Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-25 / 21. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. május 25« Hazánk szovjet fiaäsereg 'általi felszabadítása negyve­nedik évfordulójának előes­téjén Somorján (Samorín) ünnepi aktívaértekezletet tartottak a nyugat-szlová­kiai kerület mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemei­nek legjobb dolgozói. Az ülésen részt vett Cyril Mo­­ravčík, a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége Szlová­kiai Bizottságának elnöke, Štefan Studený, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumának miniszterhelyettese és más vendégek. A főbeszámolót Jaromír Algayer, a Nyugat­szlovákiai Kerületi Mezőgaz­dasági Igazgatóság vezetője tartotta. 'Az ülésen a kerület tizenkét egy­séges földművesszövetkezetének — köztük a lúcsi (Lúč na Ostrove), a gellei (Holice), a nádszegi (Trstice) Efsz-ek — és két állami gazdaságá­nak képviselői átvehették a CSSZSZK kormányának, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának és az SZFSZ Köz­ponti Bizottságának elismerő okleve­lét. A Szocialista munka élharcosa kitüntetést 18, a Mezőgazdaság és élelmezésügy érdemes dolgozója ki­tüntetést 67, a Mezőgazdaság és élel­­mezésiigy kiváló dolgozója kitünte­tést 185 dolgozó vehette át, A kitün­tetett üzemek és egyének nevének felsorolása egy újságcikk keretén be­lül szinte lehetetlen. Mi viszont úgy érezzük, hogy az ő nevükben is nyi­latkoztak a megszólaltamnak. Sza­vaikból a munka lénye, rangja és becsülete, az alkotás és az újat te­remtés öröme csendült ki, amely egy­szerű, pátosz nélküli szavakban fogal­mazódott meg. Végh Béla Ä munkáról nem is szabad más­ként beszélni. A leghétköznapibb em­beri cselekvés, mely legfeljebb Un-A munka rangja és becsülete népkor kíván emelkedettebb szavakat, máskor önmagát dicséri, önmagáért beszél. A LELKTI5MERET TÜKRE — Nálunk a feltételek megterem­tésével a becsületes, jó munkát is megkövetelik — fogalmaz köznapi egyszerűséggel Végh Béla, a duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz dolgozója a kitüntetés átvétele utáni gratulációt fogadva. Az 50. életévét taposó, szálfater­metű férfi pontosan 30 évet töltött a traktor nyergében. Tekintetét a Me­zőgazdaság és az élelmezésügy kiváló dolgozója kitüntetés csillogó érmére veti, mely drágakőként csillan a mun­kában cserzett tenyér kiszáradt pa­takmederhez hasonlító, mély vonalai között. Majd arcát rövid időre az em­lékezés sűrű fonalai fátolyozzák be. — Harminc évp megszakítás nélkül az ember, a vas és a talaj csatáját vívom. Kivételt csak a zöldtakarmá­nyok betakarítása jelent. A szövetke­zet határa nyitott könyvként tárul elém. Ismerem a talajösszetételt, mert a mélyszántást, a talajelőkészítést és a vetést is én végzem. Ha éjszaka ál­momból felvernének, akkor is tud­nám, hogy melyik táblán milyen aka­dályok vannak! Ezt a munkát csak valódi lelkiis­merettel lehet jól végezni — fűzi to­vább a szavak kapcsolatát. Mindegy, hogy éjjel vagy nappal vetek, a mi­nőség az odafigyelésemen, lelkiisme­retességemen múlik. És én szeretek nyugodt lelkiismerettel járni addig is, amíg például a cukorrépa és a kukorica nem sorol, de akkor is, ha a munkám eredménye már látható. Ezért minden évben úgy ülök fel a traktorra, hogy újra és újra bizo­nyítsam, hogy lehet hibátlanul vetni. Persze, kapok célprémiumot, de az erkölcsi elismerés mindennél fonto­sabb. A közelmúltban például a Szov­jetunióban jártam, legújabban pedig ez a kitüntetés bizonyítja, hogy nem szoktak rólam