Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-25 / 21. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. május 25. ★ 21. szám ★ XXXVI. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs IRTA: JOZEF MDD ROCH AGRÁRMÉRNÖK, A MÉM FÖAGRONŰMUSA A takarmánynövények betakarítása az idén néhány nappal később kezdő­dött, mint a korábbi években. Az áprilisi hűvös időjárás szinte megállí­totta az évelő takarmánynövények növekedését. Ez a niunkaíolyamat min­den évben igényes feladat, hiszen a tömegtakarmányokat a mezőaazdasági terület felén, több mint 1,2 millió hektáron termeljük, ebből több mint 8(10 ezer hektárt képeznek az állandó rétek és legelők. A tömegtakarmány­­termelés alapja elégséges, ami jó feltételeket teremt ahhoz, hogy a mező­­gazdasági nagyüzemekben megvalósíthassák a takarmányprogramokat. A szántóföldi takarmánynövények termesztési szerkezetében változtatá­sokat kell eszközölni. Az évelő takarmánynövények részaránya továbbra is alacsony, 13,4 százalékos, a kívánt 16—17 százalékkal szemben. Ezért a kedvezőtlen helyzetért a mezőgazdaságban dolgozókat már több ízben bí­rálat érte. Holott a lucerna- és vöröshere-vetőmagból elegendő mennyiség áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A legnagyobb problémát to­vábbra is a nagyarányú betakarítási és tárolási veszteségek, valamint a tömegtakarmányok gyenge minősége okozza. Az ellenőrzések során meg­állapítást nyert, hogy a termés egybarmada elveszik a betakarítás, a szál­lítás és a tárolás során. A bratislavai Központi Mezőgazdasági Minőség­ellenőrző és Vizsgáló Intézet elemzéseinek eredményei alapján évente a szilázs- és szenázstakarmányok 34—40 százaléka nyer besorolást a III. és IV. minőségi osztályba. A szénaternielést illetően az utóbbi években javu­lás állt be. A jelenlegi anyagi-műszaki ellátásból kiindulva meg kell mondani, hogy a veszteségeknek több mint a fele és a gyenge minőség is az embereken múlik, ami főleg a helytelen munkaszervezés és a technológiai folyamatok be nem tartásának következménye. Ezért az egyedüli járható útnak nem a termőterületek növelését, hanem a hektárhozamok növelését és a vesz­teségek csökkentését kell tekintenünk. Két-három évvel ezelőtt még hiány volt a rendsodró és -forgató gépek­ből, a hegyi és hegyaljai termelőkörzetekben alkalmazható betakarító gé­pekből. szénatárolókból, az árok- és falközi silókból. Az 1983—1984 es években mezőgazdaságunk 160 darab Zetor Horal típusú traktort kaputt a hozzá tatozó egységekkel együtt, az idén további 220-at szállítanak le. A martini Nehézgépipari Művek az említett időszakban 181 hegyi kaszáló­gépet szállított, az idén mezőgazdaságunk további százötvenet kap. A jobb gépellátás eredményeként a múlt évben a gyepek első kaszálata 32 ezer. második kaszálata pedig 27 ezer hektárral nagyobb területre ter­jedt ki, mint egy évvel korábban. Az idén ez a részarány remélhetőleg tovább növekszik. Az utóbbi években előnyt élvez a szénatárolók és sllőlérségek építése. Évente mintegy 400 ezer köbméter befogadóképességű szénatárolót és több mint 900 ezer köbméter befogadóképességű silótérséget építenek a mező­­gazdasági üzemekben, javult a tartósító szerekből (Silostan, Fosil) való ellátás is. A zöldaratás kezdetén minden gazdaságban át kell értékelni a tömeg­­takarmányok tartósítási technológiáját, úgy, hogy a szénakészítés legyen előtérbe