Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-25 / 21. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. május 25. ★ 21. szám ★ XXXVI. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs IRTA: JOZEF MDD ROCH AGRÁRMÉRNÖK, A MÉM FÖAGRONŰMUSA A takarmánynövények betakarítása az idén néhány nappal később kezdődött, mint a korábbi években. Az áprilisi hűvös időjárás szinte megállította az évelő takarmánynövények növekedését. Ez a niunkaíolyamat minden évben igényes feladat, hiszen a tömegtakarmányokat a mezőaazdasági terület felén, több mint 1,2 millió hektáron termeljük, ebből több mint 8(10 ezer hektárt képeznek az állandó rétek és legelők. A tömegtakarmánytermelés alapja elégséges, ami jó feltételeket teremt ahhoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben megvalósíthassák a takarmányprogramokat. A szántóföldi takarmánynövények termesztési szerkezetében változtatásokat kell eszközölni. Az évelő takarmánynövények részaránya továbbra is alacsony, 13,4 százalékos, a kívánt 16—17 százalékkal szemben. Ezért a kedvezőtlen helyzetért a mezőgazdaságban dolgozókat már több ízben bírálat érte. Holott a lucerna- és vöröshere-vetőmagból elegendő mennyiség áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A legnagyobb problémát továbbra is a nagyarányú betakarítási és tárolási veszteségek, valamint a tömegtakarmányok gyenge minősége okozza. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy a termés egybarmada elveszik a betakarítás, a szállítás és a tárolás során. A bratislavai Központi Mezőgazdasági Minőségellenőrző és Vizsgáló Intézet elemzéseinek eredményei alapján évente a szilázs- és szenázstakarmányok 34—40 százaléka nyer besorolást a III. és IV. minőségi osztályba. A szénaternielést illetően az utóbbi években javulás állt be. A jelenlegi anyagi-műszaki ellátásból kiindulva meg kell mondani, hogy a veszteségeknek több mint a fele és a gyenge minőség is az embereken múlik, ami főleg a helytelen munkaszervezés és a technológiai folyamatok be nem tartásának következménye. Ezért az egyedüli járható útnak nem a termőterületek növelését, hanem a hektárhozamok növelését és a veszteségek csökkentését kell tekintenünk. Két-három évvel ezelőtt még hiány volt a rendsodró és -forgató gépekből, a hegyi és hegyaljai termelőkörzetekben alkalmazható betakarító gépekből. szénatárolókból, az árok- és falközi silókból. Az 1983—1984 es években mezőgazdaságunk 160 darab Zetor Horal típusú traktort kaputt a hozzá tatozó egységekkel együtt, az idén további 220-at szállítanak le. A martini Nehézgépipari Művek az említett időszakban 181 hegyi kaszálógépet szállított, az idén mezőgazdaságunk további százötvenet kap. A jobb gépellátás eredményeként a múlt évben a gyepek első kaszálata 32 ezer. második kaszálata pedig 27 ezer hektárral nagyobb területre terjedt ki, mint egy évvel korábban. Az idén ez a részarány remélhetőleg tovább növekszik. Az utóbbi években előnyt élvez a szénatárolók és sllőlérségek építése. Évente mintegy 400 ezer köbméter befogadóképességű szénatárolót és több mint 900 ezer köbméter befogadóképességű silótérséget építenek a mezőgazdasági üzemekben, javult a tartósító szerekből (Silostan, Fosil) való ellátás is. A zöldaratás kezdetén minden gazdaságban át kell értékelni a tömegtakarmányok tartósítási technológiáját, úgy, hogy a szénakészítés legyen előtérbe helyezve. A legújabb hazai és külföldi tapasztalatok alapján fokozatosan csökkenteni kell a földön való szárítást, s helyette az előfonynyasztott takarmány hideg vagy langyos levegővel történő szárítását kell alkalmazni. Az új szénakészítési technológia alkalmazásával a szerves anyagok vesztesége pedig 30—50 százalékról 20 százalékra csökkenthető. Mindez azonban megköveteli a régi szénatárolók korszerűsítését és újak építését, természetesen a szükséges korszerű berendezésekkel együtt. Az energiaforrások korlátozott mennyisége is arra ösztönzi a mezőgazdasági üzemek vezetőit és dolgozóit, hogy új betakarítási és tartósítási módszereket alkalmazzanak. A szárítmányok készítése csakis a legjobb minőségű nyersanyagokból engedhető meg, s felhasználásuk kimondottan a keveréktakarmányok összetevőjeként valósítható meg. A szárítmányok készítésénél az egyik legfontosabb feladat, hogy mindenütt csökkentsék az energiafogyasztást, részben a technológiai berendezések módosításával, részben a takarmányok előfonnyasztásával. A takarmánynövények betakarítása általában rotációs