megfeledkezni. Búcsúzáskor a kezét nyújtja. Azt a Jobbot, amely őt a föld szereteté­­bez köti. BECSÜLETES MUNKÁVAL Razgyel Sándor, a Mezőgazdaság és az élelmezésügy érdemes dolgozója kitüntetés újdonsült viselője ott volt már a mezőgazdaság szocialista át­építésének bölcsőjénél Is. Harminc évet töltött az állattenyésztésben, s közben „kijárta“ e foglalkozás egész „életiskoláját“: volt fejőgulyás, takar­­mányos, jelenleg pedig zootechnikus. Irányításával tavaly a Gombai (Hu­bice) Állami Gazdaság újvásári sza­kosított tehenészeti telepén tehenen­ként! évi átlagban 5128 litert értek el, s a tej 98 százaléka első minőségi osztályba nyert besorolást. A telepen dolgozó 43 tagú aranyérmes szocia­lista brigád serkentő példaként hat Razgyel Sándor a gazdaság magas szinten álló állat­tenyésztésének dolgozóira. Nem kell a teljes embert, a hozzá­értést követelő tehenészeti munkát elkődösítení. Nem szükséges az ered­ményes — és főleg gazdaságos — tej­termelés nyitját különösebben keresni. Ehelyett engedményt nem tűrő mó­don, valóban a hozzáértő gazda gon­dosságával meg kell tenni mindazt, amit már régóta tudunk az eredmé­nyes tejtermelés ábécéjéből. Ilyen gondolatok fogalmazódtak meg ben­nem, amikor eredményeik indítékai­ról érdeklődtem. — Naponta többször folyamatosan ellenőrizzük és számonkérjük a fel­adatok végrehajtását, rendszeresen foglalkozunk a tehenészettel, a hoz­záálláson, a szemléleten múlik a si­ker — mondja, majd hozzáfűzi: — Tavaly, de jelenleg is 25 deka­gramm abrakot használtunk, illetve használunk fel egy liter tej előállítá­sához. Ügy gondolom, hogy a tudo­mányos-műszaki haladás legújabb vívmányainak bevezetésével új ala­pokra helyezhető a tejtermelés Is. Azt szokták mondani, hogy a tehe­nészet az állattenyésztés nehézipara. Ez annyiban igaz, hogy ebben az ágazatban különösen nehéz a hagyo­mányos módszerekkel dolgozni. Ezért bármennyire is jók a jelenlegi ered­ményeink, nekünk már a jövőt kell terveznünk, s gondoskodnunk kell arról, hogy jó szervezéssel a korsze­rűt szolgáló elképzeléseinket megva­lósítsuk. A zootechnikus egyébként rendsze­resen beszámol a gazdaság vezetősé­gének: mennyi volt a tej, annak zsír­­tartalma, milyenek a takarmányozási feltételek, mi a helyzet az állategész­ségügy terén, s hogy állnak a vem­­hesítéssel és a borjúszaporulattal. Mindez egyszerű, természetes do­log — mondhatja bárki. így igazi Egy sor — Razgyel Sándortól és az aranykezű szocialista brigádtól füg­gő — sikert meghatározó, a becsüle­tes munkával és a szigorú szakmai fegyelemmel összefüggő tényező ez. A HEGYI LEGELŐKRE ALAPOZVA Több olyan körzete van az ország­nak, ahol Igen kedvezőtlen adottsá­gok mellett gazdálkodnak a mező­­gazdasági nagyüzemek. A domborzat miatt e területek nagy része alkal­matlan szántóföldi művelésre. Itt ta­lálhatók a legnagyobb kiterjedésű hegyi rétek és legelők, az itteni gyepterületek hasznosítása, sajnos, a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben még várat magára. Az arány lényegesen javítható. Ezt bizonyítja a beckovi Virradat Efsz példája is, ahol a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztési programját a gyepgazdálkodásra alapozzák. A CSSZSZK kormányának, a Szak­­szervezetek Központi Tanácsúnak és az SZFSZ Központi Bizottságának el­ismerő oklevelét Rudolf Pagáč, az efsz elnöke vette át, aki röviden így összegezett: — A húsmarhaágazat hajdani ki­alakulatlansága, a tartástechnológia megoldatlansága, valamint a gyepterü­letek kihasználatlansága — a