervszerűen, okosan kell hasznosítani, felkeltve az ez iránti igényt az emberekben. Mert semmiképp sem helyes az a gyakorlat, miszerint a mezőgazdasági dolgozók a szocialista vívmányként kezelt szabadidejüket sokkal inkább „másodállásó“ fizikai tevékenységre fordítják, mintsem a kedvezményes üdültetésen való részvételre, munkaerejük felfrissítésére. Holott a közösség szempontjából éppen az utóbbira lenne nagyobb szükség.-♦- + + Ä királyi (Kráľ) szövetkezet krónikáját lapozgatva, megtudtam, hogy az élenjáró mezőgazdasági üzem dolgozói nemcsak a kiváló eredmények elérését, hanem szabadidejük okos, észszerű hasznosítását is szem előtt tartják. Említsünk néhány konkrét példát. Valamennyi kérelmet kielégítve, tavaly hatan vettek részt fürdői gyógykezelésen, dr. Elek Arpád, a jnb szociális ügyosztályának dolgozója és dr. ÉSSZERŰ SZABADIDŐ- HASZNOSÍTÁS Zlatica Husárová körzeti orvos gondos, segítőkész és tárgyilagos véleményezése alapján. Tanulöviszonyban levő két gépjavító-jelölt volt egyhetes jutalomüdülésen. üt dolgozójuk Pőstyénben (Piešťany) töltött egy hetet. A szövetkezeti családok részére is szerveznek belföldi társasutazást (Magas-Tátra, Karlovy Vary, Prága stb.j. A kikapcsolódásnak, erőfelfrissítésnek, országlátásnak ezt a formáját még mindig kevesen igénylik, holott lenne rá lehetőség. A nyári kínálat négynapos — Budapest—Bábolna—Gödöllő — tanulmányúnál kezdődik. Két személy Bulgáriában, a Fekete-tenger partján tölthet élménygazdag, felejthetetlen napokat. Egy házaspár az NDK-ban gyűjthet új erőt a további feladatok teljesítéséhez, s gazdagodhat élményekben, megismerve a szomszédos baráti ország népének szokásait, kulturális és történelmi nevezetességeit. A szövetNozet sportrajongói az efsz költségén megtekinthették a Magyarország—Hollandia labdarúgó-mérkőzést. A közös gazdaság szakemberei évente tapasztalatcserén vesznek részt a Rejdovai Efsz-ben, továbbá a szerződések és az együttműködési terv alapján a boroszlói, valamint az andornaktályai mezőgazdasági termelőszövetkezetben, a Magyaor Népköztársaságban. Ugyancsak több tucatnyi dolgozó vesz részt évente a néhánynnpos egri túrán. Két-három személy esztendőnként eljut a Szovjetunióba, s ezen kívül az üzemi szovjetbarát-szervezet is szervez társasutazást a szovjet Kárpátalja vidékére. Az efsz-tagok gyermekei — igénylés szerint — ugyancsak részt vehetnek hazai és külföldi (NDK-beli, bulgáriai és magyarországi) nyári táborozáson. A szülőknek csupán a költségek egyharmadát kell megtéríteniük. A királyi szövetkezetnek egyre több dolgozója (brigádok, munkaközösségek példás tagjai) vesz részt hazai és külföldi üdülésen, ami az egymás és a világ dolgai iránti érdeklődést bizonyítja, felismerve az ország- és világlátás, az erőfelfrissítés jelentőségét. A teljesség kedvéért: a szövetkezet tagjai a különböző ünnepségeken is tömegesen képviseltetik magukat (nőnap, május 1-i tömegfelvonulás, május 9-i sportvetélkedő, nemzetközi gyermeknap, nyugdíjas-találkozó stb., hogy csupán néhányat említsünk). S még egy említésre méltó tettről: hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére 40 efsztag önkéntes véradóként jelentkezett. A felsorolt tények konkrétan azt bizonyítják: a szóban forgó szövetkezetben az utóbbi években mélyreható változás következett be a haladó szemléletmód térhódításában. Egyre gyarapodik az élenjáró, példás dolgozók, munkaközösségek száma, akik nemcsak a termelésben állnak helyt követésre méltóan, hanem a szabadidejüket is egyre ésszerűbben hasznosítják. Vagyis: életük, dologtevésük teljességéhez tartozónak tudják és veszik igénybe az «intézményesen biztosított egyéniségfejlesztő szolgáltatásokat. (korcsmáros)