helyezve. A legújabb hazai és külföldi tapasztalatok alapján foko­zatosan csökkenteni kell a földön való szárítást, s helyette az előfony­­nyasztott takarmány hideg vagy langyos levegővel történő szárítását kell alkalmazni. Az új szénakészítési technológia alkalmazásával a szerves anyagok vesztesége pedig 30—50 százalékról 20 százalékra csökkenthető. Mindez azonban megköveteli a régi szénatárolók korszerűsítését és újak építését, természetesen a szükséges korszerű berendezésekkel együtt. Az energiaforrások korlátozott mennyisége is arra ösztönzi a mezőgaz­dasági üzemek vezetőit és dolgozóit, hogy új betakarítási és tartósítási módszereket alkalmazzanak. A szárítmányok készítése csakis a legjobb mi­nőségű nyersanyagokból engedhető meg, s felhasználásuk kimondottan a keveréktakarmányok összetevőjeként valósítható meg. A szárítmányok ké­szítésénél az egyik legfontosabb feladat, hogy mindenütt csökkentsék az energiafogyasztást, részben a technológiai berendezések módosításával, részben a takarmányok előfonnyasztásával. A takarmánynövények betakarítása általában rotációs gépekkel történik. A vágóberendezések élét naponta kétszer célszerű ellenőrizni, s a nem megfelelőket rendszeresen cseréljük ki. Ugyanis az életlen vágóberendezés nem vágja el simán a növényzetet, hanem szaggatja, tépi azt. Az így káro­sított növényzet még ideális feltételek közepette is mintegy 14 nappal később kezd növekedni. Ha például mindhárom kaszálást helytelen vágó­­berendezéssel végezzük, elvesztjük a negyedik kaszálatnt. A gépek csoportos bevetése a gabonafélék betakarításánál magától érte­tődő, a takarmánynövények betakarításánál kétszeresen fontos. Mindez megkönnyíti az elvégzett munka minőségének ellenőrzését, a felmerülő hibák eltávolítását, s nem okoz az sem problémát, ha történetesen egy gép kiesik. Az e tekintetben felmerülő hiányosságokra a KMMVI évente megtartott ellenőrzései alapján következtethetünk. Többek között megálla­pítást nyert, hogy a silótérségek feltnltése a kívánt 3—4 nap helyett gyak­ran 14—20 napig tart. A szilázs minőségét 70 százalékban a betakarítási és tartósítási technológia határozza meg. Semmilyen tartósító szertől nem lehet csodát várni. Szlovákiában több mint 300 ezer hektár gyepterület fekszik 15-nél na­gyobb fokos lejtőn, melyek termését az eddigiek folyamán elégtelenül hasznosítottuk. A fehérjetartalmú takarmányokkal való ilyennemű pazarlás már nem engedhető meg. A jövőben ezért meg kel) gyorsítani a rét- és legelőgazdaságok építését. A helyes utat néhány közép- és kelet-szlovákiai példa mutatja. A legelők kihasználása Szlovákiában nagyon eltérő. A nyugat-szlovákiai kerületben a legelők termése teljes mértékben fedezi a juhok takarmány­szükségletét. 10—15 százalékra pedig az üszőkét. Ugyanakkor nagy feles­legek vannak a közép- és kelet-szlovákiai kerületben. Hasznosításuk érde­kében tovább kell fejleszteni a kerületek és járások közötti kooperációs kapcsolatokat. Vonatkozik ez elsősorban az üszönevelésre. A tömeglakarmányok mennyiségéről most döntünk. Télen már csak azt állapíthatjuk meg, hogy a gyenge minőségű takarmányt pótolni kell vala­mivel. A jelenlegi anyagi-műszaki ellátás mellett a tömeglakarmányok mi­nősége kétharmad részben az emberi munka függvénye. Nem másról, mint a jó munkaszervezésről, az elvégzett munka minőségének rendszeres el­lenőrzéséről és a technológiai eljárások következetes betartásáról van szó. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma — elősegítve a tömegtakarmány termelés korszerű módszerei érvényesítésének meggyor­sítását — három technológiai rendszer kidolgozásával bízta meg a szak­embereket Az egyik a sík vidéki, a másik a hegyaljai termelőkörzetre, a harmadik pedig a gyepterületekre érvényes. A teljes élet titka — Három szenvedélyem van — vall­ja Tóth Imre, a kenvheci (Hraničná pri Hornáde) CSSZB Efsz 58 éves el­nöke. A munka, a család és a köz­életi tevékenység. Nem rangsorolás ez, csupán felsorolás. Ha valamelyik hiányozna, rossz lenne nekem. Ügy érzem, hogy csak így teljes az éle­tem. Tóth Imre a saját bórán érezhette a megaláztatást, az ember ember ál­tali kizsákmánvolást. A betevő fala­tért már tizenévesen dolgoznia kellett a nagygazdák földjein. A cselédsorból felszabadult embereket ezért nem kellett meggyőzni a mezőgazdaság szocialista átépítésének időszerűségé­ről és előnyeiről. Szakmai hozzáérté­sük lassan csiszolódott, a kezdeti hiá­nyosságokat határtalan lelkesedésük pótolta. A közügyekért fáradhatatla­nul lelkesedő fiatalembert 1948 bán, tizenkilenc éves korában felvették a .párt soraiba és különböző tisztségek­kel bízták meg. — A mezőgazdaság szocialista át­építése kezdetén nem ütköztünk az egykori kisgazdák ellenállásába. A volt cselédek és zsellérek pedig örömmel mondtak igent a közös bol­dogulással kecsegtető újnak. A leg­több baj a nagygazdákkal és a kulá­­kokkal volt. Sokan megfenyegettek, megaláztak, de a történelem bennün­ket igazolt. Egykori ellenségeim ma restelkedve emlékeznek a múltra. A történelmi szükségszerűség és a demokrácia sok embert parancsolt felelősségteljes beosztásba. Gondolta volna-e a négvgyermekes zsellér má­sodik fia, hogy belőle egykor szövet­kezeti elnök lesz? — Bíztam és hittem az eszmében, ezért mindig igyekeztem megbízatá­somnak eleget tenni. A ma minden szempontból engpm és a hozzám ha­sonló gondolkodásóakat igazolja. A kassal (KoSice) járásban Kenyhec már 1949-ben szövetkezeti falu volt. Tóth Imrét könyvelői iskolába küldik, majd 1956-ban a szövetkezet elnökévé választják. A kezdeti időszakra így emlékszik vissza: — A mezőgazdaság szocialista át­építésének első éveiben egész sor problémát kellett megoldanunk. Az az igazság, hogy a belépő tagok több­ségéből hiányzott az összetartozás és a közös munka szeret ele. I.aza volt a munkafegyelem, sokan igazolatlanul távol maradtak a közös munkától. A sok nehézség miatt nagy voll az ön­költség. s ennek következtében a jö­vedelem is elmaradt Az üzemi párt­­szervezet meggyőző munkája nyomán azonban lassan változott a helyzet. Amikor 1956-ban elnöknek választot­tak. nagy felelősséget éreztem. Nem tehettem mást, mint amit a józan ész diktált. A tagságra és az üzemi párt­­szervezetre támaszkodtam. Gépesítet­tük a termelést. Mindezt így könnyű elmondani, de a valóságban nem volt ilyen egyszerű. Kerékpárral jártain körbe nap mint nap a gazdaságot, hogy az emberekkel beszélni tudjak: rendben van-e minden, kell-e segít­ség. Az irodában csak éppen annyi iddt töltöttem, amennyi a napi posta kibontásához kellett, aztán mentem az emberek közé. Aratáskor magam is beálltam a sorba. A tagság többsé­ge meg is szokta a közös munkát, s ennek köszönve növekedett a jöve­delem. A fiatalok is úgy látták, hogy érdemes a szövetkezetben