forgó­alap-igényesség ellenére — siettette szövetkezetünkben a gyepgazdálko­dásra alapozott takarmányozási tech­nológia kidolgozását és bevezetését. A növendék, a hízőmarhák és a húshasznú tehenek gyepre alapozott ágazati takarmányozásához a beckovi szövetkezetben szerzett gyakorlati ta­pasztalatok nyomán lapunkban még visszatérünk. MITŐL KIVÁLÓ A KIVÄLÖ? Vígh Ferencnek, a nagyölvedi (Vei­ké Ludince) szövetkezet fiatal elnö­kének kétszer fejezhettük ki jókíván­ságainkat. A mezőgazdaság és az élelmezésügy kiváló dolgozója kitün­tetés átvétele után a CSSZSZK kor­mányának, a Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának ás az SZFSZ Központi Bizottságának elismerő oklevelét is átvehette, a lévai járásban élenjáró közös gazdaság dolgozóinak képvise­letében. Rudolf Pagáč Vígh Ferenc Fotó: Fogas Ferenc — Az elnöki funkciót ötödik éve töltöm be, s előtte az efsz főüzem­gazdásza voltam. A szövetkezet az én világom. Beleszülettem, belenőttem. Elismerései hallgatom szavait, majd megkérdezem. — Minden úgy alakult, ahogy a kezdet kezdetén eltervezte? — Olyan szövetkezet élére kerül­tem, mely megalakulásától a járás élvonalához tartozik. Meggyőződésem, hogy sikeresen folytatjuk azt, amit elődeink elkezdtek és elértek. Én egyébként a kezdet öta bízom a dol­gozókban. Arra azonban nagyon vi­gyázok, hogy tovább erősödjön a kö­zösségi szellem, a közöshöz való ra­gaszkodás, a szövetkezeti demokrácia. Gazdaságilag a tartós fejlődésre ren­delkeztünk be: szakmailag elsősorban a talaj termőerejének állandó növe­lésével, szövetkezetileg pedig az alapszabály betartásával, a tagság munkájának a megbecsülésével, az öregekről való gondoskodással és az­zal, hogy a szakembereket is érde­keltté tesszük a termelési eredmé­nyek növelésében. A nagyölvedi szövetkezetben ha­gyományai vannak a szocialistaver­­seny-mozgalomnak. A tíz szocialista brigád a termelés lendítő erejévé vált. Hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadítását az efsz tagsága 1 millió 200 ezer koronás szocialista vállalás­sal köszöntötte. A szocialista versenyt és a versenyvállalásokat a munkahe­lyi adottságoknak megfelelően olyan cél középpontjába állítják, amely va­lóban a hatékonyságot szolgálja. A fiatal elnök a szerénység, a szor­galom, a munkaszeretet és a kitartás két lábon járó szobra. Mögötte olyan összeforrott erő áll, amely vele tuda­tosan is egyet akar. Az efsz pedig ezért kiváló. CSIBA LÄSZLÖ Tapasztalatok sora bizonyítja, hogy a szövetkezetek csu­pán a szabadidő adminisztratív biztosításával nem tesznek meg mindent a dolgozók egyéniségfejlődése, tudatformálása szempontjából. Többen tévesen azt hiszik, hogy a hosszabb szabadidő automatikusan hozzájárul az irodalom, a művészet iránti igény kielégítéséhez (például Tolsztoj olva­sásához, Munkácsy-képek nézéséhez, Bartók-zene hallgatásá­hoz stb.). Nem osztom ezt a felfogástl Elsősorban meg kell tanulni a szabadidővel ésszerűen sáfárkodni, mint minden más­sal az életben. Az ésszerű szabadidő-hasznosítás főleg szelle­mileg gazdagítja az egyént és a társadalmat. Tehát az embe­rek szellemi gazdagodását, erőfeszítését, tudatformálását kell legfőképp szolgálnia. Ehhez járulhat hozzá a választékos programajánlat, a céltudatosság. A társadalom részéről bizto­sított lehetőségeket tervszerűen, okosan kell hasznosítani, fel­keltve az ez iránti igényt az emberekben. Mert semmiképp sem helyes az a gyakorlat, miszerint a me­zőgazdasági dolgozók a szocialista vívmányként kezelt szabad­idejüket sokkal inkább „másodállásó“ fizikai tevékenységre fordítják, mintsem a kedvezményes üdültetésen való részvé­telre, munkaerejük felfrissítésére. Holott a közösség szem­pontjából éppen az utóbbira lenne nagyobb szükség.