gépekkel történik. A vágóberendezések élét naponta kétszer célszerű ellenőrizni, s a nem megfelelőket rendszeresen cseréljük ki. Ugyanis az életlen vágóberendezés nem vágja el simán a növényzetet, hanem szaggatja, tépi azt. Az így károsított növényzet még ideális feltételek közepette is mintegy 14 nappal később kezd növekedni. Ha például mindhárom kaszálást helytelen vágóberendezéssel végezzük, elvesztjük a negyedik kaszálatnt. A gépek csoportos bevetése a gabonafélék betakarításánál magától értetődő, a takarmánynövények betakarításánál kétszeresen fontos. Mindez megkönnyíti az elvégzett munka minőségének ellenőrzését, a felmerülő hibák eltávolítását, s nem okoz az sem problémát, ha történetesen egy gép kiesik. Az e tekintetben felmerülő hiányosságokra a KMMVI évente megtartott ellenőrzései alapján következtethetünk. Többek között megállapítást nyert, hogy a silótérségek feltnltése a kívánt 3—4 nap helyett gyakran 14—20 napig tart. A szilázs minőségét 70 százalékban a betakarítási és tartósítási technológia határozza meg. Semmilyen tartósító szertől nem lehet csodát várni. Szlovákiában több mint 300 ezer hektár gyepterület fekszik 15-nél nagyobb fokos lejtőn, melyek termését az eddigiek folyamán elégtelenül hasznosítottuk. A fehérjetartalmú takarmányokkal való ilyennemű pazarlás már nem engedhető meg. A jövőben ezért meg kel) gyorsítani a rét- és legelőgazdaságok építését. A helyes utat néhány közép- és kelet-szlovákiai példa mutatja. A legelők kihasználása Szlovákiában nagyon eltérő. A nyugat-szlovákiai kerületben a legelők termése teljes mértékben fedezi a juhok takarmányszükségletét. 10—15 százalékra pedig az üszőkét. Ugyanakkor nagy feleslegek vannak a közép- és kelet-szlovákiai kerületben. Hasznosításuk érdekében tovább kell fejleszteni a kerületek és járások közötti kooperációs kapcsolatokat. Vonatkozik ez elsősorban az üszönevelésre. A tömeglakarmányok mennyiségéről most döntünk. Télen már csak azt állapíthatjuk meg, hogy a gyenge minőségű takarmányt pótolni kell valamivel. A jelenlegi anyagi-műszaki ellátás mellett a tömeglakarmányok minősége kétharmad részben az emberi munka függvénye. Nem másról, mint a jó munkaszervezésről, az elvégzett munka minőségének rendszeres ellenőrzéséről és a technológiai eljárások következetes betartásáról van szó. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma — elősegítve a tömegtakarmány termelés korszerű módszerei érvényesítésének meggyorsítását — három technológiai rendszer kidolgozásával bízta meg a szakembereket Az egyik a sík vidéki, a másik a hegyaljai termelőkörzetre, a harmadik pedig a gyepterületekre érvényes. A teljes élet titka — Három szenvedélyem van — vallja Tóth Imre, a kenvheci (Hraničná pri Hornáde) CSSZB Efsz 58 éves elnöke. A munka, a család és a közéleti tevékenység. Nem rangsorolás ez, csupán felsorolás. Ha valamelyik hiányozna, rossz lenne nekem. Ügy érzem, hogy csak így teljes az életem. Tóth Imre a saját bórán érezhette a megaláztatást, az ember ember általi kizsákmánvolást. A betevő falatért már tizenévesen dolgoznia kellett a nagygazdák földjein. A cselédsorból felszabadult embereket ezért nem kellett meggyőzni a mezőgazdaság szocialista átépítésének időszerűségéről és előnyeiről. Szakmai hozzáértésük lassan csiszolódott, a kezdeti hiányosságokat határtalan lelkesedésük pótolta. A közügyekért fáradhatatlanul lelkesedő fiatalembert 1948 bán, tizenkilenc éves korában felvették a .párt soraiba és különböző tisztségekkel bízták meg. — A mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetén nem ütköztünk az egykori kisgazdák ellenállásába. A volt cselédek és zsellérek pedig örömmel mondtak igent a közös boldogulással kecsegtető újnak. A legtöbb baj a nagygazdákkal és a kulákokkal volt. Sokan megfenyegettek, megaláztak, de a történelem bennünket igazolt. Egykori ellenségeim ma restelkedve emlékeznek a múltra. A történelmi szükségszerűség és a demokrácia sok embert parancsolt felelősségteljes beosztásba. Gondolta volna-e a négvgyermekes zsellér második fia, hogy belőle egykor szövetkezeti elnök lesz? — Bíztam és hittem az eszmében, ezért mindig igyekeztem megbízatásomnak eleget tenni. A ma minden szempontból engpm és a hozzám hasonló gondolkodásóakat igazolja. A kassal (KoSice) járásban Kenyhec már 1949-ben szövetkezeti falu volt. Tóth Imrét könyvelői iskolába küldik, majd 1956-ban a szövetkezet elnökévé választják. A kezdeti időszakra így emlékszik vissza: — A