maradni. A hatvanas évek végére a járás leg­jobb szövetkezetei közé küzdöttük fel. magunkat, s 1969-ben a szövetkezetét Munka Érdemrenddel tüntették ki. A termelés korszerűsítésének kö­szönve ma már egyre kevesebben is­merik a kapát és a kaszát. Autóbu­szok szállítják a szőrgalmas dolgozó­kat. Ma a munkaképes lakosság alig egyharmada dolgozik a szövetkezet­ben, ám a munkacsúcsok idején szí­vesen segítenek, ha arra szükség van. Aztán jöttek az egyesülések. Első­nek 1974-ben Migléc (Milhosf), majd 1979-ben Szina (Seőa) csatlakozott a szövetkezethez. Az egyesülés után Is sikerült a járás legjobb gazdaságai között maradniuk. Azon az ünnepi gyűlésen jómagam Is részt vettem, melyen a kenyhecl CSSZB Efsz dolgozói az 5. ötéves tervidőszak feladatainak példás tel­jesítéséért elnyerték a kormány Vö­rös Vándorzászlaját. Az azóta eltelt időszakban soha nem tapasztalt meny­­nyiségi és minőségi változásra került sor a szövetkezetben. Ezzel párhuza­mosan növekedett a termelés és a jövedelem értéke ts. Tavaly például a 3554 hektár mezőgazdasági terület­tel rendelkező szövetkezet mezőgaz­dasági össztermelése meghaladta az 50 millió koronát. Az eredmények egyik legfőbb zá­loga, hogy haladnak a fejlődéssel, s alkalmazkodnak a társadalmi igé­nyekhez. A növénytermesztés szer­kezetét is a társadalmi igényeknek megfelelően alakítják, a takarmány­­növények termesztését pedig az ál­­iatlétszámhoz igazítják. Hektárhoza­maik évről évre emelkednek; a ked­vezőtlen időjárás ellenére tavaly bú­zából 4,85, árpából 4,77, szemes ku­koricából 5,55, napraforgóból pedig 1,66 tonnás hektárhozamokat értek el. Jövedelmező forrásnak számit a szőlő- és a gyümölcstermesztés is. Az állattenyésztés 50 százalékkal járul hozzá a bevételükhöz. Sikeresen va­lósítják meg a szarvasmarhaprogra­mot. Jelenleg már 1300 tehenet tar­tanak. Tavaly teheneként éyi átlag­ban 3108 liter tejet értek el. A teje­­lékenység állandó emelkedő tenden­ciát mutat. Számba véve az eddigi eredménye­ket, s a további merész terveket, Tóth Imre elnök kijelentette, hogy mind­ezt azért érhették el, mert lelkes, ön­tudatos emberek dolgoznak a közös gazdaságban. Természetesen az elért eredményekből jócskán kivette részét a szövetkezet elnöke, s ezt így érté­kelik a felsőbb párt- és állami szer­vek is. Bizonyságul hűen szolgál erre az elismerés, a közelmúltban átadott Munka Érdemrend. — Vallom: másokat meggyőzni csak meggyőződéssel lehet. Soha sem fo­gadtam el a közömbösséget. Fel kell rázni minden embert, s mozgósítani kell őket az új és a korszerű befoga­dására. alkalmazására, s pártunk gaz­daságpolitikájának támogalására. Tóth Imre huszonnyolc éve irányít­ja a kenvheci szövetkezetét. Érdemes megnézni a nagyüzemi közös gazdál­kodást, a fóliaházas kertészkedést, de érdemes betekinteni a gazdasági épü­letekbe, ahol a nap bármelyik Idő­pontjában mindenütt rend és tiszta­ság fogadja a látogatót. A kitüntetéshez és további munká­jához ezúton gratulálunk. Szeretnénk, hogy céljait maradéktalanul elérje, amihez jó erőt, egészséget kívánunk. ILLÉS BERTALAN Fotó: Bogoly János Л kérődző állatok legtermésze­tesebb takarmánya a jó minnségfl lucernaszéna és lucernaliszt. Ezért szálas­­takarmány­gazdálkodásunk fontos feladata, hogy a megtermett takarmányt biztonságosan, a lehető legkisebb veszteséggel takarítsuk be A vesztesének csökkentésével

Next

/
Thumbnails
Contents