-♦- + + Ä királyi (Kráľ) szövetkezet krónikáját lapozgatva, megtud­tam, hogy az élenjáró mezőgazdasági üzem dolgozói nemcsak a kiváló eredmények elérését, hanem szabadidejük okos, ész­szerű hasznosítását is szem előtt tartják. Említsünk néhány konkrét példát. Valamennyi kérelmet ki­elégítve, tavaly hatan vettek részt fürdői gyógykezelésen, dr. Elek Arpád, a jnb szociális ügyosztályának dolgozója és dr. ÉSSZERŰ SZABADIDŐ- HASZNOSÍTÁS Zlatica Husárová körzeti orvos gondos, segítőkész és tárgyi­lagos véleményezése alapján. Tanulöviszonyban levő két gépjavító-jelölt volt egyhetes ju­talomüdülésen. üt dolgozójuk Pőstyénben (Piešťany) töltött egy hetet. A szövetkezeti családok részére is szerveznek bel­földi társasutazást (Magas-Tátra, Karlovy Vary, Prága stb.j. A kikapcsolódásnak, erőfelfrissítésnek, országlátásnak ezt a formáját még mindig kevesen igénylik, holott lenne rá lehe­tőség. A nyári kínálat négynapos — Budapest—Bábolna—Gödöllő — tanulmányúnál kezdődik. Két személy Bulgáriában, a Fe­kete-tenger partján tölthet élménygazdag, felejthetetlen napo­kat. Egy házaspár az NDK-ban gyűjthet új erőt a további fel­adatok teljesítéséhez, s gazdagodhat élményekben, megismerve a szomszédos baráti ország népének szokásait, kulturális és történelmi nevezetességeit. A szövetNozet sportrajongói az efsz költségén megtekinthet­ték a Magyarország—Hollandia labdarúgó-mérkőzést. A közös gazdaság szakemberei évente tapasztalatcserén vesz­nek részt a Rejdovai Efsz-ben, továbbá a szerződések és az együttműködési terv alapján a boroszlói, valamint az andor­­naktályai mezőgazdasági termelőszövetkezetben, a Magyaor Népköztársaságban. Ugyancsak több tucatnyi dolgozó vesz részt évente a néhánynnpos egri túrán. Két-három személy esztendőnként eljut a Szovjetunióba, s ezen kívül az üzemi szovjetbarát-szervezet is szervez társasutazást a szovjet Kár­pátalja vidékére. Az efsz-tagok gyermekei — igénylés szerint — ugyancsak részt vehetnek hazai és külföldi (NDK-beli, bulgáriai és ma­gyarországi) nyári táborozáson. A szülőknek csupán a költ­ségek egyharmadát kell megtéríteniük. A királyi szövetkezetnek egyre több dolgozója (brigádok, munkaközösségek példás tagjai) vesz részt hazai és külföldi üdülésen, ami az egymás és a világ dolgai iránti érdeklődést bizonyítja, felismerve az ország- és világlátás, az erőfelfrissí­tés jelentőségét. A teljesség kedvéért: a szövetkezet tagjai a különböző ün­nepségeken is tömegesen képviseltetik magukat (nőnap, május 1-i tömegfelvonulás, május 9-i sportvetélkedő, nemzetközi gyermeknap, nyugdíjas-találkozó stb., hogy csupán néhányat említsünk). S még egy említésre méltó tettről: hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére 40 efsz­­tag önkéntes véradóként jelentkezett. A felsorolt tények konkrétan azt bizonyítják: a szóban for­gó szövetkezetben az utóbbi években mélyreható változás kö­vetkezett be a haladó szemléletmód térhódításában. Egyre gyarapodik az élenjáró, példás dolgozók, munkaközösségek száma, akik nemcsak a termelésben állnak helyt követésre méltóan, hanem a szabadidejüket is egyre ésszerűbben hasz­nosítják. Vagyis: életük, dologtevésük teljességéhez tartozó­nak tudják és veszik igénybe az «intézményesen biztosított egyéniségfejlesztő szolgáltatásokat. (korcsmáros)

Next

/
Thumbnails
Contents