mezőgazdaság szocialista átépítésének első éveiben egész sor problémát kellett megoldanunk. Az az igazság, hogy a belépő tagok többségéből hiányzott az összetartozás és a közös munka szeret ele. I.aza volt a munkafegyelem, sokan igazolatlanul távol maradtak a közös munkától. A sok nehézség miatt nagy voll az önköltség. s ennek következtében a jövedelem is elmaradt Az üzemi pártszervezet meggyőző munkája nyomán azonban lassan változott a helyzet. Amikor 1956-ban elnöknek választottak. nagy felelősséget éreztem. Nem tehettem mást, mint amit a józan ész diktált. A tagságra és az üzemi pártszervezetre támaszkodtam. Gépesítettük a termelést. Mindezt így könnyű elmondani, de a valóságban nem volt ilyen egyszerű. Kerékpárral jártain körbe nap mint nap a gazdaságot, hogy az emberekkel beszélni tudjak: rendben van-e minden, kell-e segítség. Az irodában csak éppen annyi iddt töltöttem, amennyi a napi posta kibontásához kellett, aztán mentem az emberek közé. Aratáskor magam is beálltam a sorba. A tagság többsége meg is szokta a közös munkát, s ennek köszönve növekedett a jövedelem. A fiatalok is úgy látták, hogy érdemes a szövetkezetben maradni. A hatvanas évek végére a járás legjobb szövetkezetei közé küzdöttük fel. magunkat, s 1969-ben a szövetkezetét Munka Érdemrenddel tüntették ki. A termelés korszerűsítésének köszönve ma már egyre kevesebben ismerik a kapát és a kaszát. Autóbuszok szállítják a szőrgalmas dolgozókat. Ma a munkaképes lakosság alig egyharmada dolgozik a szövetkezetben, ám a munkacsúcsok idején szívesen segítenek, ha arra szükség van. Aztán jöttek az egyesülések. Elsőnek 1974-ben Migléc (Milhosf), majd 1979-ben Szina (Seőa) csatlakozott a szövetkezethez. Az egyesülés után Is sikerült a járás legjobb gazdaságai között maradniuk. Azon az ünnepi gyűlésen jómagam Is részt vettem, melyen a kenyhecl CSSZB Efsz dolgozói az 5. ötéves tervidőszak feladatainak példás teljesítéséért elnyerték a kormány Vörös Vándorzászlaját. Az azóta eltelt időszakban soha nem tapasztalt menynyiségi és minőségi változásra került sor a szövetkezetben. Ezzel párhuzamosan növekedett a termelés és a jövedelem értéke ts. Tavaly például a 3554 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező szövetkezet mezőgazdasági össztermelése meghaladta az 50 millió koronát. Az eredmények egyik legfőbb záloga, hogy haladnak a fejlődéssel, s alkalmazkodnak a társadalmi igényekhez. A növénytermesztés szerkezetét is a társadalmi igényeknek megfelelően alakítják, a takarmánynövények termesztését pedig az áliatlétszámhoz igazítják. Hektárhozamaik évről évre emelkednek; a kedvezőtlen időjárás ellenére tavaly búzából 4,85, árpából 4,77, szemes kukoricából 5,55, napraforgóból pedig 1,66 tonnás hektárhozamokat értek el. Jövedelmező forrásnak számit a szőlő- és a gyümölcstermesztés is. Az állattenyésztés 50 százalékkal járul hozzá a bevételükhöz. Sikeresen valósítják meg a szarvasmarhaprogramot. Jelenleg már 1300 tehenet tartanak. Tavaly teheneként éyi átlagban 3108 liter tejet értek el. A tejelékenység állandó emelkedő tendenciát mutat. Számba véve az eddigi eredményeket, s a további merész terveket, Tóth Imre elnök kijelentette, hogy mindezt azért érhették el, mert lelkes, öntudatos emberek dolgoznak a közös gazdaságban. Természetesen az elért eredményekből jócskán kivette részét a szövetkezet elnöke, s ezt így értékelik a felsőbb párt- és állami szervek is. Bizonyságul hűen szolgál erre az elismerés, a közelmúltban átadott Munka Érdemrend. — Vallom: másokat meggyőzni csak meggyőződéssel lehet. Soha sem fogadtam el a közömbösséget. Fel kell rázni minden embert, s mozgósítani kell őket az új és a korszerű befogadására. alkalmazására, s pártunk gazdaságpolitikájának támogalására. Tóth Imre huszonnyolc éve irányítja a kenvheci szövetkezetét. Érdemes megnézni a nagyüzemi közös gazdálkodást, a fóliaházas kertészkedést, de érdemes betekinteni a gazdasági épületekbe, ahol a nap bármelyik Időpontjában mindenütt rend és tisztaság fogadja a látogatót. A kitüntetéshez és további munkájához ezúton gratulálunk. Szeretnénk, hogy céljait maradéktalanul elérje, amihez jó erőt, egészséget kívánunk. ILLÉS BERTALAN Fotó: Bogoly János Л kérődző állatok legtermészetesebb takarmánya a jó minnségfl lucernaszéna és lucernaliszt. Ezért szálastakarmánygazdálkodásunk fontos feladata, hogy a megtermett takarmányt biztonságosan, a lehető legkisebb veszteséggel takarítsuk be A vesztesének csökkentésével
